Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

Kultúra 1997. augusztus 2., szombat Ismét taroltak a szabolcsi alkotók! XXIX. Szegedi Képzőművészeti Nyári Tárlat Hogy mikor kezdődött, nem tudom pontosan, de va­lamikor a hatvanas évek derekán. A megye és Nyír­egyháza megrázta magát, szembefordult a róla kiala­kult képpel, és hallatlan energiával tört be az ország művészeti életébe. Eleinte jobbára az öntevékeny „amatőr” művészek és művészeti csoportok eredmé­nyei ejtették ámulatba hazánkat a versenyek soroza­tos megnyerésével. A hetvenes évek elején nem volt olyan amatőrszínházi fesztivál, vagy éppen Sárospa­taki Diáknapok, ahol jóformán ne minden díjat nyíregy­házi vagy megyei csoportok vittek volna haza. Nem csoda! A csoportokat olyan kiválóságok vezették, mint például Margócsy Klára, Bacskó Júlia, Kujbus János, Barota Lajos, és a csoportokban olyan hallatlan te­hetségek játszottak, mint Koskócsák István, Jávor Ágnes, Takács János, Mogyorósi Ildikó, Péter Emese és a többiek... Palotai István (Új Kelet) Meggyőződésem, hogy hekik, az ő ízlésformáló munkájuknak köszönhető, hogy a megyeszékhelyen egyáltalán állandó színház alakult, és főleg hogy ilyen remek, mint amilyen... De a többi művészeti ág is az egekre tört akkoriban! A zene és a kórusművészet mögött ott ál 11 Kórody Lász­ló, Fehér Ottó, Molnár Lász­ló és még sok, remekebbnél remekebb zeneművész. A képlet ugyanaz. A csoda, amit ma Nyíregyháza a zenei élet terén a világ ámulatára felmutat, az bizony akkor nyert szilárd alapokat. Ugyan­úgy, mint a néptánc Malmos György, a bábművészet Bár- dy Margit, a fotóművészet Csömör Balázs hajdani mun­kája nyomán. Mert ugye azt senki sem gondolhatja komo­lyan, véletlen játéka a sors­nak, hogy például sorra érkez­nek a megyeszékhelyre a jobbnál jobb fotóművészek, hogy csak a két legutóbb érkezőről, Normantas Pauli- usról és Lázár Zsoltról be­Orr Lajos: Ritus (bronz, fa) _ 't.'1 Fodor Ida: Tintahal (anyagában színezett festett porcelán) Zagyva László: Aki dudás akar lenni (bronz) A XXIX. Szegedi Nyári Kép­zőművészeti Tárlat minden bizonnyal örök ünnepe lesz széljek... A művész oda von­zódik, és csakis akkor marad ott, ha és ahol megértik, és ér­tékelik a munkáját. Ehhez vi­szont kiművelt emberfők, mű­vészetet kedvelő város, megye kell. Büszkén állíthatjuk, hogy egészen egyedülállóan ilyenek vagyunk! A képzőművészet kezdetei is a hatvanas-hetvenes évek­ben gyökereznek. A fiatal és zseniális Huszár István meg­jelenése Nyíregyháza képző- művészeti életében szintén akkoriban adott lendületet a művészeti ágnak, Soltész Bertalan festői, de főleg mű­vészetpedagógiai tevékeny­sége pedig remek eredmény­nyel teremtette meg azt a holdudvart, ami a művészetek életeleme. A Képcsarnok Vál­lalat is megnyitotta nyíregy­házi Galériáját, amely Pet- ráskó Zoltán vezetése alatt a városba hozta a magyar kép­zőművészet színe-javát. A „nagy ugrást” azonban min­den bizonnyal a Művészeti Gimnázium, valamint a Váro­si Galéria életre hívása jelen­tette. A remek, de csak nya­ranta működő művésztelep helyett állandó tárháza nyílt a tehetségeknek, és a művész­tanárok megjelenése végleg „megpecsételte” Nyíregyhá­za sorsát, amely „házasságot kötött és örök hűséget foga­dott a képzőművészetekkel”. Egy hónappal ezelőtt a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház hatalmas sike­rének örülhettünk, amikor is a Szegedi Mágyar Színházi Fesztiválon mindent meg­nyert, ami megnyerhető volt, most pedig ugyanez a dicső­ség érte képzőművészeinket is! Úgy tűnik, hogy Szeged - és egyúttal így az egész or­szág - ezen a nyáron minket csodál, és nekünk tapsol! A XXIX. Szegedi Képzőmű­vészeti Nyári Tárlatra rangos anyag érkezett. A „legerősebb csapat” azonban minden két­séget kizáróan a mi Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei, nyír­egyházi gárdánk volt. Mészá­ros Gábor keramikus, Szépés- sy Béla grafikus, Székhelyi Edit festőművész, Tóth Sándor szobrászművész, Egry Erzsébet festőművész, Vagy Lajos szob­rászművész, Zagyva László szobrászművész, Fodor Ilda keramikus, Orr Lajos szobrász- művész és Tőkey Péter grafikus mind a „mi színeinkben” in­dult, méghozzá remek ered­ménnyel! A Nemzeti Kulturá­lis Alap Képzőművészeti Kol­légiumának Nagydíját ugyan­is Fodor Ilda nyerte a Tenger növényei és a Tintahal című két porcelánremekével! Orr La­jos a Postabank Nagydíját kap­ta kiváló két művéért (Ritus és Az őskor legyőzése). Nagy si­kert és komoly szakmai érdek­lődést váltottak ki Mészáros Gábor hatalmas méretű kerámi­ái is, kiemelvén azok összefog­laló jellegét. I Mészáros Gábor: Óriáskerámia j Székhelyi Edit: Áldozat (olaj) MTöke^éter^inu^szerigráfia) megyénk és városunk kép­zőművészetének! Büszkék vagyunk és köszönjük!

Next

/
Thumbnails
Contents