Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-25 / 146. szám

1997. június 25., szerda Magyar Távirati Iroda Elsőként sikerült egyedül átkelnie az Északi­sarkon át a Jeges-tengeren Óba Micuro 44 éves japán kuta­tónak. A férfi 1730 kilométert tett meg négy hónap alatt. Egy korábbi, 1995-ös kísérlete során a férfinak mind a tíz lábujja és egyik kezének néhány ujja is lefagyott, s föl kellett adnia vállalkozását. 1994 óta minden évben nekivágott az útnak, míg végül az idén sikerrel járt. Óba február 23-án indult el az orosz Komszomolec-szigetről, május 3-án élte el az Északi­sarkot, és hétfőn érkezett a kanadai Ward Hunt szigetére. Út­ját műhold révén, a szánkójára szerelt helyzetjelző rendszer segítségével követték nyomon. Három emberéletet követelt és 49 sze­mély sérülését okozta egy orkán keddre virradó éjjel a fehéroroszországi Minszk és Breszt körzetében - közölte a polgári védelem. A tájékoztatás szerint 620 lakóépület és 140 mezőgazdasági létesítmény romba dőlt. A fővárosból, Minszkből, amelyet csak egy heves vihar ért, nem jelentet­tek áldozatokat vagy károkat. A polgári védelmi szolgálat szerint az orkán teljesen váratlanul érkezett. A taposóaknák teljes körű betiltásáról háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött kedden Brüsszelben. A több mint száz ország részvételével zajló tanácskozás részint folytatása kíván lenni a tavaly október­ben, Ottawában megkezdődött folyamatnak, részint egy vár­hatóan év végén aláírásra kerülő nemzetközi konvenció előkészítését szolgálja. A rendezvény kapcsán a belga sajtó emlékeztet arra, hogy becslések szerint a világ több mint 60 országában mintegy 110 millió taposóaknát szórtak szét, amelyek az elmúlt 20 évben legalább 1 millió embert öltek meg, vagy okoztak számukra maradandó sérüléseket. Kína ellenzi, hogy nemzetközi bíróság elé állítsák Pol Potot, a kétmillió ember haláláért felelősnek tartott volt kambodzsai diktátort. „A vörös khmerek témaköre, benne Pol Pót személye, Kambodzsa belügye, és kizárólag a kambodzsai népre tartozik” — hangoztatta kedden Cuj Tien-kaj kínai kü­lügyi szóvivő. Kambodzsa két vezetője, Norodom Ranariddh és Hun Sen társminiszterelnök a hét végén hivatalosan felkér­te az ENSZ-t, hogy állítson fel nemzetközi bíróságot a hábo­rús bűnök elkövetésével vádolt Pol Pót elítélésére. Albania jövőjéért Az olasz védelmi miniszter figyelmeztette az albá­nokat: az olasz katonák készek erőszak alkalmazá­sára is Albániában, hogy garantálják a vasárnapi vá­lasztás tisztességes lebonyolítását. Közben Rómá­ban a legfontosabb albán pártok paktumot kötöttek a választások utáni béke érdekében. MTI Beniamino Andreatta sze­rint Tiranában ingatag a hely­zet, igen nagy a veszélye an­nak, hogy a választások kap­csán elszaporodnak az össze­tűzések. Az olasz katonák mindent megtesznek az inci­densek megelőzése végett, szükség van viszont az együtt­működésre az albán politikai erők részéről is, akiknek „meg kell tanulniuk a komp­romisszum művészetét” - mondta az olasz miniszter. A három legjelentősebb al­bán párt Rómában a Szent Egyed vallási közösség bá­báskodása mellett paktumot kötött a választások utáni időszakról. Ebbon vállalták, hogy elfogadják az EBESZ által is elfogadott választási eredményt, széles alapokon nyugvó kormányt hoznak létre, és tiszteletben tartják az ellenzék jogait. A Rómában jelen lévő öt albán pártvezér közül hár­man - a legnagyobb pártok vezetői - írták alá a válasz­tások utáni béke szavatolá­sára hivatott egyezményt: Tritan Shehu, Sáli Berisha államfő pártjának, a Demok­ratikus Pártnak az elnöke, Fatos Nano, a legjelentősebb ellenzéki erő, a Fino kor­mányfőt támogató Szocialis­ta Párt vezetője, valamint Skender Gjinushi, a Szociál­demokrata Párt vezetője. Két másik politikus, a republiká­nus Sabri Godo és Hysen Selfo, a Balli Kombetar nevű párt vezetője egyelőre nem írta alá a paktumot, arra hi­vatkozva, hogy nem akarják megkerülni a többi kisebb pártot, amelyek nem képvi­seltették magukat Rómában. A paktum aláírói kötele­zettséget vállaltak arra, hogy a győztesek a vesztesekkel együtt kormányozzák az or­szágot, a kisebbségben ma­radt pártoké lesz az „ellen­őrzés a kormány fölött”, vagy­is a parlamenti bizottságok elnöki tiszte az állami szám­vevőszék vezetése és az ál­lamfő helyettesének posztja is. A békejobb ellenére Fatos Nano félelmének adott han­got, hogy Berisha elnök hí­vei megfélemlítik a választó­kat, és meghamisítják a vá­lasztási eredményt, míg Be­risha pártjának vezetője a szo­cialistákat okolta az erő­szakhullámért. Az olasz sajtó szerint a kül­földi megfigyelők már bizo­nyosak abban, hogy vasár­nap Albániában mindenütt szabályos körülmények kö­zött kerülhet sor a választá­sokra. így lesz ez délen is, ahol esetleg „kevésbé szabá­lyos albán tradíciók” keve­redhetnek a tisztességes já­tékszabályok közé, de - ír­ták - most mindenki számá­ra a legfontosabb túljutni a jelenlegi káoszon. Világkrónika Életfogytiglani börtön? Horvát tábornok a Nemzetközi Törvényszék előtt A délszláv háborúban elkövetett bűncselekményeket ki­vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken kedden meg­kezdődött az első olyan per, amelynek vádlottja egy ma­gas rangú katona, a horvát hadsereg felügyelője, Tihomir Blaskictábornok. Eddig sorkatonák és fogolytáborok őrei álltak a törvényszék előtt. A Franjo Tudjman horvát elnök által személyesen előléptetett és kitüntetett, 36 esztendős Blaskicot az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények­kel, a hadijog és a hadviselés szabályaira vonatkozó gen­fi nemzetközi jogi konvenció súlyos megsértésével vá­dolják. Ha bűnösnek találják, életfogytiglani börtönbün­tetésre is számíthat - jelentette a dpa. MTI __________ A vád képviseletében Mark Harmon felelőssé tette a tábor­nokot boszniai muzulmán pol­gári személyek százainak meg­gyilkolásáért. Blaskic 1992 és 1994 között a boszniai horvát haderő, az úgynevezett Horvát Védelmi Tanács (HVO) vezér­kari főnöke volt. Ebben a mi­nőségében az ügyész szerint felelősséget visel a boszniai horvátok által elkövetett tö­meges kegyetlenkedésekért. „Minden bűncselekményről tudott, de nem tett semmit meg­akadályozásukért, illetve az elkövetők felelősségre vonásá­ért” - állította vádbeszédében Mark Harmon. A kezdetben szövetséges boszniai horvát és muzulmán fegyveres erők között 1993- ban összecsapások robbantak ki a közép-boszniai Lasva fo­lyó völgyében; a két fél köl­csönösen háborús bűncselek­mények, tömegmészárlások el­követésével, falvak felperzse- lésével, tömeges etnikai tiszto­gatással vádolja egymást. Miután a hágai törvényszék vádat emelt Blaskic ellen, Tudj­man előléptette és kitüntette a tábornokot, nemzetközi bírála­tokat váltva ki lépésével. Az Egyesült Államok nyomására a horvát kormány egy évvel ezelőtt rávette Blaskicot, hogy jelenjen meg a hágai törvény­szék előtt, de a per megkezdése egyre halasztódott, amiért a bí­rák Horvátországot tették fele­lőssé. Hágában felróják Zágráb­nak és Ante Jelavicnak, a hor- vát-muzulmán föderáció védel­mi miniszterének azt is, hogy fontos bizonyító erejű doku­mentumokat visszatartanak. Blaskic védője szerint vi­szont a vádlottat jogellenesen tartják fogva, mert nincs ellene megfelelő súlyú bizonyíték. A tábornok önszántából jelent meg a törvényszék előtt; nem tagadja, hogy a horvát katonák bűncselekményeket követtek el, de azt állítja, hogy ezekre nem tőle kaptak parancsot. A Lasva-völgyi kegyetlen­kedések másik fő vádlottja, Dario Kor die, egykori herceg- bosznai alelnök zavartalanul él Zágrábban, Tudjman elnök ed­dig ugyanis elutasította kiada­tását. A hágai törvényszék a mai napig 54 szerb, 18 horvát és 3 muzulmán ellen emelt vá­dat. Blaskic pere várhatólag több hónapig tart. [mjitfiLtT f, n'/iT/iöiftEi; HA hiNPEN KilíöTöBEN VA’H Etf / mwmn Közös állategészségügyi állomás Örömteli eseménynek nevezte Viktor Klíma osztrák kan­cellár, hogy az egyetlen nemzetközi vasút, a Győr-Sop- ron-Ebenfurti Vasút (GySEV) évfordulója alkalmából ta­lálkozhat Horn Gyula kormányfővel. Erről az osztrák ál­lamférfi kedden beszélt az MTI-nek. Megítélése szerint a megbeszélésen ismét szóba kerül az, hogyan lehet meg­gyorsítani a forgalmat a két ország határán. Ezenkívül Kiimának a jó partneri kapcsolatok szellemében elhatá­rozott szándéka, hogy részletesen tájékoztassa Horn Gyulát az Európai Unió csúcstalálkozóján történtekről. Elsősorban arról akarja informálni magyar partnerét, hogy az EU milyen további lépéseket tervez az integrá­ció, a szervezet bővítése, valamint elmélyítése, átalakí­tása céljából. MTi A két kormányfő szerda dél­előtt Pomogyon (Pamhagen- ben) részt vesz a GySEV fenn­állásának 125. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségen, amelyen mindketten rö­vid beszédet mondanak és em­léktáblát lepleznek le. Az ün­nepséget követően vonatra szállnak, ahol Horn Gyula és Viktor Kiima munkamegbeszé­lést tart. Ennek eredményéről a két kormányfő már magyar te­rületen, Sopronban sajtókonfe­rencián ad számot. Viktor Kiima március köze­pén járt hivatalos látogatáson Magyarországon, ahol Horn Gyulával megállapodtak: a lehetőség szerint a határállo­másokon a forgalom meggyor­sítása céljából külön folyosó­kat hoznak létre a magyarok és az osztrákok számára. Ez az ügy minden bizonnyal ismét szóba kerül a mostani határtalálko­zón. „Örökzöld téma” az is, hogy a rábafüzes-heiligen- kreuzi határállomáson jöjjön létre közös állat-egészségügyi állomás, s ehhez az osztrák fél bocsásson rendelkezésre egy állatorvost. Most csak Hegyes- halom-Nickelsdorfnál léphet be állatszállítmány. Kiima ma­gyarországi látogatása után Magyarország és Ausztria több megállapodást írt alá. 30 nap­ról 90 napra nőtt a nem munka- vállaló állampolgárok vízum­mentes tartózkodása egymás országában, az osztrákok most már személyi igazolvánnyal is beutazhatnak Magyarországra, kibővült a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó megál­lapodás, valamint módosult a toloncegyezmény, ezenkívül tető alá hozták az úgynevezett gyakornokok és az ingázók munkavállálalását szabályozó megállapodást. Napirenden szerepel az új cégek magyar- országi - főleg kelet-magyar­országi - megtelepedését elő­segítő fejlesztési társaság mű­ködésének megindítása. Viktor Kiima kancellár afelől sem hagy kétséget magyar tár­gyaló partnereiben, hogy az új EU-tagok - mint fogalmaz - fo­kozatos felvétele után a mun­kaerő, a személyforgalom, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlása ellen szigorú átmeneti rendelkezések bevezetését szor­galmazza. Viszont azt is mindig hozzáteszi: Ausztria támogatja Magyarország EU-csatlakozá- sát, és az az érdeke, hogy Kö- zép-Európa egyetlen közös gaz­dasági térséggé váljon. ^ Hírről % hírre Fekete Tibor (Új Kelet) Előrehozott választáso­kat sürget Michael Kováé szlovák államfő. A minisz­terelnök és az állam első embere közötti nézeteltérés már nem újkeletű, és talán nem is lenne meglepő a ki­jelentése, ha nem alakult volna ki belpolitikai patt­helyzet. Ebben a megmere­vedett arcvonalakat takaró helyzetben új lépésre szán­ta el magát az államfő, és előrukkolt a választások kiírásának kezdeményezé­sével. Teheti, hisz abban a helyzetben van, hogy al­kotmányos joga a referen­dum meghirdetése. Kérdé­ses azonban, hogy mennyi­re vezethet eredményre egy újabb népszavazás. Legutóbb is kis híján botrányba fulladt a három-, illetve négykérdéses nép­szavazás. A belügyminisz­ter utólag és önhatalmúlag változtatta meg a szavazó­lapok tartalmát, és nem született döntés az egyik legfontosabb kérdésről, hogy közvetlenül vagy közvetve válasszanak-c köztársasági elnököt? Pe­dig Michael Kovac ebben bízott. Abban, hogy a sza­vazópolgárok őt igazolják, és a mindenkori parlamen­ti erőviszonyoktól függet­lenül lehet ismét állam­elnök. „A népszavazáskor meg­mutatkozott, hogy minden lehetséges. Például el lehet fogadni egy olyan kor­mányhatározatot, amely ellentétes a törvénnyel” - mondta az államelnök. Ez azért is nagyon veszélyes, mert megingathatja az em­berek bizalmát a politiku­sokban, a politikában, és hitelét veszítheti minden jó szándékú politikai akarat. Márpedig az elvesztett bi­zalmat nagyon nehéz visz- szaszerezni. Szlovákiában jövő ta­vasszal lejár az államfő mandátuma, és a jelen hely­zet szerint egyik parlamenti erő sem rendelkezik akkora többséggel, amely egyér­telművé tehetni az államfő kijelölését. Az előrehozott választások kierőszakolá­sával Michael Kovac ezt a döntetlen állást szeretné felborítani, és bármilyen áron, de kétharmados több­séget elérni hívei közölt a törvényhozásban. Ha nem sikerül a terve, akkor man­dátuma végeztével akár fél évig is Meciar miniszterel­nök kezébe kerülhet a telj­hatalom, és ezt kihasznál­hatja pozíciója megerő­sítésére. Akkor pedig jaj azok­nak, akik nem állnak be a sorba. Még az államelnöki kontroll hatására sem képes megenyhülni a konok mi­niszterelnök. Mi lesz akkor, ha a teljes hatalom az ő ke­zében összpontosul. Mi lesz a nemzetiségekkel, mi lesz a nyelvhasználattal? Lehet, hogy akkor már nem az lesz a legnagyobb gon­dunk, hogy hány nyelven írhatják ki egy település nevét, és milyen nyelven szólalhat meg a szlovák ál­lampolgár a hivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents