Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-02 / 152. szám
1 1997. július 2., szerda A halál 264 órája Meggyőződésem, hogy az alábbi történet nem kíván részletes kommentárt, legfeljebb néhány szónyi véleményt. A tények ugyanis magukért beszélnek: Palotai István ____- Néhai Petríkovics István ez év április 11-én délelőtt 11 óra 35 perckor hunyt el a Jósa András Kórház Sebészeti épület Anaesthesiológiai és Intenzív- Therápiás Osztályán. A halálát közvetlenül előidéző betegségének oka: hashártyagyulla- dás, valamint heveny hasnyálmirigy-gyulladás. Kísérőbetegsége: heveny keringésösszeomlás. —Április 14-énapathológiai osztály elvégzi a boncolást.-Április 16-án a család megvette a temetéshez szükséges kellékeket. A Temetkezési Vállalat április 22-ére vállalta a temetést.- Április 18-án a Temetkezési Vállalat emberei felkeresték a családot, és közölték velük: a holttest olyan állapotban van, hogy nem tudják felravatalozni. Egyidejűleg kérték a családot egy érckoporsó megvételére.- Az április 22-ei temetés szertartását rövidíteni kellett a holttest állapota miatt, mert olyan szagos volt.- A Temetkezési Vállalat a történtek miatt a korábbi rava- talozási díjból - azaz 18 ezer forintból - ezer forint engedményt adott.- A család véleménye szerint a fentiek megtörténte nem a család hibájából következett be, hanem valaki mulasztása miatt. A család kéri a felelősség megállapítását, a felelősök felelősségre vonását és a család pluszköltségeinek megtérítését. A család kinyilvánította: „az esetet nem lehet meg nem történtté tenni. Ez, ami megesett, viszont kegyeletsértés, a szertartást nem lehetett megtartani, végső búcsút sem lehetett venni az elhunyttól.”- A család április 25-én beszélt dr. Dauda György főorvos úrral, aki azt a tájékoztatást adta, ez a betegség azzal jár, hogy a test gyorsabban bomlásnak indul - gyakorlatilag már az élet utolsó szakaszában...- A család ezzel az indokkal nem tud egyetérteni, mert — véleményük szerint - vagy a Temetkezési Vállalatnak, vagy a kórboncnoknak tájékoztatni kellett volna őket, hogy mire számíthatnak. Telefonon ugyan történt tájékoztatás, de ezt a család nem tudja elfogadni érvként.- Az elhunyt 34 éves volt, két kiskorú gyermeket hagyott maga után... A család a történtekbe érdemi választ kért azzal a kitétellel, hogyha ez elmarad, hivatalos fórumokhoz fordul, sőt kegyeletsértésért feljelentést tesz a bíróságon. Dr. Fazekas Imre, a Jósa András Kórház orvos-igazgatójának május 27-én írott levele özvegy Petrikovicsnéhoz: „...Az Ón elhunyt férjével kapcsolatban előadott panaszát megvizsgáltam, az érdekeltek véleményét írásban mellékelem Önnek. Ezekből ki fog derülni, hogy a holttest tárolásával kapcsolatban szabályosan jártak el, a hűtőben üzemzavar nem volt, a kórboncnok főorvos véleménye is megerősíti azt a tényt, hogy a bomlási folyamat elsősorban az alapbetegségnek tudható be, és ezeket Önökkel is időben közölték. ...Megállapítottam, hogy mulasztást senki nem követett el, ígyfelelősségrevonást alkalmazni nem áll módomban, és kártérítésnek sem látom jogalapját...” Dr. Dauda György osztály- vezető főorvos levele az orvosigazgatóhoz: „A Petríkovics István holttestével kapcsolatos reklamáció megválaszolásához a következő adatokat tudom még szolgáltatni: Katona László boncmester elmondta: 1. Az Anaesthesiológia és Intenzív Therápiás Osztályon a kezelőorvos felvilágosította a hozzátartozókat, hogy a bomlás már élőben elkezdődött és várható, hogy a szokásosnál sokkal kifejezettebb formában fog előrehaladni. 2. Elmondta továbbá, hogy mielőtt a holttestet a Temetkezési Vállalatnak átadták volna, a hozzátartozó kiszállítás előtt a holttestet megtekintette és állapotát elfogadta..." Fáky Lászlóné (Részvét Plusz Bt.), Katona László vezető boncmester, Náczán Béla (Részvét Plusz Bt.) levele az orvos-igazgatóhoz: „.. .Kijelentjük, hogy a vonatkozó időszakban a hűtőrendszerben üzemzavar nem volt. Ezt a tényt az is bizonyítja, hogy a többi tetemek, elhunytak tárolásánál és hűtésénél semmilyen, a hűtésből adódó indulás nem következett be. Ugyanakkor Petríkovics István esetében a tetembomlás a kórlap tanúsága, illetve a betegségéből adódóan már előzetesen is bekövetkezett, melyet dr. Dauda György főorvos úr is igazolt, illetve előzetesen a hozzátartozók is meggyőződhettek erről a tényről. Ezen tényt a Temetkezési Vállalat igazgatója tudta és tudomásul vette, és mi azt követően, hogy a Temetkezési Vállalat a nevezett tetemet a köztemetőbe kivitte, Séra főigazgató úr utasítására visszavettük további hűtésre, melyért a továbbiakban semmilyen hűtési díjat nem számoltunk. Kijelentjük, hogy a tetem hűtésével kapcsolatban semmilyen hibát sem követtünk el... A temetéssel kapcsolatos közvetlen ügyintézés mindenkor és minden esetben a család által megbízott temetkezési ügyintézőket terheli..." Ennyi a történet. Meghalt egy fiatalember. A gyászolók el sem búcsúzhattak tőle. Ki a felelős? Jogilag senki. Igaz, némi kételyt támaszthat az a tény, hogy a főigazgatófőorvos utasítására holttestét visszaszállították a kórházba. Vajon miért? Lehetséges, hogy a temetkezésiek hűtőkapacitása nem elegendő? ...Az akitétel is kérdéseket vethet fel, hogy „a temetkezéssel kapcsolatos közvetlen ügyintézés mindenkor és minden esetben a család által megbízott temetkezési ügyintézőket terheli”. Mindenesetre a családra hárítani mindent, ami történt, még akkor is embertelenségnek tűnik, ha jogilag mindenki más feddhetetlen az ügyben. Egy családtól nem minden esetben várható el mély gyászában, hogy a temetéssel kapcsolatban „gyakorlatias szempontból” helyes döntéseket hozzon. Sokszor szorulnak segítségre, tanácsra, és hogy ezt is megkapják - fizetnek nehéz tízezreket... Háttér Rémséges horror a szabadtérin! Érdekes előadásra készül a Nap-folt Társulás Munkatársunktól_________ Amerre jár mostanság az ember a megyeszékhelyen, mindenütt egy fekete plakátba ütközik. A koromfekete alapon lecsorgó vérvörös betűk különleges színházi csemegére invitálnak, Howard Asham és Peter Menken Rémségek kicsiny boltja című horror-musicalére. A darab - eredeti címén Little shop of horrors - hatalmas karriert futott be Amerikában és az egész világon. A Brodway-n több színház is műsorára tűzte, és több filmadaptáció is született belőle. A Rémségek kicsiny boltja a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon a Nap-folt Társulás előadásában tekinthető meg július 6-ától 15-éigeste21 órai kezdettel. A részt vevő színészek főleg a Móricz Zsigmond Színház tagjai, és szándékuk szerint a jövőben további darabok bemutatását is tervezik. A darab könnyű nyár esti szórakozást ígér rengeteg zenével, tánccal és látványossággal. A történet egy fiatal szerencsétlen virágárusról szól, aki számára az érvényesülés lehetőségének egy szokatlan formája adódik egy emberevő virág „személyében” ...Szerelem, titokzatosság, izgalom, majd, ahogy lennie kell, a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését. Mint az amerikai filmekben... Tucker András, az előadás rendezője:- „A könnyű szórakozáson felül a Rémségek kicsiny boltja igen komoly és mély tartalmakat hordoz... Szentesíti-e a cél az eszközt? Megteheti az ember mindig azt, amit megtehet?... Az előadás ígéretes szerep- osztása remek előadást sejtet! A játszók: Megyeri Zoltán, Gosztola Adél, Petneházy Attila, Hadházy László, Venyige Mit tehet meg az ember? - teszi fel a kérdést a rendező, Tucker András (felső kép) Vajon tudja-e a választ Venyige Sándor, aki színészként és dramaturgként is része az előadásnak Fotó: Bozsó Katalin Sándor, Borbás Erika, Sándor Juli és Szirbik Bernadett. A díszletet és a jelmezt Véber Tímea, a koreográfiát Farkas Tímea készítette. Dramaturg Venyige Sándor, a producer Szabó Zoltán. Az előadás zenei anyagának vokális részét a ZIG Singers énekegyüttes tolmácsolásában hallhatjuk. Zenei vezető: Bánhidiné Baráti Magdolna. A táncbetéteket a nyíregyházi No Name táncegyüttes fiataljai prezentálják. Most már az időjárás-felelősön a sor, hogy a publikum kedvében járjon! Na meg a rendőrségen, hogy elhallgattassa az eszeveszetten brummogtató és száguldozó motorosokat, valamint a Jereván című műintézet úri közönségét... A nyári vakáció már hetek óta tart. Ebben az időszakban végzik a pedagógusok alkalmassági orvosi vizsgálatát, mely már második éve kötelező a gyekmekekkel kapcsolatban lévő felnőttek számára. Az ötlet nem rossz, sőt végre figyelnek a közalkalmazottak egészségügyi állapotára, csak a végrehajtással van valami gubanc. A procedúra legalább három napig tart. Kezdő fázisban a tüdőszűrésen kell átesni az érintetteknek; ennek természetes sorát kivárni, s harmadnapra az eredményért megjelenni. Irány ezután a „kisesztéká” néven ismeretes létesítmény, melynek földszintjén fél 11- től négy óráig tart a rendelés. Papíron. A „nyitásra” érkezőket kedves s türelmes asz- szisztenshölgy fogadja, s azonnal kicsike műanyag pohárral és egy jelzőpapírkával a közel száz méterre lévő mellékhelyiségbe küldi a megjelenteket, ahol kissebb szükségletüket kellene elvégezniük. A női illemhelyen tapasztaltakról tudok csak beszámolni, de talán testi adottságunkból adódóan e nemnek most is nehezebb dolga van. A folyosóról egy négyzetmétert alig elérő helyiségbe léphetünk, amelyből a hasonló terjedelmű WC-be érkezünk. Akkor van igazi probléma, ha ténylegesen egyszerre többen érkeznek, mert egy átlagos testalkatú embernek is nehezére esik beszuszakolni magát ide. Egy nő táska nélkül sehová sem megy, főleg nem hagyja azt egy toaletten kívül, így ennek is helyet kell szorítani. Igen ám, de hol? Akasztó sehol, a padló eléggé rémisztő állapotban, tehát vagy a kézben tartjuk szükségünk végzése közepette, vagy a szemeteskukára helyezzük. Egyik választás sem az igazi! A probléma csak fokozódik, hogy a mellékhelyiség ajtaját semmiféle eszközzel nem lehet bezárni. Se retesz, se kampó, tehát szemérmességünket csak az egyik kezünkkel megtartott ajtóval palástolhatjuk. Ha minden szituációban a leglogikusabb megoldást választjuk, akkor már mindkét kezünk megtelt. S most kellene azt a tettet elvégeznünk, amiért valójában erre a helyre keveredtünk. A további részletektől megkímélve az olvasót, s Siva istenséghez hasonlatos végtagokkal mégis megtöltöttük decis pohárkánkat, vagy rögvest „megjelöltük” a jelzőpapír minden milliméterét, indulhatunk vissza a rendelőbe. Vagy letesszük valahová a papírszalagunkat, vagy lemondunk ez alkalommal a kézmosásról. A kedves asz- szisztenshölgy csak a papír- kánkat várja vissza, tehát kezünkben végiglengetve a folyosón, leülünk kijelölt várakozóhelyünkre, s várjuk a hívó szót. Mikor végre nekünk nyílik az ajtó, azt gondoljuk, már nincs sok hátra. A hölgy egy tapasztalt pillantást vett a cseppet sem elrejthető papírcsíkra, s megkér bennünket, hogy dobjuk a folyosón áldogáló, fedetlen kukába, a többi várakozó társunk lába mellé. Teljes tehát a diszkréció és a higiénia. Végre bejutva a rendelőbe, egy gyors vérnyomásmérés után olvasás jobb, majd bal szemmel, végül néhány kérdés eddigi betegségekről, gyógyszerszedésről, s minden olyasmiről, ami egy orvosi vizsgálaton szóba jöhet. Már búcsúznánk, mikor fehérköpenyes kalauzunk kér minket, hogy foglaljunk kint helyet, s várjuk meg az orvos érkezését. Ezt tesszük mindahányan, s türelmetlenül lessük a várva várt érkezőt — pedig az óramutató már a negyed tizenkettőt is jelezte. A doktornő megérkezését megkönnyebbült sóhajjal fogadjuk. Az újabb rendelőbe jutásunkkor sikerül a vizsgálatot letudnunk néhány sóhajtással a sztetoszkóp előtt, s az orvosnő kézjegyével illetett alkalmassági igazolást meg is kapjuk. N yári szünet, szabadság, pihenés. Mindenki mondhatja, a tanár türelméből minden kitelik. Lehet, hogy ez is része a vizsgálatnak!? Nyári próbatétel Hatházi Andrea (Új Kelet)
