Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

Az Országházból jelentjük Napirend előtt A Belügyminisztérium ál­lamtitkára hétfői napirend előtti felszólalásában a parla­mentben ismételten cáfolta és hamisnak nevezte azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint Göncz Árpád köztársa­sági elnök májusi hivatalos ro­mániai látogatása során Ko­lozsvárott egy, a történelmi tényeket elferdítő szövegű ro­mán emléktáblát is megkoszo­rúzott volna. Világosi Gábor hangsúlyozta: a köztársasági elnök Petőfi Sándor emlék­tábláján helyezett el koszorút. Torgyán József az FKGP ré­széről kiemelte: ha a dolog így áll, akkor Szabó Zoltán műve­lődési és közoktatási államtit­kár hazudott. Az államtitkár korábban - szintén napirend előtt - azt mondta: ha egykor Willy Brandt és II. János Pál gesztust gyakorolhatott múlt­beli áldozatok előtt, Göncz Árpád is megtehette. Csépe Béla (KDNP) úgy vélte, jog­gal váltja ki az ellenzék felhá­borodását, ha valaki párhuza­mot von egy történelemhami­sító tábla és a holocaust kö­zött. A személyes érintettség okán szót kapó Szabó Zoltán államtitkár visszautasította, hogy hazudott volna, s mint mondta, ő mindössze Dávid Ibolya szavaira reagált. NATO­népszavazás Az SZDSZ Magyarország NATO-csatlakozását olyan fontos kérdésnek tekinti, amelyhez meg kell szerezni a társadalom támogatását - je­lentette ki a hétfői SZDSZ-frak- cióülés utáni sajtótájékoztatón Mécs Imre országgyűlési kép­viselő, a honvédelmi bizottság elnöke. Mint ismeretes, a szabadde­mokrata képviselőcsoport hét­végi dunavarsányi frakcióérte­kezletén azt a javaslatot fogal­mazta meg, hogy a jövő év első negyedében népszavazás dönt­sön hazánk belépéséről az Észak-atlanti Szövetségbe. Mécs Imre szerint 1998 febru­árja vagy márciusa lehet a refe­rendum időpontja, a csatlako­zási tárgyalások felgyorsulása esetén azonban ez a dátum előbbre is hozható. Úgy véleke­dett, hogy a népszavazást a le­hető legkorábbi időpontban célszerű megtartani, mivel vár­hatóan hosszú ideig tart majd, amíg a jelenlegi tag­államok parlamentjei ratifi­kálják az újonnan csatlako­zók belépését. Mécs Imre felhívta a figyel­met, hogy pártja eredetileg nem szorgalmazta a referendumot, amely a koalíciós tárgyalások során került a kormányprog­ramba. Emlékeztetett viszont arra, hogy a mai szabaddemok­raták már a demokratikus ellen­zék idejében küzdöttek a nép­szavazás intézményéért. Kitért arra is, hogy a Munkáspárt már kezdeményezett népszavazást a NATO kérdésében, ezt azon­ban az Országgyűlés akkor le­vette a napirendről, mivel nem állt még megfelelő mennyisé­gű információ a társadalom ren­delkezésére. Pártvélemények a KDNP döntéséről P.l. (Új Kelet) __________ Am int az ismeretes, a Ke­reszténydemokrata Néppárt hétvégi döntése alapján a párt országos elnöke tovább­ra is Giczy György lett. Bár a döntés többségi szavazás eredménye volt, a párt egyes erői ezt mégsem akarják el­fogadni, mondván: a vokso­lók legitimitása 18 személy esetében legalábbis megkér­dőjelezhető. Hogyan látja a történteket a többi párt? Lesz-e végre már béke a KDNP háza táján? Juhász Ferenc országgyű­lési képviselő (MSZP):- Erre az eredményre szá­mítottam. Egy párt belső ügyeinek teregetése csak rosszat tesz magának a párt­nak. Körülnézvést a világ­ban, egyértelműen megálla­pítható, hogy egy európai ál­lamban igenis szükség van egy erős keresztény pártra, de hogy az a jelenlegi KDNP lesz-e, azt ma még nehéz megmondani. Kíváncsian várom, hogy az ellenzéki együttműködésben a fejle­mények milyen irányt vesz­nek? Nem hiszem, hogy a Fi­desz pontosan Giczy urat tar­taná a legoptimálisabb part­nernek, de ez a KDNP ügye. A közeljövőben várható bí­rósági döntés szerintem - bármily eredménnyel zárul is- nem megoldás. A tagság zöme Giczyt akarja és kész. Tudomásul kell venni, ha tet­szik ez valakinek, ha nem. Helmeczy László, a Fidesz megyei elnöke:- Őszintén reméljük, hogy ez a választás immár végleg lezárta a vitákat a KDNP-ben, és így a párt egységesen ké­szülhet az ellenzéki együtt­működésre. A jobboldali pár­tok számára ez roppant lé­nyeges! Ugyanakkor tartunk tőle, hogy a viták mégsem zárultak le. Itt van még a vár­ható bírósági döntés is, ami elvileg és jogilag fenekestől felfordíthatja az eredményt, holott ez korántsem lenne egészséges dolog, hiszen a politika nem válhat a bírósá­gi döntések eszközévé. A Fi­desz, amely eleddig is mo­torja volt az ellenzéki, jobb­oldali együttműködésnek, szurkol tehát partnerei nyu­galmáért. Hamvas László, az MDF nyíregyházi városi elnöke:- Örülünk, hogy végre le­gitim körülmények uralkod­nak a KDNP háza táján. Örü­lünk továbbá azért is, mert ez a polgári szövetség javára válhat. Kornherr Tibor, a Néppárt megyei elnöke:- A döntésről fölösleges véleményt alkotni, hiszen ez a KDNP belügye! Hazai krónika Ha kedd, akkor KDNP „A mindenkori pártelnök felel az egységért” Berki Antal (Új Kelet) Sokáig „vajúdtak a hegyek”, míg végre megszületett az ered­mény. Mint várható volt, ismét Giczy György lett a keresztény- demokraták elnöke. Az állva tapsoló, viharosan ünneplő győztesek között elkeseredet­ten, azt ne mondjuk, dühödten maradtak ülve a Latorczay-vo- nal hívei. Innen is, onnan is el­keseredett hangok hallatszot­tak. „Most játszottuk el a par­lamentbe jutás lehetőségét!” „Ezzel a szavazással felrobban­tottuk a frakciót!” A folyosó­kon nyüzsögtek az emberek, és attól függően, hogy ki kinek a híve, úgy kommentálta a tör­ténteket. A nagy zűrzavarban néhány percre megállítottuk Giczy György frissen választott pártelnököt.- Gratulálunk, elnök úr. Most, hogy tisztázódtak a front­vonalak, hogyan tovább?- Egy angliai konzervatív politikustól vett idézettel sze­retnék válaszolni, aki a csúfos választási kudarc után azt mondta: „Az egyenetlenségek napjai, a frakciózás, a szár­nyakra szakadtság, csoportok­ra osztottság s a csoportokon belüli csoportocskák, párton belüli pártok időszakának most vége kell hogy legyen”.- Mi lesz a frakcióval?- Erre most nem tudok konk­rétan válaszolni. Egy idő óta nem hallatszanak azok a han­gok, amelyek a frakcióból való kiválással riogattak bennünket. Mindenkit szeretnék a párton és frakción belül tartani, de visszatartani senki sem lehet, ha mindenáron menni akar. Az bizonyos, hogy a mindenkori pártelnök felel az egységért, és nem szabad eltűrni, hogy olyan gócok jöjjenek létre, amelyek ezt az egységet fenyegetik. A másik elnökjelöltet, Sem- jén Zsoltot is megkérdeztük.- Mint vesztes hajlandó-e szerepet vállalni a KDNP ve­zetésében?- Az ember - jól-rosszul - képvisel egy politikai irányvo­nalat, de hogy a párton belül mi legyen a szerepem, azt a nagyválasztmánynak kell el­dönteni. A választási kampány során végig arra törekedtem, hogy bármilyen eredményt hozzon is a szavazás, a szaka­dást megakadályozzam. Most sem gondolkodom másként. Ha ez a testület méltónak talál majd valamilyen tisztségre, akkor nem fogok elzárkózni a felkérés elől. Késő éjszaka lett, mire meg­választották az alelnököket és a választmányi elnököt. Sem- jén Zsolt elvállalta az egyik alelnöki posztot. Másnap reggel már koránt­sem volt annyira izgatott a hangulat, kevesebben is voltak a küldöttek. Gáspár Miklós mosolyogva érkezett a délelőtti vitanapra.- Alelnök úr, kommentálná néhány szóval a választás ered­ményét? — Az országos választmány a KDNP tagsága nevében hozta meg döntését. Ez azt is jelenti, a tagság azt akarja, hogy követ­kezetesen keressük a pártok kö­zötti együttműködés lehetősé­gét. Tagságunk újra megerősí­tette: helyesnek tartja politikai és gazdasági programunkat, aminek lényege, hogy radikális gazdasági és politikai fordula­tot akarunk véghezvinni. Isépy Tamás képviselőt, frak­cióvezetőt már az utcán értük utol. A vasárnapi ülésről már délelőtt 10 órakor elindult ha­zafelé.- Frakcióvezető úr, újra pe­relni fog?- Szó sincs róla. Én bizonyo­san nem fogom megindítani a pert, szeretném én is, ha vége lenne a pereknek, de az egyen­súly érdekében azt is szeretném, hogyha vége lenne az egyesü­lési törvényt sértő alapszabály­szegéseknek is, mert egy jog­államban se párt, se állampol­gár nem áll törvények felett. A vasárnapi nyilvános ülé­sen a szombati vesztesek közül szinte senki sem képviseltette magát. A választmány így is határozatképes maradt, és meg­szavazta azokat a döntéseket, amelyeket már februárban meg­hozott. Mostantól könnyebb lesz kizárni bárkit a KDNP-ből. Most már csak az a kérdés, mi lesz kedden, a Legfelsőbb Bí­róság döntése után, amikor a pereskedő Pest megyeiek ügyé­nek végére pontot tesznek. Ti­zennyolc küldött mandátumá­ról van szó, közülük négyen a Giczy-, tizennégyen pedig a Latorczay-vonalat követik. Ha a felperesek nyerik meg a pert, újra meg lehet kérdőjelezni a mostani ülés legitimitását?! A Néppárt alkotmányos kifogásai Néhány kérdés dr. Farkas Gabriellához Palotai István (Új Kelet)- Főtitkárasszony! Mi indí­totta a Néppártot arra, hogy az Alkotmánybírósághoz for­duljon?- Szeretnénk elérni: az Alkot­mánybíróság mondja ki, hogy a társadalombiztosítási önkor­mányzati igazgatásról szóló 1991. évi nyolcvannegyedik tör­vény új 7. paragrafusa alkotmány­ellenes, mert megkülönböztetése­ket tartalmaz, valamint - mivel szövege értelmezhetetlen és alkal- mazhatatlan - nem felel meg a jogállam követelményeinek.- Milyen támogatottságú volt ez a paragrafus a parla­menti szavazás során?- A voksok aránya 170 igen, 137 nem és 5 tartózkodás volt, de hozzáteszem, hogy csak az MSZP-sek szavaztak igennel. Az SZDSZ is nemet mondott.- Melyek a Néppárt alkotmá­nyi kifogásai?- A törvény rendelkezései sze­rint a biztosítási képviselőket - fő szabály szerint - a munkavál­lalók és a munkáltatók országos érdekképviseletei delegálják. Ez annyit jelent, hogy a rendelkezés így eleve kizárja azokat a mun­kavállalókat és munkáltatókat, akik (amelyek) járulékot ugyan fi­zetnek, de országos érdekképvi­seletük nincs. A munkavállalók jelentős része nem is szakszerve­zeti tag, sőt vannak szakszerveze­tek, amelyek a törvény feltételei­nek megfelelő egyik munkavál­lalói érdekképviseleti szövetség­nek sem tagjai. Meggyőződésünk szerint azért megkülönböztető és kirekesztő a passzus, mivel ezál­tal jelentős tömeg nem rendelkez­het biztosítási képviselettel.- Ez logikusnak hangzik...- Ezen felül a törvény nem te­szi lehetővé az igazságos dele­gálási arányokat sem. A nyugdí­jasok képviseletének ügye még cifrább, mivel az a két szervezet, amely képviseletükre jogosult, nem tömöríti magába a nyugdí­jasoknak még a háromnegyedét sem, nem is beszélve arról, hogy az egyik közülük az MSZP szék­házában bejegyzett szervezet. Ez is diszkrimináció, hiszen ki kép­viseli akkor a több százezres lé- lekszámot kitevő „maradék” huszonöt százalékot?- Ha jól tudom, a Néppárt bizonytalansági tényezőkre is hivatkozik...- így igaz. Zavarok vannak a befizetési időszakok értelmezésé­ben, amelyhez a törvény semmi­lyen támpontul nem szolgál, to­vábbá semmilyen feltételt nem határoz meg arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatok or­szágos érdekképviseleti szervei milyen szabályok szerint delegál­hatnak tagokat a biztosítási önkor­mányzatokba. Magyarán a tör­vény azon felül, hogy rossz, még hiányos is, nem is beszélve az em­lített értelmezhetetlenségekről.- Milyen döntést remélnek az Alkotmánybíróságtól?- Igazságosat! Ez nekünk elég... A Magyar Demokrata Néppárt folyamatosan kinyilvánít­ja, hogy parlamenti politikája nem az ütközések, a me­rev ellenállás módszerét, hanem sokkal inkább a szak­mai kontroll gyakorlatát követi. Sorozatos módosító in­dítványaival eleddig sikerrel szerepelt a törvényalkotó munkában, éppen ezért érdekes és újszerű, hogy egy kész és hatályos törvény megváltoztatása érdekében most az Alkotmánybírósághoz fordul. Farkas Gabriellát, a Néppárt főtitkárát kérdeztük az esetről. Maláj vendég MTI Horn Gyula miniszterel­nök meghívására hétfőn kétnapos magyarországi munkalátogatásra Buda­pestre érkezeti Dato Seri Mahathir bin Mohamad, Malajzia miniszterelnöke. A délkelet-ázsiai ország és hazánk legfelsőbb szintű kapcsolatai igen intenzí­vek: Horn Gyula áprilisban járt Kuala Lumpurban, Tuanku Jaafar maláj ural­kodó pedig májusban láto­gatott Magyarországra. Dati Seri Mahathir bin Mohamad és vendéglátója, a magyar kormányfő hét­főn délután folytat meg­beszélést egymással, előbb szűk körben, majd a kül­döttségek bevonásával plenáris tárgyalás kereté­ben. Ezt követően a két mi­niszterelnök jelenlétében írják alá a Parlamentben azt a megállapodást, mely a Malajziában megépülő in­formatikai központ, az úgynevezett Multimédia Szuperfolyosó és a Bu­dapesti Infopark közötti együttműködésről szól. A maláj politikus - akit két miniszter, két minisz­terhelyettes és egy tíztagú üzletember-delegáció kí­sért el Magyarországra - hétfői hivatalos programja zárásaként kora este meg­nyitja az IC Bank magyar- országi képviseletét. A ma­láj kormányfő kedden ta­lálkozik Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével, majd a Parlament Kong­resszusi termében előadást tart a Multimédia Szu­perfolyosó programról. Dati Seri Mahathir bin Mo­hamad kedden ellátogat Székesfehérvárra is, ahol többek között megtekinti a Videoton és az Ikarus üzemeit. Vezérkari tárgyalás MTI Négyszáz tagú lesz a ma­gyar-román közös béke- fenntartó zászlóalj, amely­nek létrehozásáról tárgyalt hétfőn Budapesten Végh Ferenc altábornagy, vezér­kari főnök és román part­nere, Constantin Degeratu hadosztálytábornok. A megbeszélést követő­en elmondták, hogy ma­gyar részről a hódmezővá­sárhelyi alakulat vesz részt a békefenntartó zászlóalj­ban hivatásos és szerződés katonákkal. Az alakulat létrehozásához magyar és román részről tanulmá­nyozni kívánják a német cs a francia tapasztalatokat. A közös zászlóaljban részt­vevő katonák saját alaku­latuknál szolgálnak, és nemzetközi felkérés esetén vonják össze az erőket. A katonák nemzetközi beveté­se előtt azonban az illető ország alkotmányos rendje szerint járnak cl. Szó volt ar­ról is, hogy a júliusi madridi NATO-csúcstalálkozó után ismét találkozik a két vezér­kari főnök a további teendők egyeztetése érdekében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents