Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-12 / 135. szám

>üí luiíc f Gazdaság 1997. június 12., csütörtök Kína nyitott felénk Kutatási együttműködés Munkatársunktól A kínai Űrkutatási és Tech­nológiai Fejlesztési Minisz­térium meghívására dr. Si- nóros-Szabó Bolond, a nyír­egyházi GATE Mezőgazda- sági Főiskolai Kar főigazga­tója, a régiófejlesztési pro­jekt, valamint a talajmecha­nikai és -nedvességtani tudo­mányág nemzetközileg elis­mert kutatója kéthetes kap­csolatépítő tanulmányúton vett részt a Távol-Kelet leg­nagyobb államában. Tapasztalatairól szólva el­mondta: a kínai tudományos szakma gondolkodásmódja egészen egyedülállóan vi­lágszínvonalú. Meglehet, hogy az európai mentalitás számára szokatlan a mező- gazdaság és az űrtechnoló­giai fejlesztések egy szaktár­cán belüli koordinálása. En­nek egyszerű a magyaráza­ta: arra törekednek, hogy a lehető legmaximálisabbra fokozzák az agrár-, az élel­mezésipari termelésüket, el­lentétben például az USA vagy Oroszország azon fej­lesztésével, amely a világűr körülményei közötti tartós emberi élet fenntartására irá­nyul. Határozott elképzelés­sel, jól definiált koncepción alapuló kiforrott stratégiával dolgoznak. A tudományos elit, valamint a minisztérium szakértői élénken érdeklőd­tek a főiskola régiófejleszté­si, talajnedvesség- és szi­lárdságtani kutatásai, vala­mint ennek technológiája iránt.- A legteljesebb nyitottsá­got tapasztaltam kínai kol­légáim részéről - mondta a tudományos kutatással fog­lalkozó főigazgató —, s jelen­tős eredményként értékelem, hogy kilátásba helyeztek egy közös kutatási együttmű­ködést, amelyről szóló elő­zetes, a mostaninál mélyebb egyeztetés miatt szeptember­re egy újabb meghívással a zsebemben érkeztem haza. A kínai szakemberek nagyon nagyra tartják a magyar mezőgazdaság gyakorlatban megvalósult és elméleti szin­tű eredményeit, szeretnék szorosabbra fűzni a két or­szág ezi rányú együttműkö­dését. Sinóros-Szabó Botond és a neve kínaiul Ország GATE MFK főbb kutatási együttműködései Ausztria olajtartalmú növényekből nyerhető hajtóanyag kutatás - kiemelt EU-stratégia. komplex térségfejlesztés Németország talajszilárdság-ás nedvességtani közös program: eljárás- és mérőtechnológia-kifejlesztés a Központi Szövetségi Kutatóintézetben Hollandia a biohajtóanyag-kutatás és -alkalmazás átvétele a NATO Védelmi Akadémiájában Svájc széles körű mezőgazdasági kutatások a Szövetségi Mezőgazdasági Kutatóintézetben Franciaország szőlészeti-borászati együttműködés Nagy-Britannia talajmechanikai elméletre épülő komplex technológiai fejlesztések, régiók közötti hannonikus együttműködés kialakítása Izrael öntözéstechnológiai, talajnedvességi kutatások, vizsgálatvezetések a Golan-fennsík völgyeiben KISOSZ-aggályok MTI _____________ A Kereskedők és Vendég­látók Országos Érdekképvi­seleti Szövetsége (KISOSZ) csak részben elégedett az Al­kotmánybíróság a társada­lombiztosítási kötelezettsé­gekkel kapcsolatos döntésé­vel. Erről közleményben tá­jékoztatta szerdán a szerve­zet az MTI-t. A KISOSZ, amely több be­adványt is készített e tárgy­körben, örömmel fogadta, hogy az osztalék tb-járulék- oltatása és a munkaviszo­nyuk fenntartása mellett működő egyéni vállalkozók minimumjáruléka ügyében az Alkotmánybíróság helyt adott beadványának, és al­kotmányellenesnek minősí­tette e rendelkezéseket. De e vállalkozó csoporthoz tarto­zók nemcsak a minimumjá­rulék-alap megszüntetését várták, kifogásolták azt is, hogy az eredetileg 10 száza­lékos járulékukat 45 száza­lékosra emelte a jogszabály- változás. Aggályosnak tart­ja a KISOSZ az Alkotmány- bíróság álláspontját az egész­ségügyi hozzájárulással kap­csolatban is. Az AB-döntés ugyanis szerintük lehetősé­get ad a kormánynak arra, hogy az egészségügyi hoz­zájárulást jövedelem- vagy vagyonarányosan állapítsa meg, avagy összegét felemel­je. így a KISOSZ szerint az AB-döntés egy új adónem bevezetésének nyit terel. A szervezet ugyanakkor remé­li, hogy a pénzügyminiszté­riumi nyilatkozat, miszerint nem lesz járulék- és adóeme­lés, az egészségügyi hozzá­járulásra is vonatkozik. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) Kérdésével arról érdeklődött, hogy a szükséges 20 vagy 22 millió forintot megkapja-e a térségi vízügy, hogy a pénz hiányában leállított belvíz- mentesítést teljes kapacitással folytatni tudják, valamint az előzetes becslések szerint a 300 milliós kár miatt veszélybe ke­rült több ezer család megélhe­tésének támogatására kapnak-e az önkormányzatok a szociá­lis segélyhez állami kiégészítő hozzájárulást. Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter válasza szerint a belterületi víz­mentesítésre a Vízügyi Alap­ból 250 millió forint áll rendel­kezésre. Felső-Szabolcs nem élt ezzel a lehetőséggel, mert nem alakított vízügyi társula­tot. Az FM lehetőségei alapján azok a vállalkozók, akik terme­lési hitelt vettek, fel plusz 25 százalékos kamattámogatást és hiteltörlesztés-átütemezést igényelhetnek. Növénybizto­sítások díjához gazdánként legfeljebb 500 ezer forintos tá­mogatás adható, az önkor­mányzati tulajdont ért kár eny­hítésére 500 millió forintos keret áll rendelkezésre. Takács Péter (MDF) A képviselő nem tartotta megfelelőnek a KDNP-s kollé­gájának adott választ, arra utalt, hogy egy nap alatt az éves átlagcsapadék hatodrésze hullott a térségre, s nincs az a jól karbantartott vízelvezető rendszer,_ amely azt levezette volna, holott éppen a Demecser- környéki vízműtársulás jól mű­ködik. A kérdésé így szólt: nem a tárcának, hanem a kormány­nak áll-e rendelkezésére meg­felelő katasztrófaalap, s van-e kárkezelési koncepciója? Lotz miniszter válaszában újra a vízműtársulatok hiányos működését feszegette, s vissza­tért az 500 milliós alaphoz. Folytatásként elmondta: ameny- nyiben a lakhatási lehetőség vagy az azzal összefüggő ter­mőföld-károsodás van veszély­ben, akkor igényelhető rendkí­vüli állami hozzájárulás a Bel­ügyminisztériumtól. Iványi Tamás (SZDSZ) Felszólalásában jelezte, hogy MDF-es képviselőtársa által is felvetett probléma, a belvíz- mentesítés és a közmunkaprog­ram kapcsolata nem tisztázott, továbbra is problémás. Ez ugyanis a megyei pályázatok ellenére nem működik hatéko­nyan. Kérdése a helyzet meg­világítására utalt. A vízügyi tárca vezetőjének ismerete szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében is a fő vízművek és az árvízvéde­lem esetében kiválóan műkö­dött az intézmény, sok pályá­zat érkezett. Egymilliárd forint ráfordításával több mint 50 ezer embert alkalmaztak a főművek karbantartására. Hangsúlyozta viszont, hogy az egyéni és az önkormányzati karbantartású, valamint a közmunkával nem kiváltható tevékenységek rosz- szul működnek, s ebben látja a belvízkár okát. Ezt a dagonyát már a terepjáró sem járja Fotó: Lázár Zsolt Kormánybiztosi gyorssegély Munkatársunktól Az elmúlt hónapokban végre érzékelhettük, hogy a kormány kezdte rangjá­nak megfelelően kezelni a magyar mezőgazdasá­got. Ez, valamint az ez évi kilátásokat illetően a meg­feszített munka reményi keltett a megye magánter­melői és társasvállalkozói körében. Sajnos, a rendkí­vüli időjárás mára ezt a re­ményt teljesen szertefosz­lana — hangzott el a Sza- bolcs-Szatmár-Bercg me­gyei Mezőgazdasági Ter­melők Érdekvédelmi Szö­vetségének (METÉSZ) szerdán kiadott nyilatko­zatában. A termelők körében so­kan az utolsó tartalékai­kat fektették be annak ér­dekében, hogy a mező- gazdaságból megéljenek. A lehullott csapadék okoz­ta belvizek, a jégverések a termelők esélyeit mini­málisra csökkentették. A szervezet vezetősége úgy érezte, hogy a rendkívüli természeti csapás miatt a kormánynak is segítenie kell a termelőket. Emiatt kérik: 1. Kormánybiztos azon­nali kiküldését a károk felmérésére, a kormány tájékoztatására. 2. A köztartozási - tb, APEH — kötelezettségek fi­zetésének felfüggesztését. 3. A tavaszi termelési hitelek és kamatainak visszafizetési kötelezett­ségeinek felfüggesztését, indokolt esetben az elen­gedését. 4. Ahol a károk súlyos likviditási zavarokat okoz­tak, ott nyújtson gyorsse­gély a kormány. Földárverés Munkatársunktól Tiszaszalkán termőföld­árverést szervezett szer­dán a megyei Kárrendezé­si Hivatal. A településen a Nyírmadai Állami Gaz­daság területéből vett lajstromba a hivatal há­rom parcella, mintegy 6,2 hektáros, több mint 45 aranykorona értékű szán­tót, valamint egy 7,7 hek­táros, közel 85 arany­koronás gyepet. A licit II/ II -es kategóriába sorolt volt, azaz minden alanyi jogon kárpótolt részt ve­hetett az árverésen. Legközelebb Nagykál- lóban, a Balkányi Állami Gazdaság mintegy 290 hektáros földje kerül ka­lapács alá. A II/I-es kate^- góriába sorolt árverésen csak helyi kárpótolta^, valamint azok vehetnek részt, akiknek bizonyítha­tóan c térségben lévő földjét államosították. A licitálható területek na­gyobb része, közel 210 hektár erdő, a Kárrendezé­si Hivatal lajstromában ezenkívül szerepel még 33 hektár gyümölcsös. 32 hektás szántó, illetve 13 hektárnyi gyep. Azonnali kérdések a belvízről Iványi Tamás ________(SZDSZ) Szil ágy iné Császár Terézia (KDNP) I Takács Péter (MDF) Fotók: Racskó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents