Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-16 / 138. szám
Iskolaigazgatók a demokráciáért Fekete Tibor (Új Kelet) Nem várt ellenkezést váltott ki a készülő Vatikáni Szerződés. Az önkormányzati iskolák úgy érzik, hátrányba kerülnek a katolikus intézményekkel szemben, hisz ők nem tudják majd azokat az anyagi lehetőségeket előteremteni, mint a római katolikusok. Az Iskolaigazgatók a demokráciáért elnevezésű mozgalom nyilatkozatot adott ki, melyben az alábbiakat írják: Nyilatkozat Mi, önkormányzati iskolák igazgatói a sajtóból értesültünk a magyar állam és a Vatikán között előkészületben levő megállapodásáról, melynek a katolikus oktatás állami finanszírozására vonatkozó része - véleményünk szerint - alkotmányossági és oktatáspolitikai aggályokat vet fel. Ennek szeretnénk most hangot adni. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánjuk, hogy kiemelt fontosságúnak tartjuk a szabad iskolaválasztáshoz való alkotmányos jogot, így az egyházi oktatási intézményekben való tanítás és tanulás lehetőségét is, mely elvitathatatlan és szerves része kell legyen egy sokszínű, demokratikus társadalomnak. A sajtóban megjelent információkból azonban úgy tűnik, hogy a magyar állam kötelezettséget vállalna a katolikus közoktatási intézmények az állami, ön- kormányzati iskolákéval azonos nagyságú finanszírozására. Ez véleményünk szerint sérti az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos elvét, mert a magyar társadalom egészét terheli olyan kiadásokkal, amelyek - az állami, illetve önkormányzati feladatok teljesítésén túl - világnézetileg elkötelezett nevelést segítenek. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy egy iskolaalapító a tulajdonosi és fenntartói jogok gyakorlása mellett az anyagi terhek viseléséből is kivegye részét. Ezzel az új támogatási modellel az állam nemcsak feladja vállalt ideológiai semlegességét, hanem megsérti a szektorsemlegesség elvét is, mivel más egyházi, illetve magán- és alapítványi iskolák nem részesülnek hasonló támogatásban. Ugyanakkor az állam saját iskoláit is relatív versenyhátrányba hozhatja azzal, hogy oktatási intézményeinek nem tud több támogatást nyújtani, mint a katolikus iskoláknak. Ezzel szemben az egyház az államtól kapott támogatáson felül egyéb pénzforrásaiból további extra támogatást nyújthat saját oktatási intézményeinek, melynek hosszú távú következményeként - a vonzóbb anyagi és infrastrukturális feltételek miatt - az elitképzés gyakorlatilag világnézetileg elkötelezett iskolákban történik majd. Ennek hosszú távú hatásaként számolni kell azzal, hogy az állami és önkormányzati közoktatás pénzügyi és szakmai okokból sorvadásnak indul. Mindezen észrevételek hangsúlyozása mellett tisztelettel kérjük a magyar kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a magyar állam és a Vatikán közötti megállapodás szövegét, és annak parlamenti ratifikációja előtt kezdeményezzen széles körű egyeztetést és szakmai vitát a közoktatás képviselőivel, és a kritikák figyelembe vételével tárgyalja újra a megkötendő egyezményt. *** Az aláírók között első helyen szerepel a Rétközi Iskolaszövetség 25 iskolaigazgatója. Mint azt Pusztai József, az ibrányi Árpád Fejedelem Általános Iskola igazgatója, a szövetség vezetője elmondta, nincs tudomása a felhívásról, és egyébként is csak 19 tagja van szervezetüknek, de a nyilatkozat elolvasása után teljes mértékben egyetértett annak szövegével. Arra kéri a kormány- politikusokat, hozzák nyilvánosságra a szerződéstervezet teljes szövegét (időközben a Népszabadság változatlan formában közölte), és ne legyenek benne olyan titkos záradékok, amelyekről csak később derül ki, hogy mekkora terheket jelentenek a magyar lakosságnak. Sajnos az elnök úgy tapasztalja, hogy az ilyen jó szándékú megállapodások is „politikai gellert” kapnak, és nem az lesz a végeredmény, amin az eredeti szándék volt. Asztalos István, a nagyhalászi általános iskola igazgatója szerint feszültséget okozhat és ellenérzést szülhet, ha a kormány külön-külön akar megállapodni az egyházakkal. A nyilatkozat hozzájuk sem jutott el, de áttanulmányozása után ő is egyetértett vele. Bár hazánkban legnagyobb létszámú a katolikus felekezet, ez mégsem lehet indok arra, hogy miért akar velük külön megegyezni az állam. A negyvenes évek végén, de még az ötvenes évek elején is több pénz jutott az egyházaknak, mégis voltak ellentétek a felekezetek között. Nem tudni, milyen hatást válthat ki ez a mostani megállapodás, ha létrejön. 1997 Kormányfői lakossági fórum Nyírbátorban Fekete Tibor (Új Kelet) Hat év után látogatott el újra Nyírbátorba Horn Gyula miniszterelnök. A zsúfolásig megtelt filmszínházban még az előtérben is ácsorogtak az érdeklődők, akik kihangosítva hallhatták a kérdéseket és a miniszterelnöki válaszokat. A kormányfő bevezetőjében kiemelte, hogy rengeteg szellemi tőke halmozódott fel a keleti régióban, és kár lenne veszni hagyni ezt az értéket. Az MSZP-SZDSZ-koalíció nyolc hónapi kormányzás után szánta rá magát az elodázhatatlan megszorító intézkedésekre. A Bokros-csomag néven ismertté vált intézkedés- sorozat a nyugdíjasoktól, valamint a bérből és fizetésből élőktől kérte a legtöbb áldozatvállalást. Most már tisztán látszik, megérte vállalni a népszerűtlenséget is, mert a gazdaság jelenlegi mutatói biztatóak. Egy nyugdíjas választópolgár számon kérte a kormány- tól, hogy a nyugdíjemelésre szánt pénzkeretből miért kell levonni az özvegyi nyugdíjasok átlagon felüli emelési összegét. Egy másik kérdező az előkészítés alatt álló vatikáni-magyar szerződés hátrányairól érdeklődött, és arra volt kíváncsi, miért ez a nagy titkolózás? Horn Gyula válaszában kifejtette, nincs semmilyen tit- kolnivalója a kormánynak. A szerződés szövegtervezete teljes terjedelmében megjelent a Népszabadságban. A szerződés előkészítése még 1991- ben, az előző kormány idején kezdődött. Akkor írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben hazánk tíz év alatt adja vissza azt a mintegy 850 ingatlant, amelynek igazolt tulajdonosa a római katolikus egyház volt. Azóta eltelt öt év, és nem sok minden történt. A mostani megállapodásnak éppen az a szándéka, hogy további tíz év haladékot kapjon az állam, és a kártalanítás ne okozzon aránytalanul nagy terhet a lakosságnak. Valóban 100-120 milliárd forintról van szó, de ezt 15 év alatt kell kiegyenlíteni. Szó sincs arról, hogy az állami oktatási intézmények ezáltal hátrányosabb helyzetbe kerülnének. A szakemberek most dolgoznak az 1998-as költségvetés tervezetén. Ebben szerepel többek között, hogy az adófizető polgárok maguk dönthetnek ismét, hogy mely fe- lekezetnek vagy szervezetnek kínálják fel adójuk egy százalékát. A nyugdíjak reálértékéről a miniszterelnök elmondta, hogy a készülő nyugdíjreform nem érhet hátrányosan egyetlen mai nyugdíjast sem. Az özvegyi nyugdíjak reálértéke az utóbbi években jelentősen csökkent, és ez indokolja prioritását. Ennek ellenére a többi nyugdíjas sem jár rosszabbul, hisz reálértéken körülbelül két százalékkal lesz magasabb az emelés mértéke, mint a várható infláció. A mindenkori reálkereset változásaihoz igazítják a nyugdíjemelést, így az öregségi nyugdíjasok a kiáramló bér arányában részesülnek a közjavakból. A kormány ezen felül fontolóra veszi más, a nyugdíjasokat is érintő szociális intézkedések megreformálását. Példának megemlítette a gyógyszerellátást. ahol jelentős változások várhatók éppen az idős korúak javára. Nem fogadták kegyeikbe az istenek az idei rakamazi juniálist. Egész délelőtt esett az eső, és hiába a szervezők minden lelkesedése, a dolgok nem úgy sültek el, ahogyan azt szerették volna. Azért nem volt kudarc a vasárnapi rendezvény. Rossz idő ide, rossz idő oda, csak voltak érdeklődők. Nem is csoda, hiszen nagyszerű programot ígértek a rendezők. Szkanderverseny, kötélhúzó verseny színesítette az egész napos kínálatot, és ott volt Kadlott Károly, a lakodalmas rock koronázatlan királya is. Régi hagyományokra tekint visz- sza ez a munkásjuniális, még akkor kezdődött, amikor léteztek a szakszervezetek. Az ideit egy kicsit elmosta az eső. De föl a fejjel. Nem lehet mindig ilyen rossz idő. .június 16., hétfő Nyírmihálydiból New Yorkba Kozma Ibolya (Új Kelet) A nyári munkára készülnek a nyírmihálydi konzervgyárban, Télen alig- alig vannak a gyárban, de nyáron a község lakóinak egy része itt talál munkát.- A tevékenységünk időszakos, ezért a dolgozók többségével féléves szerződést kötünk a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás idejére - mondta Csonti Attila, a Canex Kft. ügyvezetője.- A meggyet június 22-én kezdjük feldolgozni, számításaink szerint ezer tonna üveges és konzervcs befőttet készítünk belőle, Ezenkívül ezerkétszáz tonna uborka tartósítására és csomagolására számítunk. Előreláthatólag 4300 tonna terméket fogunk gyártani, szilvabefőttet, lecsót, ecetes paradicsomot, paradicsomlevet. Három éve magánkézben van a kft. Leginkább külföldre szállítunk, termékeink kilencvenkilenc százalékát exportáljuk. Ausztráliában, Izraelben, Oroszországban vannak partnereink, hamarosan New Yorkba is szállítani fogunk. A tulajdonosok között van öt külkereskedő, akik a kapcsolatokat régi munkahelyeikről hozták. Az ismertség, a népszerűség segít abban, hogy megfelelő partnereket találjunk, akik szeretik a magyar termékeket. Földárverés Nagykállóban Munkatársunktól Termőföldárverést szervez Nagykállóban június 16-án, hétfőn a megyei kár- rendezési hivatal. A meghirdetett liciten a Balkányi Állami Gazdaság földjeiből mintegy 290 hektár kerül kalapács alá. A II/I-es kategóriába sorolt árverésen csak helyi kárpótoltak, valamint azok vehetnek részt, akiknek bizonyíthatóan e térségben lévő földjét államosították. A licitálható területek nagyobb része, közel 210 hektár erdő. A kár- rendezési hivatal lajstromában ezenkívül szerepel még 33 hektár gyümölcsös, 32 hektár szántó, illetve 13 hektárnyi gyep. A nagyszámú parcella, valamint az előzetes információk szerinti jelentős érdeklődés miatt legalább kétnapos lesz a nagykállói földárverés. Rakamazi juniális Megyei krónika Asztalos István I Pusztai József
