Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-16 / 164. szám
Nyíregyháza Tánchét a RE*flex*szel Hatházi Andrea (Új Kelet) A RE-flex Moderntánc Stúdió vezetője, Rácz Tibor és a művészeti munkáért felelős Rácz Erika négy éve elhatározta, hogy saját táncosaik számára nyári kurzus keretében a szabolcsi megyeszékhelyre hívják az országos tekintélyű balettmestereket. A főleg a Dunántúlra és a fővárosba koncentrálódott balettvilág vérkeringésébe így talán a keleti régió is bekapcsolódhat. Idén negyedik alkalommal rendezi meg a házaspár a városi művelődési központban július 13-20. között a Nyíregyházi Tánchét elnevezésű tánckurzust. Rácz Erika tevékenyen részt vállal a kurzuson oktató tanárok óráinak vezetésében is, így férjét, az együttes vezetőjét kérdeztem az idei tánchét programjáról, tudnivalóiról. — Valójában egy intenzív tánckurzust hívtunk életre Nyíregyházán. A fővárosban meghirdetett mozgásművészeti táborok ára mellett eltörpül az itteni kiadás, így saját táncosaink számára elérhető a továbbképzés. Sokan érkeznek ma már az ország különböző részeiről. A közel ötven résztvevő fele helyi táncos, a többiek a pécsi, győri művészeti szakközépiskolák tánc tagozatos diákjai, budapesti, gyöngyösi fiatalok, sőt idén már a határon túlról, Pozsonyból is van egy növendékünk. Korosztályonként és tudásszint szerint három-három csoportba kerültek a jelentkezők. Mindennap klasszikus balett- és modem- táneórákon vehetnek részt saját választásuk szerint, de a többség mindkét típusú foglalkozást látogatja, hiszen a moderntánc ma már élképzelhetetlen klasszikus alapok nélkül. A kortárs balett jelentős hazai képviselőjének, a Budapesti Táncszínháznak a vezetője, Földi Béla az. egyik óraadónk. Ő a francia Taza Hammadi nevéhez kapcsolódó metox- technika továbbvivője, amely a technikai, fizikai fel- készültség maximumát kívánja, ezért nagyon kevesen kedvelik, hiszen rengeteg munkát igényel. A klasszikus balettnél is - mint általában a művészetekben - egy nagy névhez kapcsolódik egy-egy stílus, egy iskola. Az orosz Vaganova iskola képviselője, Uhrik Dóra vezeti a klasszikusbalett-órákat, aki a Pécsi Művészeti Szakközép- iskola igazgatóhelyettese, a balett tagozat vezetője, s a Pécsi Balett próbavezető balettmestere. Valójában az igazi balett számomra egy különleges koktélhoz hasonlítható, melyben a stílusokat, azaz a hozzávalókat külön- külön ismerjük, de az adalékok kivételes aránya adja a különlegeset, az egyedi technikát. Elég nagy az életkori különbség a résztvevők között, a tízévestől a negyvenévesig egyaránt megtalálhatók táncosok. A kezdő csoport tagjai alapozáson vesznek részt, a középhaladók - akik közül sokan nálunk táncolnak már 2-3 éve - rengeteg technikai csiszolást, erőnléti edzést kapnak. A haladó csoportban, ahol már szinte félprofik szerepelnek, finomításokra van szükség. Van, aki nem tud egy hétig maradni egyéb elfoglaltságai miatt. Az ő számukra csak egy kis nyári „karbantartás” a kurzus, hiszen egész évben tánccal foglalkoznak. Ugyan nem tábor a miénk, s nincs lehetőség a bentlakásra sem, de a résztvevők esti programjáról gondoskodunk. Szükséges az egész napi munka után egy kis kikapcsolódás. Megnéztük a Szabadtéri Színpadon a Rémségek kicsiny boltja című előadást, lesz még tiszateleki kirándulás, szalonnasütés, sóstói fürdőzés, és mivel a pénteki Strand Fiestán a RE-flex Modernlánc Stúdió is fellép, így akkorra is lesz programunk. 1997. július 16., szerda Tisztelet az emléküknek Mandala Sikli Tímea (Uj Kelet)- A háború azzal indult 1914-ben, hogy mire a levelek lehullanak, a győztes katonák már újra itthon lesznek. Sajnos azonban nem így történt. Már a kora őszi harcokban is sokan elestek, s a halottakat megkülönböztetett tisztelettel temették el egy külön parcellában az egykori Debreceni úti temetőben. A mai Derkovits utca mentén először csak egy kis területű, úgynevezett megfigyelő barakksort állítottak fel 1915- ben, majd később a belvárosiak mellett ezen a helyen is kialakult egy katonai kórháztelep. 1915 őszén már barakktemetőnek hívták ezt a részt, s abban az esztendőben halottak napján már nyolcszáz sírról írt a Nyírvidék című újság. A Hősök temetője elnevezést 1916-ban említették először. Ugyenez év nyarán már 1150 sírt tartottak nyilván, ám ezek száma a háború befejezése után csökkent, hiszen többen voltak, akik szeretteik földi maradványát máshová szállíttatták át. A magyarok mellett rengeteg külföldi katonát is eltemettek itt, akik hadifogolyként haltak meg Nyíregyházán. Egy idő után aztán teljesen elhanyagolttá vált ez a hatalmas sírkert, melyben az 1926-os adatok szerint 2781 katona aludta örök álmát. A város örök emléket állított a hősöknek. Ma is fekete gránitobe- liszk emlékezik meg az elhunytakról. A méltó kegyelet megnyilvánulásaként 1997. május 24- én felavatták a megújított hősi emlékművet. Annak érdekében, hogy a temető állaga tovább ne romolhasson, megalakult a Nyíregyháza Hősök Temetőjéért Alapítvány is. Mint azt a temetővel szomszédos Wesselényi Miklós Szakközép és Szakiskola igazgatója, dr. Farkas László elmondta, ez a nyár már a harmadik alkalom lesz, hogy az iskola diákjaiból alakult Városvédő Ifjúsági Tábor tagjai egy héten át dolgoznak majd a temetőben, gondozzák a sírokat, emlékműveket. Az iskola lelkes kis csapatának nevéhez fűződik a közel ezer- hatszáz-ezernyolcszáz sír feliratozásának és a sírok közötti aljnövényzet rendbe tétele is. A már említett alapítvány számlájára érkezett forintokból vásárolták meg a festéket, a csiszolópapírt és azokat az eszközöket, melyek a munka elvégzéséhez szükségesek voltak. Ez év júniusában Gyülvészi Tamás városi főépítész javaslatot tett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Hősök temetőjének helyi védelem alá helyezésére. Az indítványt a város vezetői elfogadták, s kéz- séges partnernek bizonyult az ügyben a Temetkezési Vállalat, a Városvédő Egyesület és a Műemlékvédelmi Hivatal is. A helyi védelem alá helyezés megteremti annak a lehetőségét is, hogy így a temető gondozásához, fenntartásához, a parkosításhoz, a sírok és parcellák rendbetételéhez pályázatok útján anyagi támogatást lehessen kérni. Mivel a Város- és Faluvédők Szövetségének támogatásával a Hősök temetőjének területén létesült egy mélyfúrású kút és bevezették az elektromos áramot, kandeláberek elhelyezésével lehetővé válna, hogy a látogatók előtt is megnyílhasson a sírkert. Nyár ‘97 Palotai István (Új Kelet) A nyíregyházi Szabadtéri Színpadon július 18- án (pénteken) veszi kezdetét a keleti országrész egyik legjelentősebb, és immár hagyományos nyári rendezvénysorozata: a Mandala Nyár ’97. Dalszínházunk ezen a napon Szörényi-Bródy: István, a király című rockoperáját mutatja be. Másnap, 19-én az Apácák kerül színre. Július 24-én Déry-Presser-Adamis- LGT: Képzelt riportját játsszák. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata július 26-án mutatkozik be a Hegedűs a háztetőn című Stein- Bock musicallel. Augusztus 7-én Presser-Szteva- novity Padlása lesz műsoron Kaszás Attila vendég- szereplésével. Másnap a gyermekek kedvence, a Trónszirt legendája következik, majd 16-án ismét az István, a király. Augusztus 18-án, 19-én és 20-án a Kolozsvári Állami Magyar Opera vendégszereplését tekinthetjük meg. Az első két napon Kálmán Imre nagyoperettjét, a Marica grófnőt, a harmadikon pedig Kodály Zoltán daljátékát, a Háry Jánost mutatják be. A Mandala Nyár ’97 rendezvénysorozata augusztus 24-én új és rendhagyó helyszínre invitál a megyeháza díszudvarába, ahol a neves vendégkettős - Kováts Adél és Stohl András - Darrio Niccodemi Hajnalban, délben, este című vígjátékát mutatja be. Huszonnyolcadikén ismét a Trónszirt legendája következik, majd másnap az Apácák. Szeptember 5-én kerül sor a József Attila Ötletekben gazdag ifjúság Nyíregyháza kertvárosi részén, a Derkovits, a Dugonics, a Hadik utcák és a Bolyai tér közötti területen ma még egyelőre lezárt kegyeleti parkként őrzi a hazájukért életüket adó katonák emlékét a Hősök temetője. Ahhoz, hogy a jelenben rendben tartani és gondozni tudjuk ezeket a sírokat, kicsit ismernünk kell a temető történetét is. Ehhez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Műemlékvédelmi Hivatal mukatársától, Szatmári Istvántól kértünk némi segítséget, fellapozva néhány korabeli dokumentumot is. Kovács Szabolcs Városunk szakközépiskoláiban, gimnáziumaiban ebben az évben 2293 tanuló tett érettségi vizsgát. Köztudott, hogy a mai ifjúság ötletekben és tervekben igen gazdag, komolyan gondolkodik a jövőjéről. Egyre többen ismerik fel, hogy a XXI. század embere diploma nélkül nehezen tudja megvalósítani életcélját, az elhelyezkedéshez szinte elengedhetetlen feltétellé válik az egyetem és a főiskola elvégzése. Ezt a tényt igazolja a polgármesteri hivatal oktatási, kulturális osztályának statisztikai kimutatása. A városunkban működő gimnáziumok országos szinten mérve is igen előkelő helyet foglalnak el, hiszen a felsőoktatásba felvettek aránya a Köznevelés című havilap alapján, mely öt év átlagát vizsgálja, a Zrínyi Ilona Gimnáziumot a 11., a Krúdyt a 22., a Vasvárit a 115. helyre sorolja az országban működő gimnáziumok között. Jellemző adat, hogy a Zrínyiben és a Krúdyban végzett diákok 100 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe, míg a Vasváriból és a Köl- cseyből az érettségizők 95-85 százaléka jelentkezik tovább. Az elmúlt évek statisztikái bizonyítják, hogy a diákok komolyan készülnek az egyetemekre és főiskolákra, hiszen a gimnáziumainkban végzettek 75-80 százaléka felvételt nyer a felsőoktatásba. A szakközép- iskoláink diákjai is kedvet éreznek a továbbtanulás iránt, de kisebb mértékben. Legmagasabb az arány a Művészeti és az ÉVISZ szakközépiskolában. A művészetiből a zene tagozatos diákok mindegyike, míg a képzőművészetisek 80 százaléka jelentkezik tovább, várhatóan a felvettek aránya 80-40 százalék körül alakul. Az ÉVISZ-ből a diákok 75 százaléka felvételizik, és a statisztika szerint a 60 százalékának sikerül bejutnia. A Bánki, a Vesselényi és a Zay estében a jelentkezők aránya 20-50 százalék közé tehető. Örvendetes az a tény is, hogy szakközép- iskoláink is előkelő helyen szerepelnek az országos rangsorban. Az ÉVISZ az 5., a Széchenyi a 10., a 107. számú 36., a Zay a 46., a Sipkay a 55., a 110. számú a 79. helyet foglalja el. A fent említett adatok nem teljes körűen szolgáltatnak adatokat, sajnos nem minden középiskolánkról sikerült összegyűjteni az adatokat, de feltétlenül arra következtethetünk, hogy jó oktatás mellett és lelkiismeretesen készülnek diákjaink a „nagybetűs” életre. Színház vendégjátékára. Ray Cooney: A miniszter félrelép című vígjátékát mutatják be. Szeptember 6-án ismét A miniszter félrelép. A főszerepekben: Koltai Róbert és Kern András! Schönthan-Kellér zenés vígjátékát, a Szabin nők elrablását szeptember 12-én mutatja be a nyíregyházi dalszínház társulata. Szeptember 13- án kerül sor a nagyszabású rendezvénysorozat záróakkordjára, a Mandala Gálára, amelyen több jeles budapesti sztárvendég is fellép. Az előadások júliusban és augusztusban este kilenckor, inig szeptemberben este nyolc órakor kezdődnek.
