Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-25 / 146. szám
1997. június 25., szerda Riport, interjú luM Két tűz között a dombrádi vízparton A pihenést, kikapcsolódást mindenki másképpen képzeli el. Van, aki csendes magányában, esetleg egy tóparton ücsörögve tud lazítani, másoknak a hangos zsivaj, a diszkó, a hajnalig tartó mulatozás jelenti a szórakozást. Nincs is addig baj, amíg a két irányzat békésen megfér egymás mellett. Amikor azonban túl közel kerülnek egymáshoz, vagy az egyik, illetve másik fél nem tartja be az írott vagy íratlan szabályokat, felborul a béke. Egy üdülőövezetben a vendégfogadók más-más rétegeket céloznak meg. Természetesen mindenki szeretné a saját vendégeit a legjobban kiszolgálni, azonban ez nem mindig sikerül, és nem is biztos, hogy a saját hibájából. Fekete Tibor (Új Kelet) Hamvas Sándorné, a Duna- pack dombrádi üdülőjének vezetője évek óta hadakozik vendégei érdekében. A volt papírgyári pihenőhelyre általában családosok mennek. A szomszédos csárdából azonban a hétvégeken hajnalig tartó diszkó zavarja az aludni vágyókat. A hang erejét nem volt alkalmunk megmérni, de állítólag még a falak is rezegnek a decibelek hatásától. A hajnal háromig tartó mulatozástól csak kevesen tudnak nyugodtan pihenni, aludni. Az üdülővezető június 24-én, kedden beadvánnyal fordult az önkormányzat jegyzőjéhez, melyben a megígért, de el nem készült hangfogó fal megépítését kéri számon. Lehet, hogy ez a fal megoldás lenne a békétlenségre, ám június 15-éig, a megadott határidőig nem készült el. Tovább fokozza a konfliktust, hogy időközben kikötött a parton a Váci Mihály tanyahajó is, amely szintén zenés szórakozóhelyként működik, és egy újabb irányból árasztja a decibeleket az üdülőházak felé. A pihenőház-tulajdonosok úgy érzik, ez kibírhatatlan, és beadványban kérik a polgármesteri hivatal intézkedését. Hamvas Sándorné öt éve üzemelteti a volt papírgyári üdülőt, és tapasztalata szerint a vendégek kilencven százaléka éppen a zajos környezet miatt nem tér vissza. így nem lehet forgalmat szervezni vagy bevételt tervezni. Elmondása szerint nemcsak őket zavarja a ricsaj, hanem a környéken a volt gyógyszertári és az úgynevezett német üdülő vendégeit is. Nagy bánatára úgy értesült, hogy ezentúl nem csak pénteken és szombaton rendeznek diszkót, hanem a hét minden napján. Szerinte ez már több a soknál. A tanyahajón nem találtuk a tulajdonosokat, így a gondnok, Leled Béla válaszolt kérdéseinkre. O elmondta, teljesen legálisan működnek ezen a helyen, és minden szükséges engedélyt beszereztek a helyi önkormányzattól. A gondnok úr nem tudja megmondani, mennyire lehet zajos az éjjeli zene, de a fiataloknak is kell valahol szórakozniuk. Ok szeretnének tisztességes piaci versenyt, de úgy érzik, az önkormányzat minden létező akadályt az útjukba állítana, ha tehetné. Legutóbb például a partszakasz illemhelyét kerítette el, hogy ne tudjanak odamenni a hajó diszkósvendé- gei. A gondnok még abban sem biztos, hogy szabályos a kerítés, mert nem tudni, kié a földterület, amit elrekesztettek. Gégény Sándor a csárda tulajdonosa. Számára sem ismeretlen a probléma. Mint mondta, az ő vendégei is vendégek. A békesség kedvéért éppen ő ajánlotta fel a hangfogó fal megépítését, holott erre senki sem kötelezte. Az építési engedélyre benyújtották a kérelmet a helyi ön- kormányzathoz, de választ még nem kaptak. O megérti a környékbeliek problémáját, de a fiataloknak is ki kell tombolniuk valahol magukat. Az még egyáltalán nem végleges, hogy mindennap tartanak diszkói, csak akkor, ha lesz elég vendég a csárdában. Az üdülővezető beadványát nem érti, mert sem a volt gyógyszertári üdülőben, sem a német panzióban az idén még nem volt komoly vendégforgalom. Akkor kit zavart a zene? Van, aki csendben szeret pihenni, van, aki hangosan. A lényeg, hogy megtalálják azt a kompromisszumot, amiben egyik fél sem károsodik. Nem kívánuk igazságot tenni, nem is a mi reszortunk, de ez utóbbi mondatban igazat adunk a csárdatulajdonosnak. Az már más kérdés, ha szakemberek műszerrel bemérnék a hangterhelés mértékét, akkor is igaza lenne-e? „Múltat akarok a gyermekemnek!” Az egyházak és a nyíregyházi önkormányát megállapodása értelmében 1995-ben a református egyházközség visszakapta jogos tulajdonát, a Jókai Mór Általános Iskolát, először a Kálvin téri épületet, majd - a római katolikusok kártérítési igényének megváltozása miatt - a Színház utcai szárnyat is. A megyeszékhelyi református közösség presbitériuma az igazgatói teendőkkel két évre Sipos Kund Kötönynét, az esperes feleségét bízta meg. Munkatársunktól- Bizalmi állás a református iskola vezetése? — Az első felvetéskor nemet mondtam - mondta az igazgatóasszony. - Gondoltam arra: sokan megkérdőjelezhetik, hogy a feleség főnöke és fenntartója a saját férje által vezetett egyház. Sokoldalú beszélgetések után láttam be, hogy az egyházat úgy tudom szolgálni, ha az iskolatulajdo- nos-váltás utáni kezdeti nehézségeket vezetőként segítem, hídként az intézmény és a fenntartó között. Úgy láttam, hogy pedagógiai tapasztalatommal, emberismeretemmel, hivatásszeretetemmel ezt az ügyet fel kell vállalni. Tudom, hogy mikor és mennyiben számíthatunk az egyházközségre. A tantestületben, ha nincsen illetékes, képviselem a gyülekezetét. A kölcsönös kapcsolattartás szerencsésebb így, mint más egyházi iskoláknál. Nem tapasztaltam egyszer sem, hogy felvetődött volna: miért pont én lettem az igazgató.- Figyelte-e az egyház az iskolában a nevelők munkáját? — Csak annyira, hogy a polgármesteri hivatal szakemberei az egyházi vezetők véleményét is kikérték az 1994/95-ös intézményi felülvizsgálatkor.-Milyen benyomásokkal foglalta el posztját? — Elfoglalt ember lévén nem tudtam, mi a jobb: ha gyakran járok be az iskolába, vagy ha egyből a dolgok kellős közepébe csöppenek. Részt vettem néhány vezetői értekezleten 1995 tavaszán, és bemutatkoztam egy tantestületi ülésen. Szimpatikus volt a jókais közösség, ahogy védték saját álláspontjukat. Beletörődve a megváltoztathatat- lanba, alkalmazkodtak a pedagógusok az új helyzethez. Kimondva-kimondatlanul, volt egyfajta aggodalom is. Sőt visszatekintve a kezdeti lépésekre, volt, aki azt mondta: „nő, és ráadásul az esperes felesége”. De éreztem bizalmat is.-Milyen érzései vannak két év után?-Úgy éizem, a kölcsönös szimpátia és a bizalom az elmúlt évben növekedett, összeszokott a közösség. A tanévzáró értekezleten elmondtam, hogy jellemzővé vált az összetart(oz)ás. A korábbi közösség összetart és a tulajdonosváltás után is összetartozik.- Hogyan sikerült továbbvinni a korábbi jeles hagyományokat?- Kollégáimmal együtt megmutattuk, hogy az iskola megfelelő helyet foglal el a város oktatási rendszerében. A gyermekért jó értelemben folytatott küzdelem után az elmúlt tanévben négy első osztályt indítottunk, szemptembertől pedig újabb háromban tanulnak a gyermekek. Sok szülő az egyházi jelleg miatt íratta be gyermekét, de vannak olyanok is, akik a kötelező hittant vállalva, névre szólóan, egy meghatározott tanítónőhöz hozza gyermekét. A visszajelzések alapján a szülők örülnek az egyházi szellemiségnek. Az iskola dolgozói egyre jobban bekapcsolódnak a gyülekezel életébe: ki hitből, ki kötelességből, de mindenki szeretettel. A mindennapos tanítás mellett rendszeresen és eredményesen vettek részt tanulóink a nyíregyházi és a megyei szaktantárgyi és sportversenyeken éppúgy, mint a református iskolák versenyein. Mind a két évben Csodát virágzik a jelen elnevezéssel a felekezet országos találkozójának és vetélkedőjének volt a házigazdája a Jókai Mór Református Általános Iskola. Nem kis büszkeség, hogy az elmúlt év augusztus végén a református általános iskolák országos tanévnyitóján intézményünk eredményeit kiemelték az egyház vezetői. Azon dolgozunk, amit egy szülő úgy fogalmazott meg: „múltat akarok a gyermekemnek”. Az említett múlt a mi jelenünk, amire emlékezni és jövőt építeni lehet. Ezt szolgáljuk tudásunkkal, hittel végzett munkánkkal és nevelésünkkel.- Melyek a jövő tervei? — Továbbra is bizonyítani kívánjuk, hogy a fenntartó megváltozása után is helyünk van az ön- kormányzati és a református általános iskolák között. A napi munka és a rendszeres programok mellett a Nemzeti Alaptanterv feladataiból adódó szervezési munkák és átképzések lesznek a meghatározók. A sport helyett egyre inkább a nyelvek kerültek és kerülnek előtérbe, amelyeket ingyen tanulhatnak első osztálytól a gyermekek. A minőségi testnevelés oktatásáról nem mondtunk lé véglegesen. Távlati terveink között szerepel egy új, korszerű tornaterem építése. A kis lépéseknek is örülünk. A jótékonysági bál bevételéből a melléképületeket újítjuk fel jelentős egyházi segítséggel. Holland pályázat segítségével cseréltük ki a régi elavult térképeket. A költségvetéshez képest szerény mértékkel - de szívvel -, a gyülekezet tagjai adományaikkal is segítik az iskola működését.- Önnek hamarosan lejár a megbízása...- Az igazgatói megbízásom augusztus 1-jéig szól. A nyíregyházi refonnátus egyházközösség presbitériumának joga, hogy a tantestület véleményét kikérve, az intézmény élére négy évre igazgatót nevezzen ki, vagy pályázatot írjon ki a posztra. Az előzetes jelzések szerint újból bizalmat szavaz a testület, amelynek örülök. Még csak két éve vagyok az iskolában, de már „öreg” jó- kaisnak érzeni magam. Elbeszélgetés a leendő kisdiákkal Fotók: Csonka Róbert Sipos Kund Kötönyné
