Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-23 / 196. szám
Kultúra 1997. augusztus 23., szombat Régészek az egyesült Európáért Európa régészei már régóta nem törődnek azzal, hogy imitt-amott nemzetállamok alakulnak. A régmúlt idők történései akkor is egységes egészet alkotnak, ha az időközben szűkebb környezetünkben megtelepedett ilyen-olyan színárnyalatú hatalom a többség kizárólagos uralmát hirdeti. A történelem nem ismeri a kisebbség fogalmát. Európa történetébe éppen úgy beletartozik a Balkán-félsziget, Koszovó, mint ahogy Erdély, Magyarország és Románia. Talán az enyhülés első lépéseit is a történészek, régészek tették meg, mert lehet ugyan a történelem tényeivel manipulálni, de minek. Megtörtént eseményeken sehogyan sem lehet változtatni. Dr. Istvánovits Eszter kutatóval a közelgő zilahi régészkonferenciáról beszélgettünk, arról, hogy Európa régészei mindig is nagy figyelmet fordítottak a Római-birodalom perifériáira és arról, hogy az egységes európai törtélemfelfogás segítheti a népek egymáshoz való közeledését. Berki Antal (Új Kelet)- Augusztus 29-én kezdődik Magyarországon Európa egyik legnagyobb régészeti konferenciája, a tizenhetedik Limes-konferencia. A találkozó megnyitója és helyszíne igazából a romániai Zilahon lesz, de a romániai kollégák kérésére a résztvevők Budapesten találkoznak, hogy aztán onnan elindulva, Nyíregyházán keresztül jussanak el Zilahra. A várhatóan Európa szinte minden országából össze- sereglő régészek Budapesten megtekintik az aquincumi romvárost, majd Nyíregyházára utazva bemutatjuk a Jósa András Múzeumban a konferencia tiszteletére rendezett, Barbárok a birodalom peremén című kiállítást. Ennek a régészkonferenciának kicsit pikantériája, hogy témája a római birodalomhoz kötődik, ami elsősorban a rendező ország által vallott dákó-román kontinuitás miatt ad bizonyos politikai felhangot az egész rendezvénynek. Mi itt, Nyíregyházán megpróbáljuk bemutatni a római birodalom határán élő népek mindennapjait, elsősorban a dr. Csallány Dezső által Be- regsurányban az 1960-as években kiásott fazekasműhely segítségével. Ez a szatmári népekre jellemző leletegyüttes egész Európában példa nélkül való.- A Jósa András Múzeum munkatársai igen jó kapcsolatot építettek ki romániai kollégáikkal...- Már évtizedek óta dolgozunk együtt, például a szatmárnémetiekkel. A két múzeum nem egyszer közösen oldott meg olyan feladatokat, mint például a Mó- ricz-emlékház felújítása Tiszacsécsén, de arra is volt példa, hogy a Jósa András Múzeum Szatmárnémetiben mutatta be az ottani közönségnek egy-egy nagy sikerű kiállításának anyagát. — Várható-e a konferenciától valamiféle tudományos szenzáció?- Nem nagyon hiszem. A külföldiek olyan területre jönnek, amit igazából nem ismernek. Ezzel együtt valószínű, hogy a résztvevők megismertetik egymással legújabb eredményeiket, már csak azért is, mert ez a legjelentősebb ilyen jellegű találkozó egész Európában. Erre a találkozóra minden intézmény a legrangosabb kutatóit fogja küldeni. Egy ilyen jellegű találkozó nem nélkülözheti a politikumot sem, de szerencsére ez bizonyosan jó irányba fog hatni, mert várakozásaink szerint a tizenhetedik Limeskonferencia a magyar-román megbékélést, a két nép közeledését fogja szolgálni. Dr. Istvánovits Eszter Cigányfolklór Új Kelet-információ ____________________________ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jogért és Kultúráért Szövetség szeptember 27-én a mátészalkai művelődési házban hagyományőrző folklórgálát tart. A rendezvényen amatőr cigányfolklór- és hagyományőrző együttesek műsorát láthatja a közönség. Az egyéni jelentkezőktől hagyományokat és népszokásokat felelevenítő balladákat, népmeséket és verseket várnak. A jelentkezési lapokat az érdeklődők szeptember 1-éig igényelhetik ifj. Kiss Ferencnél, a Tunyogmatolcs Kölcsey u. 3. szám alatt. Nyári Akadémia a tanárképzőn Beérett a gyümölcs Kárpátalján Hosszú évek óta segíti a Bessenyei györgy Tanárképző Főiskola a határainkon túl élő magyar fiatalok felsőfokú oktatását. Valamikor a 80-as évek közepén kezdődött a szorosabban vett kapcsolat a kárpátaljai magyarsággal, hogy aztán az évek során, előbb csak Beregszászra helyezett főiskolai szakkal kezdve, megteremtsék az Berki Antal (Új Kelet)- Véletlenül alakult kapcsolatunk a beregszásziakkal. Valamikor a nyolcvanas évek közepén sorozatban jártunk át Kárpátaljára, hivatalosan ugyan, de ezeknek az utaknak az égvilágon semmi értelme nem volt. Akkor gondoltunk először arra, hogy az ilyen kirándulásoknak valamiféle értelmet adjunk. Az ungvári egyetemen néhány ottani értelmiségivel közös programokat kezdtünk szervezni. Festőművészeket mutattunk be a főiskolán, lehetővé tettük, hogy az ungvári egyetemi hallgatók rendszeresen látogassák főiskolánk tanszékeit. Ahogy így visszagondolok, körülbelül tíz éve kezdődött az a szorosabb kapcsolat, ami a mostani eredményekhez vezetett. Kapcsolatainkban a rendszerváltás hozott gyökeres változást. A kilencvenes években már nemcsak a mi lelkesedésünk, de bizonyos kormányzati támogatás is segítette munkánkat. Akkoriban hozták létre az Illyés Alapítványt, amely a határokon túli munkát anyagilag jelentősen segítette. És bár sem a kollégáim, sem én, nem az anyagiak reményében vállaltuk, hogy szükség esetén akár naponta is megforduljunk Nyíregyháza és Beregszász között, ez a fajta oktató munka egyszerűen nem képzelhető el megfelelő anyagi háttér nélkül. Szerencsénkre nemcsak az úgynevezett magán- alapítványok, hanem a kormányzati szervek figyelmét is sikerült felhívni magunkra.- Beregszászon eddig a Bessenyei Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata működött. ..- 1993-ban kérték fel a főiskolát a kárpátaljai értelmiségi szervezetek, hogy segítsünk a magyar nyelvű tanárképzés megindításában. Kárpátalján gyakorlatilag nem volt olyan lehetőség, hogy önálló Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolát. Dr. Szabó Géza címzetes főiskolai docenssel, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főtitkárával, a Hungarológiai Intézet vezetőjével beszélgetőn a most zajló Nyári Akadémiáról és arról, hogy a magyar nyelvű felsőoktatást más országokban is segíteni kell. középiskolai vagy felső tagozatos iskolásokat tanítani képes tanároká képezzenek. Mi örömmel tettünk eleget a felkérésnek, de már az első pillanattól kezdve úgy láttuk helyesnek, ha a tanárképzés a helyi szervezetek kezébe kerül. Az évek alatt és nem kevés bonyodalmak árán végre 1996-ban megszületett az önálló Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, melynek az első évfolyama az elmúlt tanévben végzett és én büszkén mondhatom, hogy hála Istennek „kiszorultunk” Beregszászról. Természetesen nem azt jelenti az ottani oktatás beindulása, hogy most már hátat fordítunk a városnak és magára hagyjuk az éppen megalakult intézményt, de úgy gondolom, innentől kezdve az oktató munka oroszlánrészét a helyiek fogják végezni. — Tudom, hogy a főiskolai oktatók nemcsak Beregszászon, hanem más országok magyarok lakta területein is szerveztek különféle továbbképzéseket...- Nyíregyháza földrajzi adottságaiból következően elsősorban Románia, Ukrajna felé fordultunk. Székelyfölddel rendszeresek a kapcsolataink. Többször vettünk részt az Apáczai-napokon, és úgy látjuk, hogy mindenütt igénylik segítségünket. Ez elsősorban továbbképzést vagy valamilyen rövid fakultatív oktatási formát jelent. Ilyen a most is zajló Nyári Akadémiánk, amely most ebben a formában ötödször kerül megrendezésre. A Bessenyei Nyári Akadémia központi és tanszéki rendezvényekből áll. Azt tapasztaltuk, hogy ez a fajta megoldás pótolja azokat a továbbképzési lehetőségeket, amiktől a határokon túl élő magyar pedagógusok értelemszerűen el vannak vágva. A központi rendezvényeken elsősorban az általános értelemben vett tudomány kérdéseiről hangzanak el előadások, míg a tanszékeken az egyes szakágak legújabb eredményeivel ismertetjük meg a hallgatókat. Az akadémia programját úgy állítottuk össze, hogy ne csak a szűkén vett szakmai kérdések legyenek az itt töltött néhány napban hangsúlyosak, de hallgatóinknak módjuk legyen egymás megismerésére és a tökéletes kikapcsolódásra. Ennek érdekében szerveztünk kirándulásokat történelmi emlékhelyekre, és ezt szolgálják esti fakultatív rendezvényeink is. Az akadémia elsősorban a magyar nyelvű iskolákban tanító magyar kollégáknak nyújt segítséget. És látva az érdeklődést, azt gondolom, elképzeléseink találkoztak azokkal az igényekkel, amelyek a különböző országokban élő magyar pedagógusokban már réges-régen megfogalmazódtak. Forgó Sipos József Némán ligád Ha meghal a hold, csillagok fénye világít: sötétség rejti kedvesed arcát. Akkor lásd meg a lét sugarát. Ha évek ostroma szántja az arcod, fiatalságodnak örülnél... Isten ajándéka a perc, sokasodna imádra, de tudd, hogy az élet vége nem könnyű halál, s hold udvarában vigad a vágy némán. Kulturális hírek Új Kelet-információ Augusztus 21-én megkezdődtek a Zempléni Művészeti Napok hangversenyei. A nagyszabású zenei fesztivált idén több helyszínen bonyolítják le. Az augusztus 30-áig tarló rendezvény központja Sárospatak, de tartanak műsorokat többek között Sátoraljaújhelyen, Szerencsen. Tarcalon, Tolcsván, Hollóházán, Tokajban, Pácinban és a füzéri vár romjainál. Ebben az esztendőben elsősorban a reneszánsz életöröm bemutatását tűzték célul a szervezők. Munkálkodásukat olyan nagy hírű zenekarok, énekkarok, szólisták segítették, mint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Magyar Tekerő Zenekar, az Ama- dinda Ütőegyüttes, a Ban- chieri Énekegyüttes, Pet- rovics Emil, Gulyás Dénes és Rolla János. A különböző helyszíneken rendezett koncerteken elhangzanak Schumann, Schubert, Brahms, Wagner, Beethoven és Mozart művei. A Zempléni Művészeti Hetek zárókoncertjén, augusztus 30-án, szombat este nyolc órakor Sárospatakon a MÁV Szimfonikusok zenekara lép fel, vezényel Juríj Szimonov. * * * Új helyszínt avat augusztus 23-án este fél kilenckor a Mandala Dalszínház. A Mandala Nyár keretében a megyeháza díszudvarán mutatják be Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este című háromfelvonásos vígjátékát. A kétszereplős darabot Balázs Péter rendezte. Játsszák: Kováts Adél és Stohl András. *** Pénteken délután befejeződött a Tiszántúli bábosok bemutatkozó kiállítása, melyet a nyíregyházi Kölyökvárban rendeztek meg. A kiállítás értékelésére hétfői számunkban visszatérünk.
