Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-11 / 160. szám

Hazai krónika 1997. július 11., péntek Véleménynyilvánító népszavazás Hét párti megbeszélés a NATO-ró I MTI^ _______ No vember végéig véle­ménynyilvánító népszava­zást tartanak Magyarország NATO-csatlakozásáról - er­ről egyeztek meg a hét parla­menti párt vezetői csütörtö­kön az Országházban. A Horn Gyula miniszterelnök által kezdeményezett meg­beszélésen arról is megálla­podtak a résztvevők, hogy az Országgyűlés kedden Ma­gyarország NATO-meghívá- sát méltató nyilatkozatot fo­gad el. Erről a kérdésről a külügyminiszter és a pártok képviselői pénteken újabb egyeztetést folytatnak, ahol pontosítják a dokumentum szövegét. Erre azért van szük­ség, hogy olyan javaslat ke­rüljön a Ház elé, amit min­den frakció támogat. így a parlament kedden reggel a Házszabálytól való eltéréssel első napirendi pontként ha­tároz majd a nyilatkozat el­fogadásáról. Hóm Gyula be­jelentette: a kormány folya­matosan tájékoztatni fogja a parlamenti pártokat a várha­tóan szeptemberben kezdődő csatlakozási tárgyalások ér­demi fejleményeiről. A megbeszélésen Horn Gyula mellett Gál Zoltán házelnök és Kovács László külügyminiszter foglalt he­lyet. Az MSZP-t Katona Béla alelnök és Szekeres Imre frak­cióvezető, az SZDSZ-t Kun­cze Gábor pártelnök és Gaál Gyula frakcióvezető-helyet­tes, a Fideszt Deutsch Tamás alelnök és Németh Zsolt frakcióvezető-helyettes, az FKGP-t Tornyán József párt­elnök-frakcióvezető és Lányi Zsolt frakcióvezető-helyet­tes, a KDNP-t Gáspár Miklós alelnök és Isépy Tamás frak­cióvezető, az MDF-et Gé- mesi György ügyvezető el­nök és Demeter Emin frak­cióvezető, az MDNP-t pedig Szabó Iván pártelnök-frak­cióvezető képviselte. Az egyeztetés utáni sajtó- tájékoztatón Horn Gyula hangsúlyozta: valamennyi parlamenti párt történelmi jelentőségűnek tartja, hogy Magyarország lehetőséget kap az Észak-atlanti Szö­vetséghez való csatlakozás­ra. Mindenkit köszönet il­let, aki a legkisebb mérték­ben is hozzájárult ahhoz, hogy a keddi döntés meg­szülessen. Emlékeztetett arra, hogy meghívásunk elsősorban hazánk demok­ratikus átalakulásának, a refor­mok mélységének és konst­ruktív szomszédság-politi­kánknak köszönhető. Meg­említette, hogy a NATO-tag- államok vezetői szerint Ma­gyarország stabilizáló szere­pet tölt be a térségben, Clin­ton elnök Madridban külön méltatta a magyar—román vi­szonyban bekövetkezett pél­damutató előrelépést. Tájékoztató a kormányülésről MTI ___ A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy jövőre májusban, azt követően pedig négyévenként áprilisban tart­sák meg az országgyűlési kép­viselői választásokat — jelen­tette be a csütörtöki kormány­ülést követő sajtóértekezleten Kiss Elemér miniszterelnöksé­gi államtitkár. A kormány a választójogi törvényt több ponton javasol­ja módosítani. Kezdeményezi egyfelől, hogy a kampány­időszakot rövidítsék le 90-ről 72 napra. Szorgalmazza továb­bá, hogy a pártok képviselő- jelöltenként egymillió forintot — összesen tehát 386 milliót - fordíthassanak a kampányra. Szigorítást jelentene az is, hogy képviselőként legalább 5 szá­zalékos párttámogatottsághoz kötnék a kapcsolt listán szerep­lők parlamentbe jutását. A vá­lasztási előkészületekre az idén mintegy 2 milliárd, jövőre pe­dig több mint 3 milliárd forintot kívánnak biztosítani a Belügy­minisztériumnak. Kiss Elemér emlékeztetett arra, hogy a bel­ügyminiszter hétpárti egyezte­tést kezdeményezett a választó- jogi törvény tervezett módosí­tásával kapcsolatosan, de a meg­beszélésen nem képviseltette magát valamennyi párt. Ugyan­akkor a távolmaradók jelezték: fenntartják korábbi véleményü­ket, így összességében vala­mennyi párt egyetértését bírják a tervezett változtatások. Napi tőzsdeinfó Részvény Napi nyitóár Napi átlag Napi záróár MÓL 4290 4346 4275 TVK 3750 3723 3700 Richter 17 650 17 122 17 150 OTP 5850 5884 5900 Kárpótlási jegy 759 809 802 A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerdai napján kisebb mértékű, általános árfolyam- csökkenéssel járó árkorrek­ció történt. A MOL-részvényesek szer­dai jó napja után a záróárnál lényegesen alacsonyabban nyitó részvény elveszítette értékét, s megközelítőleg száz forinttal kevesebbet ért az egy nappal ezelőttihez képest. A TVK papírjainak „szárnyalása” megállt. A szerdai utolsó kötésnél ma­gasabban kezdett a papír, de annál alacsonyabb értéken zárt. A Richter-papírok for­galma is megzuhant, s az ér­tékéhez képest ugyan kisebb mértékben, 17 ezer forint fe­lett állt meg az ára. Az OTP- részvények tulajdonosainak viszont folytatódott a sikeres szériájuk, mivel a kedd óta tartó jelentősebb értékgyara­podás miatt csütörtökre 6 ezer forint alá kúszott a rész­vény ára. A kárpótlási jegy piacán ugyancsak folytató­dott az áremelkedés, s átlép­te a nyolcszáz forintos limi­tet a papír értéke. Forrás: Bu- Ké Bróker Kft. Közvetlen kapcsolatok felső fokon Beszélgetés Szentpéteri Bertalan nagykövetségi titkárral A Magyar Köztársaság kije­vi nagykövetségének első kereskedelmi titkárával, Szentpéteri Bertalannal a kereskedelmi képviseletek megszűntéről beszélget­tünk. Palotai István (Új Kelet)- Mi alapozta meg a válto­zást, és mi a lényege?- Tavaly született egy kor­mányhatározat, amely kimond­ta: meg kell szüntetni a kereske­delmi kirendeltségek rendszerét. Ezek eleddig közvetlenül az IKM, illetve az IKIM fennható­sága alá tartoztak, ugyanakkor kint a nagykövetségek szerves részeként működtek. Ez megha­tározta a kirendeltségek tevé­kenységi körét, de a mozgáste­rét is. Feladatköre gazdaságdip­lomáciai, kereskedelemfejleszté­si, gazdasági kapcsolatteremtői funkciók voltak, diplomáciai státussal védve és támogatva. A védettségnek főleg a konszoli- dálatlan országokban volt ko­molyjelentősége, egyrészt a sze­mélyes biztonság miatt, de fő­ként azért, mert ez volt a munka­végzés alapfeltétele, hiszen így hozzáférhető információkhoz is jutottunk. Ezek igen fontosak voltak a gazdasági kapcsolatépí­tésben, valamint a prognosztizá­lásban. Különösen igaz volt ez a volt Szovjetunió tagállamainak esetében, ahol az utóbbi évek­ben nagyon jelentős gazdasági szerkezetátalakulás és piacgaz­dasági áttérés ment végbe.- Mi jelentette a gyakorlati problémát?- Az ukrán vállalatok közvet­lenül léptek kapcsolatba a mi cégeinkkel, de ehhez a hónuk alá kellett nyúlni, hiszen fogal­muk sem volt az önálló kül­kereskedelemről, a legtöbb eset­ben a partnereket még csak nem is ismerték. Ne felejtsük el, hogy a Szovjetunió fennállása idején mindent központilag, államkö­zi úton intéztek, így például magam is csak Csopig tudtam követni a magyar áruk útját. A változások idején a fő feladat tehát a partnerek közvetlen összetalálkoztatása volt, termé­szetesen megmaradtak bizo­nyos állami funkciók is. Ilyen terület a jogharmonizáció és a külkereskedelmi tevékenysé­gek összehangolása is.- Mikortól lépett életbe a kor­mányhatározat, és főleg mi volt ezzel a kormány szándéka?- Június 30-ával ennek értel­mében megszűntek a kereske­delmi kirendeltségek. Ennek főleg költségtakarékossági és gyakorlati okai voltak. Míg jú­lius 1-éig a világ mintegy 90 országában közel 350 fővel működtek a kirendeltségek, jú­lius 1. után a felálló új irodák száma, és a kiküldöttek létszá­ma közel felére csökkent.- Meg tudják oldani ennyien is a feladatot?- Igen, véleményem szerint ennyien is elegen leszünk. A csökkenés, a fizikai jelenlét fel­számolása, a gazdaságilag szá­munkra kevésbé fontos és ke­vésbé perspektivikus országok­ban, illetve a már konszolidált­nak nevezhető és kialakult kap­csolatrendszerrel rendelkező országokban következett be. Az elsőre példa a dél-amerikai or­szágok esete, ahol csekély a volumen és kevés a kilátás is, a másodikra az EU országai, ahol már minden tiszta és külső se­gítség nélkül megoldható.- Térjünk viharosabb vizek­re. Kissé mintha sokat hallana az ember Ukrajna esetében a maffiáról...- Maffia? Aki meghallja: Ukrajna; elsősorban negatív sztereotípiák jelennek meg előtte: Csernobil, maffia, fizetés- képtelenség. Csernobil sajnos valós probléma, még napjaink­ban is érzékelhetők az utóhatá­sai, és ez így lesz még évtizede­kig. Az atomerőmű teljes bezá­rása napirenden van, ehhez azon­ban szükség van a Nyugat által ígért anyagi bázisra. A maffiá­ról annyit, hogy a különféle motivációval és eszköztárral létrejövő érdekcsoportok az ere­deti tőkefelhalmozódás korában mindig és mindenütt kitermelik a maguk szemetét. Ez törvény- szerű jelenség, és mindenhol megtörténik. Ebből a szem­pontból csak kétféle állam lé­tezik, ahol már volt maffia, és ahol majd lesz. Alapvetően szá­munkra az a fontos, hogy tisz­tességes fizetőpartnerekkel áll­junk szemben.- Mondana számokat?- A Szovjetunió idején az Ukrajnával folytatott kereske­delmi forgalom mintegy 2 mil­liárd dollárt tett ki. A clírin- grubelről áttérve a dollárelszá­molásra, ez nagy törést szenve­dett. A forgalom közel egytize- dére esett vissza. Az első idők­ben - mondhatni - csak a kom­penzációs üzletek köre műkö­dött viszonylag egészségesen. 1992-től azonban örvendetes fejlődés tapasztalható. Az 1993­as 300 millió dollárhoz képest a forgalom 1995-re 650 millió dollárt ért el, a korábbiakhoz képest változatlan árustruktúrá­val. Ez azt jelenti, hogy Ma­gyarország elsősorban mező- gazdasági, élelmiszer-ipari termékeket, közúti, tömeg- közlekedési nagyjárműve­ket, gyógyszereket, növény­védő szereket szállított, míg im­portban az energiahordozók, a nyers- és alapanyagok, félkész termékek domináltak. Mindez a mai ukrán-magyar kapcsola­tokban jelentős problémát okoz, mivel az utóbbi idők ukrán kor­mányzati törekvései abba az irányba hatnak, hogy egyrészt visszafogják a hazai piacon előállított, vagy előállítható ter­mékek importját, illetve ösztö­nözzék a magasabb feldolgozási fokú termékek kivitelét. Ennek szellemében 1995 második félévétől jelentős tarifális és nem tarifális „szabályozókat” vezettek be, így pélául több mint 400 mezőgazdasági és élel­miszer-ipari termék vámtételét jelentősen megemelték 15 szá­zalékról 30-60 százalékra. Ezen felül nagyon szigorú minőségtanúsítási rendszert honosítottak meg. Mindezek hatására 1 ^96-ra jelentős visz- szaesés történt. A magyar ex­port nagyobb arányú vissza­esésével ez a forgalom mint­egy 100 millió dollárral csök­kent. A helyzet azonban még­sem kilátástalan. A fogalom bővítésének több útja is van. Komoly lehetőség kínálkozik az agrár- és élelmiszeripari együttműködés terén, a jármű­programban (Rába, Ikarus és Ganz), valamint az energia- szektorban.- Hol látja számunkra a va­lódi kitörési pontot?- A vámháborúskodás helyett a jövőt a kooperáció felfuttatá­sában látom. Éz nem a régi mód­szer visszatértét jelenti, hanem az új piacgazdaságnak meg­felelő módszerek alkalmazását. A továbbiakban is lehetőség kínálkozik a minőségi magyar termékek exportjára. Fontos cél továbbá a közvetítő kereskedői lánc kiiktatása is, ami ma Uk­rajnában is gyakorlat: költség- növelő és bizalomcsökkentő tényező. A közvetlen partneri kapcsolat mindent leegyszerűsít. Napjainkban valóban nagyon nehéz a gazdasági helyzet, de fi­gyelembe véve azt, hogy Ukraj­na a maga 53 milliós piacával a legnagyobb közvetlen szomszé­dunk, s jelentős hagyományai vannak a közvetlen kapcsolatok­nak, továbbá érzékelvén az olt csírájában már fellelhető fejlő­dést és stabilizációt, kijelenthet­jük: Ukrajnát komolyan kell vennünk. Most már, úgy érzem, valóban reális alapjai vannak re­ményeinknek. Tolerancia és hagyomány Fekete Tibor (Új Kelet) Az idén negyedik alkalom­mal rendezik meg Debrecen mellett, a Vekeri tavi ifjúsági táborban a Tolarencia ’97 fesz­tivált és tábort. Az előzmények 1994-ig nyúlnak vissza, ami­kor magyar és osztrák ifjúsági szervezetek elhatározták, né­hány napot együtt töltenek a tolerancia jegyében. A másság elfogadásának nincs nagy ha­gyománya nálunk. A szocializ­mus negyven éve többek kö­zött arról szólt, hogy be kellett állni a sorba, és olyanná kellett (volna) válni, mint a többiek. A rendszerváltással együtt szerencsére ebben a szemlélet­ben is változás következett be. Na nem egyik napról a másik­ra, de fokozatosan és apró lé­pésenként. Először csak eltűr­jük, majd elfogadjuk a másként gondolkodókat, azokat, akik­nek más a bőrszínük, testi vagy szellemi fogyatékosok, esetleg csak egyszerűen más a világ­nézetük. A szerdától szombatig tartó fesztivál rendezői igyekeztek olyan belépőjegyárakat kalku­lálni, hogy ez ne legyen aka­dálya a résztvételnek. Várható­an közel száz vendéget, zene­kart, együttest vagy csoportot várnak a színpadokra. Az is­mertebbek közül pénteken lép fel a Kispál sa Borz, a Cabinet Rt., valamint a Calcutta trió. Amellett, hogy a zenéé a főszerep, természetesen lesz Afrika-fesztivál és színházi sátor is. A művésztanya előtti részen lépnek fel a tűznyelők, a gólyalábozók és más csepű- rágók. \ Hírről V hírre Fekete Tibor (Új Kelet) A füst felszállt, a döntés megszületett, hazánk az első körben megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val. A magyar saj­tó már jó előre sugallta, mi­lyen döntés várható a mad­ridi csúcson, és szinte két­séget sem hagyott, hogy pozitív lesz a végítélet. Azt azonban tudni kell, hogy ez még nem végleges dön­tés, és többek között az MSZP 1994-es választási ígéretének megfelelően még népszavazást is kell tartani a kérdésről. De ho­gyan nézne ki, ha a nagy­hatalmú brüsszeli politiku­sok elfogadják jelentkezé­si szándékunkat, ugyanak­kor a magyar nép pedig el­utasítaná a referendumot. Megint a megkérdezé­sünk nélkül, a fejünk felett döntöttek. Megint csak úgy teszik fel a kérdést: ugye jó lesz, ha tagjaivá válunk aNATO-nak? A kormány minden fóru­mon hangsúlyozza, semmi­lyen befolyása sincs a köz- szolgálati televízióra, en­gem mégis borzasztóan za­var az a direkt ráhatás, ami az ország első számú médi­umából felénk árad. Előbb Juszt László műsorában az ellenzők kaptak megnyi­latkozási lehetőséget, míg szerda este még műsorvál­toztatást is beiktattak, csak együtt élhesse át az ország a hurráoptimizmust. A köz­vetítés során végig kétér­telműen fogalmaztak. Egy­részt, mintha tiszteletben tartanák a népszuverenitás elvét, mindig hozzátették, ha a népszavazáson is jó­váhagyják; másrészt kétsé­get sem hagytak afelől, hogy mi lesz a nép dönté­se. Tényként kezelték, és állandóan belénk akarták szugerálni, hogy most már több mint ötven százalékos arányban akarja a magyar nép a NATO-tagságot, sőt legutóbb már hatvan száza­lék feletti volt ez az arány. Ez is csak részigazság, mert csak a biztos szavazók kö­zül mondta több mint fele, hogy akarja a tagságot. Márpedig ez az összes sza­vazópolgár számának még a felét sem éri el. Félreértés ne essék, nem vagyok a NATO-tagság el­len, de még nem döntöttem el, hogyan fogok szavazni, és engedtessék már meg, hogy én, a nép egyszerű fia élhessek jogommal, és ma­gam dönthessék arról, hova húzom majd az X-et. Agymosás ez a javából, és tartok tőle, hogy a várható népszavazás közeledtével csak felerősödnek ezek a módszerek, a hangnem pe­dig eldurvul. A Hom-kor- mánynak legalább a külpo­litikában sikereket kell fel­mutatni, mert a hazai színté­ren minden sikerpropagan­da ellenére sem áll olyan jól a szénájuk, mint azt hirde­tik magukról. A csatlakozás ellenzői is megtalálják azo­kat a csatornákat, ahol szól­hatnak a néphez. Ha ez ilyen nagy csinnadrattával megy, mi lesz a választás előtti kampányidőszakban?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents