Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-24 / 171. szám
Az árhullám az Odera német oldalán áttörte a napok óta erősítgetett gátat, és valamivel Frankfurt alatt kiáradt. A gátszakadás pontos méreteit helikopterről mérik fel a hatóságok, egyelőre annyi látszik bizonyosnak, hogy a közelben fekvő Brieskow-Finkenheerd tanyacsoport mintegy 200 lakóját kell biztonságos helyre költöztetni. Az Odera mentén fekvő legnagyobb német városnál, Frankfurtnál is kérlelhetetlenül emelkedett a vízszint az eddigi csúcsmagasság, 635 centiméter fölé. Itt még tartja magát az állandóan magasított védelmi rendszer, de a tartományi hatóságok már készülnek a legveszélyeztetettebb városrészek lakosságának kitelepítésére. Ausztriában egy évvel meghosszabbítják annak az eredetileg augusztus végén lejáró rendelkezésnek a hatályát, amelynek alapján eddig az országban maradhatott a ma már csak körülbelül 8200, állami támogatásban is részesülő boszniai menekült. A szerdán nyilvánosságra került jogszabályt előreláthatólag csütörtökön hagyja jóvá az osztrák kormány. Ez abban különbözik majd a már öt éve érvényben lévőtől, hogy most már valóban csak azok maradhatnak Ausztriában, akik védelemre vagy gondoskodásra szorulnak. Ilyenek azok a kisebbségek, akik az eredeti lakóhelyükön veszélybe kerülhetnének, valamint a komoly lelki traumát szenvedett személyek, a súlyos betegek, illetve a diákok és a szakmunkástanulók. A fanatikus muszlim tálibok katonai alakulatai - saját közlésük szerint - meghódították Tahár északi tartomány fővárosát, Talikant. Ezt az Iszlámábádban működő Afgán-Iszlám Sajtóügynökség, az AIP szerdán jelentette. A tálibok szóvivője azt mondta a hírügynökségnek, hogy Ahmad Sah Maszud afganisztáni tádzsik tábornoknak, az elűzött kormány volt védelmi miniszterének utolsó harcosai is kitakarodtak a városból. Ha ez az állítás beigazolódna, akkor Kunduz után Tahár lenne már a második olyan észak-afganisztáni tartomány, amelyet a fanatikus iszlám harcosok, a tálib milíciák ellenőrzésük alá vontak. A tálibok az utóbbi napokban szorult helyzetbe kerültek annak következtében, hogy Maszud tábornok alakulatai előretörtek Kabul irányába. Kína nem biztosít olyan autonómiát Tibet számára, mint amilyet a közelmúltban visszakapott brit gyarmatnak, Hongkongnak adott - mondta egy Peking-barát tibeti kormánytisztviselő. A dalai láma, Tibet számkivetettségben élő vallási vezetője a közelmúltban felszólította Pekinget, hogy Hongkonghoz hasonlóan alkalmazza Tibetre is az „egy ország, két rendszer” elvet, amely biztosítja Hongkongnak kapitalista rendszere fenntartását. Gyainkain Norhu, a tibeti helyi kormányzat vezetője a Hszicang Zsipao (Tibeti újság) című lapban teljességgel lehetetlennek és szükségtelennek nevezte a dalai láma javaslatát. „Tibet, Hongkong, Makaó és Tajvan helyzete teljesen eltérő” - mondta Norbu. Pokolgép robbant szerdán reggel az iszlámbarát Jólét Pártja (Refah) egyik isztambuli irodájában. Az épületben károk keletkeztek - jelentette az Anadolu Ajansi hír- ügynökség. A merénylet elkövetését senki sem ismerte el. Két nappal ezelőtt ugyanilyen robbantásos merényletet követtek el a párt másik irodája ellen is Isztambulban. A Jólét Pártja 1996 júniusától egy éven át részt vett a konzervatívokkal együtt alakított koalíciós kormányban. A június 18-án lemondott Necmettin Erbakan miniszterelnököt azzal vádolták, hogy általánossá akarja tenni az iszlámot Törökországban. A két Korea vöröskeresztes szervezeteinek képviselői szerdán Pekingben tárgyalásokat kezdtek annak lehetőségéről, hogy Dél-Korea az eddiginél is több élelmiszersegélyt nyújtson az éhínség szélén tántorgó Észak-Koreá- nak. Szöul és Phenjan májusban a kínai fővárosban már folytatott a mostanihoz hasonló megbeszéléseket, amelyek során Dél-Korea 500 ezer tonna gabona leszállítására tett ígéretei. A tárgyaló felek egyelőre nem szolgáltak részletekkel a mostani találkozó témaköreiről. Peking dél-koreai nagykövetségének szóvivője mindössze annyit közölt, hogy a tárgyalások eltarthatnak néhány napig. Fagyasztott dokumentumok MTI „Az elázott papírokat helyezzék műanyag zacskókba, és azonnal fagyasszák le a legközelebbi mélyhűtőházban” - szólt a német szakértők tanácsa a wroclavi levéltárosoknak, akik német kollégáikhoz fordullak segítségért, mert a lengyel- országi árvíz sok történelmi dokumentumot és sok ezer telekkönyvi aktát fenyeget. Az északrajna-weszlfáliai levéltári hivatal fő levéltároL sa, Norbert Reimann professzor a dpa hírügynökség kérdésére elmondta: az elázott papírt a lehető leghamarabb mélyhűtőbe kell tenni, hogy megakadályozzák a gombásodást és az írás szétfutását. A professzor időközben az árvíz fenyegette német városok levéltárainak is felajánlotta segítségét, mivel hivatala, a Münsterben székelő Wesztfáliai Levéltári Hivatal azon kevés német hatóságok egyike, amelyeknek megvannak a megfelelő berendezéseik nagy mennyiségű papír hirtelen lefagyasz- tására - jelentette a német dpa hírügynökség. mm Ünnepségek zászlóégetéssel Világkrónika Az Interfax-Ukraina hírügynökség jelentése szerint Ungváron akarja megünnepelni megalakulásának 6. évfordulóját az UNA-UNSZO nevű ukrán szélsőjobboldali nacionalista szervezet. A kárpátaljaiak számára e cseppet sem megnyugtató eseményt a tervek szerint augusztus 17-én rendeznék meg, s valószínűleg ez így is lesz, mert a kárpátaljai megyei vezetőség áldását adta rá. Beregi Ferenc A szervezetnek ez év júniusa végén volt egy nagyszabású megmozdulása a kelet-galíciai Lembergben (Lvovban). Az „ünnepség” csúcspontja az volt, amikor előbb lábbal tiporták, majd a tömeg üdvrivalgása közepette elégették Oroszország, Románia és Lengyelország zászlaját. Állításuk szerint jogosan tették mindezt, mert a zászlók a szervezet „trófeái” voltak: az oroszt a csecsenföldi, a románt a Dnyeszter-melléki harcokban zsákmányolták az UNA-UNSZO fegyveresei. A lengyel zászlót az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg veteránja szerezte meg a második világháborúban, s a számára bizonyára értékét vesztett relikviát felajánlotta elégetésre. Mi várható Ungváron? Ihor Mazur, az UNA-UNSZO kijevi szervezetének elnöke szerint a látványosság felülmúlja majd a lembergit. Tűzijáték, fáklyás felvonulás is lesz, és persze az elmaradhatatlan zászlóégetés. Ezúttal azon országok nemzeti lobogói következnek, amelyeket korábban Ukrajnában még nem égettek el. Hátborzongató! Félő, hogy a magyar nemzeti lobogó is e sorsra jut abban a városban, amelyben a lakosság 86 százaléka 1944-ben magyar volt. Elvégre magyar zászlót volt alkalmuk zsákmányolni az ukrán nemzet hőseinek. S nemcsak a világháború idején, hanem például 1956-ban is. A magyarság amúgy is szálka a nacionalisták szemében: hitük szerint ezer évig megszállva tartottuk Kárpátalját, amely „ősi ukrán föld”. Hasonló „megtiszteltetés” érheti az egykori Csehszlovákia zászlaját is, amelyből ugyancsak szerezhettek jó néhányat 1968-ban. Hogy milyen meglepetéseket tartogatnak még számunkra a fegyveres szervezet tagjai, az csak augusztus 17-én derül ki. Néhány évvel ezelőtt a fekete egyenruhás csapatok már masíroztak Ungvár utcáin. A lakosság bezárkózott a házakba. A kárpátaljai magyar szervezetek augusztusban a honfoglalás ünnepének és Szent István napjának méltatására készülnek. Persze zászlóégetés nélkül. Úgy, ahogy Európában ünnepelni szokás. Milliárdos árvízkár MTI Bár Csehországban mindenütt apad a folyók vízszintje, Morvaország középső részén két régióban igen súlyos a helyzet, és továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A mentők kedden este újabb holttestre bukkantak, s ezzel az áldozatok száma 48-ra emelkedett. Két személy hollétéről továbbra sincsenek megbízható adatok. Otrokovice környékén a kiömlött Morva folyó, valamint más kisebb folyók mintegy 100 négyzetkilométer nagyságú, többé- kevésbé összefüggő mesterséges tavat alakítottak ki, amelyet eddig nem sikerült lecsapolni. Otrokovice és néhány környező falu továbbra is víz alatt van. A hatóságok Otrokovice egy részét, ahonnan 6000 embert telepítettek ki, lezárták, mert a napok óta vízben álló épületek összeomlással fenyegetnek. A lezárt városrészt katonaság őrzi. Várhatóan legalább 900 házat kell majd itt lebontani. A kitelepített lakosok körében nő a feszültség és az idegesség, mert nem tudják, mikor ér véget kálváriájuk. Aktuálpolitika- Nekünk egymással kell összefognunk, nem pedig a nagyhatalom kegyeit keresni! Tömegmészárlás Algírban Muzulmán terroristák szombattól kedd reggelig 61 emberrel végeztek három faluban, az Algírtól 50 kilométerre lévő Jemma Mgitában és Benasurban, valamint a fővárostól 100 kilométerre található Dirában. Az áldozatoknak a torkát vágták el. MTI ______ Az AFP az El Habar című napilap írását ismertetve azt jelentette, hogy a gyilkosok - miután a helyszínre érkező biztonsági erőkkel heves tűzharcba keveredtek — gépkocsikon elmenekültek. Az El Vatan című újság szerint a fanatikusok jelentős veszteségeket szenvedtek, és a menekülő terroristák magukkal vitték lelőtt, illetve megsebesített társaikat is. Számukról nem érkezett híradás. Hivatalos helyen egyelőre nem erősítették meg, de nem is cáfolták a gyilkosságokról szóló sajtójelentéseket. Az utóbbi napokban egyre kegyetlenebb erőszakos cselekményeket követtek el az észak-afrikai országban, noha az algériai kormány a vallási fanatikusok indulatainak lecsillapítása reményében szabadon engedett két iszlám fundamentalista vezetőt. Július 15- én Abaszi Madanit, az Iszlám Üdvfront (FIS) történelmi vezetőjét kiengedték börtönéből, egy héttel korábban pedig Abdelkader Hasani, a FIS harmadik számú embere nyerte vissza szabadságát. A fegyveres vallási fanatikusok azonban továbbra is rettegésben tartják a lakosságot. A torokmet- széses gyilkosságokkal párhuzamosan folytatódnak a robbantásos merényletek is. Hétfőn a kelet-algériai Makudában négy emberrel végzett pokolgép. A múlt hét csütörtökjén az Algírtól 50 kilométerre lévő Blida mellett egy fiatalember vesztette életét annak következtében, hogy háza elé robbanószerkezetet helyeztek el. Szombaton a nyugat-algériai Tlemszenben egy személy meghalt, többen pedig megsebesültek két pokolgépes merényletben. Az algériai hadsereg július 14-én Algírtól 50 kilométerre nyugatra, Hattatba térségében nagyszabású hajtóvadászatot kezdett a terroristák ellen. Az orosz médiának az algériai sajtót idéző jelentése szerint a kormánykatonák az elmúlt tíz napban 140 fanatikussal végeztek. Az ITAR-TASZSZ algériai lapokra hivatkozva beszámolt arról is, hogy a katonák folytatják a hegyes-völgyes környék erdeibe menekült terroristák felmorzsolását, akik közül mintegy negyvenen még mindig elkeseredett ellenállást tanúsítanak. A kormányerőknek azonban már sikerült felszámolniuk az iszlám terroristák egyik támaszpontját. A kormánycsapatok veszteségeiről az algériai tömegtájékoztatás nem számolt be. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Ha valami, hát akkor a Duma előtt lévő vallásügyi törvénytervezet az, ami kijózaníthatja az orosz demokráciában feltétel nélkül hívő nyugati politikusokat. A történelmet vizsgálván persze eleve nem nehéz megállapítani, hogy a legnagyobb eu- rázsiai országban a demokráciának jóformán semmilyen hagyománya sincs, hiszen gyakorlatilag mindig az egy személyhez kötődő parancsuralmi rendszerek voltak „forgalomban”. Az istenként imádott, tisztelt vagy rettegett cáratyuskákat a Ke- renszkij-féle rövid kitérő után Lenin, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev - hogy csak a legjelentősebb „ügyeletes isteneket” említsük - követte, semmivel sem kevesebb hatalommal felruházva, mint Nagy Péter, vagy éppenséggel Rettegett Iván. A „szocialista demokrácia” szovjet úttörőjére, Gorbacsovra is úgy néztek a muzsikok leszármazottai, mint a zöld egérre, hogy ne is beszéljünk arról a feneketlen gyűlöletről, ahogy ma éreznek iránta. A jelcini Oroszország „demokráciája” is deklaráció kérdése csupán, a hatalmat ugyanis csak látszólag gyakorolja az államfő, hiszen az a ma „bojárjainak” kezében összpontosul. Az elnök személye így csak legfeljebb „praktikus megoldásnak”, semmint a demokrácia letéteményesének nevezhető. Maga az állam mint a „mindenkori uralkodó osztály elnyomószerve” gondosan ügyel az ajnározotl és dúsgazdag réteg érdekeire, míg a többiek - a néptömegek - páriákká válnak. Az sem okoz különösebb gondot Jelcinéknek, hogy vannak olyan területek, ahol egy éve (!) nem fizettek nyugdíjat, és az olyan „apróságokról” még nem is szólunk, mint például a családi pótlék és egyebek. Az orosz ortodox egyház is teljhatalomra tör, és fütyül rá. hogy miként vélekedik a világ az országban „dúló” vallásszabadságról. A mostani, általuk kicsikart törvény- javaslat szerint orosz honban be kellene tiltani az összes olyan vallást, amelyet nincs ötven éve. hogy bejegyeztek. Ha a honatyák megszavazzák, akkor a törvény értelmében a politika áldozatává vá- lik-a római katolikus, a református, a baptista, az evangélikus, a buddhista, és még csak a jóisten a megmondhatója, hogy hány világ- és nagyvallás, megadva ezzel a moszkvai pátriárka és az ortodox pópák korlátlan hitéleti és gazdasági hatalmát. Ha ez bekövetkezik, akkor az orosz társadalmi élet újabb területe zuhan vissza a „középkorba”, a bojárok és a muzsikok közötti mérhetetlenül nagy társadalmi szakadék mai gyakorlata mellé. Ezek után pedig már nem jöhet más, mint a kötelező mély meghajlás, a megsüve- gelés és a kézcsók, mint az alantas és a megistenült osztályok közötti érintkezési forma. Végtére is miért ne? Elvégre csak a XXI. század következik...
