Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-18 / 166. szám
I Gazdaság 1997. július 18., péntek Atkatámadás! Célkeresztben az ültetvények Az idei nyár meleg, csapadékban gazdag és páradús. Ez az éghajlat kimondottan kedvez a gyümölcskárosító atkáknak, molyoknak és egyéb betegségek elterjedésének, mint például a megyében is pusztító tűzelhalásnak. Javasolt védekezések iiA növény fejlődésmenete Javasolt vegyszer * £ <ö s § almamoly f6,mo,y°k' ísst almailonca DANITÓL . . , , CIPEL, almalevelmoly SUMWLFA lombosfa-fehérmoly L.,_. : MíV DANITÓL, 0RTUS, NISS0RUN 1 kaliforniai pajzstetű DANITÓL vértetű almafa-varasodás BRAVO, SUMI-8, aimara varasodas TR|FM|N T0PS|N.MET|L __________ SUMI-8, TRIFMIN, almafa-lisztharmat TOps|N.MET|L 1 tűzelhalás KASUMIN i j Megelőző védekezés (engedélyezés alatt). Munkatársunktól Az atkakártevőknél maradva, pusztításuk folyamatos, így ellenük a védekezésre fokozott figyelmet szükséges fordítani. Emellett szintén egész nyáron ügyelni kell a terjedő almafa- varasodásra, az almafa-liszthar- malra, valamint a sodrómolyok tevékenységére. Július közepére, amennyiben folyamatos és szakszerű volt az alkalmazott növényvédelem, úgy elveszíti életképességét az almalevél- moly, valamint a lombosfa-fe- hérmoly, de majd augusztus elejétől-közepétől újra lehet számítani a támadásukra. A fehérmoly mellett a hónap vége felé aktivizálódik a a kaliforniai pajzstetű és a vértetű. Javasolt védekezések Javasolt vegyszer tarka szőlőmoly ALFA-COMBI, BANC0L, DANITÓL, | | | ' nyerges szőlőmoly . Dl PEL, PAD AN, szőlőilonca SUMI-ALFA szőlőlevélatka DANITÓL, ORTUS, takácsatka NISS0RUN lisztharmat SUMI-8, TRIFMINE T0PSINMETIL Mi Hl Mi peronoszpóra BRAVO ; HMHMMM szürkerothadás SUMILEX, P0LY0XIN í ' •• A szemesedésnek induló, egyelőre gyenge ellenállóképességű szőlőültetvények ezernyi veszélynek vannak kitéve. A lisztharmat, a pero- noszpóra, valamint a szürke- •rothadás mint a legjellemzőbb nyár közepi betegségek folyamatosan pusztítják a termést és a növényt. A növényvédelem során a hosszabb idő alatt lebomló, tartósabb hatású szereket is lehet alkalmazni, mivel egyelőre messze van még a szüret ideje. Mellettük a molyok közül érezhető kártevést okozhat a még életerős tarka- és nyerges szőlőmoly. Napi tőzsdeinfió Részvény Napi nyitóár Napi átlagár Napi záróár MÓL 4 330 4 368,2 4 325 TVK 3 950 3 944.6 3 885 Richter 17 800 17 972,7 17 950 OTP 6 400 6 517,5 6 595 Kárpótlási jegy 800 805,3 800 A Budapesti Értéktőzsdén csütörtökön újra megélénkült a piac. A részvényárfolyamok napközben csúcsokat döngettek, habár ez a záróárakban nem tükröződött. A napi maximumárak viszont a legjelentősebb értékpapírokban meglévő további jelentősebb tartalékokra utalnak. A TVK-részvények kereskedelme vitte el a prímet csütörtökön. Érdekesség, hogy több mint 467 ezer részvényt mozgattak meg a brókerek közel 1,85 milliárd forint értékben úgy, hogy 4050 forinton is született kötés. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Hétről hétre a kiskertekben Kezdődik a körteszezon Nyár közepén igen gyakoriak hazánkban a jégesők, a jégverések. A közlemúltban a fél megyére kiterjedő és néhol tyúktojás nagyságú jégdarabok hullottak, és ami még nagyobb gond, hogy eső kísérete nélkül. A szakemberek azért tesznek különbséget, hogy esővel, vagy anélkül jön a jég, mert a folyékony csapadék lenyomja az ágakat, leveleket, és a nedves felületen könnyebben megcsúszik az égből jövő áldás. Ráadásul egyidejűleg nyomást gyakorol a lombozatra, amitől lényegesen kisebb a kártétel. Nagy szomorúság, amikor elveri a termést a jég, de még nagyobb a bosszúság, ha a gyümölcsfák is károsodnak. Fekete Tibor (Új Kelet) A fák sebei is könnyebben gyógyulnak, ha védekező permetezéssel csökkentjük a fertőzés veszélyét. Elsősorban a gombabetegségekre, ezen belül is a moníliafertőzésre gondolok. A barackfélék és a meggy hajlamosabb a monília- betegségre, ezért egy jégéső, vagy más, a fa kérgét károsító behatás után mindenképpen védekezzünk. A kombinált védőszercsomagban található olyan por alakú szer, amely kimondottan ennek a fertőzésnek a kezelésére való, de például az Ortocid, mint majdnem univerzáils szer szintén alkalmas a megelőzésre. Fogyasztásra érettek már a legkorábbi körték. íz- és zamatanyaguk még nem a legjobb, de már körte, és az újdonság erejével hat. Az Árpával érő, a Búzával érő, vagy a Magdolna tipikusan ilyen korai fajta. Általában ezek nagytörzsű, magas növésű fák, amelyekről nehéz kézzel leszedni a termést. Ennek ellenére ne rázzuk, mert sérülékeny gyümölcsről van szó, és az ütődéstől egy napon belül megromlik a termés. Almáskertjeinkben most négy fő károsítóbetegségre számíthatunk. A lisztharmat, a vara- sodás, az almamoly és a kaliforniai pajzstetű szinte egyidő- ben támadja meg az almatermésű növénykultúrákat. Érdemes megjegyezni, hogy a kiskerttulajdonosok hajlamosak csak egyfajta permetszerben bízni, amelyikben még eddig nem csalódtak. Valóban nehéz átállni egyfajta vegyszerről a másikra. Pedig időnként váltani kell, mert a rovarkártevők hajlamosak az alkalmazkodásra, és néhány populáció alatt kiépül védekezőmechanizmusuk, immunisak lesznek a szerre, és már töményebb koncentrációban is hatástalan marad a régi jól bevált vegyszerkombináció. Ha egy vegetációs időszak alatt háromféle rovarölő szert felváltva alkalmazunk, alacsonyabb töménység mellett is nagyobb hatást érhetünk el. Jó példa erre a kolorádóbogár, vagy ismertebb nevén a csíkos krumplibogár. Amikor a DDT-t, más néven a matadort kifejlesztették, az első kezeléstől még a lárvája is azonnal földre hullott. Később alkalmazkodtak a szerhez a kártevők, ráadásul a lebomlási idő olyan hosszúra nyúlt ennél a vegyszernél, hogy be is tiltották használatát. Később a korszerűbb vegyszereknél is hasonló reakciókat észleltek, és mind erősebb hatású szereket hoztak forgalomba, de ez vég nélkül nem fokozható. Egyrészt jelentősen megnő vele a művelési költség, másrészt a közelmúlt vegyszerforgalmazási korlátozásai miatt a kiskerttulajdonosok mind több permetszerhez csak feltételesen juthatnak hozzá. Próbáljuk meg ezt a vetésforgóhoz hasonlatos váltakozó szerkombinációt, megéri. A körtefákon és a birsalmákon megjelentek a takácsatkák. Ezek azu igen agresszív kártevők gyorsan „leszívják” a fa éltető nedvét, és nem hogy termésünk nem lesz,de akár évekre visszavethéti a növényt a fejlődésben. Szőlőskertjeinkben ismét kötözni kell. Különösen a karós művelésű táblákban kell odafigyelnünk a támrendszer épségére és a kaccsolásra. A túl hosszú hajtás eldöntheti a tőkét, és a fürtök a földig lelóghatnak. A hajtásvégek kurtításán kívül egyes fajtáknál el kell végezni a hónaljazást. Ez anynyit tesz, hogy a levélnyél tövéből eredő hajtást ki kell törni, mert túl nagy leterhelést jelent a növénynek. Már megjelentek az első érett paradicsomok. A hibrid, úgynevezett konzervgyári fajták kivételével fokozatosan kell szüretelni. Minden körsze- detet követően öntözzük meg a töveket. A szedéssel óhatatlanul is sebeket okozunk, és a nagy nedvességvesztést pótolni kell. Ráadásul az éréshez víz is kell. Nem elég a meleg, napos idő, a cukor és a savképződéshez nedvesség is szükséges. Megkezdődött a karfiolfejek növekedése. Ha piacra szánjuk a termést, vagy csak egyszerűen azt szeretnénk, hogy fehérebbek legyenek a karfiolrózsák, akkor nappalra, vagy akár egész napra a takaróleveleket egy befőttesgumival középen fogassuk össze. A karfiol, mint a káposztafélék általában vízigényes növény. Ugyanakkor a levele érzékeny a túl hideg öntözésre, ezért ha közvetlenül szivattyúról locsolunk, akkor csak az árasztásos módszert alkalmazzuk. Leérett a málna. A régi, száradásnak indult hajtásokat már lehet kivágni. Ügyeljünk arra, hogy a jövő évi termést hozó hajtásokat ne tapossuk le. Ha úgy látjuk, hogy túl sűrűn bújtak ki a földből a gyökérhajtások, akkor 25-30 centi- méteresre ritkítsuk ki. Az utóbbi hetek szélviharai bebizonyították, mennyire fontos növényeinknek a támrendszer. Ellenőrizzük le, nem szakadt-e el yalahol a kötözés, vagy nem lazult-e meg a rögzítés. A záporeső könnyen lemossa a földet a fiatal szőlő- ültetvények töltéseiről. Szükség esetén pótoljuk a földhányásokat, mert a nagy nyári melegben a gyenge gyökérzettel rendelkező dugványok könnyen kiszáradhatnak. A szőlőiskolát is védeni kell a kártevőktől. Ugyanazokat a permetszereket használhatjuk itt is, mint más szőlőkultúrákban, s vigyázzunk a perzselés veszélyeire. A gyengébb hajtások érzékenyebbek az előírttól töményebb adagolásra és a tűző napon történő permetezésre. Most már le kell fejteni az óbort. Még a leghűvösebb pincében is újraforrhat a bor, és lassan elő kell készíteni a hordókat az új szüretre. Seprő már ilyenkor nincs a hordók alján, de az üledék mindenképpen leszáll az aljára. Vigyázzunk, ne zavarosodjon fel a bor, csak óvatosan mozgassuk a hordókat. A zavaros részét még nem kell kiönteni, inkább fejtsük külön üvegekbe, és ha megszállt, még alkalmas fogyasztásra. Biztosított biztosítók Munkatársunktól Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes térségeit május óta sújtó elemi csapások ismét reflektorfénybe állították a mezőgazdasági termények biztosításának kérdését. A kis területen' gazdálkodók többségének meglátása szerint a térségi biztosítótársaságok ajánlatai nem mások, mint egy újabb módja annak, hogy a kiokeservps, munkával megkeresett pénzüket kihúzzák á zsebükből, A nagyüzemeknek és a szövetkezeteknek, mivel nagyobb a veszítenivalójuk, emiatt ők teszik ki az ezen a piacon dolgozó társaságok forgalmának jelentősebb hányad, amely az országban éves szinten meghaladja a hatmilliárd forintos mezőgazdasági vagyon biztosítását. Égből jövő áldások ide vagy oda, de a kistermelő azt az összeget drágáll- ja, amelyet a biztosítók olcsónak tartanak. Éves áraik hektáronkénti alap- mennyiségben számítva 1500-10 ezer forint között mozognak. Minden befizetett biztosítás garanciális állami költséghozzájárulással párosul. Ültetvények és egyéb növényi kultúrák esetében a költségek 30 százaléka visszaigényelhető a központi költség- vetés e célra elkülönített alapjától. Az országos összehasonlító statisztikák nyíltan vallanak arról, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt, még a szövetkezetek felbomlását megelőzően több mint 4,5 milliárd forint volt a biztosítások összege, amely mai értéke becslések alapján alig haladja meg a három- milliárd forintot. A gazdálkodói termelést nehezítő elemi esapáská- rok mellett tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a károknak egy - általában a súlyosabb problémát okozó - része nem biztosítható. Ilyen például a bel- és az árvíz- vagy a földrengés- kár, amely esetleges kompenzálása állami hatáskörbe tartozik. Magyarországon létezik egy 500 millió forintos pénzalap, amely csak belterületi károk enyhítésére fordítható alapesetben, viszont a katasztrófatörvény, amelyre az utóbbi időben nagy szükség lett volna, egyelőre csak megvitatandó elvként létezik. Hemyórágt^inglószilvafa-levé
