Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

1997. július 5., szombat Hazai krónika Kádár Jánosra emlékeztek Egész napos rendezvénnyel tisztelgett Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori főtitkárának emléke előtt pénteken Bu­dapesten a Munkáspárt. A politikus halálának közelgő 8. évfordulója alkalmából az Országház előtt felállított port­rénál reggel 8 és délután 6 óra között bárki elhelyezhette a megemlékezés virágait. Az emlékhelyen délelőtt a Mun­káspárt vezetői koszorúztak. Emlékbeszédében KollátPál, a Munkáspárt budapesti el­nöke kijelentette: a rendezvény nem tiltakozás, hanem emlé­kezés egy olyan politikusra, akinek vezetése idején létbizton­ságot tudhatott maga mögött a társadalom túlnyomó többsé­ge. Hozzátette: miközben 8 évvel ezelőtt még tízezrek rótták le kegyeletüket a nagy politikus ravatalánál, ma sok megté­vesztett ember diktátorként emlegeti őt. Ennek ellenére a tár­sadalomban egyre nagyobb a vágy a korábbi biztonság iránt, s az emberek kezdik újra felismerni és elfogadni azt a Kádár által hirdetett elvet, hogy az ember csak nagyobb közösség­ben tevékenykedve alkothat igazán eredményesen. Keresztény megtisztulás? Adományként vámmentesen Bűnbanda háromszázkilencvenmilliós csalással Egy kaposvári bűnbandát 390 millió forint értékű jogta­lan exporttámogatás felvételével és áfa-csalással vádol­nak; az ügy részleteit pénteken sajtótájékoztatón ismer­tették Kaposvárott, a Somogy Megyei Rendőr-főkapi­tányságon. MTI___________________ Isépy Tamás hozzájárul ah­hoz, hogy a Keresztényde­mokrata Néppárt országos fe­gyelmi és etikai bizottsága nyilvánosságra hozza az elle­ne indított eljárásban született döntést. Erről a frakcióvezető nyilatkozott azután, hogy a fegyelmi bizottság pénteki ülésének eredményéről hírzár­latot rendelt el, arra hivatkoz­va: a döntés közzétételét Isépy Tamásnak kell engedélyeznie, mivel a határozat személyisé­gi jogokat érint. A fegyelmi bizottság a ha­tározatról és annak indoklásá­ról levélben fogja tájékoztat­ni a frakcióvezetőt, tekintet­tel arra, hogy Isépy Tamás nem vett részt a testület ülésén. Isépy a hírügynökség munka­társának elmondta, hogy nem lepné meg, ha azt hoznák tu­domására: kizárták a pártból. Megfogalmazása szerint ez azt / O Istenem! Ez nem lehet igaz! Ez ma­ga a csoda! Nyer­tem, igen, nyertem! Én, én, én, akit még hírből sem ismer For­tuna! Én, aki hiába csavarga­tom a kólás kupakokat! A Metropol játékban csak Lajos- mizse és Celldömölk kacsintott rám a kupak aljáról 50 forintért, miközben Washingtonnal lehe­tett 100 ezret nyerni. Az olimpi­ai játékon a labdarúgást, a rúd­ugrást sorsolták ki, hiába volt három zsák aranysárga csava- rantyúm, amelybe a lengőtekét karcolták. A százforintos nye­reményből volt negyven bal fe­lem, a húszforintosból száz jobb! A RÉPA szó helyett én csak a PARE-t tudtam kirakni a sárga záróelemekből, ami ugyanúgy zöldség, mint a másik, de biz­tos, hogy nem fogadta volna el a zsűri! A pontgyűjtésben most nem is nulláról, hanem mínusz százról indulok, mert figyel­metlenségem miatt az első öt­jelentené, hogy „megindítot­ták a keresztény tisztulási fo­lyamatot, amelynek eredmé­nyeként minden bizonnyal 3 százalékról 10 százalékra emel­kedik a párt népszerűsége”. A politikus hozzátette, hogy egy kizáró döntés nem érintené au­tomatikusan frakciótagságát és ott betöltött tisztségét. A szabályok úgy szólnak, hogy a képviselőcsoportból való ki­zárások ügyében a frakciónak kétharmados többséggel kell döntenie. László Ildikó, a KDNP szóvivője az Isépy kizárásá­ról, szóló újságírói értesülé­seket nem kívánta kommen­tálni. Mint mondta: a hírzár­latra való tekintettel nem adhat érdemi választ, a dön­tés nyilvánosságra hozatalá­ra vonatkozó hozzájárulásról pedig a frakcióvezetőnek nem a sajtót, hanem a fegyel­mi bizottság elnökét kell tá­jékoztatnia. ven üveg üdítőn büntetőpontos kupakok voltak. Már kértem, hogy esetleg próbáljanak meg ne­kem egy olyan nyereményt össze­állítani, amelynek eleje dzsip, má­sodik negyede sportkocsi, a har­madik negyede egy kerékpár, a negyedik negyede egy fél póló. Tudom, hogy ez utóbbi nem jár­mű, de fél és jobbos, így talán pó­tolhatja a hiányt?! Kenyérfa Tapolcai Zoltán Áh, de mit nekem a kupakjá­ték, amikor itt egy valódi magyar, amelyre eddig fel sem figyeltem. A televízióban nem reklámozzák, csak szájhagyomány útján terjed. Igazi magyar, méghozzá alföldi. Ha valaki megveszi a sorsjegyet és nem nyer, akkor sem vesztett, hiszen megeheti. Az alföldit. A kenyeret. Ugyanis ebben rejlik megannyi ajándék. És ezt nem le­het úgy kilesni, mint a kupako­MTI _____________________ Pus ztai József őrnagy, a gaz­daságvédelmi osztály vezetője tájékoztatójában elmondta: a kiemelkedően nagy összegű csa­lás gyanúsítottja tizennégy ka­posvári vállalkozó, köztük egy ismert helybeli ügyvéd. Négyen már több mint egy éve előzetes letartóztatásban vannak. A felderítés meglehetősen hosszadalmas volt - tizennégy hónapot vett igénybe -, mivel több hazai és külföldi cég is érintett az ügyben. A gyanúsí­tottak három évvel ezelőtt két, gyakorlatilag nem működő cé­get is létrehoztak. Ezeken ke­Ikarusok Itáliába MTI____________________ Ké tszáz Ikarus-autóbusz oroszországi eladásának kö­zös finanszírozásáról írt alá szerződést pénteken az orosz tulajdonban levő Általános Értékforgalmi Bank Rt. (ÁÉB Rt.), valamint a Magyar Ex­port-Import Bank Rt. (Exim- bank Rt.). A buszokat vásárló szentpétervári önkormányzat­nak korábban az Eximbank 22 millió dollár értékű vevőhitelt nyújtott. A mostani szerző­déssel az ÁÉB e hitel felét - 11,7 millió dollár értékben - átvállalja, egyben az ügylet kockázatát is megosztja. Faza- kas Imre, a bank vezérigazga­tó-helyettese mindezt azzal indokolta: az ÁÉB Rt. az ener­getikai finanszírozásokon túl érdekelt abban, hogy bővül­jön az Oroszországba és a szovjet utódállamokba irá­nyuló magyar export. Az ÁEB Rt. és az Eximbank további tárgyalásokat folytat újabb 100-200 autóbusz közös finanszírozásáról, a járműveket a Szentpétervár megyei önkor­mányzat venné meg. Hasonló konstrukcióban segítenék az Orlov megyei önkormányzatot is, amely 250 Ikarust vásárolna. kát! Ott elég bemenni a sötét rak­tárba a boltosnak, zseblámpával a kupakra rávilágítani, és az üveg­be zárt szénsavas nedű nyugvó felületén szépen kirajzolódik, mi van a kupak belsejében. Bár most már halványabban nyomják, de állítólag ez is kivehető. Egy alföldi kenyeret viszont nem lehet átvilágítani, olyan, mint egy plomba, rögtön látszik rajta a sérülés. A nyereményözön legkisebb darabjai állítólag már sokak számára ismertek, mint pél­dául hajszál, légy, fogpiszkáló. Ebből látszik, hogy több kirakat­ból választhatunk ajándékot. Ne­kem a faárukhoz volt szerencsém, és rögtön egy fakanáldarabot nyer­tem. Nem holmi apróságot! Egy hatcentis darabot! Három szelet levágása után akadt meg a késem, s akkor próbáltam meg kihúzni, csak húztam, csak húztam... M ost tehát már van egy bal fél fakana­lam. Szívrepesve várom a jobbost... resztül hat-tízszeres haszonnal adtak túl a szegedi konzerv­gyártól felvásárolt húskonzer­veken. Az árut kiutaztatták a határon - ezzel exporttámoga­táshoz jutottak -, de néhány nap múlva ugyanaz a kamion vissza is hozta. Igaz, akkor már mint egy külföldi - a Nagy-Bri- tanniához közeli Mann-szige- ti - cég adományaként vám­mentesen érkezett az országba két nemlétező alapítvány javá­ra. A konzerveket ezután elad­ták ukrán és román kereske­dőknek. Később két román állampol­gárságú személy nevét felhasz­nálva egy, ugyancsak fiktív MTI Pénteken Gyulán megkez­dődött a magyar irodalmi tár­saságok hatodik kárpát-me­dencei találkozója, amelynek a Mogyoróssy János Városi Könyvtár díszterme ad he­lyet. A mintegy nyolcvan egyesületet képviselő száz résztvevő előtt Tornai József író tartott vitaindító nyitó előadást A háromfejű múzsa. Helyi - nemzeti - egyetemes magyar irodalom (Arany Já­nos példája) címmel. A ma­gyar irodalomtörténetben el­választhatatlanul egybeforrt s egymástól elválaszthatatlan a vidéki, a pesti s az ország­határokon túli irodalom, s erre éppen a napokban elhunyt Fodor András a jó példa: a fővárosban élve sem feledke­zett meg Somogyról - mon­dotta Tornai József. Míg a XIX. századig mindenki vi­dékről jön, a XX. században már megszaporodnak a bu­dapesti írók; Trianonig na­gyon erősek a vidéki műhe­lyek, a két világháború közt is egészségesen működött a „háromfejű múzsa”, 1945 után viszont drámaian meg­változott a helyzet: a hata­lom igyekezett úgy beállíta­ni, mintha magyar írók csak Magyarországon élnének - fejtegette az előadó, utóbb leszögezve, hogy a helyi, a nemzeti és az egyetemes ma­gyar irodalom egysége mára helyreállt. céget jegyeztek be Kaposvá­rott, ezek közreműködésével papíron alföldi bort szállítottak és a szigetvári konzervgyár savanyúságait exportálták az Egyesült Államokba Az exportot igazoló okmányokat valamenyi szállítmánynál úgynevezett off­shore cégek, vagyis az adott or­szágban bejegyzett, bérlett díjat fizető, de adókötelezettségtől men­tes és a tevékenységükről számot adni sem köteles vállalkozások bonyolították le. Az ügy kapcsán egyébként tucatnál is több olyan társaság­ra leltek a rendőrök, amelyek csak papíron léteztek, s egye­düli tevénységük az volt, hogy segítsenek az exportámogatás felvételében. A Somogy Me­gyei Rendőr-főkapitányság befejezte a vizsgálatot. A vád­emelési javaslatot benyújtották a megyei bíróságnak. Az Irodalmi Társaságok Szö­vetsége, valamint a vendéglátó gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a városi könyvtár által közösen szervezett három­napos találkozó nyitónapján Szabó Ferenc történész, nyugal­mazott múzeumigazgató a Kö­rösök vidékén egykoron tevé­kenykedőjeles műfordítókról és kiadókról értekezett, Medvigy Endre irodalomtörténész pedig Sinka István pályakezdéséről tartott előadást. A találkozó résztvevői a nap folyamán a könyvtár falán leleplezték a szalontai születésű, Gyulán fe­lesége kórházi ápolása miatt 1934 és 1937 közt gyakran meg­forduló Sinka István emléktáb­láját. Mint Krasznahorkai Géza, a vendéglátó könyvtár igazga­tója bejelentette, a gyulaiak Sinka István 100. születésnapja alkalmából ősszel emléktáblát helyeznek el a temetőben Sinka Istvánná tiszteletére (Sinka Ist­ván felesége, Papp Piroska a gyulai kórházban halt meg és az itteni Szentháromság temetőben nyugszik). Szombaton Hubay Miklós író A nemzeti irodalmak jelene és jövője - határainkon belül és kívül, Bíró Zoltán iroda­lomtörténész pedig Az iroda­lom talajvesztése a rendszervál­tás után címmel tart előadást. Vasárnap nagyszalontai és vésztői (a Sinka-emlékhelye- ken teendő) kirándulással fe­jeződik be a magyar irodalmi társaságok idei kárpát-meden­cei találkozója. Napi tőzsdeinformáció Részvény Napi nyitóár Napi záróár MÓL 4 190 4 330 TVK 3 480 3 540 Richter 17 850 17 800 OTP 5 240 5 650 Kárpótlási jegy 750 750 A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) pénteki, hetet záró napján to­vább folytatódott a lendületes árfolyam-emelkedés. Az Állami Privaüzációs és Vagyonkezelő Rt. átutalt korábbi tartozása hatá­sára tovább szárnyal a TVK. A MÓL részvényei is megmozdul­tak, a csütörtöki záróárat meghaladó nyitás után közel 250 forin­tot drágult. A Richter-papírok árfolyama napközben átlépte a 18 ezres határt, de értéke a nap végére visszaesett a bűvös limit alá. Az elmúlt két hét alatt közel tíz százalékos árfolyamnyereséget produkált az értékpapír. Az OTP-részvények szerdán átlépték az ötezres határt, amit péntekre 650 forinttal túlszárnyaltak. A kár­pótlásijegy piacán tovább folytatódott a zuhanás, a papírok értéke visszaesett az elmúlt heti szintre. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Irodalmárok találkozója \ Hírről hírre Fekete Tibor (Új Kelet) „Zöld” autópálya lesz az M3-aá legújabb, Gyöngyös- Füzesabony közötti 44 ki­lométeres szakasza. Erdőt telepítenek a sztráda mellé és sok-sok kilométernyi zajfogó falat is építenek, hogy védjék a környék la­kóit. Számunkra a hír igazi értéke az, hogy várhatóan 1998 szeptemberére készül el az új szakasz. Örülünk annak, hogy az autópálya tervezői gondol­tak a környezetvédelemre, és erdőtelepítéssel, fák, cser­jék ültetésével teszik barát­ságosabbá a környezetet. Még jobban örültünk volna azonban, ha nem csak negy­ven kilométernyi sztrádával kerül közelebb a főváros, és ezzel együtt a világ vérke­ringése. Nemrég egy szatmár-be- regi tájvédelmi tanácskozá­son egy fővárosból érkezett természetvédő hosszasan ecsetelte, milyen jó, hogy itt még viszonylag érintetlen a természet, és mindent meg kell tenni, hogy az is ma­radjon. Majd emeltebb han­gon élesen bírálta az autó­pályák tervezőit, amiért ép­pen a tájvédelmi körzeten keresztül képzelték el a sztráda útvonalát. Egy hely­béli fiatal felszólaló frap­páns választ adott. Könnyű a budapesti uraknak aggód­ni az ország legkeletibb tá­jainak érintetlenségéért, amikor nekik munkahe­lyük, megélhetésük van, és ide csak pihenni, szórakoz­ni jönnek. Nem akarunk re­zervátumban élni, mondta a felszólaló, mi is része aka­runk lenni az országnak, és ahhoz autópálya is kell. A fővárosi aktivisták aggód­janak a saját környezetü­kért, bennünket pedig hagy­janak megélni. Teljesen igazat tudok adni annak a fiatalembernek. Az 1988-as Duna-köri ttltakozás óta amúgy is divat a környe­zetvédelem jelszavával po­litizálni. Ez önmagában még nem baj, de mindenki seper­jen a saját portája előtt, és „onnan fentről” ne szabják meg, mi a jó nekünk. Elmúlt már az az idő, amikor a köz­ponti irányítás diktálta, ne­künk, mi a jó. Jó lenne, ha a tisztelt környezetvédők tudomásul vennék, itt is emberek él­nek, és ők is boldogulni sze­retnének. Annak pedig el­engedhetetlen feltétele az autópályát az országhatárig meghosszabbítani. Én elhi­szem, hogy ők az érintetlen természetben érzik a legjob­ban magukat, de mégis ők berzenkednek a leginkább, amikor rázós utakon kell megközelíteni a Tisza-par- tot. Éppen a finnyás vendé­gek reklamálnak a legjob­ban, amikor a kempingben nincs villany, víz vagy an­golvécé. Ehhez pedig inf­rastrukturális beruházások kellenek, amelyek óhatatla­nul károkat okozhatnak a környezetnek. A mostani hír bebizonyí­totta, hogy a természetvéde­lem és az útépítés össze­egyeztethető, és létezik olyan megoldás, ha kicsit többe is kerül, amellyel a kecske is jóllakik és a ká­poszta is megmarad.

Next

/
Thumbnails
Contents