Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-09 / 185. szám

Kultúra 1997. augusztus 9., szombat Odalett a rendben van Várromjátékok Tárkonyoson Bürget Lajos jegyzete Volt idő, amikor még tud­tunk szépen magyarul beszél­ni. A shopot boltnak neveztük, helló helyett mondtuk azt is, hogy jó napot, számítógépnek neveztük a computert, a pop­corn neve pattogatott kukori­ca volt, a rendben van tökéle­tesen kifejezte azt, ami ma oké, sőt, néha okééé, az emberek vásárolni jártak és nem sho- pingolni, a hirdetésekben is volt magyar szöveg, a liberá­list szabadelvűnek nevezték, és még arra is volt példa, hogy a chicken nuggets helyett aranyló csirkefalatokat et­tünk, a night club éjjeli mula­tó volt, a brókert tőzsdeügy­nöknek hívták, a garden party az egyszerűen kéri fogadást jelentett, aki pedig boldog születésnapot kívánt, nem mondott happy birthdayt. Ki győzné sorolni azt a nyelv­romlást, amit manapság meg­élünk! Még azok az okosnak mondott honatyák sem figyel­tekfel erre, akik a legnagyobb nyelvrontót, a reklámot sza­bályozván nem tértek ki erre. Szóval happy birthday, hi­szen minden oké, lesz house party, be lehet térni a drink­bárba egy drinkre, aztán egy hay jack és viheted a girlt. Mondják, mondják, néha azt sem tudva, hogy mit, de hát ez a divat, és egyre több minden serkent arra, hogy nyelvtanu­lás helyett idegen szavak ma­gyarba ültetésével fitogtatja valaki tudását. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor merő véletlenül hallgattam azt a Halász Judit-kazettát, mely­ben azt énekli, magyarul, ma­gyaroknak: „Boldog születés­napot...” Mégpedig eredeti magyar dallamra. Sehol a bár­gyú happy birthday, sehol az elkoptatott idegen dallam. Va­jon miért nem ezzel kívánunk boldog, boldog születésna­pot? Miért a gügyögősre for­dított szülinapi idegenség? Lehet, hogy lustaság. Lehet, hogy divat. Vagy szégyelljük, hogy magyarul is lehet akkor, amikor elönt bennünket az euroatlanti integráció szökő­árszerű várakozása. Nem voltam és nem vagyok melldöngetően szuperma­gyar. Mi több, igenis szere­tem, ha valami jó áramlik hozzánk, hiszen a külhoni ember és vívmány befogadá­sára már Szent István is biz­tatta egyszem fiát. De mérhe­tetlenül sért, ha a nyelvet csú­folják meg, amiről anno Bessenyei György ezt írta: „Jegyezd meg a nagy igazsá­got, hogy soha a Földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a böl­csességet, mélységet, vala­meddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idege­nen soha". Másutt így kérdez: „Melyik nyelvnek lehetne több édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondá­sa, mint a magyarnak?” Mint látható, a gond nem mai keletű. Csak a helyzet romlik. Egyféle nemzetközi zagyva, nyelvpótló halandzsa rútítja mindennapi beszédün­ket. Talán ezért értjük meg egymást olyan nehezen? Tóth-Máté Miklós valamikor Tóth Miklós néven színész­ként kezdte a pályáját. Nem lehetett népszerűtlen, mert szakmaszerte csak Micu néven emlegették. Márpe­dig becenevet csak az kap, akit szeretnek. Aztán ezért vagy azért hátat fordított a színházi világnak, hogy az­tán nem sokkal később drá­maíróként jelenjen meg ugyanott. Regényeiben, no­velláiban sem tudja megta­gadni egykori színészségét. Nála minden csinált, művi, csak azért, hogy a végkifej­let véresen realista szituá­ció legyen. Az író úgy tálal­ja fel nekünk a kasírozott sült libát, hogy csak akkor megy el a kedvünk az egész­től, amikor nem tudván el­lenállni a látszólag ízletes falatnak, beleharapunk és... Mégsem pesszimista világ az, amit az egykori színész megteremtett, csak fonák, és ez a fonákság az, amiben Tóth-Máté Miklós művészi ereje leledzik. Berki Antal (Új Kelet) ______ Tó th-Máté Miklós jól ismeri kishazánkat az itt élő emberek­kel együtt. Tudja, hogy ez a vi­lág az umbuldák országa. Itt min­den van. Szeméttelepből vár­rom, esetleg megfordítva, de főleg a kulissza lényeg. Díszlet az egész világ - mondja Shakes­peare után szabadon új regényé­ben, a Romrázókban. Már a cím is afféle beszédes megjelölés. Jelzi, hogy Tárkonyos bárhol lehet az országban, sőt'kis túl­zással Magyarországon csak Tárkonyos van. Mert a kivagyi­ság, a rongyrázás, a feltűnési viszketség hazája a miénk, és ezen az állapoton az sem sokat változtatott, hogy közbejött egy rendszerváltás. Egy rendszervál­tás, ami csak arra volt jó, hogy megerősítse a régit. Jó mulatsá­MT[__________________ Mi ndez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek megoldásra váró gondok. A helyettes államtitkár ezekkel összefüggésben említette azt, hogy az EU-kérdőívre adott válaszok alapján készített országértékelés szerint is kife­jezetten veszélyezteti a hazai oktatás eredményeit az ágazat rendelkezésére bocsátott for­rások szűkössége és a tanárok alacsony fizetése. Az utóbbi kapcsán Medgyes Péter azt hangsúlyozta, hogy a legna­gyobb - csaknem 160 ezer fős — értelmiségi réteg gondjainak a megoldása nehéz és bonyo­lult feladat. A további teendők között felhívta a figyelmet a köztisztviselői kar európai uniós és idegen nyelvi isme­retei bővítésének szükséges­ségére. Ezzel összefüggés­ben megemlítette, hogy a művelődési tárca jövő évi ter­vei szerint külön támogatás­got ígér az olvasóknak a Rongy- rázók. Már csak azért is, mert nem ismeretlen figurák a könyv szereplői. Lehet, hogy Spec Ma­nót más néven ismerik az olva­sók, lehet, hogy a tanácselnök­polgármestert sem Dobolka né­ven találjuk meg környezetünk­ben, de abban biztos lehet min­denki, hogy az umbuldázó Tár­konyoson olyan archetípusok uralkodnak, akik másokkal akar­ják kikapartatni a sült gesztenyét maguknak. Az író elnéző szere­tettel mesél hőseiről, mert nem csak a fonákságot látja ponto­ban részesülnének azok a kö­zépiskolák, ahol a harmadik és negyedik évfolyamon európai uniós ismereteket tanítanak idegen nyelven. A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy az országvélemény sérel­mezi: a felsőoktatásban a kül­földiek tandíja magasabb, mint a magyaroké. Kitért arra is, hogy Magyarország már több lépést megtett a diplo­mák és a szakképesítések köl­csönös elismerése tekinteté­ben. így például pár hónappal ezelőtt Lisszabonban a tqbbi társult országgal együtt ha­zánk képviseletében Magyar művelődési miniszter is aláírta a témáról szóló egyez­ményt. Medgyes Péter sajnálkozá­sának adott hangot amiatt, hogy az oktatás valamennyi szintjét felölelő Socrates, és a szakképzésre vonatkozó Leonardo-program még min­dig nincs megszervezve Ma­gyarországon. Hozzátette: san, de azt is tudja, hogy sok eset­ben kizárólag csak csavaros ész­járással, kijárással, sógor-koma- sággal, vagy ahogy mostanában nevezik az ilyesmit: lobbizással maradhat fenn szűkebb környe­zetünk. Tóth-Máté Miklós sze­reti ezt az általa megteremtett vi­lágot, mint ahogy szereti és is­meri azt a közeget, amiben szü­letett, amiben egész eddigi éle­tét leélte. Nem a való, hanem an­nak égi mása... és jól tudjuk, hogy az író is azért munkálko­dik, hogy egyszer végre ez az égi más megszülessen. ennek nem mi vagyunk az okai, hiszen már felállítot­tuk a munka irányítását végző nemzeti bizottságot, illetve nemzeti irodát, sőt már a pályázati űrlapokat is meg­kapták az érintett intézmé­nyek. A minisztériumi vezető el­mondta: az Európai Bizottság előreláthatólag a jövő évtől megnyitja Magyarország szá­mára három kulturális támoga­tási programját, a Kaleidos- cope-t, az Ariadne-t, valamint a Raphael-t. Ezek az előadó- és képzőművészetek, illetve a műfordítás és könyvkiadás tá­mogatását, valamint az európai kulturális örökség védelmét szolgálják. Medgyes Péter kitért arra is, hogy a dokumentum meg­felelőnek tartja a kisebbségi nyelvű magyarországi ok­tatást. Ezenkívül külön fi­gyelmet fordít a magyar- országi roma lakosság hely­zetére. Az értékelés nagyon nehéznek ítéli a cigányság szociális helyzetét, ugyan­akkor elismeri azt, hogy iskolázottsági szintje en­nek ellenére emelkedett - mutatott rá Medgyes Péter. Nyelvőrködés Idegenből vett szavak és használatuk 21. Sorozatunkban a nyelv­védők felhívása alapján és a Nyelvművelő kézi­szótár segítségével köz- használatú idegen sza­vakból szemlézgetünk. Erdélyi Tamás Sokkol - Francia erede­tű, enyhén bizalmas jelle­gű ige. Köznyelvben pótol­hatjuk a megdöbbent, meg­rendít, elképeszt igékkel. Spájz — Német eredetű, bizalmas jellegű főnév, oszt- rákos ejtésű változata a spejz. Jó magyar megfelelője a kamra, éléskamra. A válasz­tékos beszédben, írásban csak ezeket használjuk! Spannol - Csak az üzemi zsargonban, esetleg a vulgá­ris beszélt nyelvben fogad­ható el. De ezekben is helye­sebb a magyar megfelelőivel helyettesíteni: megfeszít, (fel)ingerel, (fel)bosszant, (fel)idegesít, (fel)dühít, vagy kissé bizalmasan: felhúz. Speciális - Igen elter­jedt, de tulajdonképpen fölösleges szó. Minden je­lentésében van árnyalt ma­gyar egyenértékese: külön­leges, sajátos, sajátszerű, egyedi rendeltetésű; részle­tes, tüzetes, szakszerű. Spórol - Csak bizalmas, vulgáris stílusban használ­ható. Van pontos, bár kissé hosszabb megfelelője: ta­karékoskodik. Igekötős alakja, a megspórol helyett már inkább elfogadott a megtakarít alak. Sportnyelv — Mivel a spor­tok többsége össznemzeti, szókincsük nem csupán szakszavak készlete. Ha mé­gis elkülönül a köznyelvtől, zsargonszerűvé süllyedhet. Féltő gonddal kell óvnunk mind az általános sportnyelv­ben, mind az egyes sport­ágak nyelvében a meghono­sodott magyar szavakat a „visszaidegenítéstől”, ezt a nemzetközi kapcsolatok erősödése sem indokolja, hiszen a magyar közlés a magyaroknak és nem a kül­földieknek szól! Különösen egyes újabb sportágak, pél­dául az ázsiai küzdősportok állítják nehéz feladat elé a sportnyelv gondozóit. Spray - Újkeletű, angol eredetű szó, így is írjuk, de szprének vagy sprének ejt­jük, de előfordul az ango­los szpréj ejtésmód is. Tol­dalékolása sem egységes, például sprayvel vagy sprayjel is előfordul. Mivel hangalakja nem illik bele a magyar nyelv hangzásá­ba, jó lenne magyar szóval helyettesíteni, de ez eddig nem sikerült (permet). Sprint - A sportnyelvből szerencsére már kiszorult, legfeljebb szóismétlés elke­rülése miatt használják. Az argóban él, újabban a rek­lámnyelvben, sajnos ismét gyakrabban fordul elő. Stabil - Latin eredetű, de németből átvett melléknév. A köznyelvben jól pótolha­tó: szilárd, tartós, biztos, rög­zített, változatlan szavakkal. Főnévi változata, a stabili­tás viszont terjed a gazdasá­gi, politikai nyelvben. (Folytatjuk) Kulturális örökség A budapesti szlovákság kulturális örökségének megismer­tetésére a Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Kul­turális Bizottsága november 14—15-én konferenciát szervez Budapesten, az V. kerület Akadémia út 1. szám alatt. A napi politikai szempontokat mellőző tudományos tanácskozás résztvevői a budapesti szlovákok identitása szempontjából nélkülözhetetlen művelődéstörténeti ismeretanyagot kívánja feltárni - tájékoztatták a szervezők az MTI-t. Az ismertetés szerint magyar és szlovák történészek és etnográfusok elem­zik többek között a budapesti szlovákság jelenlegi helyze­tét a Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tapaszta­latai és a nemzetiségi törvény alapján. Előadás foglalkozik a budapesti szlovákság népi kultúrájával is. Magyar oktatás és kultúra Az EU országértékelése Az oktatás területén az Európai Bizottság nem számít Magyarország csatlakozását megnehezítő komolyabb problémákra. Ezt a véleményt több fontos kérdés kap­csán kialakított pozitív értékelése is megerősíti - állapí­totta meg a napokban a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen Medgyes Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. I Soltész Albert: Kucsmás férfi

Next

/
Thumbnails
Contents