Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-06 / 130. szám

Gazdaság Fekete Tibor (Új Kelet) Bő két hét, és a legmerede­kebben süt a nap. Június 22- 24. között leghosszabbak a nappalok és legrövidebbek az éjszakák. Most valóban na­gyon lényeges, hogy zavarta­lanul süssön a nap, hisz a nö­vényi vegetációnak ez a leg­jelentősebb időszaka. Az utóbbi hetek szükségle­ten felüli esőzései a homokos talajokon szerencsére nem okoztak komolyabb károkat, de megyénk: északi, északke­leti részein, ahol már félkötött a talaj, olt a melyebben fekvő részeken bizony megmaradt a csapadék, és a vízátemelő szi­vattyúk beüzemelése is szük­ségessé vált. Számíthatunk arra, hogy a felmelegedéssel együtt megnő a levegő relatív páratartalma, azaz nő a gom­bafertőzések esélye. A védeke­ző permetezés megkezdése előtt azonban gondoljunk a már szedésre érett zöldségekre és gyümölcsökre is. Hétről hétre a kiskertekben Kevesebb lesz a cseresznye A földieper a magasabb és na­posabb helyeken már érik. Még egy háromnapos várakozási ide­jű szer sem biztos, hogy megfe­lel, hisz a szamócát naponta kell szedni. Mégis azt mondjuk, hogy inkább poshadjon el néhány szem vagy néhány kiló szamó­ca, mint odavesszen az egész éves gyümölcstermés. Az utóbbi egy-két napban viszonylag gyér volt a levegőmozgás, és ez ked­vez a permetezésnek. Kellő oda­figyeléssel kikerülhetjük a zöld- ségágyásokat és a termőhelyeket. Ha azonban csak a legkisebb esé­lye is megvan annak, hogy mérgező hatású permetszer jut­hatott a szedésre érett tennesre, akkor inkább várjuk ki az előírt időt. Nem ér annyit az egész, hogy megérné egészségünket is kockáztatni. Kötözni kell a szőlőt. Akik hét-tíz nappal ezelőtt elmulasz­tották ezt megtenni, azoknak a hirtelen feltámadó viharos szél összetörte a gyenge hajtásokat. Napokon belül várható a szőlő virágzása. Mind a virágzáshoz, mind a termés kötéséhez elen­gedhetetlen a csendes idő. Most remény van arra, hogy békésen elteljen ez az időszak. A pero- noszpóra és a liszthannat újra támad. Mindkét fertőzés kezelé­sére már vannak olyan pennet- ■ szerek, amelyek a méhekre nem veszélyesek. Inkább ezeket hasz­náljuk. A néphiedelem úgy tartja, hogy a diófát sem metszeni, sem permetezni nem kell. Sajnos nem így van. Metszeni valóban nem szükséges, de a fiatal fa ko­ronáját belátásunk szerint ala­kítani kell. Újabban pedig meg­jelentek rég elfeledett betegsé­gek, amelyek károsítják a dió­ültetvényeket. Úgy tűnik, az idén kevesebb lesz a meggy- és a cseresznye­termés. Legalább ami megma­radt, azt próbáljuk megvédeni. Megjelentek a levéltetvck, ame­lyek néhány nap vagy egyet­len hét alatt képesek egész nyár­ra tönkretenni a -fátsés véle együtt á termést: is.’A rovarölő szer használata már csak azért is indokolt, mert várható a cse­resznyelégy rajzása, és más rovarkártevők megjelenése. A korai termésidejű fajtáknál már ne használjunk felszívódó sze­reket, de későbbi Germezdorfi vagy úgynevezett ropogós cse­resznyéknél még alkalmazha­tók ezek a szerek. A viharvert ágakat is minél előbb hozzuk helyre. Különö­sen a sárga- és az őszibarack ér­zékeny a sokáig nyitva hagyott sebre. Nem is kell nagyon nagy nyitott felület a moníli- afertőzés bejutásához. A fa tö­rött részének eltávolítása után, ha csak mészszel leke­zeljük, akkor is tettünk vala­mit. Az igazi megoldás azon­ban az, amikor olajfeslékkcl kenjük be a nyitott felületet. Lehetőleg ne a reggeli és har­matos időszakban végezzük a műveletet, mert a nedves felületről lefolyik a festek. Határszemle: kalászosok F. T. (Új kelet) _ Péter-Pál még odébb van, de a mezőgazdászok már az aratásra, a terméskilátások­ra gondolnak. A májusi eső valóban aranyat ért, de a jú­niusi már nem mindenütt hi­ányzott. Az őszi vetésű kalászosok viszonylag jól teleltek, de az őszi és a téli csapadékínség komolyan veszélyeztette a gabonafélék növekedését. Januárban fele, februárban harmada, míg márciusban szintén fele annyi csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy az éves csapa­dékmennyiség kétharmada ebben a három hónapban ér­kezik meg, az alsóbb talaj­rétegek (egy métertől lej­jebb) vízhiánya már-már ka­tasztrofális. Ugyanakkor az utóbbi napok felhőszaka­dásszerű esőzései a felszíni vizeket szaporították csak. Ugyanez a csapadékmeny- nyiség egy háromnapos áz­tató eső formájában sokkal többet ért volna. A megyét járva azt ta­pasztaltuk, hogy falvanként és vidékenként igen eltérő képet mutat a belvízhelyzet. A nyírségi homokos tájakon természetes módon csak az alacsonyabban fekvő része­ken állt meg a víz. Felső- Szabolcsban, ahol kötöttebb a talaj, már jóval nagyobb táblákat borít belvíz. A ga­bonatáblák néhol rizsföldek­ké változtak. A belvízvéde­lem szakemberei szinte min­denütt beindították a szi­vattyúkat, és teljes kapaci­tásukat kihasználva másod­percenként húsz köbméter vizet juttatnak a csatornák­ba és a folyókba. Általában 5-7 nap az a kritikus időszak, amennyit a gabona károso­dás nélkiil kibír a víz-borí- totta területeken. Ezután el­kezd sárgulni a növény, majd kirohad a gyökere. A hosz- szabb távú, egy hétre szóló meteorológiai prognózis szerencsére komolyabb eső­zést már nem jósol, ezért re­mény van arra, hogy a szi­vattyúzás és a meleg szél szá­rító hatása segít a mezőgaz­daságon. Ha aratásig egyet­len szem eső sem esne, a mos­tani talajnedvesség akkor is elég lenne a termés beérésé- ig. Félő azonban, hogy a csa­padékos időjárást egy hirte­len felmelegedés követi, amitől úgymond besülnek a szemek. Ez annyit tesz, hogy a sárguló, de még nem telje­sen kifejlett kalászosokban megszorul a levegő, és he­lyenként akár 40-45 fokra is felmelegszik. Ezzel együtt leesik a relatív páratartalom. A gabonaszem burka beszá­rad, pedig a növény a leve­lekből még szállítaná a táp­anyag-utánpótlást. Hasonló ez, mint a gyümölcsök kény­szerérése. Az árpa, a legkorábban érő gabonánk már kalászba szök­kent. Úgy tűnik, teltek a ka­lászok, és reményünk lehet a jó termésre. Kenyérgabo­nánk fejlettsége is jónak mondható, és az április kö­zepén beköszöntött hideg idő miatti megtorpanás nagy részét behozta a természet. A rozs, ami megyénkben szin­tén jelentős gabonanövény, jó fejlettséget mutat. A ku­korica a legtöbb helyen már elkezdett sárgulni, nem csak a sok csapadék, inkább a hi­deg idő miatt. MARTONVASAR1 ŐSZI BUZAFAJTAK AJ AN LATI LISTÁJA 1997-ben Termesztésre ajánlott Kelet-Magyarországon bármely területen a bevált körzetekben Korai éréscsoport Mv 19 Mv Koma Mv Pálma Mv Madrigál Középkorai éréscsoport Martonvásári 23 Mv 16 Mv Optima Mv 21 Mv Vilma Fatima 2 Középkésői éréscsoport Mv 25 Mv15 Mv Szigma Mv Matador Javító minőségű búzafajták Mv Emma Mv Magdaléna ŐSZI VETÉSRE ajánljuk a felsorolt őszi búzafajtákon kívül: a nagysikerű TRITIKÁLÉ (Presto, Tewo, Moniko, Nemo); ROZS (Motto); DURUM búza (Odmadur 1, Odmadur 2) fajtákat. Mv ELITMAG Kft. Martonvásár Kérje ingyenes prospektusunkat levélben vagy faxon az alábbi címen: 2462 Martonvásár, Pf.: 26. Telefon: 22/460-020, 22/460-016, fax: 22/461-000.

Next

/
Thumbnails
Contents