Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

Mi lesz veled, kistermelő? Módosítás előtt az őstermelői szabályozás Kistermelők 1997. június 13., péntek Hétről hétre a kiskertekben Most aztán nem kell öntözni Vitéz Péter (Uj Kelet) Az elkészült, január óta hatályba helyezett őster­melői jogviszony kissé mos­tohán bánt azokkal a mun­kanélküliekkel és jövede­lempótló támogatásban ré­szesülőkkel, akik sorsuk job­bítása végett őstermelői munkaviszonyt akartak foly­tatni. Dilemma előtt álltak: egyrészt, hogy folytassák-e kistermelői tevékenységü­ket, megkockáztatva, hogy megszűnik a munkanélküli ellátásuk; másrészt, akik ak­tív foglalkoztatás mellett váltották ki az őstermelői jogosultságot, s időközben lettek munkanélkülivé, kap­hatnak-e járulékot, vagy csak abban az esetben, ha eltitkolják kistermelői jö­vedelmüket, illetve bevéte­lüket. Nos, ez idáig nem volt pontosan definiálva, hogy az őstermelők bevételét vagy jövedelmét veszik szá­mítási alapnak. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a több mint 40 ezer regisztrált munkanélküli 60-70 száza­léka vidéken él, akik termé­szetes módon a mezőgaz­dasági szektorban keresik megélhetésüket, kiegészítő jövedelmüket.- Hamarosan megoldódik ez a sokakat érintő problé­ma — tudatta lapunkkal La­katos András országgyűlési képviselő, a parlament me­zőgazdasági bizottságának tagja. - Úgynevezett kép­viselői indítványként elő­terjesztettem az erre vonat­kozó szabályzók módosítá­sát. Szükségesnek tartom, hogy elkülönítsük egymás­tól a mezőgazdasági tcrmc­MTI _____________ Az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított arról, hogy jogszerű-e a Közpon­ti Statisztikai Hivatal által elrendelt adatszolgáltatás, amely mintegy 1 millió vál­lalkozást érint. Székely Iván, az adatvédelmi hiva­tal főmunkatársa csütörtö­kön az MTI-nek elmondta, hogy az ombudsmanhoz számos kifogásoló bejelen­tés érkezett. Az adatvédelmi hivatal megérti, hogy a KSH sze­retne pontos képet kapni arról, hogy valójában hány vállalkozás működik az országban. Ugyanakkor aggályosnak tűnik, hogy a felmérés során miért kér­dezik meg a vállalkozó tb­lők bevételét és jövedelmét, amelyek között nagyságren­di különbségek vannak. A több képviselő által támoga­tottjavaslat szerint a jövőben mindaddig lehetne folyósíta­ni, valamint igényelni a mun­kanélküli ellátást, a jövede­lempótló támogatást, amed­dig a kiegészítő jövedelem nem haladja meg a minden­kori minimálbér 50 százalé­kát, amely a mai viszonyok között 8500 forintos havi összeget jelent. A mezőgaz­dasági termelésből származó vélelmezett jövedelem meg­határozására az őstermelői jogosultság átalányadózási formája lehetne az irányadó, amely szerint a növényter­mesztésből származó bevétel­nek a 15, az állattenyésztési keresetnek az 5 százaléka tekintendő jövedelemnek. Ennek nagyságát kellene számítási alapnak tekinteni, mivel a létfenntartáshoz szük­séges családi keresetről van szó. A szaktárca képviselőinek pozitív hozzáállása alapján úgy látom, hogy hamarosan megoldódik a munkanélküli ellátásban részesülők problé­mája. Az államtitkári egyez­tetést követően a szabályzás­módosítás várhatóan a szoci­ális, valamint a foglalkozta­tási törvény egyes fejezeteit is érinteni fogja. Szeretnénk elérni, hogy a II. félévre ter­vezett foglalkoztatási tör­vény módosításának parla­menti vitája előtt megszüles­sék a megyénk lakosságát életbevágó fontossággal érin­tő szabályozásváltozás. Az ebből származó feszültség most tapasztalható, emiatt azonnali megoldást igényel. számát, továbbá 1996-os jövedelmét. Ezek az adatok ugyanis nem szükségesek ahhoz, hogy a KSH felmér­je a valóságosan működő vállalkozások számát. Az adatvédelmi biztos hivata­la szerint attól lehet tarta­ni, hogy a KSH által terve­zett közigazgatási kataszter létrehozásához van szükség ezekre az adatokra, arra, hogy összekapcsolhassák a különböző adatbáziso­kat, beleértve a tb-t és az APEH-et. Székely Iván végül arról is tájékoztatott: az adatvé­delmi biztos nemrég levél­ben fordult a KSH elnöké­hez, hogy tájékoztassa az adatgyűjtés céljáról, arról, hogy mi lesz a sorsa a be­gyűjtött adatoknak. Fekete Tibor (Új Kelet) Medárd napján felemásra sike­redett az időjárás. Az ország na­gyobbik részén napsütés fogadta a kiskertekbe látogatókat, de itt, a keleti végeken borongós, sőt néhol esős volt az idő. A meteo­rológiai intézet távprognózisa nem jósol negyvennapos esőt, sőt júniusra kifejezetten meleg hőmérsékelet és átlagos mennyi­ségű csapadék várható. Júliusra már a sokéves átlagtól hidegebb idő várható, míg augusztus szin­tén melegnek ígérkezik. Az elmúlt hetek esőzései már nem hiányoztak a földeknek. A földieper a legnagyobb elő­vigyázatosság mellett is rohad, még azokon a helyeken is, ahol fekete fóliával védik a termést a talajjal való érintkezéstől. Bár kora tavasszal és augusztus vé­gén szokásos földiepret palántáz- ni, de még most is ültethetünk frigó szamócát. Most gyorsan gyökeret eresztenek és lendüle­tesebben növekednek. Akármennyire sajnáljuk is, meg kell ritkítanunk a sárga- és az őszibarack-terméseket. Bár sok helyütt elvégezte helyettünk a természet, de a fagytól védett területeken mégis előfordulhat a túlzott terméskötés. A zsúfolt ága­kon csak egymást nyomják a gyümölcsök, és nem jut sem elegendő napfény, sem megfelelő mennyiségű tápanyag a teljes ki­fejlődéshez. Erre szokták monda­ni, hogy kevesebb több lesz. Rit­kítás után súlyra ugyanannyi ter­més várható, de nagyobb és ízle- tesebb lesz a barackunk, márpe­dig az idén várhatóan magas lesz az ára, érdemes tehát odafigyel­nünk a termésre. A ritkítást nem kell, sőt nem is ajánlatos egy lé­pésben elvégezni. Kétszerre, vagy háromszorra elvégezve kevesebb sebet okozunk a fának, ami csök­kenti a moníliafertőzés veszélyét. A gyümölcsöket anynyira kell kiritkítani, hogy két kifejlett ter­més között maradjon hely egy harmadiknak. A gyümölcsritkí­tást csak a csonthéj megkeményc- déséig végezhetjük, utána már többet ártunk vele, mint amennyit használhatunk. Támadnak a levéltetvek. Pél­dául a kaliforniai pajzstetű káro­sító hatásának leginkább az alma, a körte, a birs, a köszméte, a ribiz­li, a málna vagy a cseresznye van kitéve. Az ismertebb rovarölő sze­rek közül ajánlani tudjuk a Ditrifont, az Unitront, a Sevint vagy a Bi 58-at. Nagyon hatásos lehet a Karate nevű készítmény is, és ráadásul az élelmezés-egész­ségügyi várakozási ideje csak há­rom nap, ami gyümölcsérés ide­jén nem elhanyagolható szem­pont. Apropó szüret. A korai cse­resznye már megjelent a piaco­kon. Ize még nem az igazi, de már idei termés. Vásárlásakor legyünk nagyon körültekintőek. Ha ala­pos a gyanúnk, hogy permetszer nyomait véljük felfedezni a termésen, akkor inkább ne ve­gyük meg. Ugyanígy az utcán vagy nem a kijelölt helyeken áru­sítóktól sem érdemes vásárolni, mert ezek a kofák jól tudják, hogy őket nem ellenőrzik. A közelgő cseresznyeszüretről még annyit, hogy elég töré­kenyek a cseresznye termő­csonkjai. Elég csak hozzáérnünk, és máris lepattannak. Szedés köz­ben előfordul, hogy romlott szem­re bukkanunk. Ezeket ne dobjuk a fa alá, mert betegsége to­vábbterjedésétől tarthatunk. In­kább gyűjtsük össze és egy távo­labbi helyen ássuk cl. Ne kísérle­tezzünk almásládába gyűjteni a termést, mert még a legkemé­nyebb húsú cseresznye is össze­törik saját súlya alatt. Csak reke­szekbe szedjük, és legfeljebb 5-6 cm vastagságig rakjuk. Most megint időszerű a szőlő kötözése. A gyorsan fejlődő haj­tások a legenyhébb szellőtől is eltörhetnek, és akkor arról az ág­ról idén már nem szüretelünk. A kötözésnél vigyázzunk, hogy ne erősítsük szorosan a támrend- szerhez a hajtásokat. Az intenzív növekedésű fajtákat már lehet kaccsolni. Most azonban még csak a hajtáscsúcsokat szabad le­csípni. Számítsunk azonban arra, hogy a növekedéssel még nő a vessző hossza. Lugas művelésé­nél könnyebb a helyzetünk, mert szellősen tudjuk rögzíteni a haj­tásokat. A tőkés szőlőknél azon­ban vigyázzunk, ne húzzuk túl szorosan egymáshoz a leveleket. Ha egy eredési szakaszról négy­nél több rügyet hagytunk meg, akkor érdemesebb a gyengébben fejletteket levágni. Először lazán fogjuk körbe a hajtásokat, és csak utána erősítsük a támrendszerhez. Erre a célra nagyon alkalmas le­het a szakadt agrofólia vagy a ki­ürült műtrágyászsák is. Széleseb­ben fogja a szőlőt, és nem vág bele az eleven növénybe, mint a zsineg. Az új ültetésű szőlők kupacait sok helyen elmosta a záporeső. A földhányásokat emeljük meg, az esőmosások helyét pedig javít­suk ki. Most még van elég ned­vesség a talajban, de később a föld száradásával könnyen kiszikkad­nak a gyenge gyökérzettel ren­delkező kis növények. Mind a szőlőiskolákban, mind a fiatal ül­tetvényekben nagyobb a gom­bafertőzés veszélye. A fürtvirág­zás elmúltával ismételjük meg a permetezést a főbb károsítok el­len. A kombinált hatású permet- szerbe érdemes keverni Zinebet vagy Antracolt, illetve liszthar­mat ellen Thiovitot és Karat- hanet. Ráadásul ezek a szerek na­gyon sok gyümölcskártevő ellen is hatásosak, így nem kell sok­szor kevés clcgyct kevernünk, hatásos szinte mindenre. Zöldsé­geskertünkben most a kolorádó- bogár, ismertebb nevén a krump­libogár a legveszedelmesebb kártevő. Akik óvakodnak az erős mérgező hatású szerek alkalma­zásától, azoknak tudom ajánlani a néhány napig, vagy akár egy hétig is áztatott csalán levét. Ki­csit, mit kicsit, nagyon is büdös, de éppen ezzel riasztja el a boga­rakat, ráadásul elpusztítja a még fejletlen lárvákat is. Ugyanúgy permetezőgéppel szórhatjuk ki, mint más vegyszert, csak egy ki­csit többet kell kiszórnunk, mint a töményebb szerekből. Az esőzés következtében elszapo­rodtak a csupaszcsigák. Ezek az ártatlannak tűnő csúszómászók nagy kárt tudnak okozni a ká­posztafélék és a kabaktermésűek között. Ajánlatos azokat a vegy­szereket alkalmazni ellenük, amelyeket a rovarkártevők ellen is használunk. Az irtó-, illetve ri­asztószereket por alakban is for­galmazzák. Akik három részletre osztották az éves műtrágya kiszó­rását, azoknak most érdemes fejtrágyázni. Elég nedves a föld, és a növényeknek most van a legnagyobb szükségük talajerő­utánpótlásra. Ha az elmúlt egy­két évben nem használtunk szer­vestrágyát, akkor inkább kom­binált műtrágyával erősítsük a növényeket. A nitrogén-foszfor és kálium összetételű „só” a hozzá adagolt nyomelemekkel megfelelő lehet erre a célra. A csak nitrogén tartalmú műtrá­gyától erőteljesen fejlődik a nö­vény, de a termés ízetlen és fel­fújt lesz. A ránézésre gusztusos gyümölcsbe beleharapva vesz- szük csak észre, hogy „se íze, se bűze”. Különösen az almater- mésűek érzékenyek a túlzott nit­rogénbevitelre. A nitrogén-túl­adagolás könnyen húsbamulást okoz, és nem lesz télálló a ter­més. A zöldségfélék közül a hü­velyesek viselik nehezen a túl­zott trágyázást. Meddő csöveket hoznak, és nem is fejlődik tőle jobban a növény. Többet árt, mint használ. Veri az Isten a dinnyést Dojcsák Tibor Májusi eső aranyat ér — mondják, de idén mínuszba szökkent az év ötödik havá­ban hulló csapadék piaci ér­téke. A délutánonként rend­szeres (és hívatlan) vendég­ként érkező eső egy hónap alatt felmérhetetlen károkat okozott a mezőgazdaságban, tarolt a „kaszás” az éppen szárba szökkenő növények között. A dinnye az egyik növényfajta, amiből mutató­ba is alig maradt. Papos és Jármi, két egymással össze­épült, Mátészalka mellett el­terülő község ismert „diny- nyés” falvak. Július végétől kora reggelenként kisteherau­tók, személyautók szólóban vagy utánfutóval, és atavisz- tikus emlékként elvétve egy- egy szekér indul a „feketé­re”, megpakolva a vörös húsú gyümölcsökkel. Szólnak a dudák, és az út szélén, házak kapujában folyik a vásár. Az otthon maradók a Járná föút mentén portájuk előtt kínál­ják az átutazóknak a porté­kát. Annyi talán idén is lesz, hogy otthon árulhassanak, de a férfiak, akik autóval, szekér­rel járták a falvakat, munka nélkül maradnak. Az eső be­leverte a magot és a palántát a földbe, megrohasztotta őket, a túlélőknek pedig a nedves időben támadó gom­babetegség adta meg a kegye­lemdöfést. A dinnyeföldek pusztasággá változtak. A jobb minőségű talajba talán mehet még uborka, de annak is bizonytalan a jövője, mert a túl sok esőt éppúgy nem .} szereti, mint a homokot. So­kan feladták a harcot, de má­sok még próbálkoznak. Kiss Sándor közel 15 éve dinnyézik, de ilyen kár még nem érte. Korábban 3-5 hol­don is tennelt, most szeren­cséjére „csak” másfél hold földet ültetett be. Egyedül, személyautóval és utánfutó­val nagyobb terület termését nem tudja eladni. Csak annyi dinnyéje lenne idén, ameny- nyit tavaly a földön hagyott —mondja. Az elveszett befek­tetés: a szántás, a tárcsázás, a mag, a napszám és a gyep­kocka ára együtt alsó hangon 60-70 ezer forintra rúg. Eh­hez jön még 20-30 ezer, mert a kipusztult tövek helyére dinnyét vetett. Ez persze jó esetben is csak szeptember­ben fog teremni, de ha korán jön az ősz, akkor ez a pénz is kárba megy, akárcsak a töb­bi, amit még addig rá kell köl­teni. Dumára, Rugby, Crim­son Sveet, Crisbi és fekete hajú Szamos, na meg közel 300 tő sárgadinnye pusztult el a földjén. Volt köztük ko­rai, középkorai, kései, kerek csíkos és kasza, fekete hajú, és sárgadinnye, minden, amit csak kérhet a vevő. Kiss Sán­dor felkészült a dinnye- szenzora, de nem készült fel erre sorscsapásra. Csak a dinnyében bíztak, mást nem is termelnek. Veri a dinnyé­seket a magas vegyszer- és magár, a fólia, a gyepkocka ára, az áruláskor adrága üzem­anyag, a fizetőképes kereslet csökkenésével beszűkülő piac, és veri őket az Isten eső­vel, jéggel, szárazsággal, be­tegséggel. Várják a túlélés út­ját mutató reménysugár fel­csillanását az Úr 1997. évé­ben. Ámen. Lakatos András, ha akar, húzódzkodhat Fotó: Csonka Róbert Jogszerűen gyűjtöttek?

Next

/
Thumbnails
Contents