Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-31 / 177. szám

Városlátogató Nyeremények és vereségek Az újfehértóiak nagy része a sportéletet leginkább a labdarúgással azonosítja - vallja Forró Zoltán al­polgármester, sportért felelős képviselő. - A felnőtt csapat az őszi szezonban a tizennegyedik, a tava­sziban a hetedik helyen végzett. A tavaszi idényben kilenc győzelem, három vereség, három döntetlen szerepelt a focisták listáján. Az időszakot a meg­győző szereplés jellemezte, mind az ellenfelek, mind a szövetségi vezetők elismerése is ezt bizonyítja. Az öltöző és a sporttelep a lehetőségekhez mérten kom­fortosabbá vált, itt rendezték a három szomszédos megye ifjúsági válogatottainak regio­nális döntőjét. Az ifjúsági csapat az utolsó helyről a tizenharmadikra küzdötte fel magát. A serdülő csapat az őszi gyenge szerep­lését tavasszal harmadik he­lyezésre javította, húsz-har­minc gyerek is látogatta az edzéseket. Ebben az évben a város két­millió-hétszázezer forinttal tá­mogatta a településen műkö­dő sportköröket, ebből a fut­ballcsapat egymülió-hatszáz- ezer forintot kapott. További kilencszázezer forintot szpon­zorok támogatásával szerez­tek. Összességében nem volt jelentős pénzügyi zavar a he­lyi sportéletben. Az asztalitenisz-csapatnak kedvezően indult az őszi sze­zon, sokáig az élen álltak. Ve­reségek és döntetlenek után végül a negyedik helyen zár­ták a szezont. Tavasszal nyolc mérkőzést nyertek, két vere­ség és egy döntetlen is szere­pel azonban listájukon. A csapat összteljesítménye het­ven százalékosnak mondha­tó, negyvennégy pontból harmincegyet szereztek. A párosok eredményességén még lenne javítanivaló-vall­ja az alpolgármester. A csa­pat ebben az évben félmillió forintos önkormányzati tá­mogatást kapott. A diáksportélet a város sportéletének legszervezet­tebb területe. Jelentős szere­pet vállalnak a tehetséggon­dozásban és a versenysport utánpótlás-nevelésében. A testedzés közösséghez köti a fiatalokat, ugyanakkor érde­kes tevékenységet kínál. A város négy általános iskolájá­ban és egyetlen középfokú in­tézményében működik diák- sportkör (DSK). Ebben az év­ben valamennyi kör százezer forintos önkormányzati támo­gatást kapott. A DSK vezeté­se a testnevelő tanárok felada­ta, a 2. Sz. Általános Iskolá­ban speciális labdarúgáskép­zés is van, két iskolában pe­dig testnevelés tagozat indult. Ebéd nélkül tavasztól Az állatok etetése s a reggeli elköltése után a határ­ba indultak Szabó Sándorék. A három gyermeket sem hagyták otthon, hiszen játszani az uborkaföldön is tudnak a kis csemeték. A felnőttek délelőtt kilenctől délután három óráig hajlongtak a földön. A nagy munka és a fáradság ellenére szívesen dolgoztak, mert hosszú évek után most úgy gondolják, megéri. — Négy óráig leadjuk a felvásárlótelepen az ubor­kát, ha hazaérünk, ellátjuk az állatokat - mondja Sza­bó Sándorné. — Rendet ra­kunk, majd főzök és este hét óra körül ebédelünk, s egy­ben vacsorázunk is. Mosta­nában elfelejtjük a déli ét­kezést, nincs idő arra. A fő­zés több órát vesz el tőlünk, s addig sem haladunk a munkával. Majd talán októ­berben lesz időnk ilyesmi­re. Háromszáz öl uborkát ve­tettünk, szerencsére sokat is terem, meg jól fizetnek érte. Hetente kétszer szedjük. A napokban elkezdünk do­hány törni, abból egy hol­dat ültettünk. Paradicso­munk is van, de sajnos ki­száradt, elrohadt. Jó ideig permeteztük, de már fölös­leges. Nem lesz már abból semmi, lemondtunk róla. Költöttünk, dolgoztunk rá, de hiába. Bánt ez minket na­gyon, de hát mit csináljunk? - tárja szét a kezét Szabóné. A férjemnek nincs munká­ja, jövedelempótló támoga­tásként csak pár ezer forin­tot kap, abból nem lehet há­rom gyereket eltartani. Örü­lök, ha az uborkapénz elég lesz a beiskolázásra meg az óvodáztatásra. Azt még nem tudom, miből vásárolunk tü­zelőt. Sokat dolgozunk, ha össze­számolnánk, kiderülne, nem is éri meg. Nagyon drága a vetőmag, a permetezőszer és a műtrágya. A termesztés azonban viszonylagos, vagy sikerül vagy nem. Ki va­gyunk téve az időjárás vi­szontagságainak és a piac szeszélyének. A munkaerőn­ket, a fáradságunkat figyel­men kívül hagyjuk, amikor számolunk. Valójában az ap­rópénzünket, amit befekte­tésre fordítunk, néhány hó­nappal később nagyobb összegekben kapjuk meg. Talán jobb lenne, ha egy-két ezrest a bankba raknánk be, de mi már nem tudnánk tét­lenül ülni. Kétszer is meggondoljuk, mire költjük a pénzünket, ha leadjuk az uborkát, rögtön veszek egy kávét. Ennyit megengedhetünk magunk­nak, ugyanis enélkül dol­gozni sem tudunk. 1997. július 31., csütörtök A felvásárlás egy életforma Egy pillanatra sincs megállás a felvásárlótelepen. Kora reggeltől késő estig jönnek-mennek az uborkatermesz­tők. A Szikes-Kert Bt. családi vállalkozásként működik. A nap minden percében szívesen várják a gazdákat, akik munka után a földekről egyenesen a telepre sietnek. Korábban az Áfész tulajdo­nában volt a társaság, előbb kibérelték, majd megvásárol­ták Palcsu Lajosék. Évtizedek óta itt dolgoznak, vallják: ez a munka már a vérükben van. — Nemcsak felvásárlással foglalkozunk — mondja Palcsu Lajosné -, januártól decembe­rig van bőven munkánk. Előbb szerződéseket kötünk, majd magvakat szerzünk be és áru­sítunk. Permetezőszereket vá­sárolunk, olyanokat, amikre a gazdáknak szüksége lehet. Ki­kérjük a növényvédő-állomás szakembereinek véleményét is, ha a szokásos szerek nem segí­tenek a pusztító kórokozókkal szemben. Szakmai felkészíté­seket szervezünk, jónevű, jó­hírű szakembereket hívunk meg előadásokat tartani. Sajnos most a paradicsomot támadta meg egy betegség. A növények előbb elszáradnak, majd elrohadnak a gyümöl­csök. Kétnaponta permeteznek a gazdák, de hiába. Már-már azért aggódunk, nem lesz mit felvásárolni. Tavasszal azt hit­tük, rengeteg paradicsom lesz, mert nagyon sokan ültettek, az uborkától viszont ódzkodtak a gazdák. Tavaly nem volt sike­res a tennesztés, azelőtt ára nem volt a növénynek. A felvásárlási árat mindig a pillanatnyi helyzet határozza meg, nehéz előre tervezni. Most jó pénzt fizetünk az uborkáért, kilencven forint az első osztá­lyú kilója. Ingyen válogatjuk ki gépen, s a leadás után rögtön fizetünk. Sokat jelent a mező­gazdászoknak ez a kis „korai pénz”, tavasztól csak befektet­nek a magvak vásárlásába, a palántázásba, az ültetésbe, s az első hasznot jelentő forintokat ilyenkor, júliusban kaphatják meg. Míg a dohányból, almá­ból csak télen kaphatnak pénzt. Az utóbbi időben gondot je­lent számunka, hogy sok „ud­vari” felvásárló jelent meg. A házak előtt, a kiskertekben is megveszik az uborkát a gaz­dáktól. Idegenek bízzák meg az ittenieket ilyen munkával, de a feltételeket nem teremtik meg a tevékenységhez. Akik hosszú távra gondolkodnak, nem viszik máshová terménye­iket, hűek maradnak hozzánk. Mi szeretjük ezt a munkát, évtizedes tapasztalatunk van. Már nem is tudnánk másként élni. Nem merek elmenni sza­badságra, mert attól tartok, a családom nem tudja nélkülem szervezni ezt a felvásárlást. Ez sajátos életforma, itt nemcsak dolgozni kell, hanem szeretni is. Másként nem megy. Ebben a csapatban nem illik inni A néhány hónapig tartó köz­hasznú munka a régi idők han­gulatát hozza vissza az újfehér­tói állástalanoknak. Sokak szá­mára talán örökre álom marad a munkahelyhez jutás, noha nemcsak segéd- és betanított munkások, hanem jónevű szak­emberek is vannak a „közhasz­nosok” csapatában. A munkások felügyeletével a városi G AMESZ foglalkozik. Nemcsak hivatali kapcsolat van a munkatársak között, hi­szen a hivatalnokok sok min­denben segítenek az időszakos dolgozóknak.- Kérvényeket írunk, a száza­lékolás elindításában segédke­zünk, az egyik munkásnak még a válás lebonyolításában is nyúj­tottunk segítséget - mondta Dobrosi Károly né csoportveze­tő. - Tapasztalataim szerint jól dolgoznak, előnyére válik a vá­rosnak, hogy van egy ilyen csa­pat. Kifestik az iskolákat és egyéb intézményeket, asztalo­kat készítenek és facsemetéket ültetnek. Kifogástalanul elvég­zik az aktuális feladatokat. A dolgozókat Nagy Miklós irányítja. A cserélődő tagokat úgy igyekszik kiválogatni,- hogy mindig legyen köztük szakember és-segédmunkás is.- Sok embert mentünk meg a detoxikálótól - mondja. — Meggyőződésem, hogy pozi­tív hozzáállásunk sokat segít ezeken az embereken. Közülük többen elvesztették az önma­gukba vetett hitet, nem tudnak továbblépni, elkeseredettek s az italhoz nyúlnak. A csapat­ban szégyen alkoholt inni és tántorogni. Maguk közül is ki­nézik az effajtát. Ha a városnak lenne fedeze­te rá, több embert kellene al­kalmazni. A munka éltető erő, az embereknek szükségük van erre. Januárban hetven fő fog­lalkoztatására pályáztunk, saj­nos csak negyven főre kaptunk pénzt. Most negyvenkét em­bernek tudunk munkát és fize­tést adni, pedig jóval többnek lenne szüksége erre. Üjfehértó Tizenöt pont A város képviselői a ter­vek szerint tizenöt napi­rendi pontot beszélnek meg a csütörtöki testü­leti ülésen. Nagy Sándor polgármes­ter a város közéletét érintő eseményekről, tárgyalások­ról tájékoztatja a városatyá­kat. Papp Lászlóné jegyző asszony a fontosabb jogsza­bályokról tart beszámolót, az egészségügyi és a hoz­zájuk kapcsolódó szemé­lyes adatok kezeléséről és védelméről, a vad védelmé­ről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szó­ló végrehajtási szabályok­ról, a készülék-üzemben tar­tási díjak beszedésének részleteiről és az egészség- ügyi hozzájárulásról szóló tavalyi törvény egyik be­kezdésének megsemmisí­téséről. A jegyző asszony a szo­ciális rászorultságtól függő pénzbeni és természetben nyújtott ellátások helyi szabályozásáról szóló mó­dosítást javasol a testület­nek. A polgármester a helyi iparűzési adó rendeletének változtatására kéri a kép­viselőket. Ajánlatában több alternatívát jelöl meg, esze­rint legyenek mentesek az adókötelezettségtől azok a mezőgazdasági vállalko­zók, akiknek éves jövedel­me nem haladja meg az egy­millió forintot, valamint az önkormányzatokkal szerző­désben álló háziorvosok. A polgármester adókedvez­ményt javasol a szakmun­kástanulókat képző vállal­kozóknak, a csökkent mun­kaképességűeket foglal­koztatóknak és az önkor­mányzati feladatokat ellátó háziorvosoknak. Előterjesztés hangzik majd el a 4. Sz. Általános Iskola intézményvezetői megbízására, a posztra Pal­lói Ágnes, a korábbi igaz­gató nyújtott be pályázatot. A fogorovosi alapellátás vállalkozási formában tör­ténő működtetésére is hang­zik el előterjesztés. Az egészségügyi szakemberek­kel kötendő szerződés alap­jait vitatja meg a testület. Forró Zóltán alpolgár­mester a város sportéletének eseményeiről számol be. Szó lesz a polgármesteri hi­vatal ügyrendjének jóváha­gyásáról, a közhasznú fog­lalkoztatás és a.helyi szoci­ális rendelet alkalmazásá­nak tapasztalatairól. Megbeszélik a város­atyák az önkormányzati in­gatlanok elidegenítéséről hozott előterjesztéseket. Szó lesz még a Munkás úti csapadékvíz-elvezető csa­torna tisztításáról és a volt egyházi tulajdonú ingatla­nok rendezéséről. Az oldalt írta: Kozma Ibolya, a fotókat Bozsó Katalin készítette

Next

/
Thumbnails
Contents