Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-02 / 179. szám
A világot Isten teremtette, de Hollandiát már a hollandok... ✓ Kalenda Zoltán ceruza- és ecsetvonásai Eszaknyugat-Európából Azok a fránya beidegződések, a vérünkbe ivódott automatizmusok, reflexszerű cselekvések... Négyen keressük buzgón az ülés alá esett útlevelet, miközben legalább ilyen elszántsággal szidjuk a szerencsét, mely pont a legeslegutolsó pillanatban hagy cserben mindannyiónkat. Bosszantó, hiszen túl vagyunk már a bécsi erdőn (mely annyi szépet mesélt nekünk a nyíregyházi színpadról is), azután a mayer- lingi elágazáson (Rudolf trónörökös és Vecsera Mária végzetes randevújának színhelye e település) és úgy siklottunk át a solingeni meredélyek között, mint kés a vajban... Egyszóval itt vagyunk a német Emmerich és a holland Arnhem között, mindjárt nyakunkon a finánc, s valamelyikünk észreveszi a csillagos kört, benne a felirattal: Nederland! Hoppá! Hát persze! Hiszen ez már a határok nélküli Európa, ahonnan világgá zavarták a vámosokat meg határőröket, s ahol csupán egy szépen festett tábla jelzi: másik országba érkeztünk. Hollandiába. Tanuljunk hát hollandusul!... Traditie — hagyomány, Traditietrouw — hagyomány- tisztelet, Vaderlandliefde — hazaszeretet. Amszterdam centruma patkó alakú csatornák közé települt. Ösz- szeköttetésükről menetrend szerinti vízibuszok gondoskodnak. Közöttük rendhagyó a múzeumhajó. Utasainak hét megállónyi múzeumot kínál. Az állomások mindegyike ugyanis egy-egy múzeum szomszédságában található. Kiköt a vízibusz és következhet a múzeum, ahonnan aztán irány egy újabb, a csatornán át. Múzeumok pedig szép számmal akadnak. A Teremtő különleges csodája, hogy Amszterdam olyan látnivalókkal dicsekedhet, mint Madame Tussaud londonihoz hasonló panoptikuma, Anna Frank emlékháza, Vincent Van Gogh múzeuma, azután a Nemzeti Múzeum, a Rembrandt-ház, a Virágmúzeum, hogy a Biblia- , a Sajtó- és a Zenei Múzeumot (no meg a központi fekvésű Szex-múzeumot — mert ilyen is akad ám...) ne is említsük. Mindeközben pedig a vízibuszon kapkodjuk fejünket, hisz a parton lévő látnivalók közül is vétek lenne elszalasztani akármit. Emitt a Singel 45. szám alatt egy bizonyos Franz Cocq kapitány háza látható, akit Rembrandt ecsetje tett halhatatlanná, { miután elindult önkéntes csapatával sokadik "Éjjeli őrjáratára". Amott Mata Hari egykori lakhelye emelkedik a magasba, nem sokkal odébb egy újabb Rembrandt-szereplő hajdanvolt lakhelyének adózunk csodálattal. Itt élt Tulp doktor, aki leckét adott az anatómiából. ...és a Prinsengracht 263. Hosszú sor kígyózik a ház tövében. 1942-től 1944. augusztus 4-ig itt élt és alkotott egy törékeny zsidó kislány, akit Anna Frank néven ismert meg a világ. A ház volt lakói közül csupán az édesapa élte túl a náci tábor borzalmait, s ő adta közzé a világnak a kis Anna bujdosónaplóját. A hollandok szeretik kínnal és keservvel kivívott szabadságukat és hazájukat. És büszkén mutatják be mindezt nagyszerű alkotóik műveivel, történelmi hírességeik korszakalkotó tetteivel egyetemben. Óhatatlanul kérdem magamban, vajon képesek leszünk-e mi, magyarok is megtenni mindezt jövőre, szabadságharcunk és forradalmunk 150 éves ünnepén? Vagy ismét csupán hőstenorok államilag dotált fellépésére jut majd képességeinkből és erőnkből... Tudunk-e emberszabású bábura húzni huszárruhát, és lesz-e tehetségünk illusztrálni diaporámás, sztereós hatással dicsőséges tavaszi hadjáratot, budai várfoglalást, ha másképp nem, hát Jókai filmjéből vett celluloid idézetekkel... Openlijk — nyíltság, Oprechtheid — őszinteség. George Maduro a leideni egyetem diplomája után állt élére a második világháború holland partizánmozgalmának. Dachauban lelte halálát 1945 februárjában. Szülei emléket akarván állítani hős fiuknak, hozzáláttak egy csodálatos miniváros kialakításához. Támogatók, szponzorok holland forintjaiból, milliókból született meg a mai Madurodam, a főváros, Hága leglátványosabb vendégcsalogatójaként. Pedig itt székel a holland kabinet, itt a nemzetközi bíróság. Madurodam 1952 júliusa óta hirdeti a békét, a békességet, nyíltan és őszintén. Ez a miniváros nagyon is él: esténként 46 ezer égő világítja be útjait és méretarányos palotáit, lakónegyedeit és egyéb létesítményeit. Mert mindennek megvan a helye: az Ajax stadionjának éppúgy, mint Amszterdam légikikötőjének, Schipolnak (1:25 méretarányos Boeingek, Jumbók és Concordok is mozognak a kifutópályán), vagy az új rotterdami hídnak. 180 ezer csavar, 22 kilométernyi kábel, 3 és fél kilométernyi sínpár jelenti az élethűséget, ahol úszik a kikötő tartályhajója, életre kel a négysávos autópálya, mindez 20 ezer szál virág közepette, kicsinyek és nagyok elmondhatatlan örömére. Mikor az óhazából útra keltünk, még csupán a táciak gondolkodtak egy miniváros kialakításáról, egy hét elteltével immáron a biator- bágyiak is jelezték igényüket a miniatűr Kárpát-medence létrehozására. Kettejük vérre menő pereskedése immáron a lapok fő oldalán szerepel. Madurodam pedig közben 19 és fél holland forintért várja a hosszú sorban türelmesen várakozókat. S bár gyermekkedvezmények itt is akadnak szép számmal, legjobban a 60 éven felüli jár: félpénzen láthat csodát. Mint ahogy a taktaharkányi Gyurka bácsi is, aki csupán azt sajnálja, hogy két kis unokája nem láthatja ezt a hágai kuriózumot. Én meg azt, hogy a két kis csemete Tácot, meg Biator- bágyot sem, egyhamar... Werklust — munkakedv, Strijd — küzdelem. Tanuljunk hát tovább hollandusul... Akik országuk 70 százalékát, 2,1 millió hektárt művelhetnek meg. Szaporítja gondjaikat, hogy Európa legsűrűbben lakott országában élnek, és az ország fele alacsonyabban fekszik, mint a tenger és a folyók szintje. A víz betörésétől dűnék és gátak védelmezik, néha több, néhol kevesebb sikerrel. 1953 februárjában nemzeti katasztrófa méretű volt a vízbetörés okozta pusztítás, ez is ösztönözte a hollandokat a gyors cselekvésre. Megszületett a Delta terv, mely során a szigeteket hosszú gátakkal kötötték össze. Az így körbevett tengeröblöt friss vizű belső tóvá alakították át, melyet kiszárítottak, víztelenítettek, polderesítettek, hogy azután ily módon több tízezer hektárnyi területet nyerjenek maguknak. A holland ember küzdelme évszázadok óta tart a természettel. A história dokumentumai bizonyítják ezt, melyek arról is regélnek, hogy már a XIII. században 350 négyzetkilométernyit hódítottak vissza a tengertől, 1600 és 1700 között 1120 négyzetkilométernyi területet, míg századunkban már elérték a 2500 négyzetkilométert (csupán az összehasonlítás kedvéért: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cca. 6000 négyzetkilométer nagyságú. A föld kímélete és szeretete hozzátartozik a hollandok mindennapjaihoz. Minden talpalatnyi földet kihasználnak és hasznosítanak. Amikor meséltünk nekik a zsebszerződésekről, nem akartak hinni a fülüknek. Elkótyavetyélni a nemzeti kincset náluk felér egy hazaárulással - így vendéglátóink. Idáig jutok alig néhány napos emlékeim csokorba gyűjtésével, mikor eszembe ötlik házigazdám párjának kérése: ha tehetem, küldjem már el neki egy hazai finomság, a rizsfelfújt receptjét. Szóval, kedves Anita, végy 24 dkg rizst, 1 liternyi tejet, 4 dkg vajat, 4 tojást... Anita! Arra pedig kifejezetten kérlek, hogy meséld el holland ismerőseid, barátaid körében is a rizses finomság elkészítésének mikéntjét. Végtére is hadd tanuljanak valamicskét végre tőlünk, magyaroktól is ezek az áldott jó, kedves hollandusok... L ■■■■ A Magazint szerkesztette: Hatházi Andrea • Levilágítás: START-foto Csutkái Kft Csúcsforgalom az Amstelen, Amszterdamban I- ™ 1 : Madurodam — a miniatűr város . Anna Frank — a Tussaud panoptikumban, viaszból Gauda — a sajtpiacok leghíresebb helyszíne
