Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-07 / 131. szám

A pompa időszaka (1720-1785) A rokokó ruházat a merev, reprezentatív barokk divat­ból könnyebb, kecses, némelykor már ledér, mester­kélt rokokó divattá fejlődött. A költséges selyemanya­gok egyszínűek, apró mintásak és pazar hímzésekkel díszítettek voltak, a korra jellemző pasztell színekben. A női robe-okat fényűző gazdagsággal díszítették be­rakások, fodrok, szalagok, csipkék és művirágok. A rokokó kor végén a divatban az angol hatások erősödtek. A ruházatban polgári elemek jelentek meg, és praktikusabb lett a viselet. Mi legyen a ruha alatt? A fehérnemű egyre inkább a test szobrásza - kiemel vagy laposra formáz. Milyen a legjobb? Az, amely a komfortérzést nagyszerűen ötvözi a harmóniá­val. Néhol takar, néhol kacéran sejtet. A fehérneműdivat irányítói nem dolgoz­tak ki a ’97-es évre konkrét témákat, inkább hangulatokat, színeket álmodtak meg, amelyek életstílust, temperamentumot fejeznek ki. Fehérnemű. Már ne­vében hordozza színét, azaz eddigi kizárólagosan elfogadott árnyalatát. Nem tagadható, hogy a klasszikus, romantikus al­sóneműk még mindig fe­hérben a legszebbek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy léteznek még színek. Európában még talán nem is annyira, de az Egyesült Államokban főleg a színes bugyik, melltartók, kombi­dresszek a legelterjedteb­bek. Ne tessék csak pasz- tellzöldre, kékre, netán ba- rackvirágszínre gondolni! Sötétkék, padlizsánlila, borvörös, ciklámen már- már megszokottnak mond­ható. Az idei felsőruházati divatszínekhez - narancs, kivi, napsárga - természe­tesen megjelentek a har­monizáló, azonos színű melltartók, bugyik. A fazo­nok, formák kavalkádja fel sem sorolható. Á melltar­tók között megtalálható a sportos pamuttól az azonos színnel hímzett csipkebeté­tes vagy teljesen csipkés fazonig szinte minden. A tervezők nem akarják kihagyni a díszítés lehetőségét a vállpántokon, ezért visszaszo­rulóban van a lekapcsolható pántos fazon. A csipkés vállpántok szélesednek, az egy­szerűbbek pedig szinte a hónaj alól kúsz­nak elő. A bugyik fazona is változó. Egyre kevesebb a tanga, az oldalpántok a csípő­csont közelében maradnak, általában fedik azt. Nagyon sikkesek a nadrágocskák, vagy bővebb változatuk, a francia fazonú bugyi. Széles a paletta, mindenki — a tervezők el­vei alapján - megtalálhatja a temperamen­tumának, életstílusának megfelelőt. Kinek fontos o szép 61,7% alsónemű? Összesen 51,9% 24,6% 16-24 évesek 25-39 évesek 40-59 évesek 60-69 évesek Női divat Az abroncsszoknya a kü­lönböző társadalmi réte­gekből származó hölgyeken is megjelent. Eleinte kupola­formájú volt, a lefelé egyre nagyobb fa- vagy vasabron­csokat viaszosvászonnal kö­tötték össze. Később elöl és hátul lelapították, így tipikus ellipszisalakot értek el. A most már halcsontból elő­állított váz, a panier (kosár) hatalmas méreteket öltött, és az ajtóknál csak oldalazó közlekedést tett lehetővé. Az alsószoknya, a jupe viszonylag laposan lógott az abroncsszoknya alatt, és agyoncicomázták fodrokkal, szalagokkal, virágfüzérrel és virágkölteményekkel. Az eltérő színű felsőszoknyán elöl egy háromszög alakú nyílás volt, és a sarkait ki­hangsúlyozták. 1775 körül, amikor a divat a lábakat látni engedte, oldalra fogták a szárnyakat, hátul megemel­ték, és eleinte egy abroncs­váz, később egy farpáma fö­lött Cul de Paris-vé (párizsi far) duzzasztották. A vállfűző elöl csúcsos fo­dorban, schneppe-ben kes- kenyedett el, nagyvonalú kivágását gyakran fodrokkal díszítették. A betétet, az úgy­nevezett steckert is pazaml díszítették. A könyökig érő, szűk ujjakon is többszörös fodrok és szalagok ültek. A felsőruha is ugyanabból az anyagból készült, neve: manteau. A hőn vágyott da­rázsderekat az ezalatt hordott fűző segítségével érték el. A contouche, a polgári és kényelmes utcai, otthoni és utazómha egybeszabott volt, és lazán ráomlott az abroncs­szoknyára. Elöl szalagok tar­tották össze, hátul pedig mély redői voltak, az úgynevezett Watteau-redők. Férfidivat A díszes szegélytűs, ele­gáns justaucorps térdig ért, és általában nem takarta el az alatta lévő, csípőig érő mel­lényt. Voltak zsebei, valamint hasítékok oldalt és a hátolda­lán. Acsipkezsabós, gazdagon díszített ing is látható volt szé­les és bő kézelőjével. Az idők folyamán a köpeny és mellény derékon aluli részét halcsont­tal és lószőrrel megerősítették, s ezáltal ez a rész messze elállt a csípőtől. A félhosszú térdnad­rág, a culotte többnyire bár­sonyból készült. Kezdetben fe­hér térdharisnyát hordtak hoz­zá, amelyet a nadrág felett rög­zítettek, később a lábszárnál a nadrágokat oldalt gombos ha­sítékkal látták el, és szíjjal kap­csolták össze a harisnya felett. Kellékek A nők bájos loknis frizurá­jukon kis csipkefőkötőt, toliból, virágokból vagy csipkéből ké­szített apró fejdíszt viseltek, vagy magas váz segítségével készítették el frizurájukat, és gazdagon díszítették azt. A fér­fiak parókájuk oldaltincseit loknizták, homloktincseiket nagyon magasra tupírozták, hátul pedig varkocsban vagy összefonva copfban hordták. Ä háromszögletű kalapot csak rit­kán tették fel, többnyire a hó­nuk alatt vitték. Az erős púderozás, sminke­lés, valamint a férfiparóka tár­sadalmi privilégiumnak számí­tott. A rokokó korára jellemző volt a szürke vagy fehér hajpor. A nők kedvelték a nagyon helyes, magas és lendületes sarkú cipőket. Általában hím­zett anyagból készült, lecse­rélhető díszcsat és szalagdísz volt rajta. Otthon hímzett, sar- kas papucsot viseltek. A több­nyire bőrből készült csatos férficipők sarka félmagas volt, a cipőorr pedig gömbölyített. Míg a hölgyek dekoltázsát gyakran csak egy szalagfodor, illetve egy medálos szalag dí­szítette, a ruhájuk és frizurájuk gyöngyökkel és drágakövekkel volt kirakva. Kedveltek voltak a többsoros gyöngykarkötők és gyémántberakásos fülbevalók. Nélkülözhetetlennek számított a legyező, kesztyű, tarsoly, va­lamint a muff. A férfiak hosszú óraláncokkal ékesítették magu­kat. A kard az úriember-vise­let elengedhetetlen alkotóele­mévé vált. Mint az öltözködésre általá­ban, a fehérneműjük kiválasz­tására is sokkal nagyobb gondot fordítanak a hölgyek, mint az urak. A német Textil Wirtschaft- felmérése szerint kétszer annyi nőnek, mint férfinak fontos a szép fehérnemű. A divat iránt érdeklődő nők 77 százaléka szá­mára a szép alsónemű ugyan­csak fontos. Az öltözködési nor­mák mérsékelt követői közül csak minden harmadik vallja ugyanezt, a divat iránt közöm­bösek társaságában csak minden ötödik figyel alsóneműje vonzó megjelenésére. A felmérés sze­rint a hölgyek 42 százalékának fontos, milyen bugyit, melltar­tót, kombidresszt visel. Hogy ez megfelelő arány-e, mindenki el­döntheti. Az viszont tény, hogy jóval érdeklődőbbek a nők a Már nem csupán a látványra összpontosítanak a tervezők, vagy ahogyan manapság neve­zik, dizájnerek, s ez az irányzat egyaránt hódít a párizsi divatvi­lágtól a műszaki formatervezé­sig: már külön tervezik a gépek - és szövetek - hangját, tapintá­sát, súlyát, sőt szagát-illatát is. A Time magazin szeriül a drá­ga bőrholmikat gyártó brüsszeli Delvaux cégnél a bőr vizsgálata eleve a szaglással kezdődik, s már küldtek vissza árut, amiért nem a megszokott bőrillatot árasztotta. A második vizsgálat a tapin­tás. Ez talán nem meglepő a bőriparban, ahol a puhaság az egyik fő minőségi jellemző. Ám Christian Lacroix párizsi divat- tervezőről tudott, hogy órákig simogatja a kelméket, mielőtt előveszi a rajzlapot, hogy meg­tervezze modelljeit. Az Ericson tervezőstúdiójában a legújabb mobiltelefonnál eltér­tek az iparágat uraló könnyű mű­anyagoktól, s a 388. típusjelű készülék keretét éppen a tapin­tás okából fémből készítették el: ez kicsit megdrágítja ugyan a gyártást és nehezebbé teszi a ké­szüléket, viszont hűvös tapintá­sa a minőség érzetét kelti a tele­fonálóban. Azzal, hogy nagy hangsúly került a tapintás érzékszervére, szép irányt, mint a férfiak, akik­nek csak a 22 százaléka ad arra, hogy alsónadrágjának fazona, színe milyen legyen. A szép fehérnemű fontossá­ga és az életkor nagyon szo­ros kapcsolatban áll egymás­sal. A legifjabb korosztályban, a 16-24 évesek közül a megkér­dezettek közel kétharmada tart­ja fontosnak, hogy fehérnemű­je esztétikus legyen. A 25-39 éves korosztály több mint fele tartja fontosnak, mit hord a nad­rág vagy szoknya alatt. E kor felett viszont veszít fontosságából az intim ru­hadarabok szépsége, elő­térbe kerül, hogy mennyi­re kényelmes, olcsó, stra­pabíró. Érdekes adat, hogy a 60-69 év közötti korosz­tály hölgytagjainak közel negyede még mindig fon­tosnak tartja, milyen alsó­neműt visel. Természetesen nem kell elfelednünk, hogy az igényes fehérneműk, „csipkecsodák” megvéte­lekor igencsak a pénztárcák mélyére kell nyúlnunk, s nem minden esetben enge­dünk szemünk, ízlésünk csábításának, ha vásárlás­ra kerül a sor. Az oldalt írta és összeállította Hatházi Andrea viselve. S a csodás mű­anyagnak akusztikai tulaj­donsága is van: nincs hangja. A tapintás, hangok és szagok-illatok előtérbe kerülésével olyan új ruha­anyagok keletkeztek, ame­lyek látszólag szorosan il­leszkednek a testre, való­jában azonban kényelmet adnak, s az olasz tervezők szerint ezzel forradalmasí­tották például a férfiöltö­nyök világát. Raymond Weil új kollek­ciójához acélból és szén­szálból tervezte az órákat, szíjuk pedig természetes gumiból van: ez így egye­síti a szépséget, a kényel­met és a szabadságérzetet - mondta Weil. Az összes érzék kínál­ta lehetőségek kihaszná­lása annyiból is felszaba- dítóan hat, hogy már nem csupán a látvány szépsé­gére kell törekedni, s esetleg szenvedni érte. A „többdimenziós” stílus­ban több lehetőség nyílik a személyes stílus kiala­kítására, s vissza is hat: az igazán „saját” stílusban jobban érezhetik magu­kat, és ettől megszépül­hetnek a hölgyek - mond­ta az egyik tervező. Az érzékek világa az anyagok keverése önmagá­ban is jelentőséget nyer. Jill Sanders divattervező selyemmel felérően lágy bőrökből redőzött felsőrészeket varr, míg Párizs­ban, Swarovskinál most rózsafá­ba foglalják a kristályokat. A ta­pintás áll az új divatanyagok mö­gött is: ezek könnyűek és kissé áttetszőek, mint példáéul Kari Lagerfeld párizsi bemutatóján, ahol a közönség enyhén áttetsző tweed-anyagokat láthatott. La­gerfeld ki is jelentette: „A divat­világ legnagyobb fordulatát az új anyagok hozták, amelyek új dimenziót és új megközelítése­ket diktálnak”. A Du Pont vegyipari világcég a létező legfinomabb szálakból szőtte Tactel Multisoft elneve­zésű anyagát (amely név első tagja a tapintásra utal): az ebből készült kötött áruk lefolynak a hölgyek ujjai között, mint a víz, és finom érzést keltenek a bőrön

Next

/
Thumbnails
Contents