Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-08 / 157. szám

Városlátogató Forró nyári napon készítettük első városjáró összeál­lításunkat Nagyecsedről, az akkor éppen egy napja várossá nyilvánított településről. Az utcán sétáló és a futballpálya melletti fák alatt álldogáló emberektől kértünk választ az alábbi kérdésekre. 1. Mit vár Ön a várossá válástól? 2. Okozott-e Önnek kárt a közlemúltban lehullott ren­geteg csapadék? 3. Hová szeretne eljutni? 1. — Talán jobb megélhe­tést. Munkahelyeket, és hogy szebb, városiasabb legyen Nagyecsed arculata, például az utcákat rendbehozzák. 2. - Nekem személy sze­rint nem volt károm, mert Imre János: nincs földem, de az ismerő­seimnek igen. A házam be­ázott két-három helyen a ke­ményebb viharok alatt 3. - A nejemet egy éve el­bocsátották, nem talál mun­kát. Most elment jövedelem- pótló támogatást kérni, de azt a választ kapta, hogy mivel nekem magas a nyugdíjam, mert veseátültetett vagyok, nem kaphat támogatást. Ilyen körülmények között annyi az álmom, hogy eljussunk egy biztos jövőbe. Ha a megélhe­tés nem jelent majd gondot, akkor talán még másra is gon­dolhatunk. 1. - Már város lett?! Ak­kor biztosan meg fogják csinálni az utakat, mert saj­nos, ha esik az eső, nem lé­Özv. Becző Bálintné: tezik, hogy kijöjjünk az ut­cánkból. 2. - Nekem ugyan nem volt, de annál több a szomszédom­nak. Bevetette szerencsétlen a kertjét paszullyal, krumpli­val, és minden tönkrement. Az én kicsi kertemben min­den megmaradt, de a szom­szédéról hiába vittek el 15 szippantókocsinyi vizet, az sem segített. 3. - Én már sehová, csak nyugodtan szeretnék élni itt, Ecsedcn. 1. — A jobb jövőt várjuk, hogy városi formára alakít­sák Ecsedet. Építsenek uta­kat, mert sok a földút. A mi­enket például esős időben jóformán még kerékpárral sem lehet használni. 2. - Esztendők óta nem volt ilyen esőzés. Nincs a ker­tekben semmi, csak az a nagy dudva, mert hát minek ka­Szántó Gusztáv: pálják az emberek a vizet?! Különösebb károm nem volt, mert nem gazdálkodom nagyban, csak a házam mel­letti négyszáz kadrátos föl­dön termelek egy kis krump­lit, paprikát, tengerit. Ebben csinált kárt az eső. Tegnap le akartam engedni róla a vi­zet, de nem sikerült, mert ahová engedtem volna, még onnan is visszafelé jön. Biz­tos, hogy idén nagy drága­ság lesz a megyében. 3. - Szeretnék odáig el­jutni, amikor a fiatalok is boldogulni tudnak. Ezt az időt várom. Az unokáim is megszerezték a szakmáju­kat, és otthon v,annak mun­kanélküliként. A szebb jö­vőt várjuk. 1. - Sokkal jobb közbiz­tonságot és tisztább várost. A szórakozási lehetőségek Tarosa Éva: jók, van diszkónk, össze lehet jönni a többi fiatal­lal ismerkedni, kikapcso­lódni. 2. - Nem volt, mert én még nem gazdálkodom. 3. - Nincs különösebb ál­mom, a mának élek, nem vagyok nagyravágyó. De ha eljutok egy különleges helyre, amire most még gon- dolni sem merek, akkor szólni fogok. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Dojcsák Tibor 1997. július 8., kedd Nagyecsed A fiatal város törekvő gimnáziuma Református szellemben A községben 1994-ben kapott engedélyt a református egyház az ecsedi Bátori István Gimná­zium megalapítására. Ebben a lépésben az önkormányzat támo­gatta az egyházat, nem utolsó­sorban olyan megfontolásból, hogy egy középiskola léte segí­ti a település várossá nyilvánítá­si kérelmének kedvező elbírálá­sát. Korábban volt Ecseden kö­zépfokú oktatási intézmény, de bezárta kapuit, és ma általános iskola működik a helyén. A fia­tal egyházi gimnáziumnak meg kellett küzdenie a fennmaradá­sért. Különösen kirtikus volt a helyzet az elmúlt évben, amikor mindösze 7 gyerek jelentkezett ide, de az önkormányzat hozzá­járulásával elindulhatott az évfo­lyam. Igazgatóváltást is hozott az 1996-os év, a leköszönő Kovács Sándor helyére Oláh Istvánt vá­lasztotta meg a presbitérium. Ed­digi eredményei alapján úgy tű­nik, neki sikerül legyőzni a prob­lémákat, és helyet, nevet szerez­ni a kis gimnáziumnak a megye középiskolái között. Erről a mun­káról kérdeztük az igazgató urat. —Idén nagyobb szervezőmun­kát végeztünk a megfelelő osz­tálylétszám érdekében, felkeres­tük a környező települések álta­lános iskoláit, nyílt napokat szer­veztünk, és elértük, hogy a kö­vetkező első osztály 29 tanuló­ból áll, azaz teljes létszámú lesz. Sikerült más szempontból is elő­relépnünk, két új tantermet ala­kítottunk ki pályázati pénzből, kifestettük a kollégiumot, és há­rom új lakószobát alakítunk ki. Iskolánk híres gyönyörűen par­kosított udvaráról, mert igyek­szünk a környezetünket minél esztétikusabbbra formálni.- Mit várnak a jövőtől?- A jövő év fontos lesz isko­lánk életében, mert most először fognak diákjaink érettségizni. Szeretnénk, ha az elkövetkező egy-két évben tovább stabilizá­lódna az általános tantervű gim­názium. Ezután a város támogatá­sának függvényében tovább kel­lene lépni, elképzelhető lenne - és ennél tovább nem is akarunk menni - nyolcosztályos reformá­tus gimnáziumi oktatás indítása. Ehhez azonban több hely szüksé­ges. Mivel az épületek a város tu­lajdonában vannak, az önkor­mányzat segítsége nélkül elkép­zelhetetlen átalakítás vagy bő­Apró információk Közmeghallgatással egybekötött gyűlést tartott a város önkormányzati kép- viselő-testülete. Két napi­rendi pontjuk volt, a köz- tisztaság helyzete és a vá­ros közbiztonsága. Utóbbi­ról Bakos Olivér őrspa­rancsnok tartott beszámlót, és elmondta, az őrs megala­kulása óta a megyei és az országos átlagtól egyaránt jobb közbiztonsággal di­csekedhet a település. *** Lomtalanítást szerve­zett az önkormányzat á vá­rosi szemétszállítást végző Becker-Pannónia Kft.-vel július 5-én, szombaton reg­gel hattól este hal óráig. Az akció célja a háztartások­ban összegyűlő, a rendsze­res hulladékgyűjtés során el nem szállítható tárgyak, eszközök begyűjtése volt. Ide tartoztak például a ki­sebb bútorok, kiselejtezett háztartási gépek és más, fe­leslegessé vált dolgok. * ** A nyári időszakban a következő programokkal várja a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ a vendégeit: hétfőn délután fél kettőtől sakkszakkör kezdődik, tart egy KRESZ- tanfolyam, amire már nem lehet beiratkozni, de várják a jelentkezőket a július kö­zepén induló következőre. Kedden, pénteken és vasár­nap este nyolc órától kez­dődnek a mozielőadások, a programban ezen a héten az Elnökcsemete, az Államér­dek és a Dante pokla című filmek szerepelnek. vítés. Egy másik tervünk a szem­ben levő raktárépület lebontása és a helyén egy sportcsarnok épí­tése, amely a gimnáziumi okta­tás kiszolgálása mellett otthont adna városi rendezvényeknek is.-1gazolta-e eredményeivel a gimnázium a vele szemben tá­masztott követelményeket?- Reggel bejönnek a gyerekek, délután elmennek, de hogy eza­latt mire jutnak, csak az első érett­ségi után dől el. Milyen eredmé­nyeket érünk el az érettségin, milyen a továbbtanulási arány - ez az iskola mércéje. Ehhez viszont még kell egy év, és ha sikerül megfelelő érettségi ered­ményeket felmutatnunk, akkor már lényegesen könnyebb lesz teljes létszámmal indítani az első osztályokat. Persze nem fogunk csak erre támaszkodni, továbbra is tartunk majd nyílt napokat, és tervezzük egy iskolabemutató kisfilm elkészítését.- Miben mutatkozik meg az intézmény református jellege?- Gyakorlatilag abban áll, hogy szabály szerint a beiratko­zással diákjaink tagjai lesznek a református ifjúsági gyülekezet­nek. Nem fakultatív, hanem kö­telező módon van heti két óra vallásoktatás, és mindennap tar­tunk reggeli áhítatot. Ez eddig fakultatív volt, de jobbára eljöt­tek a gyerekek. Jövő évi válto­zás lesz, hogy ezeket nemcsak a tiszteletes tarthatja, hanem diák vagy tanár is, és minden hétfőn az első órán hétkezdő istentisz­telet lesz diákoknak és tanárok­nak egyaránt kötelező jelleggel. Vallási jellegű még, hogy a tan­évzárót istentiszetelet keretében a nagytemplomban tartjuk, akár­csak a tanévnyitót. Az elsősök és az újonnan ide kerülő neve­lőtanárok fogadalmat tesznek a templomban a tiszteletes előtt, és az iskola arculatát erősíten­dő, szeptemberben minden gye­rek Bocskai-ruhát kap. Részt ve­szünk a református gimnáziu­mok találkozóján, sőt jövőre mi szeretnénk megrendezni. A fe­lekezeti hovatartozás nem iga­zán számít a felvételnél, hiszen az oktatott bibliatörténet gya­korlatilag mindenhol ugyanaz. Ennek ellenére az itt tanulók ki­lencven százaléka református.- Több évtizedes gimnáziumi tanári gyakorlatára alapozva kérdezem öntől, hogy érezhető-e a vallási, kiemelten közösségi ne­velés hatása a gyerekek gondol­kodásmódjában, viselkedésben?- Tanítási órákon éppen olyan eleven fiatalok, mint a más is­kolában tanulók. Rendezvénye­ken, az énekkar fegyelmén, összejöveteleken azonban érez­hetően komolyabbak, éretteb­bek hasonló korú társaiknál. Erősebb bennük a közösségi szellem, és ezzel sikerült is ele­get tennünk három fő célkitűzé­sünk egyikének. Ezek a célok a következők: felkészíteni a diá­kokat az érettségire, a második a vallási jellegből adódóan az, hogy a gyerekek tegyenek szert legalább annyi vallástörténeti, bibliai ismeretre, amellyel hitük­ben erős, egyházukhoz és hazá­jukhoz hű fiatalok kerülnek ki tőlünk. Nem bigott vallásos gye­rekeket akarunk nevelni, hanem élő fiatalokat, akik továbbviszik középiskolájuk szellemét. Végül, de nem utolsósorban az iskola harmadik célja Nagyecsed mél­tó képviselete, a város hírnevé­nek öregbítése. Szakkörök, együttesek, kertbarátok, sakkozók A nagyecsedi művelődési ház 1963-ban épült típusterv alap­ján, más, hasonló nagyságú települések hasonló intézmé­nyeinek ikerpárjaként. A községi kulturális élet központjá­nak tervezték, és dolgozói igyekeztek eleget tenni a fela­datnak. Az elmúlt évtizedekről és a közeljövő feladatairól kérdeztük a intézmény igazgatóját, Borzován Józsefet. — Amikor még nem terjedt el a tévé, a lakosságnak igénye volt nagyobb rendezvényekre. Szín­házi előadásokat szerveztünk, jöttek fővárosi színészek, és vol­tak bemutatók helyi, amatőr szí­nészek előadásában is. Szervez­tük a nagy ünnepségeket, április 4-ét, október 7-ét, és ilyen alkal­makkor bemutattuk, ami a tarso­lyunkban volt. Felléptek többek között színjátszók és néptánc- csoport is. Écsednek mindig gaz­dag volt a magyar néptánc-ha­gyománya, rengeteg filmfelvétel készült táncosainkról, és sok táncot gyűjtöttek nálunk. Az öt­venes-hatvanas évek táncosai azonban már kiöregedtek, de ta­valy sikerült a hagyományőrző együttest feléleszteni, egy fiata­labb generáció viszi tovább a ha­gyományt. A településnek gaz­dag a cigány folklórhagyomá­nya is, 1978-79-ben alakult meg a Fekete Szemek együttes, amely országos hírnévre tett szert, és né­hány év múlva érvényesülési problémák miatt Pestre költözött. Utánuk jött a Rományi Róta nevű csapat, de ők is a fővárosba men­tek három év múlva. Ezt követte a Phore Shave, majd a legújabb, a Vadvirágok együttes, ami ma is működik. Erre a hagyományra is építünk munkánk során.- Mivel fogadják a vendége­ket napjainkban?- A nagy tömegeket megmoz­gató műsoros estekre ma már nincs igény. Korábban számtalan neves színész, énekes, politikus jött el hozzánk, de a kilencvenes évek elejére, feltehetően az anya­gi helyzet romlása miatt, meg­csappant az érdeklődés. A gyere­kekre, fiatalokra építjük rendez­vényeinket. Az ecsedi általános iskola ének-zene tagozatos, ezért komolyzenei bérletsorozatunk van, és szervezünk különféle hangszeres bemutatókat is. A 80­as évek derekától datálódó ha­gyomány a nagytemplomban rendezett koncertek, ahol fellép­nek az általános iskola kórusai, és újabban már a református gim­názium csapata is. A hagyomá­nyos cigány folklórfesztivál ta­valy elmaradt, de idén újra sze­retnénk megrendezni. Van ha­gyományőrző néptánccsopor­tunk, az említett két cigány nép­tánccsoport, ezenkívül a tavaly feloszlott 26 éves községi ve­gyeskórus helyett szerveztünk egy fiúkórust, és Szűcs Róbert ve­zetésével működik az ecsedi ha­gyományok gyűjtésével, kutatá­sával foglalkozó fotókörünk. Kertbarát szakkörünk is van, és komoly eredményként köny­velhetjük el, hogy a múlté lett a híresen rossz ecsedi bor, mert a szőlősgazdák a direkttermő faj­tákat kiirtották, és minőségi sző­lőt telepítettek. így sikerült az ecsedi borokkal országos borver­senyeken is jól szerepelni. Külö­nösen népszerű a sakkszakkö­rünk mind az ifjúsági, mind a fel­nőtt vonalon, tagjai jól szerepel­nek megyei és országos verse­nyeken egyaránt. Most éppen a szeptemberre tervezett várossá alapítási ünnepségen dolgozunk- Milyen külső-belső vál­tozások várhatók a művelő­dési háznál a közeljövőben?- A ház elnevezés nem iga­zán helytálló, hiszen hozzánk tartozik a könyvtár, a mozi és a múzeum is, ezért intézmé­nyünk inkább művelődési központ. Tevékenységünk ed­dig is elég színes volt, ezért azt hiszem, nem annyira tartalmi­lag, mint inkább a külsőségek­ben kellenek változások. Az épületben szükség van egy ala­pos felújításra, csinosításra, hogy ebből a szempontból is egy városhoz méltó intézmény legyen a művelődési központ.

Next

/
Thumbnails
Contents