Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-25 / 197. szám

1997. augusztus 25., hétfő Világkrónika A vallások közötti párbeszédre, meg bocsátásra és megbékélésre szólította fel II. János Pál pápa szombat éjjel a párizsi katolikus ifjúsági világnapok résztvevőit. A szentatya egyúttal sajnálatát fejezte ki azért a szerepért, amit a katolikus egyház játszott a 425 évvel ezelőtti Szent Bertalan-éji mészárlásban. A francia pro­testánsok (hugenották) ellen elkövetett 1572-es tö­meggyilkosságnak - amelynek évfordulója épp a mosta­ni imaéjszakára esett - a korabeli Párizsban közei három­ezer, Franciaország-szerte pedig több tízezer áldozata volt. II. János Pál most ennek kapcsán elismerte:„a kereszté­nyek elkövettek olyan dolgokat, amelyeket a Szentírás elítél”. A cseh hadsereg vezérkarának becslése szerint évi 6-9 milliárd koronába fog kerülni a NATO-tagság az or­szágnak — írta a Právo című lap szombaton. A cseh újság a külügyi tárcához közel álló forrásokra hivatkozva kifejti, hogy a csatlakozás első szakaszában egy új légvédelmi rend­szer kiépítésére és néhány katonai repülőtér, köztük a dél­csehországi Bechyne repterének korszerűsítésére kell majd költeni. A legfontosabb célok között szerepel továbbá a NATO-országok hadseregével való együttműködési képes­ség növelése. A boszniai Szerb Köztársaság elnöke egy szombat esti televíziós interjúban kizárta annak lehetőségét, hogy a közte és a paléi kormány között dúló válság nyomán kettészakadjon a boszniai szerb államalaku­lat. Biljana Plavsic az egyik jugoszláv televíziós csatorná­nak kijelentette: „Ezt az Egyesült Államok nem engedné meg”, mivel „a köztársaság nyugati és keleti részre osztása sértené a daytoni megállapodást, amely kiköti a két bosznia- hercegovinai entitás (a másik a Horvát-muzulmán Föderá­ció) területi egységének megőrzését”. Plavsic szavai azután hangzottak el, hogy a boszniai szerb kormány Páléban beje­lentette: megszakítja az együttműködést a Banja Luka-i hi­vatalában tevékenykedő boszniai szerb elnökkel, és törvény­telennek tekinti minden ezután hozandó rendeletét. A Szovjetuniónak kémkedő és ezért éle­tét villamosszékben végző amerikai Rosenberg házaspár sor­sáról közölt újabb részleteket a The Sunday Times. A legen­dás brit kettős ügynök, Kim Philby állítólag tudott arról, hogy az FBI már a nyomukban van, de szovjet gazdái meg­tiltották Philbynek, hogy riassza a házaspárt. Az oroszok fontosabbnak tartották, hogy többi kémjük továbbra is rejt­ve maradhasson a titkos amerikai hadiüzemekben, és szállít­sa az értesüléseket az atomfegyverről Moszkvának. Ezért kiszámítva feláldozták Julius és Ethel Rosenberget, akiket egy KGB-tiszt mostani vallomása szerint kisebb jelentőségű ügynököknek tartottak. A KGB-tiszt újabb adalékai a Rosenberg-ügyről olvashatók lesznek Phillip Knightley an­gol író rövidesen megjelenő könyvében, amely a hideghá­borús korszak kémhistóriáiról szól. Ebből a műből közölt előzetest a brit lap. A könnyűbúvárkodás két ifjú spanyol sze­relmese egymás iránti szerelmét is a tenger mélyén pecsétel­te meg szombaton. Natalia és Ricardo Santander kikötő­városa közelében kedvenc elemébe lemerülve esküdött örök hűséget egymásnak, s kedvükért a város politikailag kon­zervatív beállítottságú polgármestere sem vonakodott bú­várruhát ölteni, hogy az igazán nem konzervatív szertartást elvégezze. A tanúk természetesen szintén a közelükben le­begtek, amikor a polgármester elolvastatta a fiatalokkal - egy külön e célra készített vízálló műanyag lapra írva - há­zastársi jogaikat és kötelességeiket, az ifjú pár pedig a hang- továbbítás körülményessége miatt kézjelekkel mondta ki a boldogító igent. Rühmann*hagyaték MTI-Panoráma __ He inz Rühmann özvegye pénteken átadta férje hagya­tékát a berlini városi hatósá­goknak. A népszerű színész­re emlékeztető, kereken tíz­ezer emléktárgyat a Potsda­mer Platzon lévő filmmúze­umban láthatja majd a kö­zönség. „Nagyon örülök, hogy a gyűjtemény Berlin­be kerül, mert itt jól meg­őrzik, ápolják, és hozzá­férhető lesz az érdeklődők számára” - mondta Hertha Rühmann az átadáskor. Eberhard Diepgen, Berlin kormányzó polgármestere a hagyaték átvételekor hang­súlyozta, hogy Heinz Rüh­mann felejthetetlen. „Ellen­tétben a múlt és a jelen szá­mos komikusával, Heinz Rühmann vérbeli komédiás volt, aki szerette a finom hu­mort, és akit éppen ezért szeretett a közönség” - mondta. Heinz Rühmann évtize­deken át a legnépszerűbb német filmszínész volt. Há­rom évvel ezelőtt halt meg 92 éves korában. Hagyaté­kában kosztümök és film­beli rekvizítumok mellett számtalan fénykép, forga­tókönyv és színházi vonat­kozású írás is található. Berlin városi hatósága a ha­gyatékot meg nem nevezett összegért vásárolta a lottó- szelvények eladásából szár­mazó bevételből. Ukrajna hat éve független MTI Ukiajna vasárnap ünnepelte függetlenségének hatodik év­fordulóját. Leonyid Kucsma el­nök a Kijev közelében tartott katonai légiparádén úgy nyi­latkozott, hogy Ukrajna egy évvel ezelőtthöz képest maga­biztosabban halad az általa he­lyesnek vélt úton. Ukrajnában már két nap óta zajlanak az függetlenségi év­fordulós ünnepségek. Vasár­nap a Kijev melletti Csajka repülőtéren az állami vezetők és vendégek egyebek között MIG-29-es és SZU-27-cs vadászrepülők, AN-72-es szál­lítógépek, SZU-17M4-es és SZU-25-ös vadászbombázók, TU-22M3-as taktikai bombá­zók próbarepülését tekinthet­ték meg. Bemutatták a TU-160- as stratégiai bombázói is, vala­mint ejtőrenyős repüléseket rendezlek. Valerij Pusztovojtenko mi­niszterelnök az ukrán függet­lenség 1991-es kikiáltását a történelmi igazság helyreállítá­sának nevezte. A kormányfő szerint az ország hatéves önál­lóságának az a legfőbb eredmé­nye, hogy a demokratikus Uk­rajna kiharcolta magának a he­lyet a világ politikai térképén. Pusztovojtenko úgy fogalma­zott, hogy Ukrajna híddá vált az egykori Szovjetunió utód­államai és a fejlett Nyugat or­szágai között. Szerhij Tihipko gazdasági ügyekért felelős kormányfő- helyettes viszont úgy véleke­dett, hogy Ukrajna az utóbbi hat év alatt — jóllehet vannak kézzelfogható eredmények — nagyon keveset haladt előre. Tihipko a sikerek közé sorolta az alkotmány elfogadását, a pénzreformot, a kisprivatizáció lezárását és a jelentős külpoli­tikai eredményeket. A politi­kus szerint ugyanakkor a füg­getlenség alapvetően gazdasá­gi függetlenséget kellene, hogy jelentsen, s ebben a vonatko­zásban Ukrajnának még sok teendője van. Normalizálódik a helyzet MTI A Banja Luka-i állambizton­sági központ újonnan kineve­zett, Biljana Plavsic államfőt támogató parancsoka szerint fokozatosan normalizálódik a helyzet az észak-boszniai nagyvárosban. „Egyre kedve­zőbb lesz a helyzet, bár volt egy incidens is: a Banja Luka-i stúdió új vezetői erőszakkal akartak betörni a televízió épületébe, s elvinni a beren­dezési tárgyakat” - mondta Predrag Ceranic a Beta belg­rádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Az állambiztonsági tiszt azt is közölte, hogy az új rendőri vezetést el nem ismerő állam­biztonságiak egy Banja Lu- kától északra fekvő település­re helyezték át székhelyüket. „Ezeket az egységeket: Lju- ban Ecin, a volt Banja Luka-i állambiztonsági parancsnok- helyettes irányítja Belgrád- ból.” Ceranic azt is megerősítette, hogy továbbra is érvényben van az az ultimátum, amely szerint az új hatalmat eddig el nem ismerő belügyi tisztek hétfőn reggel tíz óráig minden következmény nélkül megje­lenhetnek munkahelyükön. Páléban közben megrősítették, hogy hiteles az a Pero Colic főparancsnok által aláírt vezér­kari közlemény, amely szerint a hadvezetés Momcilo Krajis- nikot, a boszniai unió elnöksé­gének szerbeket képviselő tag­ját támogatja a boszniai szerb államon belüli politikai vi­szályban. Belgrádi értesülések szerint Biljana Plavsic ezért azt ter­vezi, hogy leváltja Colicot és helyébe Momir Talicot, az első hadtest parancsokát nevezi ki főparancsoknak. Egyelőre nem tudni, hogy Colic miként válaszol majd leváltására, hiszen Banja Luka-i közlések szerint a ve­zérkar megosztott, s bárme­lyik pillanatban megváltoz­hatnak az erőviszonyok. Krajisnik szerint egyre jobban elszigeteli magát Plavsic asszony, aki folytatva az al­kotmánysértések sorát, igyek­szik kezébe kaparintani a végrehajtó hatalmat is a kor­mánytól. Krajisnik közölte, hogy bé­kés eszközökkel kívánja meg­oldani a belpolitikai válságot, és egyben felszólította Plavsic asszony híveit, hogy hagyja­nak fel az államfő támogatásá­val, mert nem győzhetnek. A háborús bűnök elkövetésével vádolt volt boszniai szerb el­nök, Radovan Karadzic támo­gatását is élvező Krajisnik egy­ben azzal fenyegetőzött, hogy a boszniai szerb nemzet „spon­tán választ” adhat Plavsic asszony tetteire. Krajisnik korábbi fenyege­tése - legalábbis egyelőre - nem eredményezett tetteket: a szerb politikus még szerdán közölte: 24 órát ad az SFOR- erőknek arra, hogy visszaál­lítsák a korábbi Banja Luka-i helyezetet, azaz eltávolítsák azokat az új rendőri veze­tőket, akik Plavsic asszony rendeletére, a békefenntartók segítségével vették át munka­helyeiket a Krajisnik-párti vezetőktől. Olasz-albán vita a menekültekről MTI Albánia magasabbra srófol­ja a menekültek visszafogadá­sának áfát - állapította meg a vasárnapi olasz sajtó arról a vitáról beszámolva, mely Róma és Tirana között bon­takozott ki az Olaszország­ba menekült albánok haza­telepítéséről. A két ország illetékesei szerdán ülnek tár­gyalóasztalhoz, s az albán kormány tagjai már jelez­ték: Albánia elvárja a nemzet­közi közösség anyagi támo­gatását annak fejében, hogy polgárait visszafogadja, és kötelezettséget vállaljon a jövőbeni menekültáradatok megelőzésére. Róma már elviekben el­fogadta Fatos Nano albán kormányfőnek azt a kérését, hogy hosszabbítsák meg az elmúlt hónapokban Olaszor­szágba menekült albánoknak kiadott ideiglenes tartóz­kodási engedélyek érvényét. Valamivel több mint 10 ezer albánnak kellett volna au­gusztus 31-ig elhagynia Itá­liát. Az olasz kormány szomba­ton dönt arról, hogy mennyi haladékot ad. Az olasz kor­mány belpolitikai okokból ragaszkodik ahhoz, hogy az albánok előbb-utóbb va­lamennyien hazatérjenek. „Szó sem lehet arról, hogy itt maradjanak, s az albán veze­tés nem rúghatja fel a meg­állapodásokat” - szögezte le Piero Fassino külügyi ál­lamtitkár a La Stampa című torinói lapnak adott inter­jújában. Az albán vezetés két dolgot szeretne elérni: egyrészt azt, hogy az olasz .hatóságok hosszabb távon is minél több albánnak biz­tosítsanak munkavállalási engedélyt, másrészt a nem­zetközi közösség nyújtson hiteleket Albániának. „Meg kell teremteni a me­nekültek hazatérésének fel­tételeit: lakást és munkát kell biztosítani számukra, mivel azért hagyták el Albániát, mert elvesztették pénzüket, lakásukat, elvesztették a re­ményt” - mondta Melitan Zeka albán belügyminiszter az olasz állami rádióban. Elmaz Shefiri, az albán kormány munkaügyi és emigrációs kérdésekkel foglalkozó mi­nisztere a La Stampának adott nyilatkozatában egye­nesen zsarolta Rómát. A menekültkérdésben va­ló együttműködés célja „csak az lehet, hogy munkát ta­láljanak Olaszországban azoknak az albánoknak, akik már ott vannak, és nem az, hogy a visszatérésüket ter­vezzük meg” — jelentette ki. Sherifi rámutatott, hogy az Olaszországban lévő ösz- szes illegális bevándorló kö­zött „csak minimális szá­mú albán található. Miért nem kezdik el hazaküldeni a marokkóiakat és a nigéria- kat?” Fatos Nano miniszterel­nök a La Repubblica című lapban megjelent interjú­jában szintén értésre adta, hogy Tirana nem csak az albánok hazatéréséről kí­ván tárgyalni: „A vezeté­sem alatt álló koalíciós kormány eltökélt szándéka, hogy megoldja ezt a prob­lémát. Számunkra teljességgel el­fogadhatatlan, hogy honfitár­saink menekülttáborokban maradjanak. Minden erőfe­szítésünk arra irányul, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek ezt a helyzetet létre­hozták.” Visszajött az SFOR MTI Mostari felderítési fela­datait befejezve visszaérke­zett a horvátországi Oku- caniba az SFOR zászlaja alá vezényelt Magyar Mű­szaki Kontingesnek (M MK) az az egysége, amely á her- cegovinai város szétlőtt Régi hídjának (Stari most) maradványait térképezte fel a Neretva folyóban. Mészáros Géza őrnagy, az egység sajtószóvivője vasárnap az MTI-nek el­mondta, hogy a 32 fős felderítő egység szigorú biztonsági rendszabályo­kat betartva tette meg a Bosznián keresztüli oda- vissza utat. Semmiféle in­cidens nem történt az úton, a rommá lőtt Mostar köz­pontjában az egység ma­radéktalanul teljesítette az SFOR parancsnokságá­tól kapott felderítési fela­datait. Mészáros őrnagy beszá­molt arról, hogy a magyar katonai búvárok 8 órás víz alatti felderítő munkával mintegy 40 darab hídma- radványt térképeztek fel. Megállapították, hogy az 1566-ban épített híd meg­alkotói a habarcskötésen kívül kovácsolt vasból és ólomból öntött csapolások­kal erősítették egymáshoz a Régi híd 456 kőkockáját, amelyek közül a legna­gyobbak 1-2 tonna súlyú­ak. A kötések olyan erősek voltak, hogy a híd 4 évvel ezelőtti szétlövésekor több rész egy darabban zuhant 20 méteres magasságból a Neretva 7-8 méteres vi­zébe. A 28 méter hosszú hídszerkezetből 4-5 olyan darabot is lefényképeztek a búvárok, amelyek egyben nyugszanak a mélyben, és súlyuk 20-40 tonna körüli lehet. A mostariak ragasz­kodnak ahhoz, hogy a vi­lágörökség részének nyil­vánított hidat az eredeti for­májában és eredeti alko­tóelemeiből állítsák hely­re, így az egyben maradt hídelemeket szétdarabo- lás nélkül kell a felszínre hozni. Mészáros őrnagy el­mondta, hogy a magyar búvárok nem bukkantak fel nem robbant tüzérségi lö­vedékekre a víz alatti híd­roncsok között. A lősze­rek veszélyére Demirovic Zijad, a mostari Hidro- geográfiai Vállalat veze­tője figyelmeztette a ma­gyarokat, aki búvárként először készített felvétele­ket évekkel ezelőtt a szét­lőtt híd maradványairól. A magyar SFOR-egység szóvivője elmondta: a hor­vátországi Okucaniban ki­épített magyar katonai tá­borban most a Mostarban gyűjtött felderítési adatok feldolgozása folyik, hogy az augusztus 26-ra terve­zett nemzetközi helyreállí­tási konferenciára már kész műszaki kiemelési tervvel vehessenek részt a magya­rok Létai Attila ezredes­nek, a magyar SFOR-egy- ség parancsnokának a ve­zetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents