Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-23 / 144. szám
I Falujáró 1997. június 23., hétfő Ovisok két csoportban Az óvodában két csoportba osztják a gyerekeket. Együtt vannak a kicsik a középsősökkel, külön a nagyok. Ottjártunkkor már lezajlott az óvodai évzáró, amelyet hagyományosan együtt tartottak az anyák napi műsorral. A gyerekek versekkel köszöntötték szüleiket, s egyben számot adtak felkészültségükről. Tiborszál- láson a farsang alkalmával szokás, hogy az óvodások műsor adnak elő, bábelőadással, mesejelenetekkel, tánccal lépnek fel. Vadaskerti mintaotthon A Vadaskerti Szociális Otthon 1985 decemberében kezdte meg működését az egykori Károlyi-birtok uradalmi épületeiben. A folyamatos fejlesztések és átalakítások nyomán mára 100 férőhelyessé bővült otthonnak 89 lakója van, elsősorban olyan időskorúak, akik többé-kevésbé képesek az önellátásra. Az intézményben mintaszerű ellátásra törekednek, aminek eredményét az is jelzi, hogy a megyei otthonok dolgozóinak itt tartják a továbbképzéseket. Az itt lakók bábszakkörben, kézimunkaszakkörben, énekkarban tölthetik el tartalmasán szabad idejüket, de lehetőségük van kertészkedésre és még sok egyébre annak jegyében, hogy mindenki megtalálja a neki tetsző elfoglaltságot. Az elmúlt évben két kétágyas fürdőszobás lakrészt, valamint közösségi és rehabilitációs helyiségeket alakítottak ki. Ezek között van könyvtár, klubszoba, a mentálhigiénés dolgozók irodája, fizioterápiás és orvosi szoba. Közel 1 millió forint befektetésével vásároltak 4 fizioterápiás készüléket, az otthon egyik visszatérő vendége, dr. Csinády László volt megyei főorvos pedig egy közel 200 ezer forint értékű magneoterápiás készüléket ajándékozott az intézménynek. Idén pályázatot nyújtottak be módszertani feladatok ellátásához szükséges helyiségek kialakítására és az ehhez nélkülözhetetlen eszközök beszerzésére. Bár hivatalos értesítés még nem érkezett, előzetes információk szerint elnyerték a 4 millió 300 ezer forintos támogatást. Az egyre komfortosabbá váló intézményben tervezik még ötágyas szobák 2 személyes, fürdőszobás lakrészekké átalakítását. Vadaskertben nyugdíjasokat és rokkantakat időszaki vendégként is fogadnak, ha pihenni szeretnének a meseszép környezetű, jó levegőjű otthonban, vagy csak rövidebb ideig kell megoldást találni gondozásukra. Ilyen esetben nem szükséges beutaló, a vendégek napi 500 forint ellenében elfoglalhatják az otthon panziós ellátásra fenntartott 5 férőhelyének valamelyikét. r«c,testűt '- ftmin 133? Az erdő az egyik legjobb munkaadó Amit ember elkövethet... A legfontosabb az elzártság felszámolása Sándor Csaba második ciklusát töltötte Tiborszállás polgármesteri székében, de megromlott egészségi állapota miatt lemondott hivataláról. Az időközi választásokon hat jelölt indult, a befutó Csaholczi Gusztáv lett, aki Nagyecseden él, tiborszállási származású felesége révén kötődik a faluhoz. Nagyecseden született 1962- ben, az általános iskola után forgácsoló szakmát szerzett. A MOM-ban dolgozott napi négy órát, másik négyet pedig a MOM-lövészklubban edzéssel töltött. Az iskolából kikerülve olcsó szórakozások helyett megfelelő elfoglaltságot keresett magának, ez lett a lövészet. Aranyminősítést ért el sportlövészetből, számos versenyen indult, bejárta az országot. Megnősült, majd Nagyecseden a Medicor üzemben helyezkedett el. Ezzel vége lett a sport- lövészetnek, nem tudta családja mellett vállalni a sporttal járó elfoglaltságot. Három fiuk született, majd tűz minősítést szerzett hegesztésből, és Németországban a BASF-nél dolgozott rövid ideig. Hazatérése után szabad idejét autodidakta módon további tanulmányokra fordította. Miután az időközi választásokon lekörözte ellenfeleit, magasra csaptak az indulatok, a falu egy része nehezen fogadta Csaholczi Gusztáv megválasztását. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy törvényes keretek között nyerte el a megbízatást, és az a szándéka, hogy tettekkel igazolja a rá adott voksokat. Terveiről, falufejlesztési elképzeléseiről kérdeztük.- Megkérdeztem az embereket, mire van a falunak szüksége, ennek megfelelően alakítottam programomat. Eközben láttam, hogy sokan milyen rossz körülmények között élnek azért, mert egy határszéli faluban laknak. Az itt élőknek elég egy kis hajszál, amibe belekapaszkodhatnak, hogy talpra álljanak. Ezt a hajszálat jelentené számukra egy munkahely. Amit ember elkövethet, azt el fogom követni, hogy munkához juttassam az embereket. Első lépésként megkerestem a Vega—Food vezérigazgatóját, hogy tiborszállási munkások felvételéről tárgyaljunk. Kedvező választ kaptam, egy listát kértek azokról, akik náluk dolgozhatnának. Ez a lista el is készült, most azon áll vagy bukik a felvétel, hogy ad-e rá közhasznú munkának megfelelő bértámogatást az állam. Első lépésben három hónapra vennének fel embereket befőzési munkára, majd a munkások felét további három hónapig foglalkoztatnák csomagolással és dobozolással. Az persze még nem tehet bennünket kényelmessé, ha sikerül ezt a munkát tető alá hozni. További terveink között szerepel a községben található, több száz négyzetméter alapterületű, üresen álló épületünkben vállalkozások indítása. Ezzel kapcsolatban meg fogok keresni vállalkozókat, akiknek olyan feltételeket kínálunk, hogy megérje nekik a várostól húsz kilométerre befektetni. Többet erről most még nem mondanék, mert nem akarok hiú reményeket ébreszteni.-Tiborszállás meglehetősen elzárt falu, rossz minőségű utakon lehet csak megközelíteni. Milyen lehetőséget lát az elzártság felszámolására?- Az elsődleges probléma a bevezető út rossz állapota. Rendbe rakása óriási öszegbe kerülne, mert egy köbméter aszfalt ára 30 ezer forint! A bevezető út nem önkormányzati tulajdon, ezért nem kaphatunk rá támogatást, az út gazdája pedig nem fogja a javításokat elvégezni, így végső soron mégis az önkormányzatnak kell ezt felvállalni. Egy olcsóbb megoldás kínálkozik, a bebetonozás. Egy köbméter beton leszállítással együtt is kitelik 11 ezer forintból. Most lehetőséget keresünk közhasznú munkások felvételére, akik ezt az útjavítást elvégezhetnék. Eltökélt szándékom, hogy emeljek a falu lakosságának életszínvonalán, ennek az első lépése pedig a faluba vezető és a belterületi utak kijavítása. Vannak kisebb, de legalább ilyen kellemetlen hiányosságok, például az, hogy nincs a falunak halottaskocsija, ezt is sürgősen szeretnénk megoldani.-Az útjavítások és a munkahelyteremtés nagy feladat egy évre. — Nem egy év három hónapban és babérok gyors aratásában gondolkodom, nem fogok visszariadni a népszerűségemet csökkentő kellemetlen döntésektől sem, ha azok hosszú távon a falu érdekeit szolgálják. A kérészéletű sikereknél fontosabb számomra, hogy a következő választások után, ha másba veti a falu a bizalmát, olyannyira előkészített munkát adhassak át, ahonnan utódom továbbléphet. Egy, az Anubusból vett idézet a munkám mottója: „Bármit cselekszel, arra gondolj, szeretnéd-e, ha ugyanez veled történnék”. Gyerekek Jugoszláviából A Tridea Természetvédelmi Egyesület tagjai a mátészalkai 138-as Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjaival, oktatóival közösen az utolsó simításokat végzik a tiborszállási táborban. Az egykori úttörőtábort 1997-től 15 évre a mátészalkai Rotary klub vette át, és üzemeltetésével a Trideát bízta meg. A rossz állapotú faházakat lebontották, a többit felújították, így 80 fő befogadására tették alkalmassá a helyet. Idén 6 turnust terveznek, köztük két természetvédelmi, valamint kézműves- és képző- művészeti táborokat. A Rotary és a Tridea közösen szervez egy turnust, ahová a délszláv háború sújtotta területekről fogadnak több mint 80 gyereket, és táborozási költségeiket a Rotary teremti elő kapcsolatai fel- használásával. A tábor jelszava: „Rotary-szellem és természetvédelem”. A többi turnusra még fogadnak jelentkezőket, egyéneket és csoportokat egyaránt. További információkat a 44/ 314-491-es telefonszámon, Balogh Istvántól kaphatnak az érdeklődők. Az ifjú falu Tiborszállást 1955-ben szervezték önálló településsé három tanyából, a korábban Mérkhez tartozó Tiborszállásból, Vadaskertből és Halmostanyából. A mai falu a hajdani Tiborszállás tanya területén fekszik, amelyet gróf Károlyi Tibor építtetett a XIX. században. A vidék akkor indult fejlődésnek, amikor gróf Károlyi Gyula tulajdonába került. A gróf, aki 1931. augusztus 21. és 1932 szeptember 21. között Magyarország miniszterelnöke volt, birtokán mintagazdaságot létesített. Az erdő- és vadgazdálkodás székhelye Vadaskert volt, központjában a kastéllyal, Tiborszálláson fölműveléssel, Halmostanyán és a hozzá tartozó földeken pedig állattartással és földműveléssel foglalkoztak. A szétszórtan épített cselédházakból álló Tiborszállás mai képe 1952-ben kezdett formálódni, beépítették a telkeket, utcává rendezték a központi területet és új utcákat nyitottak. A község lélekszáma az utóbbi időben erősen csökkent, elhelyezkedési problémák miatt sokan a városba költöztek. A fiatal falu határában van egy Árpád-kori település, Szent Márton nyughelye. Szentmárton nevét 1217-ben említik először írott források. A falu területe a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közé tartozott, az 1217-es irat faluként, későbbi dokumentumok kis jobbágytelepként említik, majd kegyúri adományként Sárvásmonostorhoz csatolták. A monostor pusztulása után a falu is hanyatlásnak indult, 1427-ben még voltak lakói, de három elhagyott kőtemplom tanúskodik a lakosság számának csökkenéséről. A község középkori lakói magyarok voltak. Egy hagyomány szerint az Ecsedi-láp nyelte el a települést. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Dojcsák Tibor
