Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-10 / 133. szám

1997. június 10., kedd Világkrónika Letartóztatták a Dzsamáa Iszlamija iszlám funda­mentalista szervezet negyven aktivistáját az egyiptomi biz­tonsági erők. Egy vasárnap közzé tett elnöki rendelet értel­mében valamennyiőjüket katonai bíróság elé állítják, amely­nek döntései ellen nem lehet fellebbezni. Az iszlám szélsőségeseket azzal vádolják, hogy külföldön élő terroris­ta vezetők megbízásából bűncselekményeket készítettek elő egyiptomi kormánytagok és a biztonsági szolgálathoz tar­tozó személyek ellen - közölte a rendőrség szóvivője. A negyven aktivistát az utóbbi két hétben négy egyiptomi hely­színen: Kairóban, Gizában, Asszjútban, illetve el-Kaljúbijá- ban vették őrizetbe. Nehézfegyverek bevetésével tovább folytak a harcok vasárnap este a kongói reguláris hadsereg és Denis Sassou-Nguesso volt elnök hívei között. A Brazzaville-ban állomásozó francia csapatok szóvivője, Alexis Jaraud az APF-nek telefonon elmondta, hogy a délu­tánhoz képest viszonlag nyugodtabb volt a helyzet. A vá­rosban tovább folyt a fosztogatás. Jaraud őrnagy közölte, hogy hétfőn két század idegenlégiós - mintegy 300 fő - csat­lakozik a Brazzaville-ban állomásozó mintegy 450 fős fran­cia kontingenshez, amelyet eredetileg a zaire-i franciák kime­nekítésére vezényeltek Kinshasába. A brit hírügynökség nyu­gati katonai forrásokból úgy értesült, hogy Denis Sassou- Nguesso hívei szinte az egész belvárost elfogatták és körül­vették a miniszterelnöki hivatal és a kincstár épületét. Közúti balesetben életét vesztette va­sámap a Boszniában szolgálatot teljesítő malajziai egysé­gek parancsnokának helyettese, míg egy másik malajziai tiszt súlyos sérüléseket szenvedett - jelentették be az SFOR- erők szarajevói illetékesei. Hétfői belgrádi közlések szerint a baleset a nyugat-boszniai Glamoc közelében történt: a sűrű ködben egymásba rohant a malajziai tiszteket szállító gép­kocsi és egy, a brit SFOR-erők tulajdonában lévő Landrover terepjáró autó. A brit katonák csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. Haladás, újabb forduló Közel-keleti tárgyalások Sikerült haladást elérni a vasárnap este a kairói el­nöki palotában megtartott izraeli-palesztin tárgyalá­sokon, s a szakértők a közeli napokban ismét talál­koznak - közölte Oszama el-Baz, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tanácsadója, aki maga is részt vett a megbeszélésen. Román-magyar történelmi fordulat Bukarest-Budapest tévéhíd Göncz Árpád magyar és Emil Constantinescu román el­nök egyaránt rendkívül meleg szavakkal méltatta a ro­mán-magyar kapcsolatokban bekövetkezett történelmi fordulatot a PRO TV magántelevízió vasárnap esti Buka­rest-Budapest tévéhídjában. A román elnök és Kovács László külügyminiszter pedig kölcsönösen annak a vé­leményének adott hangot, hogy nem vetheti vissza a meg­javult kétoldalú kapcsolatot az, ha a két ország közül valamelyiket a másik előtt hívnák meg a NATO-ba. MTI ___________________ Da nni Naveh, a Netanja- hu-kormány kabinetfőnöke egyetértett az egyiptomi közvetítő kijelentésével. Jichak Molho, Benjamin Netanjahu miniszterelnök jogi tanácsadója, az izraeli tárgyalóküldöttség tagja el­utazás előtt a kairói repü­lőtéren kijelentette: „A tár­gyalások építő jellegűek vol­tak és várhatóan lesz folyta­tás. Ennyit tudok mondani”. A palesztin küldöttség nem nyilatkozott a sajtónak, s a megbeszélés végeztével azonnal elindult gépkocsi­val Gázába. Egyiptom továbbra is ak­tív szerepet kíván játszani, és fenn kívánja tartani a meg­beszéléseket folytató két fél között a kapcsolatot - han­goztatta Oszama el-Baz, ki­fejezve azon óhaját, hogy a további tárgyalási fordulók is Egyiptomban legyenek. * * * Husszein jordániai uralko­dó újabb diplomáciai erőfe­szítéseket tett a közel-keleti békefolyamat újraélesztése érdekében. Vasárnap Jasszer Arafat palesztin elnökkel tárgyalt, hétfőn Ehud Bara- kot, az izraeli Munkapárt vezetőjét fogadja. Husszein és Arafat ammáni megbeszélésének közép­pontjában az izraeli-arab bé­kefolyamat megmentését célzó erőfeszítések fokozása állt - értesült az AFP hivata­los jordániai forrásból. A for­rás szerint Arafat tájékoztat­ta Husszeint Hoszni Muba­rak egyiptomi elnökkel foly­tatott szombati megbeszélé­seiről és a azokról az erő­feszítésekről, amelyekkel a palesztin fél a békefolyama­tot szándékozik a mostani zsákutcából kimozdítani. Hétfőn a jordániai főváros­ba várják Ehud Barakot, az izraeli Munkapárt múlt héten megválasztott elnökét. Az izraeli politikus szintén a közel-keleti békefolyamat­ról tárgyal majd Husszein királlyal. Ez lesz Ehud Barak első külföldi útja június 3. óta, amikor megválasztották a leköszönő munkapárti el­nök, Simon Peresz utódjának. Az AP jelentése szerint Husszein vasárnap az Am- mántól 100 kilométerre északra fekvő Irbidben mon­dott beszédében felszólítot­ta alattvalóit: hagyjanak fel az izraeliekkel szembeni el­lenségeskedéssel, és köves­sék őt a béke építésében. Az uralkodó utalt az 1994-es iz- raeli-jordán békeszerződés gazdasági eredményeire, amelyek addig nem valósul­hatnak meg, míg a jordániai- ak nem hajlandók Izraellel kapcsolatot tartani. Hussze­in egyben figyelmeztette Szíriát, hogy a területén működő szélsőséges csopor­tok megtorpedózhatják a bé­kéért tett erőfeszítéseket. MTI_____ _ A román—magyar viszony volt a PRO TV NATO-val kapcsola­tos sorozatának speciális vasár­nap esti témája. Budapestről élő adásban felelt a román újságírók kérdéseire Kovács László, vala­mint Aczél Endre és Neumann Ottó újságíró. A műsor során be- játszótták a Göncz Árpáddal ké­szült interjút és megszólalt Emil Constantinescu is. A magyar elnök elsősorban legutóbbi romániai látogatásá­ról szólt, az egy csapásra nor­mális mederbe került kapcsola­tokat, a Bukarestben, Kolozsvá­ron és Marosvásárhelyen ta­pasztalt őszinte, baráti fogadta­MTI Slovenská Republika A kormányhoz közelálló Slo­venská Republika hétfői jegy­zetírója az MSZP kongresszusán elhangzott Hom-beszéd kapcsán felveti: az lehet, hogy Horn úr Magyarország 1999 tavaszán várható politikai viszonyainak fejleményében máris biztos, kér­déses azonban, lehet-e majd két év múlva is olyan magabiztos a magyar miniszterelnök, mint amilyen pillanatnyilag - írja a szlovák napilap. Horn Gyula kongresszusi beszédéből a szlovák lap arra következtet, hogy az MSZP po­litikusai szinte máris a NATO és az Európai Unió tagjai közt ér­zik magukat. E magabiztosságot megkérdőjelező Slovenská Re­publika két körülményre mutat rá. Egyrészt: az MSZP választó­kat veszít, mert „az emberek nem igazán találják ínyükre valónak” a Horn Gyula vezette párt reform- politikáját. Másrészt: Magyaror­szágon „más politikai erők jut­nak egyre erősebb pozíciókhoz.” A Mladá Fronta Dnes című cseh napilap Torgyán Józseffel fog­lalkozó szombati írására hivat­kozva a Slovenská Republika azt hangsúlyozza, hogy jóllehet, a Torgyán-vezette kisgazdák tást méltatta, és azt, hogy mint Marosvásárhelyen is tapasztal­ta, románok és magyarok egya­ránt túl kívánnak lépni a koráb­bi konfliktusokon. Emil Constantinescu részlete­sen szólt a román-magyar kap­csolatokban elért eredményekről, és egy második bejelentkezés során azt hangsúlyozta, hogy a fordulat a két ország viszonyá­ban „évszázadokra” szól az előző századok viszályai nyo­mán, ehhez képest pedig nincs jelentősége (a NATO-csatlako- zás tekintetében) annak, hogy az első vagy a második hullámban kerül be valamelyik ország. Kovács László ázt hangsú­lyozta a román újságírók kérdé­„egyelőre a magyar választópol­gárok politikai érdeklődésének peremén állnak, de Torgyán Jó­zsef vezetése alatt ez rövid időn belül egészen máshogyan is ala­kulhat.” Ugyanis: „a kisgazdák­kal együtt más szélsőségesek, ha­misítatlanul nacionalista és fa­siszta csoportok is tevékenyked­nek” Magyarországon - írja. Der Standard Eredetileg csak azért hívták össze az MSZP kongresszusát, mert a Központi Pénzügyi Ellen­őrző Bizottság elhunyt elnöké­nek a helyét kellett betölteni, de a küldöttek, és mindenekelőtt Horn Gyula pártelnök-miniszter­elnök arra használták fel a tanács­kozást, hogy egy évvel a parla­menti választások előtt határo­zottan közöljék igényeiket - írja hétfői számában a Der Standard osztrák független lap. „Különö­sen Hóm érzett kényszert arra, hogy figyelmeztessen vezetői igénye korlátlan érvényességé­re a kormányzó párton belül” - teszi hozzá a szerző. A lap emlékeztet: a kormány­főt az utóbbi időben egyre gyak­rabban bírálták az MSZP-n be­lül, és népszerűségi mutatói sok­kal alacsonyabbak, mint magáé a párté. Hornnak nehézségeket okoz, hogy kommunikáljon a la­kossággal a tömegtájékoztatási sére válaszolva, hogy egymás NATO-betagolódása kölcsönös érdek, Magyarország minden fórumon hangoztatta, hogy tá­mogatja Románia felvételét. A magyar külügyminiszter véle­ménye szerint nem ronthatja a kapcsolatokat, ha a kettő közül csak az egyiket hívnák meg a csatlakozási tárgyalásokra, de a legjobb az lenne, ha mindket­tőnek szólna a felkérés. Kovács László véleménye szerint még nem született meg a döntés arról, hogy mely országokat hívják meg és előfordulhat, hogy erre csak az utolsó pillanatban, esetleg éppen­séggel július 7-én, aNATO-csúcs előestéjén kerül sor. A műsor román és magyar új­ságíró résztvevői egyaránt mél­tatták a két ország kapcsolatai­ban bekövetkezett változásokat, és egyetértettek abban, hogy Ro­mánia NATO-csatlakozása mel­lett számos érv szól és az — mint azt az ugyancsak megszólalta­tott Adrian Severin román kül­ügyminiszter is hangsúlyozta - a NATO-nak is érdekében állna. eszközökön keresztül, bírálói pedig jelentős kudarctól tartanak abban az esetben, ha a pártelnök az 1998-as választásokon újra indul - sorolja az osztrák lap. Még nincs ugyan hivatalos dön­tés a személyi kérdésekről, de a cikkíró értékelése szerint Hóm félreérthetetlenül célzott arra: nem kételkedik ismételt kor­mányfő-jelöltségében. A Der Standard szerint Hóm párton belüli bírálói - Békési László volt pénzügyminiszter és Vitányi Iván, az MSZP „előgon- dolkodója” - ugyan markáns egyéniségek, de a pártban nem rendelkeznek nagy befolyással, s a kormányfőt még mindig tá­mogatják a mérvadó hatalmi cso­portok, így a szakszervezetek és a posztkommunista menedzser- réteg. A cikkíró erre vezeti vissza azt is, hogy a kongresszus szer­vezőire semmilyen hatást nem tett a fővárosi ügyészség a kong­resszus kezdete előtti napra időzített bejelentése, miszerint vádat emel Boldvai László MSZP-pénztámok ellen. A Der Standard úgy tudja: 300 millió forint folyt be az MSZP és az SZDSZ pártkasszájába egy - mint a lap fogalmaz- fiktív ügy­let kapcsán. A szerző megjegy­zi: eddig Horn kiállt Boldvai mellett, s a vádemelés a kong­resszuson nem volt téma. Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Most, hogy a célegyenes­be fordultak a versenyzők, és már csak „méterek”, azaz pontosabban huszonegy nap van hátra, azt hiszem, jó lesz vigyázni. A tét ugyan­is óriási! Hiába a megnyug­tató szavak, az előre gyár­tott panelvigaszok: aki júli­us elsején nem kapja meg a meghívót a NATO madridi csúcsértekezletére, bizony hosszú évekre, de inkább évtizedekre jobb, ha elfelej­ti tagsági vágyálmait. A lehetőségek köre két csoportra osztja a jelenlegi és a jelentkező államokat. A reálisabbnak tűnő „hár­mas bővítés” híveire (Len­gyelország, Magyarország, Csehország), és az „ötös” felvételt szorgalmazókra (Románia és Szlovénia) felvételére, természetesen a „hármak”-kal egyetemben. A célegyenesben azon­ban cifra dolgok is szoktak történni. Nem ritka a csí­pés, a rúgás, de az alatto­mos gáncsvetés sem. Senki se higgye azt, hogy a poli­tikában ez nem fordulhat elő! Igaz - elvileg -, ez már nem szabad, hogy változ­tasson a felvételt nyerők névsorán, azonban bajt még könnyen keverhet. Reagálni ezekre nem sza­bad, és csak arra kell kon­centrálni, hogy senki se le­gyen képes kibillenteni egyensúlyunkból, senki se késztessen lépésváltásra. Mert bizony nagyon is jól ismerjük a vesztesek és a ki­rekesztettek lélektanát, ami röviden így fejezhető ki: „minél rosszabb, annál jobb”. Ellenfelek nem csak határa­inkon kívül vannak. Határon belül is mozgolódnak a NATO-tagságot ellenző erők. Sorsunk rajta, hogy most az egyszer valóban odafi­gyeljünk, és senki, semmi által ne hagyjuk magunkat provokálni! Három hétnyi nyugalomra van szükség. Sok is, meg kevés is. Ha vigyázunk, akkor hamar elrepül, ha nem vigyázunk, kínosan hosszú lehet... írországi választások MTI A hétfő hajnalra feldolgo­zott összes választókerületi jegyzőkönyv szerint - az előzetes várakozásoknak megfelelően - nem vonulhat be abszolút többséggel az eddigi legfőbb ír ellenzéki pártszövetség a dublini par­lamentbe, aDáilba, s valószí­nű, kormányzati megbízása után Bertie Ahern leendő mi­niszterelnöknek külső erők segítségére kell majd támasz­kodnia bizalmi kérdésekben. A végleges adatok szerint az Ahem nevével fémjelzett jobbközép Fianna Fáil és a vele szövetséges jobboldali Progresszív Demokrata Párt együtt 81 helyet szerzett a 166 fős Dáilban. John Bru­ton eddigi kormányfő Fine Gael nevű pártja és koalíci­ós partnerei, a Munkáspárt és a Demokratikus Baloldal nevű, egyes elemzések sze­rint „marxista” tömörülés összesen 75 képviselőt küld­het az ír törvényhozásba. Külföldiek az MSZP*kongresszusról- Na, most az elrugaszkodás már jó volt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents