Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-18 / 166. szám
Panoráma, hirdetés lüjlei A nápolyi pizza Nápoly városa védett márkaként jegyeztette be a (nápolyi) pizzát, és azt tervezi, hogy a németek sörfesztiváljához hasonlóan a jövőben rendszeresen megtartja a „Pizzafest”-et, a paradicsomos-sajtos olasz „lángos” nagy nemzetközi fesztiválját. MTI ___________________ Ná poly nemrég kért védelmet az olasz szabadalmi hivataltól a helyi hagyományok szerint készült pizzára. A márkavédelem célja, hogy szerte a világban csak hagyományos hozzávalókkal és gyártási technológiával készült lángost árusíthassanak „pizza napoleta- na” néven. Eszerint a nápolyi pizza tésztája kizárólag 00-ás lisztből, friss sörélesztőből, vízből és tengeri sóból készülhet. A közepét olívaolajjal kell megkenni, erre pedig 8 milliméteres darabokra vágott, lehetőleg San Marzano márkájú paradicsomot és bivalymozzarellát szabad csak helyezni. A pizzát tilos sodrófával nyújtani, kizárólag puszta kéz használata megengedett, s olyan magas hőmérsékleten kell sütni, hogy felfúvódott, de buborékok nélküli, „köny- vecskeszerűen összehajtogatható” ropogós tészta legyen az eredmény. A „pizza napoletana” csak kétféle változatban készülhet, a vásárlónak választania kell a „marinara” vagy a „margherita” között, harmadik lehetőség nincs. A nápolyi pizza kedvelői a kék mezőben, Vezúvval a háttérben egy kerek pizzát ábrázoló védjegyet keressék. Nápoly város önkormányzata nagy üzleti hasznot remél a pizza napoletana bejegyeztetésétől és fontolgatja, hogy a müncheni Oktoberfest mintájára megrendezi - valószínűleg tavasszal, hús vét és az idegenforgalmi szezon kezdete között - a nápolyi Pizzafest-et. A nápolyi városatyák arra számítanak, hogy a pizza védelem alá helyezésével új piacot szerezhetnek Campania tartomány más hagyományos termékeinek is. A pizza napoletana az egyetlen termék, amelynek receptje három, már az Európai Unió részéről is eredetvédelmet élvező helyi alapanyag felhasználását írja elő: a San Marzano paradicsomét, az extraszűz campaniai olívaolajét és a bivalytejből készült mozzarellasajtét. Antonio Bassolino nápolyi polgármester következő lépése az lesz, hogy a komplex termékre európai eredetvédelmet kérjen. Az önkormányzat tulajdonában lévő márkavédjegy gondozását egy alapítvány végzi. Ez ellenőrzi és garantálja majd, hogy az előírt módon készült a pizza napoletana. Szeptember közepén Maschio Angioinóban egy nagyszabású pizzakongresz- szuson nemzetközileg is útjára indítják a védett nápolyi pizzát. A legnagyobb szivar MTI ________________ Eg y kubai férfi sajátos világrekordot állított fel azzal, hogy elkészítette a világ legnagyobb, 2,9 méter hosszú szivarját. A rekorder füstölnivalót nem szívják el, hanem kiállítják a havannai szivarmúzeumban - jelentette a Reuter a kubai sajtóra hivatkozva. Manuel Guzman egy egész héten át dolgozott a világ leghosszabb szivarján. A 70 éves férfi fiatal korában dohánylevelek sodrásával kereste kenyerét. Később tanár lett, de miután nyugdíjba ment, visszatért kedvenc foglalatosságához, és azzal egészítette ki nyugdíját, hogy szivart árult turistáknak. Az eddigi világrekord megjavítására akkor támadt kedve, amikor azt olvasta, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint a világ legnagyobb szivarja 2,35 méter hosszú és Madridban található. A rekord megdöntésével nem személyes babérokra pályázott - mondta Guzman -, csak az a cél lebegett a szeme előtt, hogy „a világ legnagyobb szivarja abban az országban készüljön, amely a legjobb szivarokat gyártja”. Babonabiblia MTI ___________________ Ke vesen tudják, hogy sok olyan cselekedetünknek, amely manapság már csak a jólneveltséggel vagy a megszokással magyarázható, tulajdonképpen babona az eredete. Ilyen például az, hogy amikor ásítunk, a szájunk elé tesszük a kezünket: ennek a mozdulatnak eredetileg az volt a célja, hogy megakadályozza, hogy az ördög be- ugorjon a testbe a kitátott szájon át. Mindez, és sok más érdekesség a Spanyolországban nemrég megjelent Babona-Enciklopédiából derül ki A szerzők -Gregorio Rol- dán és Isabel Costa - öt éven át gyűjtötték a könyv anyagát, és a babonák leírása mellett legtöbbször azok eredetére is megpróbálnak rávilágítani. A legklasszikusabb babonák közül például a fekete macskával kapcsolatos azzal magyarázható, hogy a középkorban az a hit járta, hogy a boszorkányok fekete macska képében járnak, hogy így ne fedezzék fel jelenlétüket. A tükörtörés miatt bekövetkező szerencsétlenségnek az az eredete, hogy az első, Velencében gyártott tükrök- mivel ezüstlemezzel voltak bevonva - nagyon sokba kerültek, úgyhogy a tulajdonos úrnők hét év szerencsétlenséggel ijesztgették cselédeiket. A 13-as szám szerencsétlen voltának ahhoz van köze, hogy az Utolsó Vacsorának 13 résztvevője volt, és hogy az Apokalipszis 13. fejezete jelenti be az AntikrisztuS eljövetelét. 1997. július 18., péntek Az ezredfordulóra csúcsra jut Száműzve a dinamikusan fejlődő cég A zöldség-gyümölcs felvásárló és feldolgozó szakmában nem könnyű talpon maradni, mert olyan termékekről van szó, amiknek a feldolgozása vagy a fogyasztóhoz való eljuttatása minél rövidebb időn belül kell hogy megtörténjen. Mégis vannak cégek, amelyek ezt kiválóan végzik, sőt a profi hozzáértésüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy friss és feldolgozott termékeiknek kilencven százaléka exportra megy. Egy ilyen céget ismertünk meg a Csépány és Társa Kft.-ben. A Gyöngyösön lévő, mintegy 7,5 hektáron elterülő központi telepük nagysága és felszereltsége biztosíték arra, hogy — a felvásárlást kivéve — minden egy helyre koncentrálódik. Itt történik a frissen beszállított termékek hűtőtárolása és feldolgozása is. A megyénkben is mintegy 20 felvásárlóhellyel rendelkező cég bemutatásában Csépány László ügyvezető igazgató volt segítségünkre, aki egyben egyik tulajdonosa a kft.-nek.- Két társammal 1993-ban alapítottuk a cégünket, és fő tevékenységünk a zöldség-gyümölcs felvásárlás, feldolgozás, konzervgyártás és exportálás. Évente tízezer tonna friss zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk fel. Mondhatnám, szinte mindent, ami a magyar mező- gazdaságban megterem. Például meggyből 1500-2000 tonnát, uborkából 1000-1500 tonnát, szilvából 1500 tonnát, paradicsompaprikából 1500 tonnát, paradicsomból 1000 tonnát, görögdinnyéből 2000 tonnát. De piros és fekete ribiz- liből, málnából és körtéből is jelentős mennyiséget veszünk meg a termelőktől. A termékeink 25-30 százaléka kerül közvetlen fogyasztásra Németországba, míg a többit ipari üzemünkben külföldön dolgozzák fel. Az európai piacokon is jelen vagyunk, főleg Ausztriábn, Németországban és a skandináv államokban terítjük áruinkat.- Ekkora volumenű forgalmazáshoz és feldolgozáshoz jelentős mennyiségű nyersanyagra is szükség van.- A zöldség-gyümölcs alapanyag 30 százalékát Heves megyéből, míg a jelentősebb részét, 40-50 százalékát Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei termelőktől szerezzük be. A többi meg az ország minden pontjáról érkezik hozzánk. Szabolcs megyében jelenleg 20 felvásárlótelepünk van, mint például Nyíregyházán, Oroson, Vaján, Baktalóránt- házán, Apagyon, Kéken, Domb- rádon, Pátrohán vagy Deme- cserben... Terveink szerint néhány éven belül 50-60-ra növeljük a számukat. — A másik fő tevékenységük a feldolgozás és konzervgyártás. Milyen termékeket állítanak elő?- A friss zöldség-gyümölcs forgalmazáshoz szükséges 10 ezer tonna terméken kívül a konzervgyárunkon további 7- 8 ezer tonna nyersanyag fut keresztül. Ennek egyik biztosítéka az üzem szomszédságában lévő 1400 tonna kapacitású hűtőtároló. A telephelyünkön lévő feldolgozó üzemünkben mintegy 8 millió üveg különféle terméket gyártunk. Egyik fő termékünk a magozott meggy, ebből évente 1-1,2 millió üveg fut le a szalagon, cseresznyéből félmillió, uborkából 1,5 millió, paradicsom- paprikából 1 millió, partimix- ből 600 ezer, almapaprikából 400 ezer, vegyes befőttből és különféle vegyes savanyúságokból 1 millió, és szilvából szintén 1 millió üveggel készítünk. A konzervipari termékeink 40-50 százaléka német és osztrák piacra kerül, 40 százalékát a volt Szovjetunió utódállamaiba, főleg Ukrajnába és Moszkvába szállítjuk, míg a fennmaradó 10 százalékot belföldön értékesítjük.- Mekkora létszámmal dolgoznak?- A különböző feldolgozóegységeknél az év nyolc hónapjában állandó jelleggel 250 dolgozót alkalmazunk, illetve a főszezonban további 150 embernek adunk időszaki munkát.- Évről évre növekszik cégük kapacitása, ami előbb-utóbb további fejlesztéseket kíván. Vannak ilyen terveik?- Természetesen ebben a szakmában sem lehet egy szintre beállni. Az egyre bővülő külföldi és belföldi piacunk is arra késztet bennünket, hogy bizonyos fejlesztéseket hajtsunk végre. így a terveink között szerepel, hogy 1998-tól üzembe helyezünk még egy kon- zervgépsort, ami mellé építünk egy 600 tonna kapacitású mélyhűtőt is. Valamint beindítunk egy lekvárüzemet is, ami évente 400 tonnát állít elő. Mindezeket az elképzeléseinket az ezredforduló után, 2002- ig tervezzük megvalósítani. Ezzel együtt tovább növekszik a szállítókapacitásunk, és megduplázódik az általunk felvásárolt nyersanyag mennyisége is, ami éves viszonylatban eléri majd a 34 ezer tonnát. De a foglalkoztatottak létszáma is jelentősen megnövekszik. Fejlesztéseink eredményeként cégünk tovább erősödik, ami azt jelenti, hogy a friss zöldséggyümölcs exportban és feldolgozásban országos viszonylatban is feltornázzuk magunkat az élmezőnybe. Bízunk benne, hogy a MÁTRA védjeggyel ellátott termékeink még ismertebbek lesznek a külföldi és a hazai piacokon egyaránt. Címünk: Csépány és Társai Kft. 3200 Gyöngyös, Karácsondi út 1/a. Tel.: 37/311-083 Fax: 37/312-486. (X) MTI _________________ A m agyarországi németek háború utáni kitelepítésének kérdése még ma is képes visszhangot kelteni a német sajtóban, akkor is, ha nekik nincsenek olyan hangos szervezeteik, mint a szudétanémeteknek vagy a sziléziaiaknak. A tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitungban két olvasó is - feltehetően Magyarországról származó sváb — vitába szállt azzal a június 19-én közölt cikkel, amely „A potsdami fészekből kikelt szörnyszülött” címmel jelent meg, és oda lyukadt ki, hogy a magyarországi németek kitelepítéséért végül is a Szovjetunió volt a fő felelős. Ezzel szemben mindkét levélíró úgy érvelt, hogy már a magyar történészek is kimutatták az utóbbi években, hogy a németek kitelepítésében minden akkori magyar párt egyetértett, és azt rajtuk kívül nemcsak Mindszenty hercegprímás, de az igazságosságra olyan kényes politológus, mint Bibó István is helyeselte. Az első levélíró szembeállítja az egyformán német szövetséges és háborús vesztes Románia és Magyarország háború utáni magatartását, és abban látja a különbséget, hogy míg Romániában nem volt nemzeti törekvés a németek kiűzésére, „Magyarországon ellenben ez a kívánság minden párt és sajnos a lakosság nagy csoportjainak is központi törekvése volt... Az is igaz ugyan, hogy a magyarországi németeket nem olyan brutálisan űzték el, mint Lengyelország és Csehszlovákia német lakosságát. Maga a tény azonban így is teljesen készületlenül érte a magyarországi németeket...” Idézi a magyar kormány levelét, amelyben 1946. május 26-án kérte a szovjeteket, hogy mielőbb kitelepíthessék a „német fasisztákat”. A másik levélíró még jobban kidomborítja a magyar politikai és társadalmi erők felelősségét. Szerinte a Volksbund a magyarországi németek egyetlen működőképes szervezete volt, amely csupán a német nyelv és hagyományok megőrzésére törekedett, a többnyire paraszti németségnek fogalma sem volt a nemzeti szocialista világnézetről. Bibó mégis nemcsak az ő kitelepítésüket helyeselte cikkeiben, hanem javasolta kitelepíteni a németek más, tehát nem volksbundista kategóriáit is, ha a volksbundisták száma nem lenne elegendő a „szükséges” tisztogatáshoz. Mindszenty pásztorleveleiben úgyszintén helyeselte a volksbundisták kitelepítését, bár 1947-ben már annak leállítását sürgette. A levélíró szerint a magyarázat nem kétséges: a kitelepítés szörnyszülött-' je ugyan tényleg csak Pots- damban kelt ki, de már évekkel előbb megfogant „azoknak a szűk látókörű nép-nemzeti magyar köröknek az agyában, amelyek már régóta zászlajukra tűzték a nyelvileg egységes, etnikailag tiszta nemzetállam eszméjét”.
