Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-15 / 163. szám
Amennyiben a kockázati tőkebefektetésekről és a kockázati tőketársaságokról most készülő törvényt elfogadja a parlament, akkor mintegy 100-200 milliárd forint összegű tőkét lehet átcsoportosítani olyan hazai vállalkozásokhoz, amelyek eddig nehezen jutottak forráshoz. A kockázati tőke a magyar tőkepiac hiányzó szereplője, ezért a gazdasági fejlődés fokozottabb beindításához szükséges mielőbb jogszabályt alkotni tevékenységéről. Többek között ezt hangoztatta Székács Anna miniszteri biztos a Pénzügyminisztérium részéről az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában hétfőn. Bihari István, az OMFB elnöke szerint a leendő jogszabályt még az idén el kellene fogadni. Számos kis- és középvállalkozás ugyanis, bár exportképes fejlesztési lehetőségeik vannak, napjainkban kevés forráshoz jut a hagyományos pénz- és hitelpiacon. Egyhangúlag támogatták a parlamenti pártok frakciói, hogy az Országgyűlés felhívással forduljon a magyar társadalomhoz a csehországi, lengyelországi és szlovákiai árvízkárosultak megsegítése, illetve a károk helyre- állításában való közreműködés érdekében. Erről a Házbizottság hétfői ülése után Gál Zoltán házelnök tájékoztatta a sajtót. A hét parlamenti párt és a házelnök a közös nyilatkozatban a kormányt is felhívja arra, hogy vegye fel a kapcsolatot az árvízzel sújtott három ország kormányával, és Magyarország teherbíróképességéhez mérten nyújtson támogatást. A felhívás tartalmazza azt is, hogy az állampolgári felajánlások gondozása a Magyar Vöröskereszt és a karitatív szervezetek feladata. A politikai nyilatkozatot kedden tárgyalja meg az Országgyűlés. Medgyessy Péter pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a kormány a rendelkezésére álló tartalékkészletekből, élelmiszerekből, gyógyszerekből, gyógyászati felszerelésekből, valamint az árvizek elleni védekezést szolgáló eszközökből juttat az érintett közép-európai országok számára. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat számításai szerint legalább 40 milliárd forint, a kormány kalkulációi alapján viszont legfeljebb 20-22 milliárd forint lesz az év végén az Egészségbiztosítási Alap hiánya. A tervezettet jóval meghaladó deficit miatt az egészségbiztosító a kormányt és az Országgyűlést hibáztatta, míg ez utóbbiak képviselői az egészségbiztosítót okolták az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának hétfői ülésén. Győrfi István, a Pénzügyminisztérium miniszteri biztosa elmondta: a július 24-ei kormányülésre beterjesztenek egy javaslatot, amely szerint a munkaügyi szerveknek, az APEH- nek és a VPOP-nak a munkáltatók ellenőrzésekor azok járulékfizetését is górcső alá kell venniük. Ugyanakkor sürgette: a biztosító dolgozza ki az egészségügy átalakításának stratégiáját, a jelenlegi formában ugyanis az egészségügyi ellátórendszer nem finanszírozható. Horn Luxemburgban MTI Az Európai Uniónak nincs vesztegetni való ideje a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig - jelentette ki Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, Horn Gyula magyar kormányfővel folytatott hétfői találkozója után. Az EU soros elnöksége arra törekszik, hogy a jövő év elején a lehető leghamarabb meginduljanak a belépési tárgyalások a tagjelöltekkel. Horn Gyula ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy Magyarország a szükséges kormánydöntés megszületése és a tárgyalási mandátum parlamenti jóváhagyása után januárra készen fog állni a megbeszélések megkezdésére. Egynapos luxemburgi munkalátogatásán a magyar kormányfő a hagyományoknak megfelelően átadta azt a dokumentumot kollégájának, amely a soros elnökséggel szemben támasztott magyar kívánságokat tartalmazza. Ezen túlmenően Magyar- ország Lengyelországgal és Csehországgal együtt javasolja, hogy az EU maradjon intenzív kapcsolatban azokkal az államokkal, amelyek a bővítés első köréből kimaradnak. A három közép-európai állam tapasztalatainak átadásával és további folyamatos egyeztetéssel is segíteni kívánja a további tagjelölteket. Jean-Claude Juncker a tárgyalások utáni sajtóértekezleten többször hangsúlyozta, hogy az EU-tagjelöl- teket objektív kritérumok alapján, egymástól függetlenül kívánják kezelni. Kijelentette, hogy a tagfelvétel nem csoportban történik majd, hanem minden egyes országgal a saját érdemei szerint folynak majd a megbeszélések és történik majdani felvételük is. Azt szintén hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenképpen az elsők között lesz majd - ahogy egy ízben fogalmazott, „kiválóak az ország ütőkártyái”. Horn Gyula kiemelte, hogy a luxemburgi elnökségnek és a magyar vezetésnek minden tekintetben azonos vagy hasonló az álláspontja. így például a magyar törekvés is az, hogy a tagjelöltek megítélése objektív, kezelésük differenciált legyen. Hazai krónika A főkapitány kiterítette lapjai Dr. Hajzer László ma már nyugdíjban? Dr. Hajzer László volt megyei főkapitány az alábbi közlemény nyilvánosságra hozatalát kérte kizárólagosan a két megyei napilaptól. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjeként a sajtó útján tájékoztatom a közvéleményt, hogy 1997. július 15. napjától az országos rendőrfőkapitánnyal történt közös megegyezés alapján nyugállományba vonulok. Döntésem oka, hogy nem kívánok a továbbiakban a rendőrségen dolgozni, miután tudomásomra jutott, hogy hónapokon keresztül titkosszolgálati módszerekkel megfigyeltek, az irodámat, a lakásomat; telefonjaimat lehallgatták, ellenem titkos nyomozást folytattak. Ezen eszközök alkalmazásának a célja az volt, hogy munkámat lehetetlenné tegyék, és végül távozásom kikényszerítsék. Az országos rendőrfőkapitány feljelentést tett ellenem a titkos módszerekkel összegyűjtött adatok alapján, és ebben bűn- cselekmények elkövetésével gyanúsít. A sajtóból értesültem, hogy ellenem hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés bűntette miatt folytat nyomozást a Miskolci Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A részletes feljelentést nem ismerem, azt velem a mai napig nem közölték, az egyéb csatornákon tudomásomra jutott információk alapján három visszaélés elkövetésével gyanúsítanak. Az első esetben egy távoli rokonom esetleges elhelyezéséhez kértem segítséget az egyik megyei intézmény vezetőjétől hónapokkal ezelőtt (ami egyébként a mai napig nem történt meg), majd ezt követően sokkal később ezen megyei vezető kérésére egy családját érintő ügyben tájékoztatást kértem egy másik megye rendőri vezetőitől. Ezen magatartásomat minősítették hivatali vesztegetésnek és kétrendbeli hivatali visszaélésnek. A másik esetben a megye egyik városi polgármesterének kérésére intézkedtem, hogy egy büntetlen előéletű személy gyorshajtása miatt méltányosságból vezetői engedélyét ne vegyék cl, s egyben nagyobb összegű pénzbírságot szabjanak ki vele szemben. Ezt a személyt egyébként nem ismerem, a döntésemet a belső szabályzatok alapján teljesen jogszerűnek tartom. A harmadik esetben ez év tavaszán a megyében megrendezett alternatív Kossuth-díj átadása alkalmával az akkor volt gazdatüntetések miatt két motoros rendőrt küldtem a Budapestről Nyíregyházára vonattal érkező vendégek utazásának meggyorsítására. Mindhárom esetben döntéseimért a felelősséget vállalom, azokat jogszerűnek tartom. Úgy gondolom, hogy a megyében elterjedt találgatások további megelőzésére a közvéleményt a személyemet érintő eseményekről kötelességem volt tájékoztatni. A továbbiakban ügyvédként kívánok dolgozni. Az ()rszágos Rendőr-fókapi- tanyság Sajtó és Társadalmi Kapcsolatok Irodája az alabbi sajtóközleményt juttatta el lapunkhoz: Dr. Hajzer László rendó'rez- redes, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője 1997. július lsei hatállyal kezdeményezte a szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel történő megszűntetését. Dr. Hajzer László rendőrezredes több mint 25 év szolgálati idővel rendelkezik, ezért szolgálati nyugdíjra jogosult, azonban a Hszt. 182. paragrafus (5.) bek. alapján részére a szolgálati nyugdíj 50 százaléka folyósítható 50. életéve betöltéséig. Dr. Hajzer László rendőrezredes 1991. március 16-ától tölti be a megyei ren- dőrfőkapitányi beosztást. Korábban a nyíregyházi Városi Ügyészségen ügyészként dolgozott. Szolgálati viszonya megszüntetését követően feladatát dr. Házi István rendőr alezredes, a jelenlegi bűnügyi igazgató (főkapitány-helyettes) megbízással látja el. Nyílt levél egy „leégésről” („Leégés lett a tűzelhalásból? című cikk 1997. június 30. Új Kelet)” Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a növényvédelem területén szolgáló köztisztviselők a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) keretén belül dolgoznak. Úgy érzem, a cikkben többször is megszólíttattunk, ezért kötelességünknek tartjuk - az olvasók hiteles tájékoztatása érdekében - véleményünket röviden közzé tenni. Az 1996-ban Magyarországon először Nyárlőrincen fellépett baktériumos tűzelhalás betegség nagyon komoly problémája a magyar almatermesztőknek. Ennek megfelelően ma is tartjuk álláspontunkat, hogy az Erwinia amylovora baktérium által kiváltott tűzelhalás betegség 1996-ban nem lépett fel a megyében, a mintegy 4000 (!) termelőnél, házikert-tulajdonos- nál végzett szemlén tüneteit nem észleltük, s laboratóriumi vizsgálat sem mutatta ki jelenlétét. Az importból származó szaporítóanyag laboratóriumi vizsgálata minden esetben negatív volt. A betegség tüneteit a megyében először 1997. június 10-én észleltük Nagyhalászban, amit a pécsi bakteriológiai laboratórium azonosított. Akár szimpatikus ez valakinek, akár nem, a kettő (tünet és labor teszt) csak együtt bizonyító tényező. A cikk interjúalanya által 1996-ban egy fiatal almaültetvényben látott fapusztulást nem a tűzelhalás kórokozója váltotta ki. A laboratóriumi vizsgálat egyértelműen kizárta a kórokozó jelenlétét. Az eredményt a vizsgálat befejeztével közöltük a termelővel, nem kellett várnia egy évig, mint ahogy a cikkben megfogalmazódott. Agyonhall- gatást is említ a cikk - mármint a helyi szakigazgatás részéről -, úgy gondoljuk, ez inkább korrekt magatartás volt részünkről, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a saját bevallása szerint „laboratóriumi háttér nélkül” vizsgáló és véleményét mind a mai napig fenntartó szakembert. Tünetek alapján jól ismert növényi betegségeket elfogadható pontossággal meg lehet há- tározni, de egy - magyar szakember számára—merőben új betegséget, mint amilyen a baktériumos tűzelhalás, mindenképpen szaklaboratóriumban kell azonosítani. Ez elemi szakmai szabály! A betegség megyei terjedéséről elmondható, hogy 1997-ben eddig több - mintegy 300 hektár — almaültetvényben találtuk meg a tüneteket június 10. óta, de a fertőzés időpontja mindenütt a virágzás idejére valószínűsíthető. Egyéves hazai vagy importból származó fákon, amelyeken még nem volt virág, a betegség tünetei nem találhatók. Az állomás felügyelői minden, importból származó szaporítóanyagon 2 éves utóellenőrzést végeznek (laborvizsgálattal kiegészítve), s eddig a kórokozó jelenlétét nem állapították meg. Ebből is az következik, hogy a kórokozó 1997-ben került a megyébe, s csak a kedvező időjárás hatására tudott fellépni. A védekezés külföldi tapasztalatok alapján virágzás idején antibiotikumok használatával elfogadható sikerrel megoldható. Magyarországon erre engedélyezett készítmény még nincs. Sziromhullástól a Kasumin 2 L és a nem antibiotikum Aliette 80 WP használata ajánlott. A tünetek megjelenése után a mechanikai védekezés a leghatékonyabb. A kórokozó sajnos „de facto” itt van a megyében, a védekezést a jövőben be kell tervezni a védekezési technológiába. Jó tudni azonban, ha virágzáskor nem alkalmas az időjárás a fertőzésre, akár több évig is elmaradhatnák a tünetek, elaltatva ezzel a gazda éberségét. Ezért fontos feladat a „tűzelhalás- előrejelzési szolgálat” megyei kialakítása és működtetése. Az elmúlt 5 évben két alkalommaljártam az USA-ban tanulmányúton, többek között ezt a betegséget is tanulmányozhattam, s megbizonyosodtam afelől, hogy lehet a kórokozóval együtt élni, csak ki kell alakítani az „együttélés” technológiai feltételeit. Tehát ma nem „lazás- kodva” beszélünk a betegségről, hanem sokkal inkább azzal a felelősséggel, amely elvárható akkor, amikor ettől az évtől az ország nagy részén jelen van a kórokozó, s a teljes faállományt mégsem vághatjuk ki. Végezetül egy, az interjúban elhangzott alapvető tévedésre is szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy a tűzelha- lást okozó Erwinia amylovora kórokozó nincs „átminősítve”, mind a mai napig zárlati károsító, s fellépése esetén a szakhatóság kénytelen zárlatot elrendelni, s a mentesítést a termelő költségére elrendelni. Tisztelettel: Sallay Pál igazgató, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növény- és talajvédelmi főfelügyelője. Európából jöttem ••• Erdélyi Tamás (Új Kelet) Családi ügyben utaztam Szombathelyre, gyerekkel. Dicsértem a MÁV-ot, hogy átszállás nélkül juthattam el a távoli megyeszékhelyre. Másnap már vissza is kellett jönnöm, s mint aféle mcnetrendolvasó, rájöttem, hogy gyorsabban hazaérek, ha egyszeri átszállással - Győrben - igénybeveszem a Bartók Béla EuroCity vonatot. Ezt újdonságként a Német Szövetségi Vasutak (DB) járatja Frankfurttól (itthon Győr-Buda- pest—Miskolc—Nyíregyháza érintésével) Debrecenig. Hadd folytassam azzal, hogy valóban „nyugati kényelemmel” utaztam, a nagy távolság ellenére egy IC-pótjeggyel — de szinte teljesen üres vonaton! Az a néhány turista, üzletember, látogató aki még Győrben a vonaton volt, a Keletiben leszállt. Talán két család, az én kocsimban mindössze egy Debrecenbe tartó német fiatalember jött tovább, illetve 10-12 hátizsákos fiatal szállt fel a fővárosban. A vonaton színes német és angol nyelvű tájékoztató lapok ajánlják a svájci, az osztrák, az olasz turisztikai látnivalókat - a magyarokat mindössze egy térképes Budapest-pros- pektus. A vonat útvonaltervét gazdagon teleírták a csatlakozási lehetőségekkel — a magyar állomásokról mindössze a Balaton felé való átszállás van jelölve. No, de ha már a külföldieknek nincs csalogató, legalább a hazaiak miért nem veszik nagyobb számban igénybe ezt a pompás, és elég kedvező időpontban járó vonatot? Erre a kérdésre már indulás előtt megkaptam a választ. A nyíregyházi állomás jegykezelő számítógépe nem fogadta el IC-pótjegy-igé- nyemet! Odaérkezésemkor a szombathelyi sem! Amikor hivatkoztam a menetrendre, a pénztáros hosszas telefonálgatásba kezdett - ami közben még azt is vitatta, hogy egyáltalán meg- áll-e a vonat Nyíregyházán! —, míg végre külön, kézzel kitöltött blankettán kiadta az IC-pótjegyet. Mi ez? Lebeszélés? Azért, hogy a menetrend ellenére mi ne vegyük igénybe ezt a vonatot? Talán fél a MÁV, hogy a szép német kocsikból a szabolcsi utasok „fekete vonatot” csinálnak? A kedves kalauz „próbajáratról” beszél, amit a németek kértek, hogy bekapcsolják Európa vérkeringésébe Kelet-Magyarországot is. Nagyon helyes! De így kell ennek, hallgatással, szinte ellenpropagandát csinálni? Azt hiszem, ennek csak egy következménye lehet: a következő menetrend-változáskor kihasználtság hiányában majd törlik a menetrendből a Bartók Béla EuroCityt. S akkor egy - bármily csekély - esélyt ismét elszalasztottunk Európa felé haladásunkban.
