Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-26 / 173. szám

ESHH Már nem rohanhat a semmibe a tekintet a messzi rónán, az új kor­szak fákkal, tanyákkal szabdalta a végtelent. Nem röppennek az égbe a délibáb szárnyán a kormos, komor fejű szürke marhák és a csa­vart szarvú rackák. Lassan már ki is halnak a hortobágyi gyepről. Csikósnak lenni már „biznisz" és nem életforma. A lovak koreográ­fiát mutatnak be, nincs már viadal a lovassal, vajon kinek az akarata kerekedik felül. Versenypályák karámjába szorult a száguldás és a szárnyalás, bukott faágak és tocso­gók helyén rudakból rakott akadá­ly és vizesárok. De egyetlen egy dolog megmaradt A lelkekben a testben, a génekben. A büszkeség és keserűség szülte, magyarnak mondott, minden kort és korsza­kot túlélő virtus. Lázár Zsolt felvételei a Hortobágyi Lovasnapokon készültek A Magazint szerkesztette: Hatházi Andrea • Levilágítás: START-Foto Csutkái Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents