Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-07 / 105. szám

Kitüntetett ápolók Immár harmadik alkalommal rendezték meg május 6- án az Ápolók Nemzetközi Napját. Megyénkben en­nek a rendezvénynek a kisvárdai kórház adott ott­hont. Mint azt az intézet ápolási igazgatója, Bölkényné Gyüre Erzsébet elmondta, a nyugati kórházakban ter­mészetes és megszokott dolog, hogy minden esztendőben külön is elismerik az ápolók munkáját. Sikli Tímea (Új Kelet) Nálunk a korábbi években csak a július 1-jei Semmel- wcis-nap volt az az alkalom, amikor a kórházak teljes sze­mélyzete együtt ünnepelhe­tett. Nyolc évvel ezelőtt, 1989-ben azonban megala­kult a Magyar Ápolási Egye­sület, s ez keltette életre há­rom esztendeje az Ápolók Nemzetközi Napját. Ápolók alatt nem csak azokat az em­bereket kell érteni, akik nővérként segítik a gyógyu­lást, hanem ebbe a körbe tar­toznak a gyógytornászok, vérellátó-asszisztensek, a szülésznők és a szakápolók is. A rendezvénynek nincs állandó helyszíne, minden évben más-más kórház vagy intézmény vállalja fel a szer­vezést. A nap egyik legszebb pil­lanata az a köszöntés voll. melyet a kitüntetett dolgo­zók tiszteletére rendeztek. Vörös rózsacsokrot, okleve­let és pénzjutalmat kapott a nyíregyházi Megyei Kórház­ból Kapta Jenőné, Pfujd Ferencné, Szabó Antalné és Takács Andrásáé, a nagy- kállói Ideg- és Elmegyógy­intézetből Varga Sándorné, Papp Lászlóné, Horváth Andrásáé és Pados Béláné, a mátészalkai Területi Kór­házból Greget Ferencné, Kovács Zoltánné, dr. Székely Béláné, Fellesik Andrásáé és Kovács Sándorné, a fehér- gyarmati Szatmár-Bereg Kórházból Nagyné Balázsi Katalin, Bartha Andrea, Miklovitz Andrásné és Ba­logh Józsefné, a felső-szabol­csi Kisvárdai Kórházból pe­dig Rigó Pálné, Kovács Já­nosáé, Kovács Károlyné, Gál Lászlóné és Zám And­rásné. Kóstoló a kiállításon „Elismerték a munkám” Kezében hatalmas rózsa­csokor, szemében az öröm könnycseppjei. Hosszú évek munkáját köszönték meg az Ápolónők Nemzetközi Nap­ján Kovács Károlynénak, aki a kisvárdai kórház I. Belgyó­gyászatán dolgozik osztály- vezető főnővérként.- Pont huszonöt éve annak, hogy munkába álltam. Az első három hónapban körzeti ápolónőként láttam el felada­taimat, csak utána helyeztek át az osztályra, ahol azóta is dolgozom. Örülök annak, hogy ezt a hivatást választot­tam. Sokan megkérdik tőlem, mi a szépsége ennek a mun­kának? Úgy érzem, számunk­ra az a legnagyobb dolog, ha egy beteg gyógyultan távo­zik tőlünk, ha valakinek visszaadjuk az életét. A ko­rábbi években sokat tanultam feletteseimtől, s ma már osz­tályvezető. főnővérként ezt adhatom tovább beosztottja­imnak. Persze nemcsak irá­nyítom őket, hanem aktívan magam is részt veszek a mun­kában, a betegek ellátásában. Szerencsére a magánéletben is megértő társra találtam, akik felnőtt fiammal együtt meg­értik, hogy még akkor sem mindig telik le a szolgálat, amikor az óra már azt mutat­ja. Kórházi munkám mellett alapító tagja vagyok az Ápo­lási Egyesületnek, s néhány éve a helyi részleg veze­tőjének is megválasztottak. Nagy meglepetés volt szá­momra, amikor megtudtam, ebben az évben én is a ki­tüntetettek között vagyok. Nem titkolom, nagyon jól esett, hogy ily módon is el­ismerték munkámat. Ez jó dolog. Hálás vagyok a biza­lomért, s csak azt ígérhetem, továbbra is szaktudásomnak megfelelő módon oktatom a fiatalságot és ápolom a be­teg embereket. Megyei krónika 1997. május 7., szerda Délceg hercegek (Folytatás az 1. oldalról) Hétköznapi érvek is szóltak az itteni helyszín mellett. A 140 lovat etetni és tartani kell a verseny ideje alatt. Tegnapi terep- bejárásunkon Tárbály Ist­ván, a lovasiskola vezetője örömmel mutatta, hogy készülnek a karámok, már zizeg a friss szalma, érkez­hetnek a lovak. Szomba­ton a két fajtát tenyésztő egyesület bíráló bizottsá­ga figyeli árgus szemmel a kancákat és a csődöröket először álltukban, majd lépésben és ügetésben. Vasárnap aztán megmutat­hatják a lovak, hogy nem csak szépek, hanem ügye­sek is. Önkéntes nevezés alapján szabadon ugrás­ban, nyereg alatt és fogat­ban bizonyíthatják, me­lyikük a jobb. Mind a két fajta igazi látványosság „munka közben”, hiszen erre tenyésztették őket. A kisbéri ménesbirtok angol telivéreiből mára igazi magyar tenyészfajta szüle­tett. A sárvári anyaménc- sen kívül valaha Nagy­cserkeszen is volt ebből a fajtából, ma az egyik leg­elterjedtebb Magyarorszá­gon, így a megye számos kisebb állományábban is megtalálható. Igazi ma­gyar a sportló is, bár szé­les az a genetikai állo­mány, ami-bői kitenyész­tették. Melegvérű fajták keresztezéséből a teljesít­ményre összpontosítva szelektáltak. Mezőhegyes és Hortobágy mellett Nyír­egyháza, a TIMPEX lo­vasiskola rendelkezik a legnagyobb és a legjobb ménessel. Akik szerencsé­sek, és kapnak még a le- nyészszemle katalógusá­ból, azok a kiállított lovak le- és felmenőivel is meg­ismerkedhetnek. Megtud­hatják például, hogy a négyéves pej mén, Hódító apja Hospodar, anyja Me­rengő Örzse volt, míg apai dédapja Lucky Boy, anyai dédanyja pedig Őzike. A belépés mindkét nap díj­talan, így kellemes hétvé­gi program lehet az egész család számára. Kicsi MIG-ek, F-l6*osok Új Kelet-információ Makett- és modellkiállí- tás látható Nyíregyházán a Bolyai János Kollégium­ban, az Árok utca 48. szám alatt, A tárlókban nem csak a hagyományosnak mond­ható autó- és repülőgép- modelleket mutatják be, hanem katonai és harci jár­műveket is. A megnyitót követően értékelték a legsikeresebb munkákat. Az általános is­kolások kategóriájában Szabó Péter és Kovács Mar­cell bizonyult a legügye­sebbnek. A középiskolások közül Puskás Attila és Banu Roland szerezte meg az első helyet, különdíjban Fodor István részesült. A kiállítást május 15-ig nézhetik meg az érdeklődők. Újraéledt építészegyesület Újjáalakult az Építéstudományi Egyesület Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei csoportja. Kedden a Műszaki és Természettudományi Egyesületek nyíregyházi székhá­zában Giba Tamás, a megyeszékhely alpolgármestere köszöntötte az ismét feléledő csoport tagjait. Itt tekin­tették át, mi történt a szakmai szervezettel a rendszer- váltás óta. Fekete Tibor (Új Kelet) Az évtized elején töredékére esett vissza az építőipari beru­házások mértéke. A nagy álla­mi cégek megszűntek, vagy kisvállalkozások formájában próbálták túlélni a változáso­kat. Az építészmérnökök közül is sokan pályát módosítottak, esetleg a magánszektorban próbáltak meg boldogulni. A mérnökök szakmai kollégiuma fővárosközpontúvá vált, és az újonnan megalakult Építéstu­dományi Egyesületet budapes­ti szervezetének hiszik sokan még ma is. Az egyesület újraé­ledt, és mind több sikerrel von­ja be munkájába a vidéki Ma­gyarországot is. Meghívták a nyíregyházi ér­tekezletre a fővárosi csoporl néhány tagját és a helyi Vásár­helyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola diákjait. Var­ga János iskolaigazgató az új szemléletű szakközépiskolai képzés természetes részének te­kintette a tanulók jelenlétét, és örült annak, hogy diákok is tag­jai lehetnek az egyesületnek. Seenger Pál okleveles épí­tészmérnök, az egyesület főtitkára fontosnak nevezte az egyesület fiatalítását, és a regionális csoportok megerő­södését. Az építész szakem­berek csak saját kutatómun­kájukkal juthatnak új isme­retekhez, és ebben tud nagy segítséget nyújtani az orszá­gos hálózattal rendelkező egyesület. Megyénkben jelenleg 28 fővel dolgozik a csoport, és Nyíregyházán kívül Kisvárdán is megkezdte munkáját a helyi szervezet. Élelmiszer-ipari tagozat alakult A megyei kereskedelmi és iparkamarán belül működő élelmiszer-ipari tagozat alakuló ülését tartották kedden a térség vezető feldolgozóüzemeinek képviselői Nyír­egyházán^ közjogi testület székházában. V. P. (Új Kelet) A térség stratégiai ágazatára, a mezőgazdaságra épülő tej-, hús-, gyümölcsfeldolgozó szek­tor meghatározó vállalkozá­sainak megjelent képviselői egyetértettek abban, hogy az összefogással majdan elkészülő piaci szabályozás jelentősen javítja nem csupán az érintett élelmiszerterméket előállító cé­gek hatékonyságát, hanem a hozzájuk kapcsolódó beszállí­tók, valamint a termelők mun­káját is kiszámíthatóbbá teheti. A megalakult szakmai tagozat héttagú irányító testületé - amelynek elnöki teendői ellátá­sára dr. Kovács Géza, az anarcsi FAT Kft. vezetője kapott bizal­mat — a tevékenységi alapfelté­telek közé sorolta az együttmű­ködést az érdekvédelmi, a tudo­mányos, valamint a szakmai szervezetekkel, feladatként tűz­te ki többek között az ágazatot érintő szabályozó tervezetek véleményezését, bel- és külföl­di tájékoztató anyagok elkészí­tését, naprakész piaci informá­ciók gyűjtését, elemzését és ter­jesztését, s a piaci magatartás fo­lyamatos értékelését. Segítség közös fedél alatt Munkatársunktól Tiszavasváriban a Hősök ut­cai volt bölcsőde épületében nemrégiben létrehozott szoci­ális szolgáltatóközpontban ezentúl minden egy helyen van, ami ebbe a fogalomkörbe beletartozik. Az intézményben megtalálható az idősek napkö­zi otthona, a házi szociális gon­dozás és a családsegítő köz­pont, amit kiegészít a gazdasá­gi részleg. Az egy fedél alá össz­pontosított intézményben ren­dezhetik el a rászorulók szoci­ális és családvédelmi problé­máikat, igénybe vehetik a lel- kisegély-szolgálatot, kérhet­nek jogi tanácsot, és itt adhat­ják be a szociális segély iránti kérelmeiket.- Hozzánk tartozik még az orvosi ügyelet, a nőgyógyá­szati szakrendelés és a fiziko­terápia is. Intézményünk ko­ordinálása alatt működnek az önsegítő, önszerveződő klu­bok és egyesületek, melyeket az új körülmények között to­vább szándékozunk fejleszte­ni, ami a klasszikus értelem­ben vett családsegítésnek a kibővítése lenne - halljuk Gáli Gabriella szociológus szakmai vezetőt. - Sokan még nincsenek tiszában azzal, hogy az idős emberek milyen szolgáltatást kapnak az új he­lyen. Az idősek klubja azt je­lenti, hogy a bejárók csak nappali ellátást igényelhet­nek. A délelőtt folyamán be­jönnek, megebédelnek, és mindennap van valamilyen irányított foglalkozás, amin részt vesznek. Ezenkívül mindenki azzal tölti el a sza­bad idejét, amihez éppen kedve van. Jelenleg 20-25 személyt látunk el, de a nyi­tás óta folyamatosan bővül a létszám. Akik nem tudnak be­járni, azokat a háznál látunk el: a gondozónők kiviszik az ebédet, segítenek a házimun­kában, s ha szükséges, ápol­ják a betegeket. Fotó: Bozsó

Next

/
Thumbnails
Contents