Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

Hazai krónika 1997. augusztus 8., péntek Göncz-Kwasniewski találkozó MTI Elképzelhető, hogy ma­gyar-lengyel államfői talál­kozó helyszíne lesz augusz­tus 24-én a Borsod megyei Ernőd, ahol idén már a hato­dik alkalommal rendezik meg a Lengyel Kulturális Na­pokat. Göncz Árpád már je­lezte részvételét az esemé­nyen, Aleksander Kwasniew­ski ideutazását most egyez­tetik diplomáciai csatorná­kon. A magyar és a lengyel köz- társasági elnök találkozójá­nak valószínűségét csütörtö­kön a budapesti lengyel nagy- követségen is megerősítették az MTI érdeklődésére. Zénón Tarnowski konzul elmondta: Göncz Árpád a lengyel ki­sebbségi önkormányzat meghívására látogat el a kul­turális napokkal egybekötött emődi búcsúba. Ernődön, il­letve a közelben lévő István- majorban több mint száz len­gyel él, őseik a XVIII. század­ban, Mária Terézia idején kaptak munkát Magyaror­szágon, Derenken. 1942-ben azonban lakóhelyüket va­dászterületté alakították, s a lengyel kisebbség szétszóró­dott. A Lengyel Kulturális Napok keretében évről évre szentmisét tartanak a derenki falurom területén emelt ká­polnában. Aleksander Kwas­niewski lengyel köztársasá­gi elnök legutóbb idén janu­árban járt Magyarországon. Reformátusok nagygyűlése A Református Világszövetség (RVSZ) pénteken Debre­cenben kezdődő 23. Nagygyűlése elé kerülő hivatalos dokumentumok nem tárják fel a nőket a gazdaságban érő hátrányos megkülönböztetéseket és azok okait, ezért a református női előkonferencia ilyen irányű állásfogla­lását is a nagygyűlés elé terjesztik. Ezt Jane Dempsey Douglass asszony, az RVSZ elnöke jelentette be csütör­tökön a debreceni városházán, amikor egyházi küldött­ség élén a város vezetőivel és a sajtó munkatársaival találkozott. MTI Elmondta: a női előkon- ferencián — a globális gazda­sági igazságosságról szólva — különösen a Föld déli féltekén élők kifogásolták, hogy a hi­vatalos fórumokon szinte soha nem veszik figyelembe a nők véleményét. A női előkon­ferencia állásfoglalása péntek­re készül el, csakúgy, mint az ifjú reformátusok tanácskozá­sának dokumentuma. Sajtóér­tesülések szerint az utóbbi ki­tér a gyermekprostitúcióval és a gyermekek kényszer-foglal­koztatásával kapcsolatos prob­lémákra is. Milan Opocensky, az RVSZ főtitkára kérdésre válaszolva közölte: szövetségük jelenleg 102 országban 208 tagegyhá­zat tömörít, közülük 12 egy­ház - különböző, általa nem részletezeti okokból - nem küldött delegátusokat a deb­receni nagygyűlésre. Nem lesz ott a pénteki megnyitón Nel­son Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke sem, akit két éve kértek fel a nagygyű­lés nyitóelőadásának megtar­tására. Sajnos nem sikerült el­érni, hogy a neves személyi­ség eljöjjön Debrecenbe - mondta a főtitkár. Milan Opo­censky az MTI tudósítójának érdeklődésére elmondta: csü­törtökön várhatóan az éjsza­kai órákba nyúlóan ülést tart Debrecenben az RVSZ Végre­hajtó Bizottsága. Ezen szó lesz három egyház - a Domi­nikai Köztársaság egyik egy­házának, a Salamon Szigetek Egyesített Egyházának és a Marshall Szigetek Krisztus Egyesült Egyházának-felvé­teli kérelméről. Semjéit nem kezdeményez MTI Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnö- ke cáfolta azt a csütörtöki lapértesülést, miszerint kezde­ményezi a párt országos választmányának összehívását. A politikus az MTI érdeklődésére leszögezte: szó sincs ilyesmiről, jelenleg kizárólag az országgyűlési képvise­lőcsoport „visszaállításáért” fáradozik. Semjén Zsolt megerősítette, hogy pénteken találkozik Giczy György pártelnökkel, hogy felajánlja: a frakció új­raalakítása érdekében a felek kölcsönösen vonják vissza a kizárásokat. Arról egyelőre nem tudott érdemi infor­mációkat közölni, hogy mi történik, ha a „békejobbot” a pártvezető visszautasítja. Palotai István (Uj kelet) A hét legújabb politikai vic­ce, hogy szeretve tisztelt újság­író kollégáinktól a „szen’ek" megtagadták annak gyönyörű­ségét, hogy Horn Gyula és dr. Torgyán József hajdani disz- szertációiba betekinthessenek. A Független Kisgazdapárt elnökének esetében viszonylag még érthető is ez az egész „titkosítási akció”, hiszen 1956 körüli időkben íródott, és minden bizonnyal büntető­joggal foglalkozó jogász dok­tori disszertációról van szó. Az ilyesmi pedig ugyebár még ma is érinthet bizonyos bűnözői (avagy politikusi) köröket (egyremegy), és mint ilyen, sértheti ezek személyiségi jo­gait... De miről írhatott kandidá­tusi disszertációt a mi Gyu­lánk? És egyáltalán... Hogy­hogy kandidátus? Miben? Ezek szerint doktor is, csak közismert szerénysége azt dik­tálja, hogy elhallgassa magas tudományos rangfokozatait? A nemjóját neki! Nos, az egész históriáról két dolog jut az eszembe. Az egyik egy rövid történet, ami éppen megyénk egyik nagy múltú vá­rosában esett meg: A pesti elv­társak egy látogatásuk alkal­mával meglepve értesültek róla, hogy a város egyik vezető főelvtársának csak nyolc álta­lánosa van. Mivel ez az álla­pot tarthatatlannak tűnt szá­mukra, néhány nap múlva pos­tán (!) küldték a főelvtársnak az érettségit. Az élet viszont nem áll meg, és aki megáll, az lema­rad - gondolta a főelvtárs, és keményen összeszedve magát, fél év alatt (!) elvégzett egy négyéves egyetemet, sőt le is doktorált. Aztán egy szép na­pon egy tudományos konferen­cián járva szemet szúrt neki, hogy a díszes társaságban csak egyedül ő a „mezei" doktor .hi­szen a többiek tudományos fo­kozatokkal is rendelkeznek. Felvette a kapcsolatot a fővá­rosi elvtársakkal, tudományos és politikusi múltjára való te­kintettel kérte, hogy nevezzék ki kandidátusnak. Na ez már sok volt a pesti elvtársaknak is, és mérgükben farba rúgták a helyi elvtársat, aki eztán jóval alacsonyabb beosztással kel­lett hogy beérje. Nos. a másik, ami felötlik bennem Horn Gyula titkos kandidátusi disszertációjá­val kapcsolatban, az néhány kérdés. 1. Ha jói értesültem, ő vala­hol a Szovjetunióban végzett, ha emlékezetem nem csal, ak­kor Rosztovban. Milyen nyel­ven tanult az egyetemen? Ha oroszul, akkor a kandidátusi disszertációjának is orosz a nyelve? 2. Ugyan mi lehet a témája a dolgozatnak, ha olyan ku­tyamód titkos? Nem hiszem, hogy a belterjes lótenyésztés oktatáspszichológiai vonat­kozásai... Esetleg netán valamilyen politikai téma? Ez látszik va­lószínűbbnek, hiszen a kinti főiskolákon és egyetemeken leginkább ezt tanították... Lehetséges, hogy az ominózus disszertáció olyan nézeteket és kitételeket tartalmaz, ami a Nagy Rendszerváltóra nézve ma már módfelett kellemetlen lenne? Vagy esetleg maga a tudományos tartalom silány oly mértékben, hogy az csök­kentené az író iránti bizalmat? Végül is mindegy. A legjob­ban úgyis a jelenlegi állapot csorbítja Horn Gyula hitelét. A disszertáció titkosítása! Most már csak attól tartok, hogy nehogy annak az újság­írónak legyen ebből valami Baja, aki az egész titkosítást kipofázta. Megjelent a Magyar Tenger MTI _______ Új hetilappal gazdagodott a magyarországi újságpiac. A Magyar Tengert, amely a bala­toni régió hetilapja kíván len­ni, minden csütörtökön vehe­tik kézbe a térség iránt érdek­lődő olvasók. A 16 oldal terje­delmű, kék-fekete nyomással készülő, normál méretű lapot a terjesztői igényektől függően 20-25 ezer példányban nyom­ják. A szerkesztők terve az, hogy olyan közéleti, informá­ciós lapot készítenek, amely mindezek mellett az idegenfor­galomról, a környezetvédelem­ről és a turisztikáról is tájékoz­tat - tudatta az MTI-vei csütör­tökön a Magyar Tenger szer­kesztősége. Az országos terjesztésű lap fejrészén „Becsüld meg az ide­gent!” idézet olvasható. A Szent Istvántól származó idé­zet az újság készítői szerint ma igencsak helyénvaló. Céljuk: mindazokat szolgálni és infor­málni, akik érdeklődéssel és megbecsüléssel, támogatással vagy segítő szándékkal fordul­nak a Balaton felé. Mutatvány összekötött kézzel Az egészségbiztosító felügyelő bizottságának sajtótájékoztatója Amennyiben nem sikerül harmonizálni az egészségbiz­tosítót érintő jogszabályokat, illetve tisztázni a kormány és az önkormányzat, valamint az önkormányzat és az egészségpénztár (OEP) viszonyát, akkor nem javul a biz­tosítottaknak nyújtott egészségügyi szolgáltatás és ellá­tás színvonala. Egyebek között erre hívta fel a figyelmet az Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizott­sága csütörtökön Budapesten a szervezet elmúlt négy­éves tevékenységét értékelő sajtótájékoztatóján. A bizott­ság egyik tagja tényként közölte, hogy Cser Ágnes, az OEP főigazgatója a Miniszterelnöki Hivatalhoz távozik, ezt azonban az érintett az MTI érdeklődésére cáfolta. MTI Szűcs György, a testület el­nöke úgy vélte: az önkormány­zat az elmúlt négy esztendőben nem merítette ki a társadalom- biztosítási önkormányzatiság­ban rejlő lehetőségeket. Ez sze­rinte csak részben vezethető vissza személyi problémákra. Példaként említette, hogy máig sem tisztázott: az önkormány­zatnak van-e hivatala vagy az egészségpénztárnak önkor­mányzata, illetve jelenleg sem rendelkezik jogszabály a tb va­gyongazdálkodásáról. A felü­gyelő bizottság ilyen körülmé­nyek között „összekötött kéz­zel próbált meg akrobatamutat­ványokat végrehajtani”, va­gyis vizsgálni, hogy az egész­ségbiztosító az alapszabály szerint működik-e, és mire hasz­nálja fel működési költségve­tését. A felügyelő bizottság megállapította például, hogy bár a pénztár működési költ­ségvetésében jelentős összeget képviselnek a személyi kiadá­sok, mégis aránytalanul sokat költenek megbízási díjakra. A testület az utóbbi időben egy névtelen levél alapján indított vizsgálatot az OEP reprezentá­ciós kiadásaival, a külföldi uta­zásokkal kapcsolatban is, ám a vizsgálódáshoz szükséges doku­mentumokat, számlákat több­szöri felszólításra sem kapták meg a hivataltól. A testület el­nöke ezért a népjóléti minisz­terhez fordult segítségért, aki azonban nem válaszolt megke­resésükre. Arról is csak infor­mális úton értesültek, hogy a miniszter ez ügyben ÁSZ-vizs- gálatot kezdeményezett. Szűcs György elmondta: munkájuk során az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy miköz­ben számos alkalommal, illet­ve ügyben konkrét javaslato­kat tettek, bizonyos esetekben felelősöket neveztek meg, en­nek igen ritkán volt következ­ménye a mindennapi munka során. A most leköszönő felü­gyelő bizottság abban bízik, hogy miután az új testületben a kormány képviselői is helyet kapnak, a jövőben nagyobb súlya lesz a felügyelő bizott­ságnak. Földtörvény MTI Belföldi gazdálkodó- szervezetek is vásárolhat­nak majd termőföldet, ha az Országgyűlés ősszel el­fogadja a földtörvény mó­dosítására benyújtott tör­vényjavaslatot. A külföl­diek termőföldtulajdon­szerzésének korlátozását azonban tovább szigorít­ja az előterjesztés. A módosítás lehetővé tenné, hogy a belföldi jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek bizonyos fel­tételekkel termőföldtu­lajdont szerezzenek a már védett, vagy a védelemre kijelölt természeti terüle­tek kivételével. A tulaj­donjogot a javaslat szerint akkor szerezhetnék meg a gazdálkodószervezetek, ha ezt megelőzően már lega­lább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Feltétel az is, hogy a megvásárolt termőföld a székhelye vagy telephe­lye szerinti településen le­gyen, továbbá, hogy a szervezetnek legalább középfokú mezőgazdasági szakképesítéssel rendel­kező tagja vagy alkalma­zottja legyen. Amennyiben a szerzés helye szerinti településen a szervezet tulajdonában álló termő­föld a megszerezni kívánt termőfölddel együtt meg­haladná a magánszemé­lyek állal maximálisán birtokolható 300 hektárt vagy 6000 aranykoronát, a szerzéshez a települési önkormányzat engedélye is szükséges lenne a javas­lat szerint. Az önkormány­zat az engedély megadása előtt köteles lenne kikér­ni a megyei agrárkamara települési mezőgazda- sági bizottságának véle­ményét is. Mindez bizto­sítaná, hogy a termő­földet valóban csak a gazdálkodni, termelni kívánó szervezetek sze­rezzék meg, ne a speku­lációs célú földvásárlók. A magyar állam, a telepü­lési önkormányzatok, az erdőbirtokossági és le­gelőbirtokossági társula­tok továbbra is korláto­zás nélkül szerezhetnek termőföldet. A külföldiek termő­földtulajdon-szerzésére vonatkozó tilalom erő­sítését jelenti, hogy bel­földi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet külföldi tagja vagy tulajdonosa a szervezet jogutód nélkü­li megszűnése esetén sem szerezhetné meg a meg­szűnő szervezet tulajdo­nában álló termőföld tulaj­donjogát. Az ilyen esetek­ben a külföldit megillető vagyonrészt és egyéb kö­vetelést a megszűnő szer­vezet más vagyontárgya­iból vagy szükség esetén a termőföld értékesítésé­vel annak ellenértékéből kell kielégíteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a külföldi például kilép vagy kizárják. ndvio •

Next

/
Thumbnails
Contents