Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-16 / 138. szám

Iskolaigazgatók a demokráciáért Fekete Tibor (Új Kelet) Nem várt ellenkezést vál­tott ki a készülő Vatikáni Szerződés. Az önkormányza­ti iskolák úgy érzik, hátrány­ba kerülnek a katolikus in­tézményekkel szemben, hisz ők nem tudják majd azokat az anyagi lehetőségeket előteremteni, mint a római katolikusok. Az Iskolaigaz­gatók a demokráciáért elne­vezésű mozgalom nyilatko­zatot adott ki, melyben az alábbiakat írják: Nyilatkozat Mi, önkormányzati isko­lák igazgatói a sajtóból érte­sültünk a magyar állam és a Vatikán között előkészület­ben levő megállapodásáról, melynek a katolikus oktatás állami finanszírozására vo­natkozó része - vélemé­nyünk szerint - alkotmá­nyossági és oktatáspolitikai aggályokat vet fel. Ennek szeretnénk most hangot adni. Mindenekelőtt hangsú­lyozni kívánjuk, hogy ki­emelt fontosságúnak tartjuk a szabad iskolaválasztáshoz való alkotmányos jogot, így az egyházi oktatási intézmé­nyekben való tanítás és ta­nulás lehetőségét is, mely elvitathatatlan és szerves ré­sze kell legyen egy sokszí­nű, demokratikus társada­lomnak. A sajtóban megje­lent információkból azonban úgy tűnik, hogy a magyar állam kötelezettséget vállal­na a katolikus közoktatási intézmények az állami, ön- kormányzati iskolákéval azonos nagyságú finanszíro­zására. Ez véleményünk sze­rint sérti az állam és az egy­ház elválasztásának alkot­mányos elvét, mert a magyar társadalom egészét terheli olyan kiadásokkal, amelyek - az állami, illetve önkor­mányzati feladatok teljesíté­sén túl - világnézetileg el­kötelezett nevelést segíte­nek. Alapvető fontosságú­nak tartjuk, hogy egy isko­laalapító a tulajdonosi és fenntartói jogok gyakorlása mellett az anyagi terhek viseléséből is kivegye részét. Ezzel az új támogatási mo­dellel az állam nemcsak fel­adja vállalt ideológiai sem­legességét, hanem megsérti a szektorsemlegesség elvét is, mivel más egyházi, illet­ve magán- és alapítványi is­kolák nem részesülnek ha­sonló támogatásban. Ugyan­akkor az állam saját iskoláit is relatív versenyhátrányba hozhatja azzal, hogy oktatá­si intézményeinek nem tud több támogatást nyújtani, mint a katolikus iskoláknak. Ezzel szemben az egyház az államtól kapott támogatáson felül egyéb pénzforrásaiból további extra támogatást nyújthat saját oktatási intéz­ményeinek, melynek hosszú távú következményeként - a vonzóbb anyagi és infrast­rukturális feltételek miatt - az elitképzés gyakorlatilag világnézetileg elkötelezett iskolákban történik majd. Ennek hosszú távú hatása­ként számolni kell azzal, hogy az állami és önkor­mányzati közoktatás pénz­ügyi és szakmai okokból sor­vadásnak indul. Mindezen észrevételek hangsúlyozása mellett tisz­telettel kérjük a magyar kor­mányt, hogy hozza nyilvá­nosságra a magyar állam és a Vatikán közötti megállapo­dás szövegét, és annak par­lamenti ratifikációja előtt kezdeményezzen széles körű egyeztetést és szakmai vitát a közoktatás képviselőivel, és a kritikák figyelembe vé­telével tárgyalja újra a meg­kötendő egyezményt. *** Az aláírók között első he­lyen szerepel a Rétközi Isko­laszövetség 25 iskolaigazga­tója. Mint azt Pusztai József, az ibrányi Árpád Fejedelem Általános Iskola igazgatója, a szövetség vezetője el­mondta, nincs tudomása a felhívásról, és egyébként is csak 19 tagja van szerveze­tüknek, de a nyilatkozat el­olvasása után teljes mérték­ben egyetértett annak szöve­gével. Arra kéri a kormány- politikusokat, hozzák nyil­vánosságra a szerződésterve­zet teljes szövegét (időköz­ben a Népszabadság válto­zatlan formában közölte), és ne legyenek benne olyan tit­kos záradékok, amelyekről csak később derül ki, hogy mekkora terheket jelentenek a magyar lakosságnak. Saj­nos az elnök úgy tapasztal­ja, hogy az ilyen jó szándé­kú megállapodások is „po­litikai gellert” kapnak, és nem az lesz a végeredmény, amin az eredeti szándék volt. Asztalos István, a nagyha­lászi általános iskola igazga­tója szerint feszültséget okoz­hat és ellenérzést szülhet, ha a kormány külön-külön akar megállapodni az egyházak­kal. A nyilatkozat hozzájuk sem jutott el, de áttanulmá­nyozása után ő is egyetértett vele. Bár hazánkban legna­gyobb létszámú a katolikus felekezet, ez mégsem lehet indok arra, hogy miért akar velük külön megegyezni az állam. A negyvenes évek vé­gén, de még az ötvenes évek elején is több pénz jutott az egyházaknak, mégis voltak ellentétek a felekezetek kö­zött. Nem tudni, milyen ha­tást válthat ki ez a mostani megállapodás, ha létrejön. 1997 Kormányfői lakossági fórum Nyírbátorban Fekete Tibor (Új Kelet) Hat év után látogatott el újra Nyírbátorba Horn Gyula mi­niszterelnök. A zsúfolásig megtelt filmszínházban még az előtérben is ácsorogtak az érdeklődők, akik kihangosít­va hallhatták a kérdéseket és a miniszterelnöki válaszokat. A kormányfő bevezetőjében kiemelte, hogy rengeteg szel­lemi tőke halmozódott fel a keleti régióban, és kár lenne veszni hagyni ezt az értéket. Az MSZP-SZDSZ-koalíció nyolc hónapi kormányzás után szánta rá magát az elo­dázhatatlan megszorító intéz­kedésekre. A Bokros-csomag néven ismertté vált intézkedés- sorozat a nyugdíjasoktól, va­lamint a bérből és fizetésből élőktől kérte a legtöbb áldo­zatvállalást. Most már tisztán látszik, megérte vállalni a népszerűtlenséget is, mert a gazdaság jelenlegi mutatói biztatóak. Egy nyugdíjas választópol­gár számon kérte a kormány- tól, hogy a nyugdíjemelésre szánt pénzkeretből miért kell levonni az özvegyi nyugdíja­sok átlagon felüli emelési összegét. Egy másik kérdező az előkészítés alatt álló vati­káni-magyar szerződés hátrá­nyairól érdeklődött, és arra volt kíváncsi, miért ez a nagy titkolózás? Horn Gyula válaszában ki­fejtette, nincs semmilyen tit- kolnivalója a kormánynak. A szerződés szövegtervezete tel­jes terjedelmében megjelent a Népszabadságban. A szer­ződés előkészítése még 1991- ben, az előző kormány idején kezdődött. Akkor írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amely­ben hazánk tíz év alatt adja vissza azt a mintegy 850 in­gatlant, amelynek igazolt tu­lajdonosa a római katolikus egyház volt. Azóta eltelt öt év, és nem sok minden történt. A mostani megállapodásnak ép­pen az a szándéka, hogy to­vábbi tíz év haladékot kapjon az állam, és a kártalanítás ne okozzon aránytalanul nagy terhet a lakosságnak. Valóban 100-120 milliárd forintról van szó, de ezt 15 év alatt kell ki­egyenlíteni. Szó sincs arról, hogy az állami oktatási intéz­mények ezáltal hátrányosabb helyzetbe kerülnének. A szak­emberek most dolgoznak az 1998-as költségvetés terve­zetén. Ebben szerepel töb­bek között, hogy az adó­fizető polgárok maguk dönt­hetnek ismét, hogy mely fe- lekezetnek vagy szervezet­nek kínálják fel adójuk egy százalékát. A nyugdíjak reálértékéről a miniszterelnök elmondta, hogy a készülő nyugdíjreform nem érhet hátrányosan egyet­len mai nyugdíjast sem. Az özvegyi nyugdíjak reálértéke az utóbbi években jelentősen csökkent, és ez indokolja pri­oritását. Ennek ellenére a töb­bi nyugdíjas sem jár rosszab­bul, hisz reálértéken körülbe­lül két százalékkal lesz maga­sabb az emelés mértéke, mint a várható infláció. A minden­kori reálkereset változásaihoz igazítják a nyugdíjemelést, így az öregségi nyugdíjasok a kiáramló bér arányában ré­szesülnek a közjavakból. A kormány ezen felül fontolóra veszi más, a nyugdíjasokat is érintő szociális intézkedések megreformálását. Példának megemlítette a gyógyszerellá­tást. ahol jelentős változások várhatók éppen az idős korú­ak javára. Nem fogadták kegyeikbe az istenek az idei rakamazi juniálist. Egész délelőtt esett az eső, és hiába a szervezők minden lelkesedése, a dol­gok nem úgy sültek el, aho­gyan azt szerették volna. Azért nem volt kudarc a va­sárnapi rendezvény. Rossz idő ide, rossz idő oda, csak voltak érdeklődők. Nem is csoda, hiszen nagyszerű programot ígértek a ren­dezők. Szkanderverseny, kötélhúzó verseny színesí­tette az egész napos kínála­tot, és ott volt Kadlott Ká­roly, a lakodalmas rock ko­ronázatlan királya is. Régi hagyományokra tekint visz- sza ez a munkásjuniális, még akkor kezdődött, ami­kor léteztek a szakszerveze­tek. Az ideit egy kicsit elmos­ta az eső. De föl a fejjel. Nem lehet mindig ilyen rossz idő. .június 16., hétfő Nyírmihálydiból New Yorkba Kozma Ibolya (Új Kelet) A nyári munkára készül­nek a nyírmihálydi kon­zervgyárban, Télen alig- alig vannak a gyárban, de nyáron a község lakóinak egy része itt talál munkát.- A tevékenységünk idő­szakos, ezért a dolgozók többségével féléves szer­ződést kötünk a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás idejére - mondta Csonti Attila, a Canex Kft. ügyvezetője.- A meggyet június 22-én kezdjük feldolgozni, számí­tásaink szerint ezer tonna üveges és konzervcs be­főttet készítünk belőle, Ezenkívül ezerkétszáz ton­na uborka tartósítására és csomagolására számítunk. Előreláthatólag 4300 tonna terméket fogunk gyártani, szilvabefőttet, lecsót, ecetes paradicsomot, paradicsom­levet. Három éve magánkéz­ben van a kft. Leginkább külföldre szállítunk, ter­mékeink kilencvenkilenc százalékát exportáljuk. Ausztráliában, Izraelben, Oroszországban vannak partnereink, hamarosan New Yorkba is szállítani fogunk. A tulajdonosok között van öt külkeres­kedő, akik a kapcsolatokat régi munkahelyeikről hoz­ták. Az ismertség, a népsze­rűség segít abban, hogy megfelelő partnereket ta­láljunk, akik szeretik a magyar termékeket. Földárverés Nagykállóban Munkatársunktól Termőföldárverést szer­vez Nagykállóban június 16-án, hétfőn a megyei kár- rendezési hivatal. A meg­hirdetett liciten a Balkányi Állami Gazdaság földjeiből mintegy 290 hektár kerül kalapács alá. A II/I-es kate­góriába sorolt árverésen csak helyi kárpótoltak, va­lamint azok vehetnek részt, akiknek bizonyíthatóan e térségben lévő földjét álla­mosították. A licitálható te­rületek nagyobb része, kö­zel 210 hektár erdő. A kár- rendezési hivatal lajstro­mában ezenkívül szerepel még 33 hektár gyümölcsös, 32 hektár szántó, illetve 13 hektárnyi gyep. A nagyszá­mú parcella, valamint az előzetes információk sze­rinti jelentős érdeklődés miatt legalább kétnapos lesz a nagykállói földárve­rés. Rakamazi juniális Megyei krónika Asztalos István I Pusztai József

Next

/
Thumbnails
Contents