Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

1997. június 24., kedd Borisz Jelcin elégedett a „Nyolcak” denveri csúcsértekezletének eredményeivel. Az orosz elnök ezt akkor jelentette ki, amikor vasárnap, közép-európai idő szerint a késő esti órákban az amerikai városból visszaindult Moszkvá­ba. Az orosz elnök újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: már csak azért is elégedett, mert a„Hetek” fóruma immár„Nyol- cakká” alakult át. Azt is leszögezte, hogy részt kíván venni a „Nyolcak” jövő évi birminghami csúcstalálkozóján is. Öt évi bujkálás után feladta magát az olaszor­szági Craxi-féle kenőpénzbotrány utolsó nagy vádlottja is, aki 15 milliárd forintnak megfelelő pénzt segített tisztára mosni Bettino Craxi volt miniszterelnöknek, az Olasz Szocialista Párt egykori főtitkárának. Gianfranco Troeillit, a kormpciósi ügy kulcsfiguráját vasárnap éjjel vették őrizetbe a milánói Linate repülőtéren, ahova Zürichen át érkezett kenyai rejtekhelyéről. Craxi rekordideig bujkáló, már elkaphatatlan- nak vélt pénztárosa, akit távollétében egyelőre nem jogerősen 6 évi szabadságvesztésre ítéltek, családi okokból vállalta a hazatérést és azt, hogy - az olasz sajtó szerint csupán néhány néhány hétre - őrizetbe vegyék. Befutott hétfőn Hongkong kikötőjébe a Britannia, a brit királyi jacht, amely Chris Pattern, az utolsó hongkongi brit kormányzót és Károly herceget szállítja majd el július 1-én, az ázsiai brit gyarmatosítás lezárásának napján. Hétfőn megtartotta utolsó ülését a demokratikusan választott hongkongi parlament. E testület tagjainak fele ugyan beke­rült a Kína által jóváhagyott, július 1-jén beiiktatandó tör­vényhozásba is, a legerősebb hongkongi párt, a Demokrati­kus Párt képviselői viszont nem. Tung Csi-hua arra szólította föl e pártot, hogy jelöltjeiket indítsák a majd kínai fennható­ság alatt rendezendő választásokon. r Életét vesztette a francia csendőrség elitalakuia- tának, a kommandós akciókra kiképzett GIGN-nek egyik tag­ja hétfőn Franciaországban: a 30 éves csendőr társaival együtt egy lakásába bezárkózott, s a járókelőket fegyverrel fenyegető elmebeteget akart ártalmatlanná tenni, amikor halálos lövés érte. 24 éves fennállása alatt a GIGN összesen hét tagját vesz­tette el kiképzési balesetekben, de ez volt az első eset, hogy az alakulat valamely tagja bevetés közben veszítse életét. Szombaton a dél-franciaországi Valence közelében egy kis faluban egy férfi pisztollyal a kezében járkált az utcákon. Az illető, Gérard Renovier - egy 45 éves rajzoló, akit már koráb­ban is többször kezeltek idegi panaszokkal - ezt követően zárkózott be lakásába. A GIGN emberei hétfő hajnalban meg­rohamozták a lakást, s elfogták a férfit, ez utóbbi azonban még ezt megelőzően három lövést tudott leadni, s közülük az egyik halálosan megsebezte az alakulat egyik tagját. Megelőzhető lett volna a vietnami háború? A vietnami háborút legalább egy évtizeddel előbb be lehetett volna fejezni, illetve teljesen elkerülhető lett volna - jelentette ki hétfőn Hanoiban Robert McNamara volt amerikai védelmi miniszter, a hábo­rú egyik fő irányítója. A 81 éves McNamara a Reu­ter hírügynökségnek adott interjút a vietnami fővárosban rendezett hétvégi tudományos értezlet után, amelyen amerikai és vietnami katonák, politi­kusok, diplomaták és történészek cseréltek eszmét a háborúról és annak tanulságairól. MTI Az idős katonapolitikus az interjúban hangoztatta: ma már világos, hogy Hanoi és Washington is elszalasztott lehetőségeket a több mint 3,6 millió halottat követelő há­ború leállítására. „Úgy gon­dolom, az bizonyos tekintet­ben elkerülhető lett volna. Ha pedig nem, akkor is sokkal, sokkal előbb be lehetett vol­na fejezni.” Például Vietnam és az Egyesült Államok nem fordított kellő figyelmet De Gaulle tábornok javaslatára, aki a hatvanas évek első felé­ben Vietnam semlegességét szorgalmazta. 1995-ben közzétett emlék­irataiban McNamara vitákat keltett ama megállapításával, amely szerint ő és az amerikai politika más alakítói „szörnyű hibát követtek el”, amikor te­rebélyesedni engedték a konf­liktust. A volt védelmi minisz­ter, aki legutóbb 1995-ben, néhány hónappal a diplomá­ciai kapcsolatok normalizálá­sa után járt Hanoiban, közöl­te: úgy érzi, eltúlozták annak veszélyét, hogy V ietnam kínai vagy orosz ellenőrzés alá ke­rül (az úgynevezett „dominó­elmélet” szerint). „Egyre ke­vésbé tartom valószínűnek, hogy (a vietnamiak) engedték volna az egységes Vietnam kínai vagy orosz támaszpont­tá tételét a kínai vagy orosz hegemónia ázsiai kiterjeszté­se érdekében. De hát akkor ettől féltünk.” Hozzátette: indokoltak voltak viszont az amerikai fé­lelmek Észak-Vietnam teljes megszállásának kockázatai­tól - köztük annak lehetősé­gétől, hogy atomháború rob­ban ki Kínával. Mint mond­ta, a pénteken kezdődött ér­tekezleten kiderült, hogy a néhai Ho Si Minh vietnami elnök és akkori kormányfője, Pham Van Dong a hatvanas évek elején kétszer is járt Pe- kingben, s biztosítékokat ka­pott Mao Ce-tungtól és Csou En-lajtól, hogy Kína segítsé­get nyújtana Hanoinak egy esetleges amerikai megszál­lással szemben. Világkrónika Nyitott ajtók a „nagyszerű jelöltek” előtt Bili Clinton sajtóértekezlete Bili Clinton amerikai elnök a denveri csúcstalálkozót értékelő vasárnap esti sajtókonferenciáján elismerte, hogy továbbra is fennmaradtak az ellentétek az Egye­sült Államok és az európai szövetségesek között az első körben meghívandó NATO-tagjelöltek számáról. Úgy vé­lekedett azonban, hogy a vita nem fog tartós megosz­tottságot vagy károsodást okozni, ha a szövetség tartja magát az elhatározott menetrendhez, és az elsőt to­vábbi bővítési fázisok követik majd. A „Nyolcak Csúcs- értekezletének” legfőbb eredményét abban jelölte meg, hogy olyan, már a következő évszázadra átnyúló fenn­tartható növekedési stratégiát vázoltak fel, amely átfogja az egész világot, és figyelembe veszi a környezetvé­delmi, szociális és biztonsági szempontokat is. MT[ _________________ Kér désekre válaszolva az el­nök „megfontoltnak, alapos­nak és helyesnek” minősítette Washington álláspontját, mi­szerint csak három ország - Csehország, Lengyelország és Magyarország - meghívását kí­vánja kezdeményezni a madri­di találkozón. Szükségesnek mondta azonban, hogy a szö­vetség ajtaját más országok előtt is nyitva tartsák, és külön erőfeszítéseket tegyenek a következő körben esélyes pá­lyázók irányában. Romániáról és Szlovéniáról megjegyezte, Magyar földek külföldieknek MTI A magyar ellenzék adatai szerint közel 400 ezer hektár magyar föld tulajdonjogát sze­rezték már meg úgynevezett zsebszerződések, bérletnek ál­cázott illegális földátjátszás segítségével külföldiek, első­sorban osztrákok Nyugat-Ma- gyarországon - írja hétfőn a Kurier. Az osztrák bulvárlap cikké­nek az ad aktualitást, hogy ezen a héten a budapesti par­lament előtt tüntetésre kerül sor a külföldiek magyarorszá­gi földtulajdona ellen. A gaz­daszervezetek azért akarnak az utcára vonulni, mert - mint a cikk fogalmaz - a magyar kor­mány törvénymódosítással le­gális lehetőséget akar nyújta­ni a külföldiek magyarországi földszerzésére. A Kurier szerint eddig nemcsak a nemzeti ér­zés miatt volt érvényes a tila­lom, hanem azért is, mert je­lenleg a föld ára Magyarorszá­gon a nyugati árnak körülbe­lül egytizede és egyötöde kö­zött mozog, s így a nyugati vásárlók zsíros hasznot remél­nek abban az esetben, ha később a helyieknek, immár magas áron, ismét eladják a földet. hogy „nagyszerű jelöltek” lesz­nek a tagságra, ha fenntartják reformvonalukat, és bővítik katonai partnerségüket a Nyu­gattal. Utalt Szlovénia földraj­zilag kulcsfontosságú fekvésé­re, illetőleg arra, hogy Romá­nia a második legnagyobb ál­lam a térségben, és megoldotta vitáját Magyarországgal.- Remélem, dűlőre tudunk jutni... Mindenesetre nem sza­bad semmi olyasmit tennünk, ami elbátortalanítaná a két, stra­tégiailag fontos körzetben elte­rülő országot, vagy romba dön­tené reményüket - jelentette ki, hozzáfűzve: tízéves távlatban MTI Röviddel azután, hogy a két rivális kambodzsai kor­mányfő a hét végén közös saj­tóértekezleten jelentette be Pol Pótnak, a vörös khmerek volt vezérének elfogását, el­lentétük újból kiújult. No­rodom Ranariddh első kor­mányfő igyekszik szövetség­re lépni a mérsékeltebb vörös khmer vezetőkkel, ugyanak­kor szigorúan elhatárolja ma­gát a gyűlölt Pol Póttól — mondják megfigyelők. Hun Sen, a második kormányfő vi­szont elutasítja a vörös khme­rekkel a kompromisszumot. Mégis Ranariddh vádolt hét­főn egyeseket - nyilvánvaló­an Hun Senre célzott - azzal, hogy el akarják kerülni Pol Pót felelősségre vonását, ezért kel­tik halálhírét. A hírek szerint a mintegy 6000, Pol Póttal szakító har­gondolkodva tulajdonképpen „nincs nagy különbség az állás­pontok között, ha megvalósít­juk a menetrendet”. Több mint egyórás sajtóérte­kezletén elégedetten nyilatko­zott Oroszországnak a denveri csúcson betöltött szerepéről, hangsúlyozva: megítélése sze­rint a jövőben a „Hetek helyét mind inkább a Nyolcak fogják átvenni”. Meggyőződését fejez­te ki, hogy az átalakulás folyta­tódásával Oroszország egyre szervesebben integrálódik majd a globális intézményekbe, ami­nek kedvező kihatásai lesznek az egész nemzetközi életre. Az amerikai csapatok bosz­niai távozását illetően meg­erősítette, hogy a SFOR-köte- lék küldetése 1998 júniusában lejár, és „arra számítunk, hogy ez meg is fog történni”. Megis­mételte azt is, hogy véleménye szerint a kivonás helyett in­kább a daytoni békemegálla­podás civil és gazdasági felada­tainak teljesítésére kellene összpontosítani. Lényegesnek mondta, hogy a háborús bű­nökkel vádolt személyek el­nyerjék büntetésüket. cossal a rivális kormányfők elsősorban saját táborukat akarják megerősíteni. A kam­bodzsai hadsereg vezérkari főnökének helyettese a hét végén Anlong Vengben, a vörös khmerek volt bázisán járt, és látta ott a „nagyon idős és beteg” Pol Potot. Nem beszélt viszont vele, és nem is készített fényképet a vörös khmer vezérről, aki a vörös khmer uralom 1979. évi meg­döntése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Megerő­sítette, hogy a 69 éve Pol Póttal együtt tartják fogva Khieu Samphan, Noun Cseat és Ta Moh hírhedt vörös khmer vezetőket, és rövide­sen a fővárosba szállítják őket. A katonai vezető el­mondta azt is, hogy Khieu Samphan, aki rövidesen saj­tóértekezletet tart, együttmű­ködési hajlandóságáról bizto­sította a kambodzsai vezetést. \ Hírről hírre Fekete Tibor (Új Kelet) Nyilvánvalóvá vált, si­kertelenül végződött az Európai Unió legfelsőbb irányító szervezetének leg­utóbbi amszterdami tanács­kozása. Az intézményi re­formok bevezetése meghi­úsult, és még most sem lát­ni tisztán, miként alakul a kelet-közép-európai orszá­gok csatlakozási menet­rendje. Mindez nem azt je­lenti, hogy ez megakadá­lyozza a szervezet bőví­tését, de okkal vagy ok nél­kül a csatlakozni akaró or­szágokban némi riadalmat keltett. Ezzel szinte egy időben a hét végén Kassán tartóz­kodó Vladimír Meciar szlo­vák miniszterelnök kijelen­tette: „...független állam vagyunk, s nekünk senki se adjon ultimátumokat, ki­váltképp ne az Európai Par­lament döntési jogkörrel sem bíró képviselőinek csoportja”. Ez egyenes be­széd. Túl azon, hogy a dip­lomácia nyelvezetébe nem szokás ilyen nyíltan bírálni egy testületet, ez akár dip­lomáciai jegyzékváltáshoz is vezethet, s ráadásul még sántít is a logikája. Először is, ha egy ország szeretne belépni egy szerve­zetbe, akkor nem ő diktálja a feltételeket. Másodszor, amiket a képviselőcsoport kér, azok nem újkeletű kí­vánságok. A delegáció tag­jai elengedhetetlennek tar­tották, hogy a szlovák kor­mánypártok vonják be az ellenzéket is a titkosszolgá­latokat felügyelő parlamen­ti bizottságokba, illetve zá­ros határidőn belül (ez év novemberéig) rendezzék a nemzetiségek nyelvhaszná­lati jogait. Nem teljesíthe­tetlenek a kérések, és eze­ket akkor is joggal várhat­nánk el Európa közepén, ha a szlovákok nem is akarná­nak felszállni az EU-ba vivő vonatra. Mivel azUnió prominens személyiségei nyíltan, néha burkoltan utaltak arra, mely országok számíthatnak első körben a csatlakozási tár­gyalások megkezdésére, és ebből Szlovákia kimaradt, talán arra is gondolhatunk, savanyú a szőlő. Mégsem erről van szó, inkább politikai arroganci­áról, arról a hangvételről, amelyet néha megütnek északi szomszédaink veze­tői. Újkeletű függetlensé­güket követően még szok­niuk kell az önállóságot, megtapasztalni annak hatá­rait, és nekik kellene alkal­mazkodniuk az európai szokásrendhez. Úgy tűnik, erre nem hajlandóak. Em­lékezhetünk a magyar­szlovák kormányközi tár­gyalásokra, vagy éppen a bős-nagymarosi erőműtár­gyalásokra, melyek végül is a bíróságra kerültek. Most úgy látszik, fel kell még néhány generációnak nőni Szlovákiában, míg megtanulják az európai normákat, s elsajátítják, hogyan kell azokhoz alkal­mazkodni. Addig azonban sok víz fog lefolyni a kö­zös Dunán. Pol Pót halálhíre Vita a vörös khmerek szerepéről Japán volt kambodzsai nagykövetét küldi e héten Phnom Phenbe, hogy figyelmeztesse a kambodzsai vezetést a polgárháború kiújulásának veszélyeire. A Hetek csoport­ja és Oroszország a denveri csúcsértekezleten döntött arról, hogy a japán és francia kormány küldje ki megfigyelőit Kambodzsába. I - Még egy perc, Watson, és megtaláljuk a tettest!...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents