Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-06 / 130. szám
Gazdaság Fekete Tibor (Új Kelet) Bő két hét, és a legmeredekebben süt a nap. Június 22- 24. között leghosszabbak a nappalok és legrövidebbek az éjszakák. Most valóban nagyon lényeges, hogy zavartalanul süssön a nap, hisz a növényi vegetációnak ez a legjelentősebb időszaka. Az utóbbi hetek szükségleten felüli esőzései a homokos talajokon szerencsére nem okoztak komolyabb károkat, de megyénk: északi, északkeleti részein, ahol már félkötött a talaj, olt a melyebben fekvő részeken bizony megmaradt a csapadék, és a vízátemelő szivattyúk beüzemelése is szükségessé vált. Számíthatunk arra, hogy a felmelegedéssel együtt megnő a levegő relatív páratartalma, azaz nő a gombafertőzések esélye. A védekező permetezés megkezdése előtt azonban gondoljunk a már szedésre érett zöldségekre és gyümölcsökre is. Hétről hétre a kiskertekben Kevesebb lesz a cseresznye A földieper a magasabb és naposabb helyeken már érik. Még egy háromnapos várakozási idejű szer sem biztos, hogy megfelel, hisz a szamócát naponta kell szedni. Mégis azt mondjuk, hogy inkább poshadjon el néhány szem vagy néhány kiló szamóca, mint odavesszen az egész éves gyümölcstermés. Az utóbbi egy-két napban viszonylag gyér volt a levegőmozgás, és ez kedvez a permetezésnek. Kellő odafigyeléssel kikerülhetjük a zöld- ségágyásokat és a termőhelyeket. Ha azonban csak a legkisebb esélye is megvan annak, hogy mérgező hatású permetszer juthatott a szedésre érett tennesre, akkor inkább várjuk ki az előírt időt. Nem ér annyit az egész, hogy megérné egészségünket is kockáztatni. Kötözni kell a szőlőt. Akik hét-tíz nappal ezelőtt elmulasztották ezt megtenni, azoknak a hirtelen feltámadó viharos szél összetörte a gyenge hajtásokat. Napokon belül várható a szőlő virágzása. Mind a virágzáshoz, mind a termés kötéséhez elengedhetetlen a csendes idő. Most remény van arra, hogy békésen elteljen ez az időszak. A pero- noszpóra és a liszthannat újra támad. Mindkét fertőzés kezelésére már vannak olyan pennet- ■ szerek, amelyek a méhekre nem veszélyesek. Inkább ezeket használjuk. A néphiedelem úgy tartja, hogy a diófát sem metszeni, sem permetezni nem kell. Sajnos nem így van. Metszeni valóban nem szükséges, de a fiatal fa koronáját belátásunk szerint alakítani kell. Újabban pedig megjelentek rég elfeledett betegségek, amelyek károsítják a dióültetvényeket. Úgy tűnik, az idén kevesebb lesz a meggy- és a cseresznyetermés. Legalább ami megmaradt, azt próbáljuk megvédeni. Megjelentek a levéltetvck, amelyek néhány nap vagy egyetlen hét alatt képesek egész nyárra tönkretenni a -fátsés véle együtt á termést: is.’A rovarölő szer használata már csak azért is indokolt, mert várható a cseresznyelégy rajzása, és más rovarkártevők megjelenése. A korai termésidejű fajtáknál már ne használjunk felszívódó szereket, de későbbi Germezdorfi vagy úgynevezett ropogós cseresznyéknél még alkalmazhatók ezek a szerek. A viharvert ágakat is minél előbb hozzuk helyre. Különösen a sárga- és az őszibarack érzékeny a sokáig nyitva hagyott sebre. Nem is kell nagyon nagy nyitott felület a moníli- afertőzés bejutásához. A fa törött részének eltávolítása után, ha csak mészszel lekezeljük, akkor is tettünk valamit. Az igazi megoldás azonban az, amikor olajfeslékkcl kenjük be a nyitott felületet. Lehetőleg ne a reggeli és harmatos időszakban végezzük a műveletet, mert a nedves felületről lefolyik a festek. Határszemle: kalászosok F. T. (Új kelet) _ Péter-Pál még odébb van, de a mezőgazdászok már az aratásra, a terméskilátásokra gondolnak. A májusi eső valóban aranyat ért, de a júniusi már nem mindenütt hiányzott. Az őszi vetésű kalászosok viszonylag jól teleltek, de az őszi és a téli csapadékínség komolyan veszélyeztette a gabonafélék növekedését. Januárban fele, februárban harmada, míg márciusban szintén fele annyi csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy az éves csapadékmennyiség kétharmada ebben a három hónapban érkezik meg, az alsóbb talajrétegek (egy métertől lejjebb) vízhiánya már-már katasztrofális. Ugyanakkor az utóbbi napok felhőszakadásszerű esőzései a felszíni vizeket szaporították csak. Ugyanez a csapadékmeny- nyiség egy háromnapos áztató eső formájában sokkal többet ért volna. A megyét járva azt tapasztaltuk, hogy falvanként és vidékenként igen eltérő képet mutat a belvízhelyzet. A nyírségi homokos tájakon természetes módon csak az alacsonyabban fekvő részeken állt meg a víz. Felső- Szabolcsban, ahol kötöttebb a talaj, már jóval nagyobb táblákat borít belvíz. A gabonatáblák néhol rizsföldekké változtak. A belvízvédelem szakemberei szinte mindenütt beindították a szivattyúkat, és teljes kapacitásukat kihasználva másodpercenként húsz köbméter vizet juttatnak a csatornákba és a folyókba. Általában 5-7 nap az a kritikus időszak, amennyit a gabona károsodás nélkiil kibír a víz-borí- totta területeken. Ezután elkezd sárgulni a növény, majd kirohad a gyökere. A hosz- szabb távú, egy hétre szóló meteorológiai prognózis szerencsére komolyabb esőzést már nem jósol, ezért remény van arra, hogy a szivattyúzás és a meleg szél szárító hatása segít a mezőgazdaságon. Ha aratásig egyetlen szem eső sem esne, a mostani talajnedvesség akkor is elég lenne a termés beérésé- ig. Félő azonban, hogy a csapadékos időjárást egy hirtelen felmelegedés követi, amitől úgymond besülnek a szemek. Ez annyit tesz, hogy a sárguló, de még nem teljesen kifejlett kalászosokban megszorul a levegő, és helyenként akár 40-45 fokra is felmelegszik. Ezzel együtt leesik a relatív páratartalom. A gabonaszem burka beszárad, pedig a növény a levelekből még szállítaná a tápanyag-utánpótlást. Hasonló ez, mint a gyümölcsök kényszerérése. Az árpa, a legkorábban érő gabonánk már kalászba szökkent. Úgy tűnik, teltek a kalászok, és reményünk lehet a jó termésre. Kenyérgabonánk fejlettsége is jónak mondható, és az április közepén beköszöntött hideg idő miatti megtorpanás nagy részét behozta a természet. A rozs, ami megyénkben szintén jelentős gabonanövény, jó fejlettséget mutat. A kukorica a legtöbb helyen már elkezdett sárgulni, nem csak a sok csapadék, inkább a hideg idő miatt. MARTONVASAR1 ŐSZI BUZAFAJTAK AJ AN LATI LISTÁJA 1997-ben Termesztésre ajánlott Kelet-Magyarországon bármely területen a bevált körzetekben Korai éréscsoport Mv 19 Mv Koma Mv Pálma Mv Madrigál Középkorai éréscsoport Martonvásári 23 Mv 16 Mv Optima Mv 21 Mv Vilma Fatima 2 Középkésői éréscsoport Mv 25 Mv15 Mv Szigma Mv Matador Javító minőségű búzafajták Mv Emma Mv Magdaléna ŐSZI VETÉSRE ajánljuk a felsorolt őszi búzafajtákon kívül: a nagysikerű TRITIKÁLÉ (Presto, Tewo, Moniko, Nemo); ROZS (Motto); DURUM búza (Odmadur 1, Odmadur 2) fajtákat. Mv ELITMAG Kft. Martonvásár Kérje ingyenes prospektusunkat levélben vagy faxon az alábbi címen: 2462 Martonvásár, Pf.: 26. Telefon: 22/460-020, 22/460-016, fax: 22/461-000.
