Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

Gazdaság 1997. július 17., csütörtök Napi tőzsdeinfó Részvény Napi nyitóár Napi átlagár Napi záróár MÓL 4 345 4 349,5 4 340 TVK 3 885 3 901,9 3 910 Richter 17 845 17 742,9 17 750 OTP 6 290 6 270,1 6 250 Kárpótlási jegy 800 808,1 810 A Budapesti Értéktőzsdén szerdára kissé megtorpant az álta­lános fellendülés. A nyitóárak a keddi záróértékeknél alacso­nyabbak voltak, s a nap végére néhány kivételtől eltekintve érezhető mértékben csökkentek az árak. Ilyen kivételnek szá­mított a OTP-értékpapír, ami dacolva a pénzpiaci labilitással, megtartotta értékét, sőt 6450 forinton is történt kötés. A MOL- részvények árfolyama egyelőre stabilan áll 4300 forint felett, de hullámzik az értéke. A TVK-részvények megálltak a bűvös négyezer forintos határ alatt, minimális értékvesztést elszen­vedve. A Richter-értékpapír nyitási ára délelőtt még bizakodás­ra adott okot, de közel száz forintot gyengült délutánra. A kár­pótlásijegy továbbra is nyolcszáz forint felett áll, de értéknöve­kedése megszakadt. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Világbanki tervek Fórum a záhonyi térség jövőjéről Új Kelet-információ _ A Záhonyi Vállalkozói Övezet ez évi egyik legfon­tosabb rendezvénye lesz az ősz közepén megrendezendő háromnapos Logistik ’97 Logisztikai Kiállítás és Be­fektetői Fórum. A rendez­vény célja, hogy a térség vál­lalkozásai és majdani, az egyelőre potenciális befekteJ tők megismerkedhessenek a régió lehetőségeivel, különle­ges gazdasági adottságaival. A nemzetközi rendezvé­nyen részt vesznek a szom­széd országok - Ukrajna, Románia, Szlovákia - kap­csolatépítésben érdekelt szer­vezeteinek képviselői, vala­mint a hazai és a megyei gaz­dasági élet és gazdaságdip­lomácia képviselői is. A hét elején elkészült prog­ram szerint a befektetői fóru­mon sok más előadó mellett Bokros Lajos volt pénzügymi­niszter, a Világbank kelet- európai igazgatója ad tájé­koztatást az övezet világban­ki segítséggel megvalósítha­tó fejlesztési lehetőségeiről. A Magyar Fejlesztési Bank tér­ségi beruházói stratégiáit a bank elnöke, ár. Huszty And­rás mutatja be. A szakmai összejövetelen az érdeklődők megismerked­hetnek a már gyakorlatban megvalósult, úgynevezett zöldmezős beruházásokról, amelyekről többek között a Kárpát-Hús, a Viptransz, az Eurokapu, illetve a Hungalco vezetője számol be. A sokat emlegetett keleti kapu gazdaságserkentő hatásá­ról, valamint a térség fejleszté­sének hosszú távú kormányzati szándékairól az Ipari, Kereske­delmi Minisztérium munkatár­sai, T. Asztalos Ildikó államtit­kár és Tamás István főosz­tályvezető tart ismertetőt. Kormányzói vizit várható? Régiók közötti mintaegyüttműködés Kelet-Flandria, Belgium 1994. Tanulmány az Inkubátorház bővítéséről 1995. 03. Pályázatbenyújtás 1995. 08. Flamand kiegészítés 1996. 02. Személyes találkozó a Flamand kormánnyal és a GOMOV-val 1996.03. Flamand támogatási döntés 1996. 08. Pályázat megyei támogatásra 1996.09. A Flamand kormány látogatása, megyei anyagi támogatás 1996.12. Szerződéskötés a Flamand kormánnyal, a kivitelezővel, az MTT-vel, a Magyar Államkincstárral 1997.01. Az építkezések megkezdődtek 1997. 07. A beruházás első szakaszának átadá: 1997.11. A teljes épületkomplexum átadása Munkatársunktól Az Európai Unió értékrendjé­nek megfelelő régiók közötti gazdasági együttműködés ala­kulhat ki a belgiumi Kelet-Fland- ria és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között. Az 1994 elején elkezdődött kapcsolatok a nyír­egyházi Inkubátorház fejlesztésé­nek több mint százmillió forintos közös programjával folytatódtak a térségek között kialakuló infor­mációs híd létrejöttét követően. A nemrégiben belgiumi tanul­mányúton részt vett megyei de­legáció tagjai megbizonyosod­hattak arról, hogy Kelet-Fland­ria Fejlesztési Ügynöksége, a GOMOV által képviselt beruhá­zói tőke komoly partnerként tart­ja számon térségünket. A tengeri kikötővel rendelkező tartomány Európa egyik meghatározó for­galmú kapuja. Oda érkezik be a gabona, a narancs és a kávé, s tar­tományi elosztóközpontokból jut a közel 250 milliós uniós pi­acra. A flamand szakemberek meglátása szerint a Záhonyi Vál­lalkozói Övezetben kialakítható lenne á kelet-európai árutováb­bító központ. Ez egyelőre a jövő tervei között szerepel, de ezt megelőzően konkrét tapasztalat­szerző, szállítmányozási, beszál­lítói közös programok megvaló­sításában látnak fantáziát a bel­ga érdekeltek. Számukra a három országgal határos megye és Záhony térsége a nagybetűs ke­leti kapu, ahol hídfőállást sze­retnének létesíteni. ------ ' Má ria Schumann program- koordinátor szerint a nyíregy­házi beruházás a régiók közötti információs kapcsolatok továb­bi fejlődéséhez adott bizalmat, amelyet a Magyarországon működő ötszáz flamand koope­rációs cég közül a második leg­eredményesebbnek nevezett. A november végéig elkészülő In- kubátorház-beruházás zárása­ként megtartandó ünnepségre várhatóan a térségbe látogat Kelet-Flandria kormányzója, Arie Abbeloos, valamint első helyettese, Paul Wille. Beha­rangozott ismerkedő vizitjük jelzi, hogy a ragyogó gazdasá­gi eredményeket felmutató, több multinacionális vállalat telep- és gyártóhelyével ren­delkező gazdag tartomány szá­mára fontos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye. Agrár­egyeztetés Új Kelet-információ ___ A május 18. óta tar­tó ítéletidő okozta fel­ső-szabolcsi, Szamos- Kraszna közi belvíz, a jégverésekkel együtt­járó szélviharok miatt kialakult több százmil­lió forintos térségi elemi csapáskárok enyhítésé­ről lesz szó a csütörtök délelőtt kezdődő me­gyeházi agráregyeztető kerekasztal-megbeszé­lésen. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke a kö­zel húsz település lakos­ságát érintő probléma fontossága miatt levél­ben meghívta a tanács­kozásra Medgyessy Pé­ter pénzügyminisztert, dr. Nagy Frigyes föld­művelésügyi minisztert, Lakatos Andrást, a me­gyei agrárkamara el­nökét, dr. Fekete Zol­tánt, a megyei közigaz­gatási hivatal vezető­jét, a térségi országgyű­lési képviselőket, a kárt szenvedett települések önkormányzatainak ve­zetőit. A megbeszélésen a résztvevők várhatóan megvitatják a tételesen kimutatott károkat, az enyhítésükre fordítha­tó állami alapokból el­különített háromszáz- millió forint térségre eső részének a felhasz­nálását, a kormánytól a rendkívüli helyzet miatt kért vállalkozást könnyítő - adózási, tár­sadalombiztosítási, hitel- törlesztési - kedvezmé­nyeket. A megbeszélés ered­ményeiről sajtóközle­ményben értesülhetnek a gazdálkodók. Szakkönyvhiány - piaci trükkök A könyvpiac, a jelen gazdasági körülmények között a bátrak üzlete, ahol - tisztelet a kivételeknek - félig szakképzett pénzemberek próbálnak szerencsét nem minden esetben szabályosan. A honi szakkönyvkia­dás mostohagyermekként kezeli a minősített magyar szerzők által írt kézikönyveket. A gyakorlat szerint a kiadók általában külföldi szerkesztők munkáit fordítják le, s dobják piacra több ezer vagy tízezer forintos áron. Lehet, hogy ez jó üzlet, de vajmi keve­set segít a bizonyos szakterületeken meglévő, égető forráshiányon. Munkatársunktól Ilyen például a Kiss- Szentágothai szerzőpáros ál­tal jegyzett Az ember anató­miájának atlasza című mun­ka. Ez a háromkötetes mű alaptankönyv minden olyan felsőoktatási intézményben, ahol biológiai, egészségügyi vagy orvosi képzés folyik. Emellett a könyvet a már gyakorló szakemberek is sokszor keresik a könyvtá­rakban. Korábban a kiad­ványt angol és német nyelvre is lefordították, viszont ma már magyarul sem adják ki, hanem helyette - de nem helyettesít­ve - külföldi fordítást jelen­tetnek meg a kiadók. Az anatómia atlasz mellett további hiánycikk Törő Imre Szövettan című munkája, amelyet szintén alapműként követeltek meg az egészség- ügyi szakoktatásban, valamint nem találni úgynevezett össze­foglaló kézikönyveket. Koráb­ban minden orvosi szakterü­letnek voltak ilyen kiadvá­nyai, de néhány év óta eltűn­tek az üzletek és a könyvtárak polcairól. A gyakorta „zaklatott” könyv­tárosok sokszor feltesznek olyan kérdéseket, mint példá­ul kényelmesebb lefordíttatni és valutában fizetni a jogdíjat egy kész műért, vagy eltűntek azok a szakemberek, akik eze­ket tudományos igényességgel összeállítanák? Válasz helyett többek között azt tapasztalják, hogy a Boda- vagy a Suller-féle gyermekgyó­gyászati szakmunkák helyett Nelson angol szerző lefordított művét lehet csak beszerezni, több mint tízezer forintért. A védőnői oktatásban résztve­vők ezt nem tudják meg'fietni, viszont a magyar szerzők ál­tal jegyezett könyveket a könyvtárakban sem minden esetben tudják megtalálni, mert tartalmi értékük miatt el­lopják azokat. A piaci farkastörvényekhez kényszerűen alkalmazkodó könyvkiadás költségtakaré­kossági okokból apró trük­kökkel él. A kéziszótárként megjelentetett angol— és né­met-magyar szógyűjtemény ugyanis nem kéziszótár, ha­nem a terjedelme és szóbő­sége miatt csupán a kisszótár kategóriájának felel meg, s használni csak az ádott nyelvT vei ismerkedők tudják. A nagy szókinccsel rendelke­zők számára hasznavehe­tetlenek. Mindezen problémák mel­lett számtalan kiadóhivatalt nem szakemberek hoznak lét­re, hanem a pénz. Emiatt sok esetben szabálytalanul jelen­nek meg művek, adnak ki könyveket. Gyakorta hiány­zik a kiadványról a nemzet­közi azonosító kód, az ISBN, és például a köteles példá­nyok küldésének kötelezett­ségét sem teljesítik. Törökök nyírségi tapasztalatai Munkatársunktól Török erdészeti és mező- gazdasági szakemberek jár­tak a baktalórántházi erdé­szeti igazgatóság területén ta­nulmányozva az akácerdő te­lepítési és nevelési technoló­giáját. Az ok, hogy Törökor­szágban nagy kiterjedésű a mezőgazdaságilag megmű- velhetetlen terület, amelynek egyetlen célszerű hasznosítá­si módja az erdőgazdálkodás, s az azt követő vadgazdál­kodás. A vendégszakemberek meg­tekintették a máriapócsi cse­metekerttől kezdődően az akáctelepítésen keresztül a végtermékkészítésig bezáró­lag a térségi erdőgazdálkodás valamennyi lépcsőjét. Elismeréssel nyilatkoztak a számítógépesített fakiter­melésről, amellyel napraké­szen lehet nyomon követni erőkerületenként, fafajon­ként és méretenként a rendel­kezésre álló készletet. A fo­lyamatos ellenőrzés mellett precízen tartható az erdőgaz­dálkodás üteme. A rendszer azonnali válla­lati és piaci információkkal szolgál. Erre amiatt van nagy szükség mert a nyírségi erdé­szet termékei egyre kereset­tebbek külföldön. A dél-eu­rópai piac úgy tűnik, hogy egyre növekvő mennyiség­ben vásárolna például szőlő- telepítéshez szükséges akác­karókat és bútor- és építőipa­ra számára darabolt rönkö­ket. A török szakemberek véleménye szerint a tapasz­talataik elemzését követően várható, hogy térségi er­dészeti szakembereket kér­nek fel török tanácsadói munkára. [ Paul Wille és Arie Abbeloos ^zölökai^d<észítésMrei^set^^Tiegye^kác

Next

/
Thumbnails
Contents