Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-08 / 157. szám

1997. július 8., kedd Hazai krónika Kötelező az üzemeltetési díj S. T. (Új Kelet) Az elmúlt napokban való­színűleg már sokak postalá­dájába bedobták azt a kér­dőívet, melyet a Magyar Pos­ta juttatott el az ügyfelekhez. Aki eddig még nem rendel­kezett televízióval, vagy eset­leg elfelejtette bejelenteni a készülék meglétét, az most a nyilatkozat kitöltésével és visszajuttatásával pótolhatja a hiányosságokat. A Magyar Posta Részvénytársaság pá­lyázat útján nyerte el a televí­zió üzemben tartásáért fize­tendő díj beszedésének jogát. Az esztendő elején érvénybe lépett jogszabály szerint, aki 1997. januártól televízió­műsor-vételre alkalmas készü­léket üzemeltet, az köteles an­nak díját megfizetni, mely egy hónapra ötszázharminc forint, de kéthavonta fizetendő. Sokakban felmerül, hogy a Kábelkomnak fizetett ösz- szeg mellett miért kell még külön is fizetni. Kevesen tud­ják, hogy a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Az üze­meltetési díjat akkor is ren­dezni kell, ha csak a magyar egyes-kettes adót tudják fog­ni, s akkor is, ha külön igény­lik a Kábelkom szolgáltatá­sait is. Annak felmérésére, hogy hányán rendelkeznek készülékkel és hányán köte­lezhetők díjfizetésre, a Ma­gyar Posta Részvénytársaság nyilatkozatot juttatott el nemcsak a magánszemélyek­hez, hanem a jogi személyek­hez és a gazdasági társaságok­hoz is. A nyilatkozatban min­denki megjelölheti, hogy a postai kézbesítőnek fizeti a díjat, vagy esetleg lakossági folyószámláról egyenlíti ki tartozását. A médiatörvény természetesen lehetőséget ad kiemelt esetekben a díjmen­tességre is. így nem kell üzembentartási díjat fizetni­ük a hetven éven felülieknek, azoknak, akik párjukkal önál­ló háztartásban élnek, s egyi­kük betöltötte hetvenedik, másikuk pedig hatvanadik életévét. Mentességet kapnak többek között a hadirokkan­tak, a hadiözvegyek, a súlyos látás- vagy halláskárosultak, illetve az I-II. csoportbeli rok­kantak. A jogosultságot min­den esetben hivatalos papí­rokkal kell igazolni. Háztartá­sonként abban az esetben is csak egy készülék után kell megfizetni a díjat, ha több te­levíziót is működtet a család. Aki elmulasztja bejelenteni üzembe helyezett televízióját, arra az Országos Rádió- és Televíziótestület az ellenőr­zést végző Hírközlési Felügye­let jelentése alapján tízezer forintos pénzbírságot róhat ki. Határozatképtelenség MTI A napirend előtti felszólalá­sok után, határozatképtelen­ség miatt nem tudta elfogadni e heti napirendjét, s ezzel el­kezdeni hétfői ülését az Or­szággyűlés. Gál Zoltán házel­nök berekesztette a tanácsko­zást, a képviselőket kedd reg­gel fél 9-re hívta újra össze. A Házbizottság negyed 7-kor megkezdte rendkívüli ülését, hogy megoldást találjon a ki­alakult helyzetre. A napirend elfogadását az hiúsította meg, hogy az el­lenzéki képviselők egyik gombot sem nyomták meg, az ülésteremben helyet foglaló MSZP-s és SZDSZ-es hon­atyák száma pedig nem volt elegendő a határozatképesség­hez. Az ellenzék azért élt az obstrukció eszközével, mert vita alakult ki arról, hogy mó­dosíthatja-e a koalíció a múlt héten, konszenzussal létrejött napirendi javaslatot. Az Alkot­mánybíróságról szóló tör­vénymódosítás ügyében 50 ellenzéki képviselő norma­kontrollt kér a taláros testület­től, ezért a jogszabály határo­zathozatalát már nem is szere­peltették a napirendi javaslat­ban. Hétfőre azonban kiderült, hogy a kisgazda képviselők visszavonták aláírásukat, így a koalíció szerette volna beik­tatni a keddi programba a ha­tározathozatalt. Az ellenzék szerint részben vitatható, hogy jogszerű-e az aláírások vissza­vonása, részben pedig sérti a házszabályt, hogy egyetértés nélkül egészítsék ki a koráb­bi, konszenzussal elfogadott napirendi javaslatot. A plená­ris ülésen folytatott éles vitá­ban nem sikerült megegyezés­re jutni, így a szavazáskor az ellenzék meghiúsította a napi­rend elfogadását. Nyugdíjbiztosítók M77 A nyugdíjrendszer napiren­den lévő reformja nem veszé­lyezteti az önkéntes nyugdíj- pénztárakba befizetők eddigi kedvezményeit. Ezért várható­an egyre több munkáltató vá­lasztja majd alkalmazottai szá­mára a fizetésemelésnek ezt a módját - foglalt állást Hegedűs István, a Magyar Polgári Nyug­díjpénztár igazgatótanácsának elnöke az MTI-hez hétfőn el­juttatott közleményében. Ma már a munkáltatók egy­re nagyobb száma használja ki a befizetésekhez kapcsolódó kedvezményeket, illetve a pi­aci hozamokat meghaladó nyugdíjpénztári eredménye­ket. Az önkéntes pénztárak iránt megnövekedett bizalmat mutatja, hogy például a Ma­gyar Polgári Nyugdíjpénztár­nál a közelmúltban 280-ra emelkedett munkáltatói szerző­dések száma. Ez azt jelenti, hogy a szervezet 9200 tagjá­nak csaknem fele cégek, társa­ságok kollektíváiból kerül ki. A munkáltatókat - az elnök szerint — nemcsak a magas ho­zamok vonzzák, hanem az is, hogy kedvező feltételekkel emelhetik alkalmazottaik bé­rét. A tapasztalatok szerint ugyanis a társaságok megdup­lázzák munkavállalóik nyug­díjpénztári befizetéseit, és ezt az összeget tb-járulék mente­sen, költségként írhatják le adójukból. A munkavállalók pedig a személyi jövedelem­adó-alapjukból vonhatják le a biztosítás diját. Árkartell a meggyszezon végén Tiltakozik a szövetség elnöke Talán még a várakozáson felül alakult a meggy idei fel- vásárlási ára. A termelők örülnek a magas áraknak, ugyanakkor a felvásárlók bosszankodhatnak. Dr. Mónus Bertalan, a MEOSZ (Meggytermelők Országos Szövet­sége) elnöke tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a nagy felvásárlók árkartellbe tömörültek, és 170 forinton ma­ximálták az átvételi árakat. Munkatársunktól Az elnök az alábbiak köz­lésére kérte meg lapunkat: „A várakozásnak megfele­lően indult a szezon. Sok felvásárló, kevés meggy, fo­kozatosan emelkedő árak, változó minőség jellemezte a meggyszüret kezdetét. Július 2- án a felvásárlási ár 170-190 forint/kg között változott, de egyes helyeken már 200 fo­rintot is kínáltak érte. Július 3- án a feldolgozók és a nagy- kereskedők villámtanácsko­zásra gyűltek össze Nyírbá­torban. A konferencia szer­vezői és a helyszíne is isme­retlen maradt. Értesülésünk szerint a résztvevők egysége­sen 170 forintos árban egyez­tek meg, és árellenőröket is kijelöltek. Aznap délutánra a megyében már mindenütt ugyanazt az árat vezették be. A termelőket nagy csalódás érte, mert a fürtös meggy döm- pingje csak most kezdődik, és ők a délelőtt kiírt árakra számí­tottak. A termelők nevében til­takozásunkat fejezzük ki az il­letékesek felé, amivel az Agrár­kamara is egyetért, és úgy ér­tékeltük, hogy ez a módszer er­kölcstelen és tiltott is. Egyet­értettünk abban, hogy a 170 forintos ár fedezi a termelési költségeket, sőt tisztességes nyereséget is tartalmaz, de a piac másképp működik. Az átvevők és a felvásárlók azzal magyarázták az árak 170 forin­ton történő átmeneti egysége­sítését, hogy a német impor­tőrök minőségi és szállítási súlyban történő eltérései miatt kellett lejjebb szállítani az ára­kat. ígérték, hogy a hét végére megemelik az árakat, úgyneve­zett fedezeti vásárlás címén”. A tisztességes gazdasági versenyről szóló törvény egy­értelműen szabályozza az ár­kartell alakításának feltétele­it. Információink szerint a fel­vásárlók és a forgalmazók nem tettek eleget ezeknek a feltételeknek. Tizen­hétszeres betörők MTI Egy 23 és egy 17 éves betörőt fogtak el a hét vé­gén a letenyei rendőrök. A két férfi júniusban össze­sen 17 lakásba, italboltba és hegyi pincébe tört be, és mintegy 700 ezer forint értékű eszközt, árut tula j­donítottak el. Az ellopott értékek csaknem három­negyedét a házkutatások során megtalálták. A két gyanúsított ellen szabadlá­bon hagyásuk mellett foly­tatják a vizsgálatot. Pannon-román roaming'szerződés A Pannon GSM az utóbbi egy hónapban négy új külföl­di szolgáltatóval bővítette roaming-partnereinek körét, köztük Magyarországon első­ként román (MobilRom) és azerbajdzsáni (Azerceli) GSM- szolgáltatókkal. Jugoszláviá­ban az első szolgáltatóval (Mobtel), Szingapúrban pe­dig már a másodikkal (Mo- bileOne) jött létre a megálla­podás. Mivel a cég egyik legfon­tosabb stratégiai célja, hogy ügyfelei a hazai 99 %-os lefe­dettség mellett külföldön is minél több szolgáltató háló­zatán használhassák telefon­jukat, így a roaming-partne- rek dinamikus bővítése mel­lett a Pannon GSM Magya­rországon egyedülálló mó­don változatlanul külön ke­zelési költség nélkül bizto­sítja ügyfeleinek a roaming- szolgáltatást. Már négy földrész 39 orszá­gának 62 GSM-hálózatán „vándorolhatnak” a Pannon­előfizetők, azaz használhat­ják Pannon-kártyájukat és ké­szülékeiket. A szomszédos or­szágok közül Ausztriában két szolgáltató, Horvátországban, Jugoszláviában, Romániá­ban, Szlovákiában és Szlové­niában egy-egy szolgáltató a cég roaming-partnere. Ukraj­na az egyetlen szomszédunk, ahol még nem használható magyar GSM-telefon, de a ter­vek szerint a Pannon GSM- telefon az év végéig az összes szomszédos országban hasz­nálható lész. A kedvelt nyári üdülőhelyeken, mint például a portugál, spanyol, francia, olasz, horvát, görög és cipru­si tengerpartokon szinte min­denhol lehetséges a Pannon készülékek használata. Ezek közül a ciprusi, az olasz és a horvát szolgáltatók a legol­csóbbak, a görög, a portugál és a francia szolgáltatók a leg­drágábbak. Ausztrália, a Dél- Afrikai Köztársaság, Hong­kong, Thaiföld és Szingapúr a legtávolabbi országok, ahol a Pannon-előfizetők használ­hatják mobiltelefonjukat. A külföldi szolgáltatókkal való dinamikus kapcsolatbővítés 1997-ben is folytatódik: idén összesen körülbelül 20 kül­földi szolgáltatóval várható a roaming-kapcsolat kiépítése. Keleti György sofőrje vétlen volt MTI_______ A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal befejez­te a nyomozást az április 11-én Tiszavasvári belte­rületén bekövetkezett köz­lekedési baleset ügyében, melynek során biciklivel ütközött a honvédelmi mi­nisztert szállító gépkocsi. A lefolytatott eljárás során megállapították, hogy a baleset bekövetkezéséért Keleti György személy­gépkocsi-vezetőjét bünte­tőjogi felelősség nem ter­heli, ezért a nyomozást a hatóság megszüntette. Er­ről Kovács András Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei főügyész tájékoztatta hétfőn az MTI-t. A balesetben érintett má­sik fél, egy kerékpáros fele­lősségének megállapítása végett - tekintettel a neve­zett ittasságára, valamint a KRESZ szabályainak megszegéseire - az illeté­kes szabálysértési ható­sághoz tette át az iratokat a nyírségi ügyészségi nyo­mozó hivatal. Elkótyavetyélik a szakszervezeti üdülőket (?) Fekete Tibor (Új Kelet) A szakszervezeti üdülők nagyobb része az előző tár­sadalmi rendszerben a mi pénzünkből épült meg. A valamit valamiért gyakor­lat alapján cserébe a dol­gozók szinte ingyen, vagy legalábbis jelentős ked­vezményekkel vehették igénybe az üdülők szolgál­tatásait. Most se szó, se be­széd, a jövő évtől ugyan­olyan piaci áron „élvezhe­tik” a szakszervezeti tagok is a pihenést, mint bárki más, akinek köze sem volt az egészhez. A kereskedel­mi dolgozók szakszerveze­te mélyen sérelmesnek érzi a dolgot, és tiltakozó akci­ót szervez a jogaikat csor­bító intézkedés ellen. A Kereskedelmi Alkal­mazottak Szakszervezete (KASZ) Bács-Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei szervezetei tiltakozó akciót kezdeményeznek az üdültetési rendszer megvál­toztatását célzó kormány- koncepció ellen, amely a magyar munkavállalókat általában, a kereskedelem­ben dolgozókat pedig kü­lönösen hátrányos helyzet­be hozná! Az elmúlt kormányzati ciklusban a szakszervezeti tagság pénzéből épített üdülők működtetését egy alapítványra bízták, egyre csökkenő állami támoga­tással. Már ez is sértette a tagság érdekeit. Ami azonban most van készülőben, az a munka- vállalók, a szakszervezet tagjai elleni merényletnek tekinthető! Cinizmus és hozzá nem értés kell a jelen magyar vi­szonyokra telepíteni egy nyugati módszert, amely­hez „csak” a külföldi bé­rek és a megfelelően tőke­erős, ugyanakkor felvilá- gosultan szociális érzé­kenységű munkáltatók hi­ányoznak! Mert mi a helyzet a ke­reskedelem területén? Ala­csony keresetek - sokszor minimálbérek! A munkál­tatók nagy része a fennma­radásért küzd, költségei növelését nem engedheti meg magának. Ahol lenne rá pénz, a szemlélet, a szán­dék kétséges. Vajon kiket (és milyen magaviscle- tükért) fog üdülési csekkel jutalmazni a munkáltató? Hány szakszervezeti tag lenne közöttük? Hány munkáltató fogja azt nyilvántartani, hogy szociálisan vagy egészségi okokból ki szorul rá az üdü­lési csekkre? A szakszerve­zeti tagság döntő többsége egész évben húzza az igát, kiszolgáltatva, aztán ott­hon tölti a szabadságát, miközben az ő pénzén épült üdülőkben a gazda­gok és a külföldiek pihe­nik ki magukat! És a nyugdíjasok? Egy élet munkája után koldul­janak csekket az önkor­mányzatoknál?

Next

/
Thumbnails
Contents