Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-04 / 180. szám
Falujáró Ápolónő a nagymotoron Margit néni Nagy Andrásáé a falu legidősebb asszonya. Arról is nevezetes, hogy az öregek közül kevesen őrizték meg annyira fiatalságukat, mint ő. Kerékpárral hordja haza a tápos- zsákokat, de az itteniek azon sem lepődnek meg, ha kis Robi traktorát vezetve pöfög végig a főutcán. Jogosítványa is van, azt még korábbi munkája miatt szerezte meg. Érkezésünkkor éppen paszulyt szedett és körülötte kapirgáló tyúkjait etette. A paszulyt „malackájának” szánta, de nem ám nyersen, csak ha megfőtt! Ő vigyáz a malackájára, aki akkor is „malacka” lesz, ha már üti a két mázsát. Büszkén mutatja két méter magas kukoricáját a hátsó kertben. Sok munka volt vele, de jó termést fog hozni — mondja. Nemcsak a keze, mozgása, a nyelve is fürge, szívesen mesél életéről.- Idevaló vagyok, csak az anyakönyvemben szerepel Porcsalma, mert odavaló volt a görög pap, sokszor be is rúgott, így aztán, hogy, hogy nem, de porcsalmai születésűnek írt be.- Hol tetszett dolgozni korábban?- Vidéki bába voltam 13 évig, aztán a szálkái kórházban dolgoztam, majd Kocsordon a szanatóriumban, mert ott 30 százalékos veszélyességi pótdíjat adtak, tíz évig pedig körzeti ápolónő voltam. Amikor a szülésznői állás megszűnt, a tisztiorvos elhelyezett Gacsályba. Hajnal háromkor kellett indulnom, hogy nyolcra odaérjek. Később Csen- gerújfaluba helyezett a tisztiorvos, akkor vettem egy 125 ccm-es Csepelt, azzal jártam dolgozni. Nyíregyházán, a Víz utcában vizsgáztam, egyedüli nőként 30 vizsgázó közül 1959-bcn. A műszakin majdnem elhúztak, de azt mondtam: - A motor a sajátom, ápolónő vagyok, könyökig olajos kézzel nem mehetek be a rendelőbe! Ha valami baja van a motornak, akkor megcsináltatom! - Jól van - válaszolta. - Akkor adok egy hár- • mast, de nehogy aztán két év múlva a Balatonnál találkozzunk! Ott nem is találkoztunk, csak a Fenyves csárdánál Nyíregyháza fele, mert Nyíregyre sokszor kellett mennem a motorral. Elmentem egy ismerősömhöz, hogy megkérjem, Porcsalmán megüresedett egy ápolónői állás, helyezzenek oda, ne kelljen annyit utaznom. Porosaiméra kerültem, és onnan mentem nyugdíjba. A férjem nyolcvanegyben meghalt, a lányom Pécs mellett lakik, egyedül élek, de elég jól boldogulok. Bár a múltkor megjártam, tápot hoztam, eldőlt a kerékpár, és a térdemről lement a grimász. Mára van még munkám, egy kis málnát szedek, csomagot készítek, mert holnap megyek Szálkára. Minden héten legalább egyszer, néha kétszer utazok hajnalban a zöldségpiacra a terményeimet árulni. Templom épült A falu lakosságának túlnyomó része görög és római katolikus vallású, és van egy 103 fős református gyülekezet is. A reformátusok korábban lakásokon tartották öszejöveteleiket, majd az önkormányzattól jelképes összegért vásárolt telken, önkormányzati és egyházi pénzből, svájci, valamint helyi lakossági adományokból templomépítésbe fogtak. December 12-én szentelték fel a kis templomot. A telken korábban egy kisebb temető volt. Az építkezés során rendbe tették az elvadult területet, és a megmaradt sírok gondozását is felvállalta a pátyodi református gyülekezet. Az oldalt Dojcsák Tibor írta, a fotókat Bozsó Katalin készítette. 1997. augusztus 4., hétfő Összkomfort a határ szélén P Pátyodon nem látszik meg, hogy 670 lakosával a kistelepülések közé tartozik. A házak túlnyomó része a hosszú főutca mentén áll, ez is nagyobbnak mutatja a valóságnál, de az út menti üzletek száma, színvonala, az impozáns méretű általános művelődési központ is egy nagytelepüfés látszatát kelti. A román határ szomszédsága miatt áthaladó forgalomnak, valamint a managerszeliemű faluvezetésnek köszönhető ez a kép, ami nem csak látszat, tartalom is van mögötte. Eredményeikről és terveikről kérdeztük a község első emberét, Pethő Andrást, aki második ciklusban végzi a polgár- mesteri teendőket. Pethő András agrármérnök, ágazatvezetőként dolgozott a porcsalmai téesznél. Később fő- agronómus lett a kis-pátyodi téesznél. Az első választások idején felkérték, hogy induljon a polgármesteri tisztségért, és ő három jelölt ellenében győzött. A munkát tiszteletdíjasként és nem főállásban végzi.- Akkor Pátyod még Porcs- almához tartozott, az első választások után váltunk szét, és kezdtünk önállóan dolgozni. Szinte csak a vízből állt az infrastruktúránk, telefon mindössze kettő volt a faluban. Ma közel 100 házba van bevezetve, megépítettük a gázhálózatot, járdát, az összes utat leburkoltattuk, kábeltévé-hálózat készült. Iskolát is építettünk, 25 éve először ballagott nyolcadikos osztály Pátyodon. Az önállósodás előtt csak az első-második osztály tanult nálunk, de tavaly sikerült minden évfolyamot „haza” költöztetni. Az általános művelődési központban az iskola mellett helyet kapott az óvoda is külön udvarral, napközis konyha ebédlővel és egy tornaterem szabadidősport-centrummal, aszfaltozott kézilabda-, futó- és teniszpálya, valamint füves futballpálya tartozik ide. Az óvoda, iskola, tornaterem és a konyha az ebédlővel külön-külön bejáratokkal is használhatók, egymástól teljesen leválaszthatók.- Hogyan sikerülhetett mindezt elérni egy 670 lelkes településen a szűkös anyagi lehetőségeikkel?- Beleestünk az egyházi kárpótlásba, és számos pályázatot adtunk be különböző célokra. Ezeket körültekintően, szakértők bevonásával készítettük ej, és sikerült is mindegyikkel nyerni. Megállítottuk az elvándorlást is. A falu lakossága 1970-ben 1000 fölött volt, a rendszerváltás idejére ez 620-ra csökkent. Lakás- építési akciókat szerveztünk, telkeket alakítottunk ki és kedvező áron értékesítettük. Első lakáshoz jutási támogatást is adtunk, és ezek eredményeképpen „építkezési láz” indult be, a környező településekről többen építkeznek Pátyodon. Igyekszünk a falusi életet is színessé tenni. Harmadik éve tart a „Pátyodi nyár” programja. Májusban nagy majálissal kezdődött, amin több ezer ember vett részt. Ezt követte egy nemzetközi labdarúgótorna, és augusztus második hétvégéjén lesznek a szabadtéri játékok. A Mandala Dalszínház adja elő az Egy képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabot. Augusztusra tervezünk még egy repülősnapot is a községben.-A kábelhálózatuk saját fejlesztés? — Nem, kaptunk egy „fülest”, hogy a Titász 1992-ben be akar szállni az ország kábelhálózatának építésébe, ehhez Szolnok környékén építettek egy referenciafalut. Megkerestem a Titászt, hogy ha a vidékünkön érvényesülni akarnak, itt is kell egy referenciafalu. Ez lett Pátyod. Van 12 csatornánk, ebből az egyik pátyodi, ahol a Szív TV adását sugározzuk, és időnként saját műsort is a helyi dolgokról, programokról. Most tárgyalunk a hálózat 18- 24 csatornásra bővítéséről. További tervünk a szennyvíz- hálózat építése Szamosan- gyalossal és Csengerrel ösz- szefogva, ide csatlakozna második ütemben Szamos- tatárfalva, Csengersima és Szamosbecs is. A pályázatot beadtuk, úgy néz ki, hogy az. első körbe nem kerülünk be, de várakozólistán vagyunk, ha valaki kilép, akkor még bejuthatunk. — A munkanélküliség milyen mértékű a községben?- Elég súlyos gond, bár átmenetileg kézben tartjuk a dolgot. A termelőszövetkezet már csak két-három embert foglalkoztat, más munkalehetőség pedig nincs, a legnagyobb munkaadó az önkormányzat. Pályázaton nyertünk pénzt középületek felújítására, erre embereket vettünk fel, akik kifestették az iskolát, majd megkezdték a polgármesteri hivatal felújítását. Csengerben, főleg a cipőgyárban dolgoznak még néhányan, azonkívül a vízügynél is sikerült elhelyezni ideiglenesen pár embert, így aki dolgozni akart, azok közül most nyáron szinte mindenki talált munkát. A jövőben sokat profitálhatunk a határátkelő fejlesztéséből, készítettünk már ezzel kapcsolatban projekteket, de ezek még hadd maradjanak a mi titkaink. Mivel Csengert és Csengersimát kikerüli a határátkelő felé vezető út, Pátyod az első és egyben utolsó település, amelyen áthalad. Ennek vannak jó és rossz oldalai, mi szeretnénk a jó felől megközelíteni. Kereskedelmi lánc kezd a településen kialakulni, a vállalkozók bíznak a növekvő forgalomban. Elképzelhető, hogy mint a határ melletti Abda lakossága, nálunk is a kereskedelemből él meg majd a falu. Régi-új hivatal Áldatlan állapotok uralkodnak a pátyodi polgár- mesteri hivatalban, mert eredeti épületének átalakítása, felújítása miatt az idősek napközi otthonának néhány helyiségébe zsúfolódott be az apparátus. Porcsalma- Pátyod társközségek szétválása után önálló hivatalra volt szükség. Ezt a korábbi ifjúsági házban, szabadidő- centrumban alakították ki. Az épület nem volt a legalkalmasabb erre a feladatra, mert két nagyteremben kellett az ügyintézőknek munkájukat végezni. Az ügyes-bajos dolgaikról betérő polgárokat zavarhatta, hogy más ügyfelek és dolgozók előtt kellett elmondani gondjukat-baju- kat. Meggyengült a tetőszerkezete az épületnek, mivel korábban nem megfelelő minőségű anyagokból készítették. Több helyen meghajlott, életveszélyes állapotba került. Jó néhány építészeti hiba derült ki a falak megbontásakor is, ezért az arra járónak úgy tűnhet, teljesen új épület készül. Ez részben igaz is, hiszen belső átalakítást is végrehajtanak, polgármesteri hivatal funkciójának megfelelő helyiségeket alakítanak ki, hogy megfelelő környezetben fogadhassák a pátyodi és a körjegyzőségben ide tartozó Szamosangyalos polgárait. Pályázaton nyertek pénzt középületek felújítási munkáihoz közmunkások alkalmazására, így volt lehe- tsőége az önkormányzatnak a beruházásra. A munkálatok befejezését október 31- éig tervezik.
