Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-12 / 161. szám
FA Krucsayoltár Restaurátorra vár a barokk csoda Jehova tanúinak kongresszusa a nyíregyházi stadionban Fotó: Racskó Vallásháborúk Európában---------=------------:-------1 V. P. (Uj Kelet) Európa nyugati részén I vérrel áztatott a föld. | Eszak-írországban protcs- tánsok csapnak össze ka- V' tolikusokkal évszázados ellentétek miatt. Az eszkö- ; : zök között nem válogatnak, a politikai szabadságvággyal, függetlensé- jl gi háborúval fűszerezett !-f; vallási fanatizmus már- ;,-j már a középkori inkvizí- | ció gondolkodásmódjá- | nak szintjére hajszolja a megvadult embereket. Á Robbantások, fegyver- dörgések naponta meg- Jtj zavarják az egyelőre an- | goi fennhatóság alatt jj álló szigetcsücsköt. A g1 vallás eszméje, úgy tű- nik, nem tűri meg a tőle- ’ ■; ranciát. II. János Pál pápa ökumenikus összhangra törekvése a világ Jj egyik legfejlettebb részén |fj csupán pusztába kiáltott m szó marad. Németországban egye- lőre nem folyik az utcán vér, viszont a vallási liberalizmusnak nyoma sincs. Az alkotmányukban is megfogalmazott faj, nem, bőrszín szerinti valamint vallási hovatartozás szabadsága és egyenlősége mindenkire vonatkozik, kivéve a Scientology Egyház tagjait. Az Amnesti Intematio- J;; nal nemzetközi szabadságjogi szervezet szakér- tőinek jelentése úgy szól jj a német vallásüldöztetés- .j,/ ről, hogy az a legkemé- ^ nyebb diszkrimináció az öreg kontinensen egy ki- | sebbségben lévő eszme- Jr rendszer ellen. Németor- szágban a demokráciát jj ideológiaként használják g ahhoz, hogy egységes jj gondolkodásmódot ala- :f kítson ki az állam. A né- I met belügyminisztérium megfigyelés alá helyez- I tette a szcientológusokat. I Ezen politikai lépés miatt 1 az egyház tagjainak leve- I lei lefoglalhatok, telefonjaik lehallgathatók, ma- j'J gánbcszélgetéscikct rög- f. zíthctik. A belügyi szer- £ vek kövcttcthctik őket. A | német alkotmányvédelmi f' hivatal ügynökei bcszivá- jgt roghatnak az egyházi tagok üzleteibe, provokál- J halják őket. A brit parlament tagjai- | ból és vallástudósokból álló bizottság legutóbbi németországi látogatását követően nyilvánosságra hozott jelentés szerint németföldön durván nyilvánul meg a diszkrimináció és az üldöztetés, amely a a vallási kisebbség ellen í irányul. A szcientológusokat szinte jogfosztol- takká tették, folyamatosan zárják ki őket a politi- I kai pártokból, kiközösítik Jj helyi társadalmi szervező- I tckből, sokakat clbocsá- I tottak munkahelyükről. A 1 vizsgálat szerint a német i kormány évente több mint * 65 millió márkát fordít arra, ti hogy a „kitaszításra ítélt” * vallási közösségek ellem 1 kampányát fenntartsa. A német kormány ellen í készülődő vádindítvány szerint, az állam vezető- sége az ország alkolmá- I nyál átváltoztatta uszítás- I sá, amely a szabadságjogi korlátozásokra irányul. Fekete Tibor (Új Kelet) A hallgatás egyháza A hallgatás egyházának nevezte a minap Keresztes Szilárd hajdúdorogi római katolikus megyéspüspök az ukrán, román és örmény katolikus egyházakat, melyeknek püspökei egy héten át voltak megyénk vendégei. Hallgattak, mert negyven, másutt hetven évig nem beszélhettek. A szocializmus éveiben csak hazánk volt vidám barakk, másutt nagyobb üldöztetésnek voltak kitéve a katolikus egyház papjai. A nálunk rendszerváltásnak nevezett társadalmi változás szele elérte a kelet-közép-eu- rópai országokat is. A szigorú tiltás engedett Romániában és Ukrajnában, mégsem felhőtlen az örömük. A volt Szovjetunió utódállamaiban egyedül az ortodox vallást tűrték meg, de nekik sem hagytak nagy mozgásteret. A római katolikus egyháznak pedig nem volt lét- jogosultsága ezen a vidéken. A kilencvenes évek elején felébredtek Csipkerózsika-álmuk- ból a gyülekezetek, és szétnézve azt látták, minden romokban hever. Templomaikat elvették, vagyonuktól megfosztották őket, papjaikat elüldözték, és ami megmaradt, az is használhatatlanná vált. Nem járt sokkal nagyobb szerencsével a pravoszláv egyház sem, de legalább hamarabb megtalálták a felemelkedés útját. Igaz, könyvtárrá vagy más kultúrintézménnyé alakítottak sok hagymakupolás templomot, de legalább megmaradtak az utókornak. A szentélyeket néhol megcsonkították, másutt a kegytárgyak hiányoztak, de maga az épület megmaradt. Most abból a szemléletből indulnak ki a keleti katolikus egyházak, hogy több dolog köti őket a pravoszláv egyházhoz, mint ami elválasztja, ezért a boldogulást csak együtt tudják elképzelni. Szeretnék elérni, hogy a keleti örökség ne választaná el a hívő keresztényeket, hanem párhuzamosan, egymást segítve állíthatnák vissza régi tekintélyüket. A keleti katolikus egyházak már három-négyszáz évvel ezelőtt kidolgozták az ökume- nizmus gondolatát. Az akkori uniós elgondolás lényege éppen abban rejlett, hogy mindegy, mely felekezet tagja, de ha keresztény, akkor ugyanabban az egyházban a helye a hívőnek. Romániában kicsit más a helyzet. 1989-ben, Ceauses- cu bukása után katarzist várt az egész ország, ám ehelyett sok minden változatlan maradt. Többek között az egyház sem kapta vissza javait. Például Kolozsváron, ha minden egyházi vagyontárgyat vissza akarnának szolgáltatni, a főtéren nem sok épület maradna állami tulajdonban. A hagyományosan ortodox, illetve görögkeleti vallásé országban a magyar református gyülekezetek száma jelentős még. A katolikus hívők igencsak kisebbségben vannak, mégis igen erős a Szentszék befolyása, aminek a jelentősége politikai szempontból lényeges. Európa egyetlen oltára, amelyiken szoborcsoport ábrázolja Krisztus elítéltetését, kálváriáját, keresztre fe- szíttetését, sírba tételét és végül feltámadását. A feltámadást jelképező glóriás Krisztus-alak az oltár főhelyén hirdeti a megváltó megdicsőülését. A fából faragott remekmű alkotója ismeretlen, talán Eperjesről származó mester készíthette. A szobrász olyan kompozíciós készséggel állította össze az oltár szoborcsoportjait, hogy az elkészült mű egésze a legnagyobb barokk mesterek munkáival vetekedik. Berki Antal (Új Kelet) Több mint kétszáz esztendeje járnak csodájára a hívők a Krisztus urunk szenvedéseit megörökítő oltárnak, anélkül, hogy érdekelné őket az ismeretlenségbe burkolózó fafaragó kiléte. A művészettörténészek időközönként különféle neveket dobnak be a köztudatba, amelyek aztán hamisnak bizonyulnak. Különben is a hívőket sokkal jobban izgatja a megrendelő kikapós életepárjáról szóló legendák sokasága. Krucsay János II. Rákóczi Ferenc ezeres kapitánya, felesége emlékének állíttatta az oltárt, talán engesztelő, megváltásért könyörgő gesztusként. Arról nem szól a fáma, hogyan sikerült felkutatnia a több mint zseniális, valószínűleg akkoriban sem nagyon ismert mestert. Tol- vay Borbála, Krucsay nagy- természetű felesége nem volt a házastársi hűség mintaképe. Az akkori törvények szerint, félrelépései következményeként két ízben is halálra ítélték. Előszőne a szerelmes férj még megbocsájtotta, hogy neje felszarvazta, valószínűleg azért, mert az asz- szony a bűnbocsánat fejébe minden vagyonát urára íratta, de másodszori megcsa- lattatást már nem tudta elviselni Krucsay férfiúi becsülete. Tolvay Borbálát annak rendje és módja szerint 1728- ban lefejezték. Állítólag a pallos, amellyel az ítéletet végrehajtották, a kisvárdai múzeum gyűjteményének becses darabja. Az egykori ezereskapitány mai fogalmaink szerint rablógyilkosságot követett el, hiszen a kivégzéstől kezdve szabadon rendelkezhetett felesége vagyonával, amihez az asszony életben maradása esetén nem lett volna joga. Krucsay hívő katolikus volt, félt az elkárhozástól, így nem csoda, ha cselekedetét később mélyen megbánva, Istenhez fordult feloldozást kérő ajándékával. Akárhogyan is volt, a passió-oltár a barokk egyházművészeti alkotások kiemelkedő emléke. A névtelen mester grandiózus művének csodálatára méltán jönnek Nyírbátorba a nagyvilág szépségre kiéhezett turistái. Az egyszerűségében is méltóságteljes minorita templom mellékoltárán nagyon meglátszik, hogy már jócskán elmúlt kettőszáz esztendős. Aranyozása megkopott, faalakjait megtámadta a szú. Valamikor az ötvenes évek elején került ugyan annyi pénz, hogy úgy- ahogy rendbe tették a műalkotást, de mára végérvényesen veszélybe került az alkotás. A minorita templom nemrégiben került vissza a minorita szerzetesek tulajdonába, és most, hogy újra gazdája lett a műemlékegyüttesnek, talán arra is van remény, hogy az oltárt rendbe tegyék. Mostanra a férgek miatt a sírban fekvő Krisztus-alakot el kellett különíteni a többi szobortól, mert félő volt, hogy az egész oltár áldozatul eshet a falánk bogaraknak. Még nem késő, hogy az ismeretlen eperjesi mester világhírű munkáját megmentsük az örökkévalóságnak. HRHI | A farkasházi templom Csíksomlyói ferencesek
