Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

Az árhullám az Odera német oldalán áttörte a na­pok óta erősítgetett gátat, és valamivel Frankfurt alatt kiáradt. A gátszakadás pontos méreteit helikopterről mérik fel a ható­ságok, egyelőre annyi látszik bizonyosnak, hogy a közelben fekvő Brieskow-Finkenheerd tanyacsoport mintegy 200 la­kóját kell biztonságos helyre költöztetni. Az Odera men­tén fekvő legnagyobb német városnál, Frankfurtnál is kér­lelhetetlenül emelkedett a vízszint az eddigi csúcsmagas­ság, 635 centiméter fölé. Itt még tartja magát az állandóan magasított védelmi rendszer, de a tartományi hatóságok már készülnek a legveszélyeztetettebb városrészek lakos­ságának kitelepítésére. Ausztriában egy évvel meghosszabbítják annak az eredetileg augusztus végén lejáró rendelkezésnek a hatályát, amelynek alapján eddig az országban maradhatott a ma már csak körülbelül 8200, állami támogatásban is részesülő boszniai menekült. A szerdán nyilvánosságra került jogsza­bályt előreláthatólag csütörtökön hagyja jóvá az osztrák kor­mány. Ez abban különbözik majd a már öt éve érvényben lévőtől, hogy most már valóban csak azok maradhatnak Auszt­riában, akik védelemre vagy gondoskodásra szorulnak. Ilye­nek azok a kisebbségek, akik az eredeti lakóhelyükön ve­szélybe kerülhetnének, valamint a komoly lelki traumát szen­vedett személyek, a súlyos betegek, illetve a diákok és a szak­munkástanulók. A fanatikus muszlim tálibok katonai ala­kulatai - saját közlésük szerint - meghódították Tahár északi tartomány fővárosát, Talikant. Ezt az Iszlámábádban működő Afgán-Iszlám Sajtóügynökség, az AIP szerdán jelentette. A tálibok szóvivője azt mondta a hírügynökségnek, hogy Ahmad Sah Maszud afganisztáni tádzsik tábornoknak, az elűzött kor­mány volt védelmi miniszterének utolsó harcosai is kitaka­rodtak a városból. Ha ez az állítás beigazolódna, akkor Kunduz után Tahár lenne már a második olyan észak-afganisztáni tar­tomány, amelyet a fanatikus iszlám harcosok, a tálib milíciák ellenőrzésük alá vontak. A tálibok az utóbbi napokban szo­rult helyzetbe kerültek annak következtében, hogy Maszud tábornok alakulatai előretörtek Kabul irányába. Kína nem biztosít olyan autonómiát Tibet szá­mára, mint amilyet a közelmúltban visszakapott brit gyarmat­nak, Hongkongnak adott - mondta egy Peking-barát tibeti kormánytisztviselő. A dalai láma, Tibet számkivetettségben élő vallási vezetője a közelmúltban felszólította Pekinget, hogy Hongkonghoz hasonlóan alkalmazza Tibetre is az „egy ország, két rendszer” elvet, amely biztosítja Hongkongnak kapitalista rendszere fenntartását. Gyainkain Norhu, a tibeti helyi kormányzat vezetője a Hszicang Zsipao (Tibeti újság) című lapban teljességgel lehetetlennek és szükségtelennek nevezte a dalai láma javaslatát. „Tibet, Hongkong, Makaó és Tajvan helyzete teljesen eltérő” - mondta Norbu. Pokolgép robbant szerdán reggel az iszlám­barát Jólét Pártja (Refah) egyik isztambuli irodájában. Az épü­letben károk keletkeztek - jelentette az Anadolu Ajansi hír- ügynökség. A merénylet elkövetését senki sem ismerte el. Két nappal ezelőtt ugyanilyen robbantásos merényletet követtek el a párt másik irodája ellen is Isztambulban. A Jólét Pártja 1996 júniusától egy éven át részt vett a konzervatívokkal együtt alakított koalíciós kormányban. A június 18-án lemon­dott Necmettin Erbakan miniszterelnököt azzal vádolták, hogy általánossá akarja tenni az iszlámot Törökországban. A két Korea vöröskeresztes szervezeteinek kép­viselői szerdán Pekingben tárgyalásokat kezdtek annak lehetőségéről, hogy Dél-Korea az eddiginél is több élelmi­szersegélyt nyújtson az éhínség szélén tántorgó Észak-Koreá- nak. Szöul és Phenjan májusban a kínai fővárosban már foly­tatott a mostanihoz hasonló megbeszéléseket, amelyek során Dél-Korea 500 ezer tonna gabona leszállítására tett ígéretei. A tárgyaló felek egyelőre nem szolgáltak részletekkel a mostani találkozó témaköreiről. Peking dél-koreai nagykövetségének szóvivője mindössze annyit közölt, hogy a tárgyalások eltart­hatnak néhány napig. Fagyasztott dokumentumok MTI „Az elázott papírokat he­lyezzék műanyag zacskók­ba, és azonnal fagyasszák le a legközelebbi mélyhűtő­házban” - szólt a német szakértők tanácsa a wroclavi levéltárosoknak, akik né­met kollégáikhoz fordullak segítségért, mert a lengyel- országi árvíz sok történelmi dokumentumot és sok ezer telekkönyvi aktát fenyeget. Az északrajna-weszlfáliai levéltári hivatal fő levéltáro­L sa, Norbert Reimann pro­fesszor a dpa hírügynökség kérdésére elmondta: az elázott papírt a lehető leghamarabb mélyhűtőbe kell tenni, hogy megakadályozzák a gombáso­dást és az írás szétfutását. A professzor időközben az árvíz fenyegette német vá­rosok levéltárainak is fel­ajánlotta segítségét, mivel hivatala, a Münsterben szé­kelő Wesztfáliai Levéltári Hivatal azon kevés német ha­tóságok egyike, amelyeknek megvannak a megfelelő be­rendezéseik nagy mennyisé­gű papír hirtelen lefagyasz- tására - jelentette a német dpa hírügynökség. mm Ünnepségek zászlóégetéssel Világkrónika Az Interfax-Ukraina hírügynökség jelentése szerint Ungváron akarja megünnepelni megalakulásának 6. év­fordulóját az UNA-UNSZO nevű ukrán szélsőjobboldali na­cionalista szervezet. A kárpátaljaiak számára e cseppet sem megnyugtató eseményt a tervek szerint augusztus 17-én rendeznék meg, s valószínűleg ez így is lesz, mert a kárpátaljai megyei vezetőség áldását adta rá. Beregi Ferenc A szervezetnek ez év júniu­sa végén volt egy nagyszabású megmozdulása a kelet-galíciai Lembergben (Lvovban). Az „ünnepség” csúcspontja az volt, amikor előbb lábbal tipor­ták, majd a tömeg üdvrivalgá­sa közepette elégették Orosz­ország, Románia és Lengyelor­szág zászlaját. Állításuk szerint jogosan tették mindezt, mert a zászlók a szervezet „trófeái” voltak: az oroszt a csecsenföldi, a románt a Dnyeszter-melléki harcokban zsákmányolták az UNA-UNSZO fegyveresei. A lengyel zászlót az egykori Uk­rán Felkelő Hadsereg veterán­ja szerezte meg a második világ­háborúban, s a számára bizonyá­ra értékét vesztett relikviát fel­ajánlotta elégetésre. Mi várható Ungváron? Ihor Mazur, az UNA-UNSZO kijevi szervezetének elnöke szerint a lát­ványosság felülmúlja majd a lembergit. Tűzijáték, fáklyás fel­vonulás is lesz, és persze az elma­radhatatlan zászlóégetés. Ezúttal azon országok nemzeti lobogói következnek, amelyeket koráb­ban Ukrajnában még nem égettek el. Hátborzongató! Félő, hogy a magyar nemzeti lobogó is e sorsra jut abban a városban, amelyben a lakosság 86 százaléka 1944-ben magyar volt. Elvégre magyar zász­lót volt alkalmuk zsákmányolni az ukrán nemzet hőseinek. S nem­csak a világháború idején, ha­nem például 1956-ban is. A magyarság amúgy is szálka a nacionalisták szemében: hitük szerint ezer évig megszállva tartottuk Kárpátalját, amely „ősi ukrán föld”. Hasonló „megtiszteltetés” érheti az egy­kori Csehszlovákia zászlaját is, amelyből ugyancsak szerez­hettek jó néhányat 1968-ban. Hogy milyen meglepetéseket tartogatnak még számunkra a fegyveres szervezet tagjai, az csak augusztus 17-én derül ki. Néhány évvel ezelőtt a fe­kete egyenruhás csapatok már masíroztak Ungvár utcáin. A lakosság bezárkózott a há­zakba. A kárpátaljai magyar szer­vezetek augusztusban a hon­foglalás ünnepének és Szent István napjának méltatására készülnek. Persze zászlóége­tés nélkül. Úgy, ahogy Euró­pában ünnepelni szokás. Milliárdos árvízkár MTI Bár Csehországban mindenütt apad a folyók vízszintje, Morva­ország középső részén két régió­ban igen súlyos a helyzet, és to­vábbra is harmadfokú árvízvé­delmi készültség van érvényben. A mentők kedden este újabb holttestre bukkantak, s ezzel az áldozatok száma 48-ra emelke­dett. Két személy hollétéről to­vábbra sincsenek megbízható adatok. Otrokovice környékén a kiöm­lött Morva folyó, valamint más kisebb folyók mintegy 100 négy­zetkilométer nagyságú, többé- kevésbé összefüggő mesterséges tavat alakítottak ki, amelyet ed­dig nem sikerült lecsapolni. Otrokovice és néhány környező falu továbbra is víz alatt van. A hatóságok Otrokovice egy részét, ahonnan 6000 embert telepítet­tek ki, lezárták, mert a napok óta vízben álló épületek összeomlás­sal fenyegetnek. A lezárt város­részt katonaság őrzi. Várhatóan legalább 900 házat kell majd itt lebontani. A kitelepített lakosok körében nő a feszültség és az ide­gesség, mert nem tudják, mikor ér véget kálváriájuk. Aktuálpolitika- Nekünk egymással kell összefognunk, nem pedig a nagy­hatalom kegyeit keresni! Tömegmészárlás Algírban Muzulmán terroristák szombattól kedd reggelig 61 em­berrel végeztek három faluban, az Algírtól 50 kilométerre lévő Jemma Mgitában és Benasurban, valamint a főváros­tól 100 kilométerre található Dirában. Az áldozatoknak a torkát vágták el. MTI ______ Az AFP az El Habar című na­pilap írását ismertetve azt jelen­tette, hogy a gyilkosok - miu­tán a helyszínre érkező bizton­sági erőkkel heves tűzharcba ke­veredtek — gépkocsikon elme­nekültek. Az El Vatan című új­ság szerint a fanatikusok je­lentős veszteségeket szenved­tek, és a menekülő terroristák magukkal vitték lelőtt, illetve megsebesített társaikat is. Szá­mukról nem érkezett híradás. Hivatalos helyen egyelőre nem erősítették meg, de nem is cáfolták a gyilkosságokról szó­ló sajtójelentéseket. Az utóbbi napokban egyre ke­gyetlenebb erőszakos cselekmé­nyeket követtek el az észak-afri­kai országban, noha az algériai kormány a vallási fanatikusok in­dulatainak lecsillapítása reményé­ben szabadon engedett két iszlám fundamentalista vezetőt. Július 15- én Abaszi Madanit, az Iszlám Üdv­front (FIS) történelmi vezetőjét ki­engedték börtönéből, egy héttel ko­rábban pedig Abdelkader Hasani, a FIS harmadik számú embere nyer­te vissza szabadságát. A fegyveres vallási fanatikusok azonban továbbra is rettegésben tartják a lakosságot. A torokmet- széses gyilkosságokkal párhuza­mosan folytatódnak a robbantá­sos merényletek is. Hétfőn a ke­let-algériai Makudában négy em­berrel végzett pokolgép. A múlt hét csütörtökjén az Algírtól 50 kilométerre lévő Blida mellett egy fiatalember vesztette életét annak következtében, hogy háza elé robbanószerkezetet helyeztek el. Szombaton a nyugat-algé­riai Tlemszenben egy személy meghalt, többen pedig megse­besültek két pokolgépes me­rényletben. Az algériai hadsereg július 14-én Algírtól 50 kilométerre nyugatra, Hattatba térségében nagyszabású hajtóvadászatot kezdett a terroristák ellen. Az orosz médiának az algériai saj­tót idéző jelentése szerint a kor­mánykatonák az elmúlt tíz nap­ban 140 fanatikussal végeztek. Az ITAR-TASZSZ algériai lapokra hivatkozva beszámolt arról is, hogy a katonák foly­tatják a hegyes-völgyes kör­nyék erdeibe menekült terro­risták felmorzsolását, akik kö­zül mintegy negyvenen még mindig elkeseredett ellenál­lást tanúsítanak. A kormányerőknek azonban már sikerült felszámolniuk az iszlám terroristák egyik támasz­pontját. A kormánycsapatok veszteségeiről az algériai tömeg­tájékoztatás nem számolt be. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Ha valami, hát akkor a Duma előtt lévő vallásügyi törvénytervezet az, ami ki­józaníthatja az orosz demok­ráciában feltétel nélkül hívő nyugati politikusokat. A tör­ténelmet vizsgálván persze eleve nem nehéz megállapí­tani, hogy a legnagyobb eu- rázsiai országban a demok­ráciának jóformán semmi­lyen hagyománya sincs, hi­szen gyakorlatilag mindig az egy személyhez kötődő pa­rancsuralmi rendszerek vol­tak „forgalomban”. Az isten­ként imádott, tisztelt vagy ret­tegett cáratyuskákat a Ke- renszkij-féle rövid kitérő után Lenin, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev - hogy csak a legjelentősebb „ügyeletes is­teneket” említsük - követte, semmivel sem kevesebb ha­talommal felruházva, mint Nagy Péter, vagy éppenség­gel Rettegett Iván. A „szoci­alista demokrácia” szovjet úttörőjére, Gorbacsovra is úgy néztek a muzsikok le­származottai, mint a zöld egérre, hogy ne is beszéljünk arról a feneketlen gyűlölet­ről, ahogy ma éreznek iránta. A jelcini Oroszország „de­mokráciája” is deklaráció kérdése csupán, a hatalmat ugyanis csak látszólag gya­korolja az államfő, hiszen az a ma „bojárjainak” kezében összpontosul. Az elnök sze­mélye így csak legfeljebb „praktikus megoldásnak”, semmint a demokrácia leté­teményesének nevezhető. Maga az állam mint a „mindenkori uralkodó osz­tály elnyomószerve” gondo­san ügyel az ajnározotl és dúsgazdag réteg érdekeire, míg a többiek - a néptöme­gek - páriákká válnak. Az sem okoz különösebb gon­dot Jelcinéknek, hogy van­nak olyan területek, ahol egy éve (!) nem fizettek nyugdíjat, és az olyan „ap­róságokról” még nem is szó­lunk, mint például a családi pótlék és egyebek. Az orosz ortodox egyház is teljhatalomra tör, és fütyül rá. hogy miként vélekedik a világ az országban „dúló” vallásszabadságról. A mosta­ni, általuk kicsikart törvény- javaslat szerint orosz honban be kellene tiltani az összes olyan vallást, amelyet nincs ötven éve. hogy bejegyeztek. Ha a honatyák megszavaz­zák, akkor a törvény értelmé­ben a politika áldozatává vá- lik-a római katolikus, a refor­mátus, a baptista, az evangé­likus, a buddhista, és még csak a jóisten a megmondha­tója, hogy hány világ- és nagyvallás, megadva ezzel a moszkvai pátriárka és az or­todox pópák korlátlan hitéle­ti és gazdasági hatalmát. Ha ez bekövetkezik, akkor az orosz társadalmi élet újabb területe zuhan vissza a „kö­zépkorba”, a bojárok és a mu­zsikok közötti mérhetetlenül nagy társadalmi szakadék mai gyakorlata mellé. Ezek után pedig már nem jöhet más, mint a kötelező mély meghajlás, a megsüve- gelés és a kézcsók, mint az alantas és a megistenült osz­tályok közötti érintkezési forma. Végtére is miért ne? El­végre csak a XXI. század következik...

Next

/
Thumbnails
Contents