Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-18 / 192. szám

1 1997. augusztus 18., hétfő Világkrónika Magyar Távirati iroda Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök, a go rög közösség vezetője szombaton a tárgyalások felfüggesz­tését helyezte kilátásba Rauf Denktassal, a török közösség vezetőjével arra az esetre, ha az nem hajlandó a teljes ciprusi problémakör megvitatására. A görög politikus - a közössé­gek közötti tárgyalásokról Svájcból hazatérvén - Larnacában nyilatkozva „súlyosnak” és „válságosnak” nevezte a meg­beszélések után kialakult helyzetet. Elvis Presley halálának 20. évfordulóján legkevesebb harmincezer rajongója kereste fel szombaton a rock and roll királyának sírját Memphisben. A rajongók kö­zül volt, aki egész napját a „Király” sírjánál töltötte, gyer­tyát gyújtva vagy egyéb módon emlékezve. Az énekes em­lékére negyvenperces gyászünnepséget tartottak. \ Brit, francia és amerikai katonákból álló amerikai egységet állított fel a NATO Boszniában. Az alakulat feladata a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic boszniai szerb vezető elfogása - jelentette a The Sunday Times. Az ilyen célú katonai egység felállításának tervét korábban Washington cáfolta. Lelőttek egy ciprusi törököt szombaton a túlnyomórészt görögök által lakott Limasszolban. A 38 éves Diján Nejip Hekkemes éppen motorkerékpárján haladt, ami­kor csuklyás támadója rálőlt. A török a helyszínen életét vesztette - közölte a helyi rendőrség. Többezer földühödött haiti tüntetőm hámozta meg az egyik New York-i rendőrőrsöt szombaton. Azt követelték, hogy szolgáltassanak igazságot annak a tár­suknak, akit a múlt héten rendőrtisztek bántalmaztak és sze­xuálisan molesztáltak. Mintegy négyezer haiti attól az éj­szakai szórakozóhelytől vonult a rendőrség épületéhez, ahon­nan állításuk szerint társukat, a 30 éves Abner Louimát rend­zavarásért letartóztatták és elhurcolták a rendőrök. Lelőtték Guillermo Ortiz mexikói pénzügy­miniszter fivérét szombaton este. Alejandro Ortizt három golyó érte, amikor a háza közelében rálőttek, és azonnal meghalt. A mexikói hírügynökség közlése szerint a táma­dók hárman voltak, és tettük elkövetése után elhajtottak a legújabb típusú Mercedes gépkocsijukon. A helyi rendőrfő­nök a bűncselekmény elkövetése után azt nyilatkozta, hogy a támadás közönséges rablási kísérletnek tűnt. A vegyi fegyverek általános tilalmát kimondó nemzetközi szerződés életbe lépése óta eltelt há­rom hónap alatt India és még vagy féltucat állam ismerte el, hogy rendelkezik ilyen fegyverrel, vagy képes annak előállítására - jelentette a The New York Times. Learattak a Vajdaságban Hála az évekig tartó embargó feloldásának, újra kezd éledezni a növénytermesztés és az állattenyésztés. Igaz, ez még csak az újrakezdés legelső fázisa. De azért valami megmozdult, feltámadott a Vajdaság falvaiban. Tudósítónktól ______ Az idei kenyérgabona beta­karítása a gyakori esőzések miatt egy hónapig elhúzódott. A szabadkai járásban 18 000 hektáron termesztettek búzát. A magángazdák 10 000, míg az állami gazdaságok 8000 hek­tár termőföldet vetettek be ke­nyérgabonával. A termés jónak nem mondható, mivel a magán­gazdák csak négy, míg az álla­mi gazdaságok 4,65 tonna bú­zát arattak le egy hektárról. A parasztokat nem csak a gyenge termés, hanem a felvásárlók pénztelensége is sújtja. Igaz, a búzát korlátlan mennyiségben átveszik a termelőktől, de a gabonáért járó pénz kifizetése hónapokig elhúzódik. Leg­jobb esetben is csak az átadott kenyérabona árának ötven szá­zalékát kapja kézhez a termelő, míg a másik ötven százalék ki­fizetésére hetekig, hónapokig várni kell. A termelők emiatt joggal elégedetlenek. A gazdák java része, akik csak megengedhetik maguknak, közvetlenül az aratás után nem adják el a búzát, hanem felhord­ják a padlásra, hogy majd a té­len magasabb áron értékesítsék. A vajdasági termelők az át­adott búzáért most is egy összeg­ben történő kifizetést várnának, nem holmiféle papírcetliket és pénztárjegyeket, amiket őriz­getniük kell, és amelyekért sen­ki sem tudja, mikor jár pénz. A tavalyi napraforgó és cukorrépa egy részét még mindig nem fi­zették ki a termelőknek. Nagy úr a kényszer. Évtize­dek után ismét „divatba jött” a cserekereskedelem. A dél-szer­biai szénbányákból ügyes kereskedők szénnel csordultig megrakott teherautókkal járják a vajdasági falvakat, cserelehe­tőséget kínálva a földművesek­nek. Saját portékájukat, a sze­net búzáért adják. így minden­ki elégedett, mindenki jól jár. Jól jár a földműves, akinek a hidegek beálltáig meg kell ven­nie a szenet. De jól jár a keres­kedő is, aki a Vajdaságban egy tonna szénért kétszáz kiló bú­zát kap, amit otthon, Dél-Szer- biában magasabb áron, tisztes­séges haszonnal értékesíthet. Sajnos az állattenyésztéssel foglalkozó gazdáknak sem ró­zsás a helyzetük. A csillagos eget súroló takarmányárak mi­att nagyon megcsappant a hiz­lalt sertések, az üszők és a bi­kák száma is az ólakban és az istállókban. Szinte teljesen megszűnt a szervezett jószág­felvásárlás. Minden hájjal meg­kent viszonteladók uralják a piacot, akik szemtelenül ala­csony árat fizetnek a gyönyöréi állatokért. A gazdák java része csak a saját családjuk szükség­leteinek kielégítésére tart és hizlal jószágot. A sertés élősú­lyáért a vágóhidak hat dinárt adnak kilónként. A kukorica mázsája kilenven dinár. Egy darab százkilós sertés, azt mondják, hatszáz kiló kukori­cát eszik meg. A kukorica mel­lett kell még takarmánykeve­rék és egy kis vitamin is. Ahogy a nehéz háborús évek­ben, úgy most is gerincesen ki­tartanak a délvidéki parasztok. Kudar kudarc után érte és még ma is éri őket, de nem adják föl. Nem adják föl saját maguk, a családjuk, az unokáik és a szebb jövőbe vetett hitük miatt sem. Soros és a kábítószeresek Kiszabadította magát a Mars-járó: a Pathfinder (Nyomkereső) űrszonda Sojourner nevű önjáró robotja korábban két szikladarabon akadt el, amikor meg­próbált megközelíteni egy kijelölt célpontot. Pénzügyi nehézségei miatt politikai tét lenségre lesz kárhoztatva az izraeli ellenzék vezető erejét adó Munkapárt, ha nem sikerül javítania jelenlegi anyagi helyzetén - tűnik ki a párt egyik belső célra szánt, de vasár­nap közzétett jelentéséből. Megvan a legidősebb Soros György egymillió dollárt akar nyújtani ahhoz, hogy steril fecskendővel lássák el a különböző fertőző járvá­nyok - köztük az AIDS - veszélyének kitett kábítósze­reseket. MTI A napok óta tartó találga­tásoknak véget vetve, a Guinness Rekordok Könyve ítéletet hirdetett a világ legidősebb embere ügyében: hivatalosan a 116 éves kana­dai Marie-Louise Febronie Meilleurt tették meg a cím birtokosának. 1880. augusz­tus 29-i születési dátumával ő lép a 122 évesen augusztus 4-én elhunyt eddigi csúcstartó, a francia Jeanne Calment asszony helyébe. A néni - aki ebben a hó­napban tölti be 117. évét, s azt nagy partyval kívánja megünnepelni - kilencven- egynéhány éves koráig do­hányzott, s ma is rendkívül aktív. Most éppen legfőbb céljának 81 éves fia kiháza- sítását tartja. Látása és hallása már igen megromlott, szinte teljesen süket és vak. Kétszer háza­sodott és mintegy 300 leszár­mazottja van. Rokonai sze­rint hosszú életének titka a sok munka és az aktív élet. Még ma is szeret horgászni és imádja a természetet. Meilleur asszony egyébként vegetáriánus. Csupán „ünneprontásként” még egy hír: egy mexikói rádióadó egy állítólag 121 éves férfivel készített inter­jút, aki ráadásul hivatalos dokumentummal is tudja igazolni, hogy 1876. július 3-án született Yucatan állam­ban. 1910-ben, a mexikói for­radalom idején jött a fővá­rosba s ebben részt is vett. Azóta ott él, s még ma is par­kolóőrként dolgozik. Marcial Camara - mint el­mondta - állandóan frijolest, azaz fekete babot eszik, mi­vel más élelmiszerre nincsen pénzei Nem iszik és nem do­hányzik, s minden nap több mint tíz órát alszik. Soha nem volt beteg életében, ellenben mindig is egyedül élt. Hozzá­tartozói sincsenek, mert árva gyermekként az utcán nőtt fel. MJI __________________ A m agyar származású ameri­kai pénzügyi vállalkozó a The New York Times vasárnapi szá­mában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy összes emberbaráti cselekedete közül talán ez fogja a legtöbb életet megmenteni. Bírálói ellenben szemére vetik, hogy adomá­nyai valójában a drogok lega­lizálására irányuló kampányt finanszírozzák. A lap szerint a milliárdos tőzsdeguru csaknem húszmillió dollárt fordított már arra az utóbbi években, hogy megváltoztassa az amerikai közvélemény gondolkodás- módját a kábítószer-függőség MTI___________________ Ésszerűtlen és megengedhe­tetlen, hogy a nemzetiségi kér­dés megoldatlan problémái - „az örökös tekintélyféltésre és hatalmi pozíciókra alapozott megközelítések” - miatt to­vább élezzék a szlovák-magyar viszonyt és tovább rontsák Szlovákia nemzetközi megíté­lését - hangsúlyozta a szlovák közszolgálati rádióban elhang­zott vasárnapi kommentár szer­zője, Július Lőrinc, a pozsonyi Pravda helyettes főszerkesz­kezeléséről. A cikk példaként említette, hogy Soros György tavaly egymillió dollárt költött arra a kampányra, amelynek az volt a célja, hogy Kalifornia és Arizona államban népszavazás útján engedélyezzék a marihu­ána orvosi célokra történő hasz­nálatát. (A két állam választói jóváhagyták a javaslatot.) A pénzügyi vállalkozó az inter­júban visszautasította az elle­ne felhozott vádakat, és aláhúz­ta, hogy őszinte megnyilatko­zásait és emberbaráti cseleke­deteit félreértik: egyáltalán nem támogatja a kábítószerek legalizálását, viszont meggyő­ződése, hogy fogyasztásuk be­tiltása a lehetetlenséggel hatá­tője. A más demokráciákban honos szokásrend elfogadását sürgető hírmagyarázó hangsú­lyozza: ha Szlovákia ezekhez az elvekhez igazodna, az ko­rántsem jelentené, hogy „fejet hajt az idegen érdekek előtt” - mint ahogy azt egyes szlovák hírmagyarázók sugallják, azok, akik Magyaroszággal és a ma­gyarokkal „mint valamilyen közép-európai rémmel” próbál­nak ijesztgetni. „Mindez osto­baság és távol áll a valóságtól” - hangoztatta a szerző. Rámu­tatott, hogy ez már csak azért ros. - Nekem sincs kész recep­tem a drogprobléma megoldá­sára. Azt viszom tudom, hogy a jelenleg alkalmazott mód­szerrel több kárt okozunk, mint jót —mondta, hozzáfűzve: a ki­látástalannak tűnő betiltási harc helyett inkább a kábító­szer-függőség káros hatásainak csökkentésére kellene helyez­ni a hangsúlyt. Megismételte, hogy fiatal korában ő maga is kipróbálta a marihuánát, de nem voltak, vele jó tapasztalatai. Véleménye szerint a készít­mény jelentős mértékben kor­látozza az akaratot, és torzítja az értékítéletet: fogyasztása különösen a gyerekek teljesí­tőképességét vetheti vissza, éppen ezért kiemelten fontos­nak tartja, hogy távol tartsák az iskoláktól, akár hatósági úton is. sem igaz, mert a balkáni ese­mények tapasztalatai is bizo­nyítják: a nemzetközi közösség nem tűri, hogy bárki is holmi regionális hegemónia kialakí­tására törekedjen. „A tények pedig arról beszélnek, hogy a jelenleg Magyarországon kor­mányzó hatalom, a Horn ve­zette szocialista-szabadde­mokrata koalíció a jószom­szédi viszony érdekében dön­tő erejű, konstruktív fordula­tot tudott elérni” - hangzott el vasárnap a szlovák közszolgá­lati rádióban. Szlovák vélemény Győrről Hazatérnek a cigányok MTI A boszniai háború löbb százezer más menekültjé­hez hasonlóan a cigányok is visszatérnek Szarajevó­ba, és ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz, hogy ott élhes­senek - írta vasárnap az AFP. „Több száz roma már visszatért, de nincs hol lak­niuk, mert házaikat lerom­bolták, és a hatóságok nem akarnak segíteni” — mond­ta az AFP tudósítójának vezetőjük, a 63 éves Orbán, aki a daytoni egyezmény­re hivatkozik: mindenki­nek joga van a visszatérés­re. Ä cigányoknak is. A Szarajevót körülvevő magaslatokon több száz ci­gány él kiégett teherautók roncsaiból és bádogokból összetákolt, antennákkal megtűzdelt viskókban. Ku- tyakölykök és rongyokba öltözött, vézna gyennekek szaladgálnak a viskók kö­zött. A szarajevói roma kö­zösség a háború előtt 15 ezer lelket számlált - ma alig másfél ezren vannak. Az Észak-Indiából a nép- vándorlás egy késői hullá­mával Európába érkezeti cigányok már nem tudtak úgy megtelepedni, mint a korábban érkezett népek. Az európaiak alsóbb rendű­nek tartották őket. A rájuk nehezedő gazdasági és ál­lamszervezeti nyomás mi­att többségük a nomád élet­mód fenntartására kény­szerült. Az 1700-as években te­lepültek le a Szeráj ^palo­ta) város, a mai Szarajevó környékén nagyobb lélek­számú cigány csoportok. A második világháború ide­jén több tízezer cigányt pusztítottak el a nácik a tér­ségben. Európa valamennyi or­szága közül a volt Jugosz­lávia területén legnagyobb a cigányság aránya. 1981- ben 850 ezer cigány lakos „nemzetiségi státust” ka­pott. Sok településen van cigány nyelvű alsó fokú oktatás, megindult a roma nyelvű könyvek, nyelv­tanok, szótárak kiadása. Szarajevó ostroma idején (1992—95) 800 fős motori­zált cigány egység vett részt a város védelmében, jelentős tekintélyt szerez­ve a helybéliek között. Abban reménykedtek, hogy a harcokban való rész­vételük csökkenti majd a cigányokkal szembeni elő­ítéleteket, de többségük a háború után újabb vándor­lásokra kényszerüli, mivel a városban még szükség- szállás sem jutott nekik. „A három fiam végig­harcolta a háborút a szer- bek ellen, egyikük kitün­tetést is kapott, de munká­hoz ma egyik sem jut” - panaszolja egy 58 éves szerb asszony, akinek ci­gány a férje. Bosznia-Hercegoviná­ban a havi átlagos jövede­lem alig éri el az 50 dollárt, a cigány férfiak jó esetben rakodómunkások a piaco­kon, a nők és a gyermekek koldulnak. Néhányan réz-, illetve vastárgyak ková­csolásából élnek, a cigá­nyok többségének azon­ban csupán a szeméttelepe­ken való guberálás maradt.

Next

/
Thumbnails
Contents