Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

1997. június 30., hétfő Háttér Irány a zuhatag Az amerikai Délnyugat mindmáig egy szemernyit sem veszített természetes pompájából és pionír- szellemületéből. A táj minden egyes darabja a ka­land lehetőségét rejti magában. A Colorado-folyó vad vizén végigevezni garantáltan egy életre szóló élményt jelent a bátor és ügyes kezű vállalkozók­nak. Ha már egyszer benne vagy, csak egyetlen egy úton lehet kijutni - lefelé, bele a zuhatagba. A szív­dobogtató akció kellős közepén vannak olyan pilla­natok, amikor úgy tűnik, hogy megáll az idő. Leégés lett a tűzelhalásból? Dr. Lenti István válaszol arra, hogy ki kap ettől sírógörcsöt Egy év telt el azóta, hogy dr. Lenti Istvánnal, a nyír­egyházi Mezőgazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanárával a növényvédelem esedékes ügyeiről beszél­gettünk. Akkoriban sokszor kíséreltem meg ráterelni a szót a tűzelhalásra, de csak kitérő válaszokat kaptam. Most - sajnos - ismét időszerűvé vált a kérdés... Új Kelet-információ Lehet egy folyót hallgatni? Hát persze. Ha ott ülsz a par­ton, hallod, ahogy susorog, ro­han és hömpölyög. És ha be­letartod az evezőt a vízbe, a füledet pedig a nyél végére he­lyezed, hallod a hangokat, amelyek a természet erejéről beszélnek. Kövek sodródnak, verődnek össze és zúzódnak darabokra; aztán sima kavi­csokká csiszolódnak, ahogy a folyó töri-vágja útját lefelé. Néha a folyók lelassulnak és összegyűlnek, tökéletes moz­dulatlanságban, a veszély leg­csekélyebb jele nélkül. Azok, akik már hallották a folyó hangjait, és áteveztek a zuha- tagokon, megtanulták, ho­gyan vegyék észre a víz figyel­meztető jelzéseit, és miként tiszteljék. Az embernek már attól is ki­hagy a szívverése, ha lenéz a sziklás szakadékokba. Az 1996-os Marlboro Kalandcsa­pat a csónakok mellett áll a parton, figyeli az zuhatagok örvényeit és forgatagát - eköz­ben egy meglehetősen nagy faág úszik a vízen, aztán eltű­nik. Leszippantotta az erős áramlat. Aztán váratlanul úgy lő ki a vízből, mint egy dühös krokodil, és újra lefelé száguld a folyón - pontosan oda, aho­va a csapat ér másodperceken belül. „Na, akkor szórakozzunk egy kicsit!” - kiáltja a vadvízi vezető, és megadja a jelzést a csónakok elindítására. A csapat már a zuhatagok- nál jár. A szívek vadul dobog­nak, az adrenalin pedig úgy iramlik az erekben, mint a fo­lyó áramlatai. Amikor hallod a műanyag repedését, érzed, ahogy az eveződet elkapja az örvénylő víz és látod, a csóna­kod éppen arra készül, hogy nagyon közeli ismeretséget kössön egy sziklafallal - az ösztönök veszik át az irá­nyítást. Minden, ami eddig történt, el van felejtve és meg van bocsátva. Semmi sem szá­mít, csak az itt és most. Egy­folytában valahol az eufória és a sokk állapota között lebegsz, ahogy a csónak vágtat lefelé a folyón: hirtelen megzuhan, aztán felszökken, majd elké­pesztő szögben dől bele a hul­lámokba, hogy aztán egy má­sik irányba pattanjon el. Nincs idő gondolkozni. Az ösztö­nöktől hajtva géppé válsz, amely evez, reagál: egész egy­szerűen csak működik. „Vigyázz arra a sziklára!”, „Erősebben evezz!”, „Jobbra kormányozz!”. Eddig még soha nem számított ennyire sokatmondónak az, hogy „Mindnyájan egy csónakban evezünk”. A vadvízi evezés­ben a csapatmunka a leges­legelső lecke. Minden egyes résztvevőnek hoznia kell ma­gát, és arra számít, hogy csa­pattársa is ugyanezt teszi. Amíg az elöl ülő ember a csó­nak orrát egyenesen lefelé és a hullámokba irányítja, hogy a csónak fel ne boruljon, addig a hátsó kormányoz és irány­ban tartja a járművet. Az úton nincs vészkijárat. A csapattagoknak tudniuk kell, hogy mikor hagyják sodortat­ni magukat az árral, és mikor evezzenek teljes erejükből, hogy fel ne boruljanak. A zu­hatagok erős áramlataiban iga­zán nem tanácsos úszni - ők pedig minden felesleges für­dőt el akarnak kerülni! Az előkészületek során a ka­nadai vadvízi vezető, John Brousseau pontosan elmagya­rázza, hogy mi a teendő, ha a csónak felborul és valaki be­leesik a vízbe. Az izgatott résztvevők szeméből látni le­het, ahogy ébredezik bennük a túlélési ösztön. De vigasz­talja őket az a tudat, hogy John már épségben és biztonságban végigevezett és túrákat veze­tett Észak-Amerika legvadabb folyóin: a Rogue-on, a Tat- shenshinin, a Thompsonon és —természetesen - a Coloradón. A biztonság első lépése az előkészületek és a csónakok bepakolása. Nagyon fontos, hogy a csónakokban a súly egyenletesen legyen elosztva és biztonságosan legyen rög­zítve. Senki sem akarja, hogy „elússzon” bármilyen felsze­relése - különösen azok a fi­nom ebédek, amiket a vezető készített! Ezek az ebédek hí­ressé váltak errefelé, nemcsak rendkívül finom ízük, hanem magas vitamin- és ásványi- anyag-tartalmuk miatt is; ez fontos, hiszen nagyon sok ka­lóriát elégetnek az ember iz­mai a zuhatagokkal folytatott kemény küzdelem során. John és az evezőscsapat töb­bi tagja már régóta tisztelet­ben tartja a folyót, és felisme­ri, amikor a víz túl „vad”. A csónak legénysége percre pon­tos információkat kap a folyó állapotáról és a biztonsági szintekről. A csapatoknak nagy megnyugvást jelent az, hogy semmilyen, veszélyesen magas vízre nem fognak ki­menni. Ezért tehát a vadvízi evezés jó szórakozás - az ide­gek még éppen megfelelő szintű megtépázása mellett. Egy kis kockázat - az igen, de nincs helye a lezserkedésnek. Ahogy egyszer egy híres vad­vízi evezős mondta: „A vad­vízi evezés senkit nem hagy lógva, de több, mint jó helyet kínál az elrugaszkodásra!” És mi jön majd, amikor leér­tél életed legnagyobb adre­nalinrohama után? Hullafá­radtság. Azután pedig tökéle­tes nyugalom. Amikor a zuha­tagok már mögötted vannak, a valóság settenkedik lassan az előtérbe. Észreveszed, hogy milyen lenyűgözőek a kanyo­nok, amiket ez a folyó év­századok, évezredek során vájt ki. A meredek sziklafa­lak a magasban szálló sasok vijjogását verik vissza. A visszhangok a víz hangtalan sodrásában merülnek el. Most elérkezett az ideje a könnyed siklásnak, amely a canyon utolsó szakaszán vezet át. Hátradőlhetsz, új, lassú rit­musban evezhetsz, csodálha­tod a természet szépségét - és hallgathatod a folyót. Palotai István interjúja- Tanár úr! Hadd tegyem fel kategorikusan a kérdést. Ami most van, az már tűzelhaiás?- Igen, ez, ami most tapasz­talható, immár hitelesen és hi­vatalosan is az alma „tűzelha- lás” betegsége.- Ezt értelmezhetem úgy is, hogy a tűzelhaiás csak akkor az, ami, ha hivatalosan is an­nak nyilvánítják? Máskülön­ben nem az, ami?- Ez honi megjelenése pilla­natáig, 1996 kora tavaszáig karantén-kórokozó volt, és amikor a kártételét regisztrál­ták, jogi lépésváltás történt, és így „veszélyes károsítóvá” mi­nősült...- Ezek szerint már nem olyan veszélyes?- Dehogynem. Sőt veszélye­sebb, csak szakmailag egy jó helyzetből kerültünk a gödör legmélyére: régen csak mint egy rém lebegett a fejünk fö­lött, ma már látjuk kártételét, és áttekinthetjük az ellene való védekezés lehetőségét, illetve be kell ismerni szakmai, jogi tehetetlenségünket. Kérdés, mekkora károkat okozhat ez a jövőben a termelőnek, illetve az agrárágazatnak.- Ez úgy hangzik, mintha a kettőnek alig lenne köze egy­máshoz. Érdekellentétek van­nak az állam és a termelők kö­zött?- Az. Nem tudjuk ugyanis, hogy ennek az „átminősített kórokozónak” ki viseli majd a költségeit? Ha közérdekű a vé­dekezés, akkor a termelő a „hu­nyó”, ha állami a védekezés módja, akkor pedig meg lehet fogalmazni, mint mulasztáson alapuló, felelősség nélküli ob­jektív, a veszély jellegéből és méretéből adódó törvénysér­tést, és akkor az adózók pénz­tárcájából védekezhetünk... Kérdés az egészben az, hogy ez a jogi háttér és védekezési te­hetetlenség kit kerget síró­görcsbe? A szakhatalom csú­csán álló köztisztviselőket? A köztes szakmai szerveket? Ne­tán a parasztot? Azt hiszem azonban, mindezek szónoki kérdések maradnak, hiszen a válasz Nyárlőrinc óta adott: A hunyó a paraszt.- Tavalyi beszélgetésünk al­kalmával már feltettem a kér­dést, de mintha nem kaptam volna rá kimerítő választ. Mi volt itt a megyében tavaly? Netán tűzelhaiás?- Szakmailag én, Lenti Ist­ván, bár laboratóriumi háttér nem állt mögöttem, ami hite­lesítette volna, a kórtünetek alapján ezt a betegséget talál­tam.- Tűzelhalást?- Tűzelhalást. De ez ma már per abszolúte lényegtelen. A lényeg az, hogy a károsult ál­lampolgári bejelentésének ele­get tett, a tüneteket jelentette a szakhatóságnak, a válasz azon­ban hivatalosan dokumentálva mind a mai napig NEM ÉRKE­ZETT MEG! A kézzel fogható tény tehát egyedül az, hogy a szakhatóságnak egy teljes évre volt szüksége a „tűzelhaiás” be­ismerésére Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, Nyíregyháza közvetlen közelében...- Tavaly csak egy-két helyen jelentkezett a nyavalya, az idén már viszont a megye szinte min­den területéről érkeztek jelzé­sek... Ilyen gyorsan terjedne ez a kór? Vagy netán tavaly is több helyütt előfordult, csak mélyen hallgattak róla? Mint ahogy arról is, hogy mi a fertő­zés oka?- Meggyőződésem, hogy a kórokozó - elsősorban a kül­honból érkező szaporító­anyagokkal - már a megyé­ben van talán évek óta is! A „tűzelhaiás” terjedése gyors ugyan, de nem robbanássze­rű. Ha az lenne, akkor - Ro­mánia közismert fertőzöttsége miatt - már régen „leégtünk” volna mi is...- Most, hogy átminősítették ezt a kórokozót, és meglehe­tősen „lazáskodva” beszélnek róla, azt hiszem, időszerű fel­tenni a kérdést: gyógyítható a tűzelhaiás?- Nem gyógyítható. Nyárlő­rinc óta „vonalasodott” a köz- tisztviselői szakma ez irányú véleménye. Tehetetlenségünk második legnagyobb prob­lémája ez a kérdés lesz, ugyanis baktériumról van szó, ami ellen csak a meg­előző, illetve fékező jellegű készítmények állnak rendel­kezésünkre. A Nyugaton al­kalmazott antibiotikumok - növényvédelmi használatra - itt nem engedélyezettek. Szilárd meggyőződésem, hogy ez a korokozó képes kardinális megújulást ki­kényszeríteni növényvédel­mi törvénykezésünkből, mert a jelenlegi liberális nö­vényvédelmi gyakorlat és szemlélet mellett még ha­sonló, sőt esetleg veszélye­sebb - egyéb - problémák­kal is számolhatunk!-Úgy értsük, hogy veszé­lyesebb kórokozókkal?- Igen... És ismétlem: a hunyó mindig a paraszt ma­rad!- Nem álltak esetleg ,,san­da" szándékok a tűzelhaiás tavalyi felfedezése és a „síri" hallgatás mögött?- Kizártnak tartom, hogy a régió kiválóan képzett szak­mai vezetői ezt megfogal­mazták volna, viszont a prob­léma legfelsőbb szintű bu­gyuta kezelése kiválthatta a „csönd-láncreakciót”! Ne fe­ledjük: nem Nyárlőrincről, hanem az ország almáskerl- jéről volt szó! Ehhez viszont az is hozzátartozhat, hogy már a nyárlőrinci tragédia kapcsán kiderült: a kártérí­tésekre közel sincs elegendő fedezet... Nyilván megriad­tak a léptékekben nagyobb szabolcsi tragédia anyagi - kártérítési - következmé­nyeitől, ezért a csendet vá­lasztották, mint a visszavo­nulás módját...- Tehát a helyzet idén is ugyanaz? Tűzelhaiás van (sőt terjed), de pénz nincs?- A helyzet tragikomiku- ma az, hogy a huszonöt éven keresztül hangoztatott fajta­váltást talán éppen ez a kór­okozó kényszeríti ki, hiszen a jonatán és fajtaköre a leg­érzékenyebb erre a nyava­lyára... Változás a vámnál MTI Megváltoznak a vám- kedvezményre jogosító származást igazoló okmá­nyok kiadásának feltételei július 1-jétől. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ezzel kap­csolatos MTI-hez eljutta­tott közelménye szerint a változások - összhangban a nemzetközi megállapo­dások módosulásával - azokat az exportőröket érintik, akik az Európai Unió, az EFTA, valamint a CEFTA-tagállamokkal bo­nyolítanak kedvezményes árucsere-forgalmat. Az új szabályok mind a három régióban azonos követel­mények teljesítéséhez kötik a kedvezmények igénybe­vételét. Ezzel lehetővé vá­lik a páneurópai kumulá­ció alkalmazása. TALÁLKAHELY HOGYAN VÁLASZOLHAT A HIRDETÉSEKRE? Élőszóban és azonnal. 0-24 óráig! 06-90-344-347 Ezt a telefonszámor kell hívnia, majd megad­nia az önt érdeklő hirdetés alatt szereplő posta- fiókszámot (Hangposta). Ekkor hallani fogja a liiidető hangos bemutatkozó üzenetét, majd tele­fon-számítógépünk felveszi válaszát is, amely­ben személyes találkozót javasolhat, vagy meg­adhatja címét, telefonszámát is. (A hívás díja: 88 Ft+áfa/jjen:.) Figyelem! Ezaszám nem hívhatód 27,28,63,68,89,95-ös körzetekből rádiótele­fonról , sem utcai készülékről. r .. A í. í & Sj k/ .jjf L % : J ANONIM ES INGYENES HIRDETÉSFELVÉTEL Mindennap 8-22 óráig! 217-3404 Hívja a fenti számot, s munkatársunknak dik­tálja le a lapban megjelenő apróhiidetése szövegét. Ezután felmondhatja hangos üzenetét Is, amellyel személyesebbé, embeiközelibbé válik bemutatko­zása. A hirdetésfelvétel ingyenes és anonim. A hir­detésére érkezett válaszokat a 06-90-344-347-es telefonszáinon hallgathatja le a kezelőnktől hirde­tése felvételekor kapott hangpostafiókszám és tit­koskód segítségével. Ez utóbbi biztosítja, hogy az Önnek érkezett vákszokhozesak Ön férhet hozzá. X árskeresés emberi hangon Hölgy keres ural Úr keres Virág 28/167/61, Nyíregyházán élő diplomás, csinos lány keres egy intelli­gensjó humorú, hosszú távú kapcsolatra vágyó férfit. Hangpostafiók: 7287 Tavasz 20/165/50, hosszú barna hajú és szemű csinos lány vagyok. Ha te 24- 28 év közötti vagy és őszinte tartós kap­csolatra vágysz hagyd meg a telefonszá­mod. Hangpostafiók: Cívis városból Független, diplomás, tevékeny nő keresi 42-50 éves, magas, hasonló társát akivel néha pihenhetünk, együtt rohangálhatunk tovább. Hangpos- tafiók: 7380 Várlak 38/165/82, elvált férfi keres, ko­moly és tartós kapcsolatra független höl­gyet. Hangpostafiók: 7262 Mérleg, 40-es évei végén járó, miskolci, nem független férfi keresi gyengédségre, romantikára vágyó hölgy ismeretségét a szabadidő kellemes eltöltéséhez. Hangpos­tafiók: 7271 Belváros 30—40 év közötti, hölgyeket keresek szabadidő eltöltésére, Miskolc környékéről. Hangpostafiók: 7283 Tartós kapcsolat Floridában élő, 31 éves, független, intelligens, romantikus, jóképű, sohasem italozó fiú megismerkedne hason­ló adottságú lánnyal. Hangpostafiók: 7383 Bizalom 22/172/65, nős férfi alkalmi kapcsolatokat keres olyan nőkkel, akik nem jutnak el a csúcsig. Én segítek! Kisvárda és környékiek előnyben. Hang­postafiók: 7400 Bizalom Nem független, 44 éves vál­lalkozó, barátnőt keres hosszabb távra, kor nem számít, Debreceniek, Nyíregyháziak előnyben. Hangpostafiók: 7448 Sürgős 32/180, független jó megjelenésű úr, megismerkedne, kedves szolid hölggyel, házasság céljából. Hangpostafiók: 7471 Érdekli valamelyik hirdetés, de nem szeretné azonnal felfedni kilétét? A megoldás: kérjen válasz-hangpostafiókot a 217-3404 telefonszámon! így ha válaszol, megkérheti a hirdetőt, hogy ha üzenete felkeltette érdeklődését, ezen a hangpostafiókszámon üzenjen vissza Önnek. A Találkahely így még biztonságosabb! i Ne feledje a tartós, igazi kapcsolatok kialakításihoz még a Találkahelyen is időre van szükség. Javasoljuk, hogy az első randevút i! étterembe, moziba vagy hasonló nyilvános helyre beszélje meg. A Találkahelyen feladott hirdetésében nem adhatja meg teljes nevét, j í címét vagy telefonszámát és nem használhat mások érzékenységét esetleg sértő kifejezéseket. ©TeleMedia Kft.,Tel.: 455-5060 Mindén hangposta fiók legalább két beiig él.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents