Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-10 / 159. szám

Városlátogató Ezúttal a városközpont helyett árnyas, félreeső uta­kon sétáltunk, hogy alkalmi interjúalanyokat keres­sünk alábbi kérdéseink megválaszolására. 1. Elégedett az idei meggyárakkal? 2. Mire van szüksége On szerint a városnak? 3. Hová készül most, és mi az álma, hol szeretne nyaralni? 1. Nekünk nincs megyünk, ebben nem vagyok érdekelt, de úgy tudom, hasonló az ár a tavalyihoz. 2. Egy uszoda kellene, hogy a gyerekek a téli hó­Osváth Ferertcné napokban is sportolhassa­nak. A sportcsarnok már megépült, oda járnak a gye­rekek. A kisfiúnk most lesz nagycsoportos, szeretnénk sporttagozatos iskolába Írat­ni, de uszoda nélkül ez ne­hezen megy. 3. Az unokanővéremék- hez Borsodba, majd Pestre a nővéremékhez, és Ugornyá- ra szoktunk járni hétvégen­ként. Külföldre szeretnék egyszer utazni, Görögor­szágba, Spanyolországba — ezek azonban nagy vágyak, majd meglátjuk, mi lesz belőlük. Kapitor Ferenc f -ar-fP* V ypr 1. Elégedett vagyok, mert nekem nem sok van. Más árakhoz viszonyítva lehetne több is, de elfogadható. 2. Legelőször is egy kór­házra lenne szükségünk. Szálkán van legközelebb, de még az is elég messze van. 3. Nincs rá fedezet, ezéri nem megyek sehová. Görög­országba szeretnék egyszer eljutni. 1. Nagyon jónak tartjuk, bár volt 180 forint is, és le­vitték 170-re, még ez is jó. Reméljük, ez az ár megma­rad. 2. Sok mindenre lenne itt szükség. A fiataloknak már Apjok Antalné megvan a kultúrház, az öre­geknek az otthon, amit most fognak bővíteni. A sáros uta­kat le kellene burkolni, és van még más is, ami most hirte­len nem jut eszembe. 3. Nem megyünk nyaralni. Beregfürdőn voltam az egy­házi üdülőben, az nagyon-na- gyon jó volt. Három napot töltöttem ott, a fájós lábamat kúráltam a gyógyvízzel. Jó is, olcsó is, csak dicsérni tudom. Az álmom Hajdúszoboszló. Nagyon régen, fiatal korunk­ban voltunk ott, de ma már nem engedhetjük meg ma­gunknak. Oda szeretnék még egyszer eljutni. 1. Mennyi is most? 170? Kétszázról hallottam, de még ez sem rossz. Elfogad­ható, hiszen ezt még fel is dolgozzák, konzerválják, sok a költség, amíg a pol­cokra kerül. 2. Arra lenne itt szükség, hogy a Titász-vezetők ne szá­molják fel ez év december 31-éig a helyi kirendeltsé­get. Az az elképzelésük, hogy 40 kilométeres körzetben ne legyen két kirendeltség, Szál­ka pedig ide mindössze 33 kilométerre van. Hozzánk tar­tozik azonban többek között Nagyhódos is, ami már nem fér bele a 40 kilométerbe. Ez a város egy 13 települést el­látó rendőrséggel, 20 telepü­lést szolgáló, éjjel is nyitva tartó patikával rendelkezik. Csengersimán jövő évben épül a többsávos, nemzetkö­zi határátkelő, ahol nem mindegy, hogy innen vonul­nak ki egy elektromos hibá­hoz, vagy Mátészalkáról ko­cognak ki 4 óra múlva. Azzal még csak egyet lehet érteni, hogy ne legyen kirendeltség és regionális központ is, hi­szen az duplázás. De egy ek­kora körzetet nem lenne sza­bad magára hagyni. Az nem fejlesztés, hogy nehezítik az ellátást. 3. Sehová. Az álmom az, hogy a gyerekeimmel egy kö­zös, családi nyaralásunk le­hessen. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor 1997. július 10., csütörtök Épülő testvérvárosi kapcsolatok Almatermesztési technika az osztrákoktól Az önkormányzat aktuális feladatairól ezúttal a város jegyzőjét, Simái Zoltánt kér­deztük.- Számos tervünk és felada­tunk van. Szeretnénk a környe­ző települések bevonásával egy térségi szennyvíztisztító telepet építeni, és pályázatot nyújtottunk be szilárdhulla- dék-lerakó építésére is, mivel a jelenlegi szemétlerakó már nem felel meg a város igénye­inek. A Nagykárolyi út foly­tatásában külterülti út építé­sére pályázunk, 3,2 kilométer­rel akarjuk meghosszabbíta­ni, hogy a mezőgazdasági te­rületeket minden időjárásban meg lehessen közelíteni a gé­pekkel. Idén nyáron intézményi kar­bantartási munkáink a legszük­ségesebbekre korlátozódnak, pénzügyi akadályok miatt ko­moly felújításra nincs lehe­tőségünk. A jövőben szükség lesz renoválásokra, különösen a két óvodánál, erre megpróbá­lunk pénzt előteremteni. Szépen alakulnak baráti kapcsolataink külföldi váro­sokkal, a szlovén Lendvával, a romániai Negrestivel és az Ausztriában található Puck­kal. Ez utóbbi település az osztrák almatermelő vidék központja, és ilyen minősé­gében segítségünkre van az intenzív almatermesztés csen- geri meghonosításában. Az önkormányzati delegációval almatermelő gazdák is elláto­gattak Puckba, ahol elleshet­ték az osztrák gazdák 20-25 éves tapasztalaton alapuló technikáját. Az önkormányzat és a na­gyobb gazdálkodó szervek 350 ezer forintot adományoz­tak a Petőfi térre tervezett, Csenger nagyjait ábárázoló szoborkompozíció elkészítésé­re. A költségek fennmaradó ré­szének összegyűjtésére Csen­ger Közterületeiért és Köztéri Képzőművészeti Alkotásaiért néven közalapítványt hoztunk létre, melynek számlájára vár­juk minden magánszemély, vállalkozó és cég felajánlása­it. Létrehoztunk egy másik közalapítványt is, Csenger Vá­ros Jóléti Szolgálat elnevezés­sel. Ennek célja, hogy a város rászoruló polgárainak munka­helyet próbáljon teremteni, fel­kutatni, és pályázatokon ke­resztül közvetlen segítséget nyújtani. Ez nem segélyezést jelent, a cél kimondottan a munkahelyhez juttatás. Az ala­pítványt azért hívtuk életre, mert munkahelyteremtési prog­ramok támogatásáért lényege­sen nagyobb eséllyel indul egy közalapítvány, mint egy ön- kormányzat. Idei fő feladataink közé tar­tozik még egy pályázati támo­gatásból az időskorúak szoci­ális otthonának bővítése. En­nek nyomán hat emberrel többnek tud majd otthont adni a jelenleg 15 fő befoga­dására alkalmas intézmény. Zajlik a városban a szociális földprogram, intenzív uborka­termesztésre alakította ki az önkormányzat a technológiát. A földet igénylő mintegy 30 család itt öntözéses rendszer­ben termelhet uborkát, és jut­hat ezáltal munka- és kereseti lehetőséghez. A befolyt bevé­tel egy részét a termelők kap­ják, a többiből fedezzük a mű­ködési költségeket, és tartalé­kot képzünk a következő évi termeléshez. Végül, de nem utolsósorban, támogatást kap­tunk a Népjóléti Minisztéri­umtól cigány közösségi ház kialakítására, ennek is most kezdjük a szervezését. Csenger Kis hírek Csökkent a születések száma. Az év eleje óta 30 gyerek született a városban, de ez a szám alacsonyabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában, és a kismamák száma is kisebb. Öröm az ürömben, hogy egyre töb­ben mondják ki Csenger- ben a boldogító igent. Ed­dig 14 pár esküdött örök hűséget egymásnak a város­ban, augusztus 30-áig pedig továbi 12 esküvőt jelentet­tek be a polgármesteri hi­vatalban. Rangos esemény színhe­lye lesz a város jövő hó­napban, ugyanis a csenged ifjúsági sporttelepen ren­dezik az augusztus 20-ai megyei ünnepséget. Érdemes pályakezdőket alkalmazni Helyben kell munkát találniuk Az évtized elején megjelenő munkanélküliség tette szüksé­gessé a munkaügyi kirendeltsé­gek létrehozását 1990-ben. Me­gyénkben 14 ilyen intézmény alakult, melyekből mára 10 ma­radt. A csengeti is a megmaradók közé tartozik, hiszen összevoná­sa vagy felszámolása más intéz­ménnyel fel sem merülhetett. A munkanélküliek aránya magas, a harmadik helyen van a megyé­ben, a város messze esik más helyektől, ahol kirendeltség mű­ködik, elzárt a többi térségtől, és azért is szükség van a munkájára, mert H település 14 ezer lakója tartozik „fennhatósága” alá. Az aktuális helyzetről, munkájukról és a javulás, fejlődés esélyeiről kérdeztük Apáti Katalint, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Csenged Kirendeltségének vezetőjét.- Térségünk elzárt a többi vidéktől, ezért az itt élők gond­jait elsősorban helyben kell megoldani. Az emberek a távol­ság miatt nem tudnak ingázni, elmenni, Csengerben és környé­kén kell munkát találniuk. Jelen­leg 1376 regisztrált munkanél­külit tartunk számon, ez közel 80 fővel kevesebb az elmúlt év hasonló időszakához mérve. A legnagyobb problémánk, hogy ma a munkanélküliek 60 száza­lékát, pár hónapja pedig még 70 százalékát a férfiak tették ki. Többnyire a családfő munkanél­küli, és ez jobban kihat a család életére, mintha a feleség nem kapna munkát.- Miért van több állástalan férfi?- Vidékünkön döntő többség­ben a feldolgozóipar van jelen, ami elsősorban női betanított, illetve szakképzett munkaerőt igényel - ez a fő ok. A férfiak korábban a temelőszövetkezetek melléküzemeiben dolgoztak géplakatosként, gépszerelőként, vasipari munkásként. A szövet­kezetek megszűnése után nem tudtak elhelyezkedni. A munkaügyi központ épülete- Valós adat-e a munkanélkü­liek számának csökkenése, vagy csak a regisztrációból kiesettek — valójában továbbra is munka- nélküliek - miatt mutatkozik ja­vulás?- A javulás pillanatnyilag re­ális, valós csökkenést jelent. Elsősorban nőknek sikerült mun­kát találniuk, a cipőgyár vett fel dolgozókat, valamint az idény­jelleggel működő feldolgozó- üzemek foglalkoztatnak embe­reket. Nekik december környé­kén megszűnik a munkaviszo­nyuk, ezért a mukanélküliek szá­ma az év elején általában megnő, nyár elején pedig kevesebb. Va­lamelyest csökkent a munkanél­küliek száma a közmunkata­nácstól elnyert pályázatok nyo­mán is. A térségben öt település élt a pályázati lehetőséggel, ez­által közel 100 szakképzetlen ember jutott álláshoz. Ezen felül a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is nyert támogatást közel 100 szakképzetlen férfi közmunkásként való alkalma­zásához. Most elsősorban a tar­tós munkanélküliekkel foglal­kozunk, azokkal, akik több mint egy éve a nyilvántartá­sunkban vannak, és azóta nem sikerült semmilyen aktív esz­közzel munkába helyezni vagy képzésbe bevonni őket. Őket megkerestük, próbáljuk megtud­ni, milyen elképzeléseik vannak, milyen segítségre lenne szüksé­gük, hogyan tudnának vissza­jutni a munka világába.- Milyen munkához jutást segítő programjaik futnak je­lenleg?- Pályakezdők és tartós mun­kanélküliek számára szervez­tünk programokat. Június 20-án rendeztünk pályakezdőknek nyílt napot. Erre közel 100 pályakezdő munkanélküli jött el, és meghívtuk az alkalmazásukat fontolgató munkáltatókat is. Elsősorban nem termelő vállala­tok, hanem önkormányzatok képviselői jelentek meg, akik a közeljövőben tervezik pálya­kezdők felvételét. Tájékoztattuk a pályakezdőket arról, milyen támogatást kaphatnak munká­hoz jutásuk elősegítése érdeké­ben. Kiemelném a munkatapasz­talat-szerzési támogatást, amely iránt nagy az érdeklődés. Ha a munkáltató vállalja, hogy mini­mum napi 4 órás munkaidőben és legalább 360 napon keresz­tül alkalmazza a pályakezdőt, és a nyilvántartásába vételétől már eltelt 90 nap, a 360 napra a mun­kabér 50-100 százalékáig adha­tó támogatás. Ez azonban szak­képzetlenek esetében nem ha­ladhatja meg a minimálbér más­fél, középfokú végzettségűeknél a kettő, felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél pedig a kettő és félszeresét. A nonprofit szfé­rában (egyesületek, alapítvá­nyok) a munkabéren túl annak járulékaival is támogatjuk a munkáltatót. A munkáltatók pillanatnyilag pályakezdők alkalmazására kaphatják a legnagyobb kedvezményt az államtól. A nyűt napon mint­egy 20 fiatalnak sikerült állási találni. Az elmúlt év decem­ber 6-án rendeztünk először állásbörzét, ahol lehetőséget adtunk munkáltatók és mun­kavállalók találkozására. En­nek nagy sikere volt, ezért idén újra szeretnénk megren­dezni.- A munkához juttatásnak egyik módja lehet az átképzés. Indítanak tanfolyamokat a közeljövőben?- Igen, három, Csengerben induló képzésre hívnám fel a tartós munkanélküliek figyel­mét. Az egyik a szeptember­ben kezdődő bolti eladói, a másik kettő a szervezés alatt álló hegesztő, illetve száraz­tészta-készítő tanfolyam. Ezek a munkanélküliek szá­mára semmilyen költséggel nem járnak. Két vállalkozó jelezte, hogy végzett he­gesztőket, illetve száraztész­ta-készítőket alkalmazna. Úgy tűnik, sikerül újabb mun­kanélküli férfiaknak állást ta­lálni. A közeljövőben egy né­met-magyar vegyesvállalat, a Bico-System Kft. kezd mű­ködni a városban, és mintegy 30 vasipari munkásnak kínál elhelyezkedési lehetőséget. Távlati terveikben 50-60 sze­mély foglalkoztatása szere­pel. Rövidesen egy cipőtalp- fröccsöntő cég is üzemel majd, és ez újabb 7-8 dolgozónak ad lehetőséget. A közelmúlt­ban benyújtott területfejlesz­tési pályázatok kedvező elbí­rálása esetén is jó néhány munkanélkülinek tudnánk állást ajánlani. Muraközi Emil

Next

/
Thumbnails
Contents