Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-13 / 188. szám
Gazdaság 1997. augusztus 13., szerda Napi tőzsdeinfó Részvény Napi nyitóár Napi átlagár Napi záróár MÓL 4250 4604,9 4620 TVK 3900 4193,6 4270 Richter 19 995 20 365,1 20 600 OTP 6400 6662,7 6805 Kárpótlási jegy 800 829,1 826 A Budapesti Értéktőzsdén megállt a péntek óta tartó általános árfolyamesés. Ugyan a nyitóárak jóval a hétfői záróárak alá kerültek, de a kereskedelmi nap végére emelkedésnek indultak. A értékzuhanást a szakértők a dollár árfolyammozgásával magyarázták. Úgy tűnik, hogy az árfolyam-korrekciónak egy időre vége szakadt. A MOL- részvények döbbenetes alacsony szinten nyitottak, de a nap végére 4,6 ezer forint fölé emelkedett az árfolyam. A TVK-papírok értéke is visszaesett négyezer forint alá, ahonnan mintegy háromszáz forintot volt képes emelkedni. A Richter értékpapírok is 20 ezer forint alá csúsztak, s mintegy hétszáz forintot drágultak a nap végére. Az OTP részvényei lassan, de biztosan újfent emelkedésnek indultak. A kárpótlási jegy továbbra is tartja 830 forint körüli pozícióját. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Elverte a jég a határt Sikli Tímea (Új Kelet) A máskor oly rendezett gyümölcsös teljesen romokban hever. A hétvégi esőzés felbecsülhetetlen károkat okozott Pur Mihály portáján. Említhettük volna azonban a szomszédok körtefáit vagy veteményeskertjét is, hiszen Nagykálló Kállósem- jén felőli részét szombaton délután nagy erővel verte végig a jégeső.- Csak a feleségem volt itthon, én Balkányban az anyósoméknál arattam. Ott csak egy futó zápor esett - vezet minket a hátsó kertbe a gazda. Siralmas látvány fogad. Rendes körülmények között mindenki csodájára járhatna a férfiököl-nagysá- gú barackoknak, most azonban a megtépázott levelek között kicsit ütődötten kapaszkodnak a gyümölcsök. Már amelyik a fán tudott maradni. - Összeszorult a szívem, amikor megláttam, mivé lett több hónap kemény munkája. Az asszony még el is sírta magát, mikor először lejött ide a vihar után. Az egyholdnyi gyümölcsösben talán egyetlen alma sem maradt épen. Pedig jó termés ígérkezett, s most legfeljebb csak léalmának lehet leadni, amit leszüretelünk. Nem csak én jártam így, ezen a területen több mint hetven hektárt kapott el az égi háború. A szövetkezet negyvenhárom hektárja is odalett. Az öregek sem tudtak mit mondani, hisz ekkora tarolást még ők sem értek meg. Biztosításunk nem volt, így legfeljebb csak a fogunkat szívhatjuk. A környéken senki nem kötött szerződést a biztosítóval. Nagyon kemények a feltételek. A legrosszabb talán az, hogy a biztosítást még tavasszal meg kell kötni, amikor senki nem látja, mi jön be egyáltalán. Most aztán nem csak a kétkezi munkánk ment kárba, de jó ötven-hat- vanezer forint is odaveszett, amit permetezőszerekre költöttünk. Üzemi baleset Biztos az ország kenyere Túlzók a rossz hírek MTI ___________ Te ngernyi eső és ugyanannyi rémhír kísérte ebben az évben legfontosabb gabonánk, a búza aratását. Évtizedenként, vagy még ritkábban nehezíti meg ennyire az időjárás a gabona betakarítását. Az 1,8 millió hektár gabonavetésből 1,2 mil- lió volt a búza, amelynek minőségromlása a várható jövedelmek csökkenését is jelenti. Ezért dúltak „csaták” a „búzafronton” az eladók, a vevők, a termelők, a kereskedők és a felhasználók között. Az érdekeltek kétszer akartak „kaszálni”, vagyis megpróbáltak keresni e nem mindennapos helyzeten. A termésátlagok _______jók _______ Mi vel spekulációs hírek röppentek föl, dr. Ócsödi Gyulától, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárától kérdeztük:- Mi a helyzet a „búzafronton”, milyen is volt valójában az idei aratás?-Tény, hogy az aratás három hetében úgyszólván minden nap esett az országban az eső, ez pedig legfeljebb évtizedenként fordul elő. Ez az időjárás tagadhatatlanul sokat ártott a búza minőségének és más gabonának is. Ám nem lehet mindent az esőzés számlájára írni! Augusztus közepén már csak az a búza marad lábon, ami annyira elgazosodott, hogy nem tudták learatni. Mindezek ellenére a termésátlagok igen jók! A búza termésátlaga eléri a hektáronkénti 4 tonnát, ennek az eddigi számításaink szerint egyharmada, egynegyede a jó minőségű kenyérnek való. Nyugodt szívvel mondhatom, az ország kenyere megvan! Ami pedig a mezőgazdaságot ért belvíz-, jég-, viharkárok mértékére vonatkozó drámai hangú becsléseket illeti: a valóság az, hogy a veszteség hozzávetőleg 10 milliárd, viszont ha az országot olyan MTI A helyben lakók, a gazdálkodni akarók földtulajdonszerzését kell támogatni a földtörvény módosításával - hangzott el az SZDSZ Mezőgazdasági Munkacsoportjának keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A szabaddemokraták ellenzik a külföldiek földszerzését, és álláspontjuk szerint megfelelő garanciák, biztosítékok beépítésével a belföldiek spekulációs célú földvásárlásait is meg kell akadályozni. Magánszemélyeknél például az önkormányzat hozzájárulásához, illetve az Agrárkamara véleményezéséhez kötnék a 300 hektár fölötti földvásárlásokat, jogi személyek esetében pedig minden tranzakciónál biztosítanák a helyi közösség „vétójogát”. Kertész Zoltán országgyűlési képviselő, a munkacsoport vezetője kifejtette: magánszemélyek esetében 5 éves helyben lakáshoz, illetve 3 éves agrárkamarai tagsághoz kötaszály sújtja, mint amilyen 1995-ben volt, akkor a veszteség meghaladta volna a 35 milliárd forintot is.- Mi a helyzet a többi, jelentősebb gabonaféle várható termésével?- Őszi árpa 166 ezer hektáron termett, a hektáronkénti termés 4102 kilogrammot tett ki. A tavaszi árpát 204 ezer hektárról takarították be, 3500 kilogrammal hektáronként. A 68 ezer hektár rozsból 2350 kilogrammos átlagtermést várunk. Nem mellékes körülmény, hogy a legfontosabb takarmánygabonánkból, a kukoricából nagyon jó termés ígérkezik. De ez még csak ígéret! Exportengedélyt óvatosan- Milyenek az exportkilátások?- Az Európát sújtó árvizek következményei természetszerűen megnövelik az export- lehetőségeinket. Mind búzából, mind más gabonából van kiviteli lehetőségünk. Már közel 500 ezer tonna búzára ki is adtuk az exportengedélyt, de letéthez kötve, hogy elkerüljük a látszatkivitelt. Ugyancsak engedélyt adtunk 100 ezer tonna őszi árpa exportjára is. A búzaexportunk azonban még nőhet, ha arra megfelelő lehetőségek kínálkoznak. A termelőket azonban a megfontolt eladásban többféle kedvezménnyel segítjük, nék a 20 hektárnál nagyobb és 400 aranykoronánál értékesebb termőföldterület megvásárlását. A 20-100 hektár közötti területet megvásárló gazdálkodóknak emellett középfokú, az ennél nagyobb birtokot megszerzőknek pedig felsőfokú szakirányú végzettséggel kellene rendelkezniük. Jogi személyektől - az 5 éves mező- gazdasági tevékenységen és a 3 éves kamarai tagságon túlmenően — az adott területen bejegyzett telephelyet, valamint a megfelelő szakképzettséggel rendelkező helyi alkalmazottat is megkövetelnék. Elfogadható, ha a földet vásárló társaságnak külföldi tulajdonosa is van, a terület azonban semmilyen körülmények között nem jegyezhető be az illető nevére. Kertész Zoltán fontosnak nevezte, hogy a jövő évi, mintegy 140 milliárd forintot kitevő agrártámogatásokat közvetlenül juttassák el az érintettekhez. Megemlítette a szeptemberígy például azzal, hogy közraktárakban tárolhatják a búzát és az ár 80 százalékáig a bankoktól előleget vehetnek fel, kedvezményes kamattal. — Az idén sok gyomos búzatáblát láthattunk. Csak az időjárás az oka, vagy valami más is?- Valóban sok volt az idén a gyomos gabona, sőt a teljesen elgyomosodott búza! Ezek egy része már learatha- tatlan, és ennek nem csak és nem is elsősorban az időjárás az oka, hanem a termelés valamelyik alapvető szabályának a megsértése! így állt elő az a sajnálatos helyzet, hogy az 1,2 millió hektárnyi búzavetésnek mintegy 5' százaléka a gyom martaléka lehet. Éppen e helyzet tanulsága és az okok feltárása miatt is országos gabonatanácskozást rendezünk augusztus végén, itt minden szóba kerül majd. Közel egy tucat olyan mulasztás, hanyagság váltja ki ezt a helyzetet, aminek a következménye a jóvátehetetlen elgyo- mosodás. Mert nem elég csak elvetni a magot, gondozni is kell, különben elpusztul! De sok más, az egész magyar mezőgazdaság jövőjét érintő téma is szóba kerül ezen a tanácskozáson. A gabona és ezen belül a búza termesztése komplex téma, megoldása elválaszthatatlan a hazai mező- gazdaság egészétől! tői induló, 50 milliárdos tőkepótló hitelkonstrikciót is, amellyel a gazdálkodók az eddiginél könnyebben és kedvezőbb feltételek mellett juthatnak kölcsönhöz.- Az SZDSZ üdvözli, hogy hamarosan megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU- val - hangsúlyozta a honatya. Elengedhetetlennek tartják viszont, hogy Magyarország - Dániához hasonlóan - védje meg sajtátos agrárérdekeit. — A hazai termelőket pedig megfelelően fel kell készíteni az uniós tagságra és nem rémisztgetni őket - jelentette ki. Gombos András országgyűlési képviselő kiemelte, hogy az SZDSZ javaslátára került a Nemzeti Agrárprogram tervezetébe az a célkitűzés, hogy a mezőgazdaságból élők jövedelme érje el az országos átlagot. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a parlament még az ősszel elfogadja az agráralaptörvényt, és hamarosan sor kerül az agrárpiaci rendtartás megújítására is. Népszavazást a termőföldről! MTI _______________ Üg ydöntő népszavazást kezdeményez a külföldiek magyarországi termőföld- tulajdon szerzésének megakadályozása érdekében a Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP, a Magyar Paraszt Szövetség, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége és a Metész. Az erről szóló megállapodás az aláíró politikai pártok és országos érdekképviseleti szervezetek keddi tanácskozásán született meg. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Glatt- felder Béla, a Fidesz képviseletében bejelentette, hogy az aláírásgyűjtés augusztus 20-án kezdődik meg. A referendumra bocsátandó kérdés szövege így hangzik: „Egyetért-c ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül — annak tagjaként, vagy tulajdonosaként, közvetve — és maga a szervezet ne szerezhessen termőföldtulajdont?” A fideszes honatya elmondása szerint azért tartják szükségesnek a népszavazást, mert a kormány termőföldről szóló előterjesztése közvetett módon - például jogi személyiségű társaságokon keresztül - lehetőséget biztosít a külföldieknek arra, hogy termőföldhöz jussanak Magyarországon. Glattfeldcr Béla szerint nem okoz majd gondot 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtése. Az íveket az Országos Választási Bizottságnak kell a benyújtástól számított 30 napon belül hitelesítenie, majd az aláírások az Országgyűlés elnökéhez kerülnek. A politikus úgy látja: van esély arra, hogy még az országgyűlési választások előtt sikerül kitűzni a népszavazás időpontját, bár az idő sürget, hiszen a referendumnak 60 napnál távolabb kell esnie a választások napjától. Rámutatott, hogy az ügydöntő népszavazáson kialakult többségi véleménynyel ellentétes jogszabályt az Országgyűlés nem alkothat. Kérdésre válaszolva kijelentette: bármenynyibe is kerül ez az akció, ez még mindig olcsóbb, mintha külföldiek magyar termőföldet szereznének. A megállapodás szerint az aláírók összehangolják tevékenységüket, tehát közösen szervezik a kampányt és az aláírásgyűjtést. A szervezetek egy- egy tagot delegálnak a referendumot országosan szervező bizottságba, személyi javaslataikat legkésőbb augusztus 15-éig megteszik. A megállapodás záradéka szerint a Metész péntekig kért haladékot ahhoz, hogy bejelentse egyetértését a népszavazásra bocsátandó kérdés szövegével kapcsolatban, ugyanis a szervezetnek a tárgyaláson részt vett képviselőjének nem volt felhatalmazása erre. Földet annak, aki megműveli Fotók: Lázár Zsolt 1
