Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-26 / 173. szám

Megszűnt a KDNP-frakció Isépy Tamás, a kereszténydemokraták frakcióvezetője pén­teken - faxon - bejelentette az Országgyűlés elnökének, hogy megszűnt a KDNP parlamenti képviselőcsoportja. Ez­zel a kedden 14 fős létszámúra csökkent frakció immár jogi­lag is megszűnt. Az MTI információja szerint Gál Zoltánnak írt levelében - amelyet ajánlott küldemény formájában is eljuttatnak a házel­nöknek - Isépy Tamás felhívja a figyelmet arra: a független képviselők jelzései alapján valószínűnek látszik, hogy a képviselőcsoport létszáma eléri vagy meg is haladja majd a működéshez szükséges minimális 15 fős létszámot. A távirati iroda úgy értesült, hogy az Isépy Tamás körül csoportosuló képviselők jövő csütörtökön ülnek össze, hogy tárgyaljanak a frakcióalakításról. Mint arról az MTI korábban hírt adott, a frakcióból a testület legutóbbi ülésén kizárták Füzessy Tibort, Hasznos Miklóst és Gáspár Miklóst. Erre rögtön bejelentette távozását Szakái Fe­renc és Fekete György is, akiket a párt ügyvezető elnökségé­nek hétfői ülésén további öt honatya - köztük Giczy György pártelnök is - követett. Ez Mészáros Gyula későbbi visszalépé­se után is elég volt ahhoz, hogy a frakció tagjainak száma 15 alá csökkenjen és a testület megszűnjön. A képviselőcsoportban maradiaknak - törekvéseik ellenére - senkit sem sikerült ma­guk mellé állítaniuk a frakció megszűnésének bejelentési köte­lezettségére vonatkozó három napos időhatáron belül, de mi­vel rájuk nem vonatkozik a kilépetteket és a kizártakat sújtó 6 hónapos függetlenség, továbbra sem mondtak le egy új képviselőcsoport megalakításáról. A frakció megszűnésével a kereszténydemokrata képviselők elvesztették bizottsági tagságukat is, illetve felszámolás alá kerül a képviselőcsoport hivatala is. Az Országgyűlésnek ezen­kívül új alelnököt is kell választania Füzessy Tibor helyére. Rádióst fizet az FM? A Független Kisgazdapártnak tudomására jutott, hogy a Föld­művelésügyi Minisztérium egyik SZDSZ-es vezetője, miután menesztette korábbi sajtóreferensét, a ,.közszolgálatinak mon­dott” Magyar Rádió Krónika című adásának egyik legtöbbet foglalkoztatott munkatársát bízta meg ezzel a feladattal. Az új sajtóreferens a korábbinál nagyobb összegű juttatást, havonta 100 ezer forintot, valamint költségtérítés címén további 20 ezer forintot kap a minisztériumtól - ezt Molnár Róbert, a Függet­len Kisgazdapárt főtitkár-helyettese közölte pénteken egy Sze­geden tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: pártja etikátlannak, erkölcstelennek és jogsértő­nek tartja a történteket, amelyek arra engednek következtemi, hogy bizonyos kormányzati tisztségviselők a közszolgálati médiában dolgozókat is készek megfizetni pártjuk, politikájuk népszerűsítése érdekében. A kisgazdák úgy látják, hogy az utób­bi időben a kormányzat fontosabbnak és hatásosabbnak tartja a sikerpropagandát, mint a gazdasági ténykedését — mondta Molnár Róbert. Duray nem vár eredményt Az augusztus 15-ei, győri Horn Gyula-Vladimír Meciar magyar-szlovák kormányfői találkozótól nem vár Duray Mik­lós semmiféle pozitív eredményt. „Én személyesen, továbbá a magyar koalíciós partnereink, valamint a szlovák ellenzéki politikusok társaságában is tárgyaltam a szlovák miniszterel­nökkel, ám egyetlen tárgyalásnak sem volt konkrét eredmé­nye, hacsak nem tekintjük azt is eredménynek, hogy rájöttünk arra: nem volt értelme a tárgyalásoknak.” A szlovákiai Együtt­élés Mozgalom elnöke mindezt pénteki, miskolci sajtótájékoz­tatóján jelentette ki. A politikust a „Polgárok Miskolcért és a Nemzetért” Egyesület hívta meg, hogy a városi közgyűlés po­litikai pártjainak elnökeivel konzultáljon a határ menü kultu­rális és gazdasági együttműködés kérdéseiről. A szlovákiai magyar települések reményeket fűznek sorsuk alakulásában Magyarország európai integrációjához; a 10 mil­liós anyaország ugyanis nem hagyhatja magára azt az 5 millió magyart, akik a határon-kívüliségük miatt kirekedtek a csatla­kozás adta kedvező lehetőségekből - mondta Duray Miklós. A továbbiakban kifejtette, hogy jelenleg azért nem látja értelmét a két kormányfő közelgő megbeszéléseinek, mert Magyaror­szág és Szlovákia politikája gyökeresen eltér egymástól. A magyar politika az elmúlt hét évben nem tudta pozitívan befo­lyásolni a szlovák belpolitikai fejleményeket, bár voltak erre kísérletek mind az Antall-kabinet, mind pedig a Hom-kormány részéről. Fazakas az idegenforgalomról A közép-európai országok idegenforgalmi miniszterei eisenstadti tanácskozásukon egyetértettek abban: a térségnek össze kell fognia annak érdekében, hogy a távol-keleti turisták számára vonzóbbá tegyék Európát. A kétségtelenül meglévő érdeklődés azonban nem elegendő az ebben rejlő lehetőségek kihasználásához. Együttes fellépésre is szükség van, elsősorban az infrastruktúra kiépítésében és a programok megszervezésé­ben - mondta Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegen- forgalmi miniszter pénteken Budapesten, a konferencia tapasz­talatait összegző sajtótájékoztatóján. Hozzátette: önmagában egyik közép-európai ország sem tud olyan vonzó programokat kínálni, amelyek ide vonzanák a távoli országok turistáit. Jövőre például jól kiaknázhatónak tartja Magyarország számára azt, hogy Ausztria 1998-at Erzsébet királyné halálának 100. évfor­dulója alkalmából Sissy évének tekinti. Ehhez a programhoz hazánk is csatlakozni szándékozik, ezért emlékhelyét a tervek szerint rendbe hozzák, felújítják. Hazai krónika Virrasztanak az üdvösségért Munkatársunktól A világ ferences templomai a Porziuncola búcsúra készül­nek. A nyírbátori minorita temp­lom búcsúja augusztus 1-jén, péntek este fél 7-től másnap délig tart. Ezzel kapcsolatban P. Horváth János Ferenc mi­norita szerzetestől kaptunk tá­jékoztatást.- A Porziuncola búcsú szent­misével kezdődik, szentbeszé­det mond Demkó Balázs görög katolikus segédlelkész, utána a pócsi oltárnál lesz paraklisz (áj- tatosság az Istenszülő tisztele­tére), majd fél 9-től rózsafüzér, azt követően 9-től 10-ig szent- ségimádás. Tíztől 11-ig ne­gyedóránként imádkoznak a máltaiak, a karitásztagok, a ka­rizmatikusok és a képviselők. Tizenegy órakor orgonafélóra lesz Mária-énekekkel, majd li­tánia következik, amelyen Lao ner Sándor orgonái. Éjfélkor a volt rendház udvarán szabadté­ri mise kezdődik, amelyet Artur Prenkiewicz minorita újmisés vezet, szentbeszédet mond Zbigniew Bodecki kamilliánus atya. A szertartások résztvevői reggelig virrasztanak. A záró­misét Msgr. Pásztor Károly pá­pai prelátus vezeti, szombat délelőtt 10 órakor. A zárómise előtt fél órával a kriptában lesz pannachida-libera (görög, illet­ve római katolikus szertartás szerinti megemlékezés) az el­hunytakért. Szent Ferenc és az Angyalos Boldogasszony tisz­telőit hívjuk és várjuk. A búcsú hátteréről a minori­ta atya arra emlékeztetett, hogy az Assisiben lévő Porziuncola kápolna volt az első ferences templom. Ott halt meg Szent Ferenc. 1216. VIII. 2-án HL Honorius pápa teljes búcsút en­gedélyezett Szent Ferenc kéré­sére akkor egyedülálló módon e kicsiny kápolnának, mely ma is áll, és a hatalmas barokk An­gyalos Boldogasszony bazili­ka veszi körül. A teljes búcsút 1622-ben minden ferences templomra kiterjesztették au­gusztus 1. délutántól augusz­tus 2. délig. Még később az időpontot a rá következő va­sárnapra is engedélyezték ott, ahol az előírt napon nem lehe­tett megtartani. A teljes búcsú lényege: aki a kegyelem álla­potában van és imádkozik a pápa szándékára, az nem jut a pokolba. A búcsú elhunytakért is felajánlható. *** Assisi Szent Ferenc (1182— 1226): a középkor egyik leg­nagyobb szentje, a ferences szerzetesrend alapítója. Az itá­liai Assisi városában született. Tehetős posztókereskedő fia­ként gondtalan, szabados ifjú­kort töltött, lovagi életre vá­gyott, és a gazdag ifjak fényű­ző, tékozló életét élte. A Peru­gia ellen viselt háború során történt fogságba esése és beteg­sége azonban magábaszállásra késztette: felhagyott korábbi életmódjával, remeteéletet kez­dett, templomok javításával foglalkozott. Egy koldus ruhá­jába öltözve társakat gyűjtött maga köré, akik elfogadták a szegénységről és az apostoli küldetésről vallott eszméit, hozzá hasonlóan vállalták a teljes szegénységet. Követői számára szerzetesi regulát ké­szített, amelyet a pápa 1223- ban jóváhagyott. Assisi Szent Ferenc három rendet is alapí­tott. Egyet a férfiak, egyet a nők, egyet pedig a világban élők, a családos emberek számára (fe­rencesek). A hagyomány szerint halá­la előtt két évvel Jézus reá­nyomta kínszenvedésének bélyegeit, testén megjelent Krisztus öt sebe. Halála után három évvel IX. Gergely pápa szentté avatta. Olyan életeszményt hirdetett és valósított meg, amely nem­csak a kortársak körében, ha­nem a késői utódokban is ma­radandó visszhangot jelentett. Szelleme új vonásokkal gazda­gította a profán- és hittudo­mányt, termékenyítőleg hatott a képző- és építőművészetre, ösztönözte a zenét és a költé­szetet is. Humanizmusa a társa­dalmi problémákra irányította a figyelmet, arra ösztönözve a keresztényeket, hogy minden erejükkel csökkentsék az em­berek testi és lelki nyomorát. Állatbarát tettei legendássá vál­tak, ma is hirdetve, hogy az ál­latokat szeretni és védeni kell. *** Búcsú, teljes búcsú: egyházi értelemben az evilági vagy a purgatóriumban kiállandó ide­ig tartó büntetések gyónáson kívüli elengedése. Nem jelenti a bűntől való feloldozást, csak feltételezi azt. A katolikus egy­ház tanítása szerint a bűn meg­bocsátása után visszamarad az emberben a büntetés adóssága, amelyet vezekléssel lehet csök­kenteni vagy megszüntetni. Ezért jött szokásba az őskeresz­ténységben a nyilvános vezek- lés, amelyet a VII. századtól kezdve imákkal, zarándokla­tokkal, alamizsnálkodással és más jó cselekedetekkel helyet­tesítettek. A XI. századtól a pá­pák bizonyos esetekben (pél­dául a keresztes háborúkban való részvétel esetén) elenged­ték a vezeklés pótlását is. A XIII. század teológusai részle­tesen kidolgozták a büntetés elengedésének teológiáját. Azt tanították, hogy Jézus Krisztus és a szentek érdemei egy kime­ríthetetlen kegyelmi kincstárat alkotnak, amely fölött Krisztus földi helytartója, a római pápa rendelkezik, aki ezen érdemek­re való tekintettel részben (rész­leges búcsú) vagy egészen (tel­jes búcsú) elengedheti az egy­ház élő vagy purgatóriumban szenvedő tagjaira kirótt ideig­lenes büntetéseket. A búcsú el­nyerésének feltétele a kegyel­mi állapot és a pápa által meg­szabott tevékenységek végre­hajtása. A búcsú felajánlható a purgatórium lakóiért is. (A Magyar Larousse és a Vallástörténeti Kislexikon nyomán.) \ Hírről \ hírre Bürget Lajos jegyzete Nem is olyan régen szó volt arról, hogy bevezetik az ideiglenes jogosítványokat. Az újdonsült vezető, ha nem csinál valami égbekiáltó disz- nóságot vagy szabálytalan­ságot, meghatározott idő után aztán megkapja a véglegest. Az ötlet jó, külhoni országok­ban már sok helyen be is ve­zették. Kétségtelen, fegyelme­ző eszköz, hiszen aki egyszer végigcürhődte a vizsgákat, igyekszik vigyázni arra, hogy meg is maradjon a jogsi. Az egészből azonban nem lett semmi. Az ígéret elhang­zott, azután valaki vagy va­lakik — láthatóan - megfúr­ták az egészet. Pedig igen­csak jól jönne. Ha valaki rend­szeresen részt vesz a közúti forgalomban, magyarul autó­zik, az látja csak igazán, mi­lyen dolgok történnek. Kez­dődik azzal, hogy már a ta­nulóvezető sincs kellően kéz­ben tartva, az oktató is igen­csak liberális, hogy ne mond­jam, sok esetben dilettáns. Itt kezdődik minden. De ké­sőbb, egy végleges jogosít­vánnyal a zsebben sem javul a helyzet. Főleg a suhancko- rúak fütyülnek KRESZ-re, másra, forgalomra. Miért is ne? Ott a végleges, nincs resz- kír. De nem jobb az öregek­kel, idősekkel, akik szintén elég veszélyesek, ők éppen bizonytalanságukkal hozzák a frászt a többiekre. Nincs időközi vizsga, nincs ideig­lenes jogosítvány, így aztán minden zajlik a megszokott rendetlen rendben. Mit tehet a rendőr? Ha ott van, bírságol. Ha nincs... Nos, akkor nincs ott. Márpedig minden autó, minden bepar­kolni nem tudó mellett nem állhat egy polgárbarát rendőr, bár elkelne. A közlekedési morál katasztrofális városban és országúton egyaránt. A közlekedési illemet és kultú­rát sem tanítja senki, pedig az legalább olyan fontos dolog, mint a dűzni. A közlekedni nem tudó, a volánt most pró­bálgató úgy viselkedik, ahogy sikerül vagy ahogy a kedve tartja. Kár volt ígérni a na­gyobb szigort. Kár volt be­harangozni a KRESZ szigo­rítását. Kár volt kilátásba he­lyezni az ideiglenes jogosít­ványt. Akkor legalább nem hinnénk azt, hogy valami va­lamikor változik. Addig is, amíg valami történik: közle­kedjünk és féljünk. Egymás­tól is. Színházak szabadon Munkatársunktól Július 28. és augusztus 3. között ismét megrendezik Sze­geden a Thealtert, a Szabad Színházak Nemzetközi Talál­kozóját. Az egyhetes rendez­vénynek a zsinagóga, a Kama­raszínház és a régi Hungária Hotel épülete ad otthont. A klasszikus színművészettől né­miképp eltérő előadássorozat­ban magyar, német, egyiptomi, olasz, orosz és amerikai társu­latok lépnek közönség elé. A találkozót július 28-án nyitják meg 16 órakor a Klau­zál téri Virág cukrászdában. A programok délutántól éjszaká­ba nyúlóan tartanak. Az érdek­lődők részt vehetnek a Meta- noia Különítmény hangulatos lakásszínházi előadásán, az El- Tannoura társulat koncertjén, megtekinthetik a Khor Virap Kötéltáncos attrakcióját, és sok más érdekes művészi pro­dukciót is a bemutatásra kerülő darabokon kívül. Fellép többek között az Utolsó Vonal Színházi Érdek­tömörülés, az Andaxínház, a Picaro M. P. M„ a Mozgó Ház. Az előadásokra jegyek a Dugonics téri standokon kap­hatók vagy a Maszk Irodában (Tisza L. körút) rendelhetők, de heti bérletet is lehet válta­ni. Ennek ára: 1600 (diák és nyugdíjas kedvezmény), illet­ve 2200 forint. A rendez­vénnyel kapcsolatos informá­ciókat a Maszk Irodától kér­hetnek az érdeklődők. I A nyírbátori Krucsay-oltár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents