Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-09 / 210. szám
Hazai krónika A köztársasági elnök Svájcba látogat 1997. szeptember 9., kedd MTI _________________ Ar nold Küllemek, a Svájci Államszövetség elnökének meghívására szeptember 10-én háromnapos állami látogatásra Svájcba utazik Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége. A magyar államfőt útjára elkíséri Kovács László külügyminiszter és Vastagh Pál igazságügyminiszter is. A Göncz Árpád és a vendéglátója vezette delegációk szerdán a berni parlament Tükörtermében folytatnak hivatalos tárgyalásokat. A plenáris konzultációkon az előzetes tervek szerint elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról lesz szó, de Egyházi oktatás MTI _________ A katolikus egyház 241 oktatás-nevelési intézményében (az óvodákat is beleszámítva) mintegy 50 ezer gyermek, illetve fiatal tanul. A 82 egyházi általános iskolába (a Magyar Karitász egy iskolát tart fenn) 24 ezren, a 47 gimnáziumba 8900-an, a 15 szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe, illetve szakiskolába pedig 3500-an járnak. A 42 óvodában (a Magyar Karitász egy óvodát tart fent) 3000 gyermek számára biztosítanak helyet. A most induló tanévben 11 új katolikus oktatási intézmény kezdte meg működését. Erről Pápai Lajos győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottságának elnöke, Korzenszky Richárd elnökhelyettes, valamint Fülöp Tibor, a Püspökkari Titkárság oktatási osztályának vezetője tájékoztatta hétfőn a sajtó képviselőit. Bejelentették: szeptember 17-én csaknem kétezer meghívottal nemzetközi katolikus pedagógus konferenciát rendeznek a Budapest Kongresszusi Központban. Az Interneten is követhető rendezvényen a fenntartók és a tantestületek képviselői, az intézményvezetők, valamint a határon túli magyar, illetvárhatóan szóba kerül a magyarországi zsidók gazdátlan svájci vagyonának kérdése, illetve a Carlos-üggyel kapcsolatban kialakult helyzet is. Kovács László külügyminiszter külön is megbeszélést folytat a svájci diplomácia vezetőjével, Flavio Cottival. A magyar államfő háromnapos programja során ellátogat St. Gallenbe, Stein-am- rhein-be, Schaffhausenbe és Zürichbe is. Göncz Árpád Zürichben találkozik a magyar kolónia képviselőivel, a svájci gazdasági élet vezető képviselőit pedig tájékoztatja a magyar gazdaság helyzetéről. ve kéttannyelvű iskolák pedagógusai, továbbá a többi nagy egyház meghívottat vesznek részt. A konferencián bemutatják a katolikus egyház keresztény és nemzeti értékeken alapuló pedagógiai programját. Az összegyűlteket köszönti az új apostoli nuncius, Karl-Josef Räuber érsek is. A tanácskozás zárásakor Pro Paedagógia-díjat és a Szent Gellért-díj arany fokozatát adják át a katolikus oktatásban és nevelésben kimagasló eredményt elért pedagógusoknak. A tájékoztatón Korzensz- ky Richárd felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar katolikus oktatásügy nem központosított, hanem a fenntartók (egyházmegyei ordiná- riusok, illetve szerzetesrendi elöljárók) feladata. Szólt arról is, hogy többek között a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével kapcsolatos kötelező feladatok támogatására és szervezésére megalakították a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetet. Az MTI kérdésére válaszolva elmondták: az említett 50 ezer gyemiekből 3465- en vesznek részt szakképzésben, és 2842 szociálisan hátrányos helyzetű diák tanul a katolikus intézményekben. Román képviselő MTI Argyelán György, Kétegy- háza polgármestere, az Országos Román Kisebbségi Ön- kormányzat alelnöke nyerte el a Békés megyei szocialisták listás országgyűlési képviselői helyét, amely azért üresedett meg, mert ügynökmúltja miatt lemondott képviselői mandátumáról Simon Imre, a megyei önkormányzat elnöke. Az MSZP megyei küldött- gyűlése a hét végén szavazott bizalmat a kétegyházi román polgármesternek (az 1994-es megyei pártlistán szereplő két mostani jelölt közül őrá voksoltak többen), a területi választási bizottság pedig hétfőn igazolta Ár- gyelán György mandátumát. A bizottsági ülést követően a csabai megyeházán az új békési képviselő a sajtónak az Országházban elmondotta, hogy a választásokig hátralévő nyolc hónapban már csak arra nyílik számára mód az Országgyűlésben, hogy igyekezzék eligazodni a vitákban, s hogy közművelődési, önkormányzati és kisebbségi szakértőként a törvényhozás háttérni u nkájához járulhasson hozzá. • Árgyclán György elmondotta, azon lesz. hogy megoldódjék a nemzetiségek országgyűlési képviselete. Az MTI munkatársának érdeklődésére kijelentette, hogy ha úgy hozza a helyzet, románul is meg fog szólalni a magyar parlamentben. Az új békési szocialista honatya 46 éves, kétgyermekes családapa, kétegyházi polgár- mesterré választása előtt népművelőként tevékenykedett; ismert résztvevője a hazai románság közéletének. Meghatározó ciklus következik Horn Gyula televíziós sajtótájékoztatója MTI _____________________ Ki emelkedő fontosságúnak nevezte a parlamenti ciklus most kezdődő, utolsó szezonját hétfőn, a nyári szünetet követő első televíziós sajtótájékoztatóján Horn Gyula miniszterelnök. A kormányfő utalt arra, hogy szerdán Brüsszelben megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a NATO-val, majd a sorozat az európai uniós tárgyalásokkal folytatódik. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a kormány minden információt a közvélemény elé tár, így beszámol a NATO- csatlakozás várható költségeiről is. Amennyiben - mint Gál Zoltán házelnök vélekedett - november 16.-a nem alkalmas a népszavazás lebonyolítására, úgy a referendumot 23-án, vagy 30-án kellene megtartani, mindenképpen az előtt, hogy Kovács László külügyminiszter előreláthatóan decemberben aláírja a csatlakozási jegyzőkönyvet. A miniszterelnök megismételte, hogy a kormány nem ért egyet az ellenzék népszavazási kezdeményezésével, mivel Európa-ellenesnekés értelmezhetetlennek tartják az általuk feltett kérdést. Vélekedése szerint egyébként fényűzés lenne néhány hónapon belül két népszavazást tartani, márcsak azért is, mert egy referendum megrendezése 2 milliárd forintba kerül. Nagyobb támogatást kérnek az önkormányzatok Fidesz* felelősség MTI ____ Er kölcsi és politikai felelősségünk, hogy a tizenegy csatlakozni kívánó kereszténydemokrata honatya poli- tizálási lehetőségét biztosítsuk a Fidesz-frakcióban - mondta Pokorni Zoltán. A Fidesz - Magyar Polgári Párt újonnan megválasztott frakcióvezetője a 32 főre bővült képviselőcsoport hétfői tanácskozását követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Fidesz továbbra is híve a jobbközép pártok összefogásának. lsépy Tamás a volt KDNP-s honatyák nevében leszögezte, hogy döntésük azért esett a Fideszre, mert vonzónak találták a pártnak a polgári társadalom megvalósítására vonatkozó programját. Pokorni Zoltán hangoztatta: a Fidesznek továbbra is felelőssége, hogy működőképes politikai alternatívát nyújtson a választóknak a kormánypártokkal szemben. Leszögezte azt is, hogy a képviselőcsoport mostani döntése sorsfordító mind a Fidesz, mind pedig az ellenzéki pártok életében. Szájer József volt frakció- vezető - aki eleget téve Orbán Viktor pártelnök felkérésének, a jövőben a Fidesz kormányzati felkészítésében vesz részt - kitért arra, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának együttműködése eddig is gyümölcsöző volt. Utalt arra, hogy az utóbbi időszakban ez a két frakció adta a parlamentben a legtöbb közös vezérszónokot. lsépy Tamás kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a csatlakozó 11 keresztény- demokrata politikus közül senki sem lépett ki önmagától a KDNP-ből, legtöbbjüket kizárták onnan. MTI Egyetértés nélkül zárult az önkormányzatok jövő évi állami támogatásáról tartott hétfői egyeztetés. Kuncze Gábor belügyminiszter az önkormányzati érdekszövetségekkel folytatott megbeszélést követő sajtó- tájékoztatón elmondta, hogy a települések a csütörtöki kormányülés előterjesztésében szereplő 385,3 milliárdnál 55,1 milliárd forinttal többet szeretnének jövőre. A kormány javaslata - hangsúlyozta a miniszter-17,7 százalékkal, vagyis 87,9 milliárd forinttal haladja meg az ez évi önkormányzati részesedést. Kuncze Gábor szerint az önkormányzatok új feladataikhoz jövőre megkapják a szükséges központi támogatást. A miniszter nem tekinti befejezettnek a tárgyalásokat, s egyúttal jelezte, hogy a tárca a kormánydöntés után is kész a további egyeztetésekre. Vita van a felek között a dologi kiadások növelésére szánt pénz mértékében. Az érdekképviseletek ugyanis a kormányzat által előirányzott 7 százalék helyett, legalább inflációkövető (13 százalékos) forrást igényelnek. A beruházásokhoz 34 milliárddal kérnek többet az önkormányzatok. További bizonytalanságot látnak az érdekképviseletek a többletfeladatok központi finanszírozása terén, s vitatják az iparűzési adó emelésével összefüggő kormányzati elképzelést is. Balogh László, a Bács Megyei Közgyűlés elnöke az ön- kormányzatok álláspontját tolmácsolva rámutatott, hogy a települések sok helyütt már ma is kisebb létszámmal működtetik intézményeiket az előírtaknál. Ezért nem fogadják el, hogy további 2 százalékos létszámcsökkentéssel teremtsék elő a béremeléshez szükséges pénzt. Ezáltal ugyanis törvény- sértést valósítanának meg. Beruházásaik folytatásához az ön- kormányzatoknak 23,6 milliár- dot kellene saját erőből előteremteniük, ez az összeg azonban nem áll rendelkezésükre. A közgyűlési elnök úgy vélte, hogy szélmalomharcot folytató nehéz helyzetbe kerülnének, ha nem kapnák meg a kulturális szaktörvények végrehajtásához szükséges összeget. Bombariadók a tb*önkormányzatok elnökválasztó közgyűlése előtt M77 Bombariadó miatt nem kezdődhetett meg az eredetileg tervezett időpontban sem a Nyugdíjbiztosítási, sem pedig az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökválasztó közgyűlése hétfőn. A hatóságok mindkét helyszínen megkezdték az épület -átvizsgálását. A munkaadók és a munkavállalók képviselői vasárnap késő éjszaka megegyeztek abban, hogy a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökét a munkáltatók adják Szeremi Lászlóné (MOSZ) személyében, míg az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökévé Kovács Pált (MSZOSZ) ajánlják. A felek megegyeztek az al- elnökök személyében is. A döntés nyomán Vágó János, az MSZOSZ alelnöke lemondott tisztségéről, visszaadta tb-ön- korniányzati mandátumát is, mert szerinte az MSZOSZ hibát követ el azzal, ha a szak- szervezet a nyugdíjbiztosító elnöki posztját engedi át a munkaadóknak. (Később kaptuk a hírt, hogy Szerémi Lászlónét és Kovács Pált a képviselők döntő többséggel az eredetileg jelölt funkciójukba megválasztották.) Parlamentesdi Berki Antal (Új Kelet) Várható volt, hogy a parlament őszi ülésszakának első napján teljes gőzzel beindul az 1998. évi választási kampány. Horn Gyula miniszterelnök személyeskedésektől sem mentes napirend előtti föl- szólalása olyan képet festett Magyarország paradicsomi állapotairól, hogy azok a felelős politikusok és rendőrségi tisztségviselők, akik évek óta a megélhetési bűnözés ijesztő emelkedéséről beszélnek, feltételezhetően nem is értik, amiket mondanak. Ugyan minek ott megélhetési bűnözés, ahol kolbászból van a kerítés, és tej folyik a patakokban víz helyett. Volt a miniszterelnöki expozéban minden, ami szem-szájnak ingere. Emelkedő nemzeti jövedelem, csökkenő munkanélküliség, amelynek aránya, hála a kormánykoalíció áldásos tevékenységének, még az Európai Unió országainál is alacsonyabb. Igaz, a kormányfő elfelejtette megemlíteni a szépszámú jövede- lempótióst, és azokról, úgy tűnik, nem is akar tudni, akik mára mindenféle támogatástól elestek. Ahogyan azt előre ki lehetett számítani, az ellenzék dühödt támadással válaszolt a kormányfői megnyilatkozásra. A hangzavarban mindenről szó esett, csak arról nem, hogy a hátralévő, nem egészen nyolc hónapban hogyan lehet majd normális képviselői munkát folytatni. Mondjon le a miniszterelnök, mondotta felhcviil- ten Torgyán József (érdekes, hogy most valamiért elfelejtette Kuncze Gábort is megemlíteni), ami annyit jelent, hogy marad minden a régiben. Igaz, rövidebbek lesznek majd a napirend előtti viták, de a stílus nem fog változni egy szemernyit sem. A kormányzó pártok, nem törődve a tényekkel, harsogva hirdetik majd saját sikereiket, az ellenzék meg, mit is tehetne mást, „anyázni” fog, mindig az éppen aktuális kormányzati bakikat kipellengérezve. (Mostanság az átvilágító bírák határozatainak felcm- legetése az első számú ütőkártya.) Nehéz időszak vár Magyarországra. A NATO- és az EU-csatlakozás - minden ellenkező híreszteléssel szemben - nem lesz sétagalopp. Az árát, mint mindig, most is a nemzet fogja megfizetni. Magyar- ország jövendője szempontjából rendkívül fontos, hogy integrálódjunk az európai rendszerekhez. (Aki ezt eddig tagadta, Meciar szlovák miniszter- elnök elképesztő lakosságcsere-javaslata után jó les/., ha sürgősen újragondolja nézeteit.) Most parlamenti, ne adj’ Isten, hétpárti ösz- szefogásra lenne szükség, hogy ez a szövetség minél kevesebb áldozatába kerüljön az amúgy is energiatartalékainak végén járó magyarságnak. Sajnos az őszi ülésszak első napja napirend előtti felszólalásainak alapján ilyesfajta közös gondolkodásnak még a csírája sem látszik.
