Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-07 / 105. szám
Kitüntetett ápolók Immár harmadik alkalommal rendezték meg május 6- án az Ápolók Nemzetközi Napját. Megyénkben ennek a rendezvénynek a kisvárdai kórház adott otthont. Mint azt az intézet ápolási igazgatója, Bölkényné Gyüre Erzsébet elmondta, a nyugati kórházakban természetes és megszokott dolog, hogy minden esztendőben külön is elismerik az ápolók munkáját. Sikli Tímea (Új Kelet) Nálunk a korábbi években csak a július 1-jei Semmel- wcis-nap volt az az alkalom, amikor a kórházak teljes személyzete együtt ünnepelhetett. Nyolc évvel ezelőtt, 1989-ben azonban megalakult a Magyar Ápolási Egyesület, s ez keltette életre három esztendeje az Ápolók Nemzetközi Napját. Ápolók alatt nem csak azokat az embereket kell érteni, akik nővérként segítik a gyógyulást, hanem ebbe a körbe tartoznak a gyógytornászok, vérellátó-asszisztensek, a szülésznők és a szakápolók is. A rendezvénynek nincs állandó helyszíne, minden évben más-más kórház vagy intézmény vállalja fel a szervezést. A nap egyik legszebb pillanata az a köszöntés voll. melyet a kitüntetett dolgozók tiszteletére rendeztek. Vörös rózsacsokrot, oklevelet és pénzjutalmat kapott a nyíregyházi Megyei Kórházból Kapta Jenőné, Pfujd Ferencné, Szabó Antalné és Takács Andrásáé, a nagy- kállói Ideg- és Elmegyógyintézetből Varga Sándorné, Papp Lászlóné, Horváth Andrásáé és Pados Béláné, a mátészalkai Területi Kórházból Greget Ferencné, Kovács Zoltánné, dr. Székely Béláné, Fellesik Andrásáé és Kovács Sándorné, a fehér- gyarmati Szatmár-Bereg Kórházból Nagyné Balázsi Katalin, Bartha Andrea, Miklovitz Andrásné és Balogh Józsefné, a felső-szabolcsi Kisvárdai Kórházból pedig Rigó Pálné, Kovács Jánosáé, Kovács Károlyné, Gál Lászlóné és Zám Andrásné. Kóstoló a kiállításon „Elismerték a munkám” Kezében hatalmas rózsacsokor, szemében az öröm könnycseppjei. Hosszú évek munkáját köszönték meg az Ápolónők Nemzetközi Napján Kovács Károlynénak, aki a kisvárdai kórház I. Belgyógyászatán dolgozik osztály- vezető főnővérként.- Pont huszonöt éve annak, hogy munkába álltam. Az első három hónapban körzeti ápolónőként láttam el feladataimat, csak utána helyeztek át az osztályra, ahol azóta is dolgozom. Örülök annak, hogy ezt a hivatást választottam. Sokan megkérdik tőlem, mi a szépsége ennek a munkának? Úgy érzem, számunkra az a legnagyobb dolog, ha egy beteg gyógyultan távozik tőlünk, ha valakinek visszaadjuk az életét. A korábbi években sokat tanultam feletteseimtől, s ma már osztályvezető. főnővérként ezt adhatom tovább beosztottjaimnak. Persze nemcsak irányítom őket, hanem aktívan magam is részt veszek a munkában, a betegek ellátásában. Szerencsére a magánéletben is megértő társra találtam, akik felnőtt fiammal együtt megértik, hogy még akkor sem mindig telik le a szolgálat, amikor az óra már azt mutatja. Kórházi munkám mellett alapító tagja vagyok az Ápolási Egyesületnek, s néhány éve a helyi részleg vezetőjének is megválasztottak. Nagy meglepetés volt számomra, amikor megtudtam, ebben az évben én is a kitüntetettek között vagyok. Nem titkolom, nagyon jól esett, hogy ily módon is elismerték munkámat. Ez jó dolog. Hálás vagyok a bizalomért, s csak azt ígérhetem, továbbra is szaktudásomnak megfelelő módon oktatom a fiatalságot és ápolom a beteg embereket. Megyei krónika 1997. május 7., szerda Délceg hercegek (Folytatás az 1. oldalról) Hétköznapi érvek is szóltak az itteni helyszín mellett. A 140 lovat etetni és tartani kell a verseny ideje alatt. Tegnapi terep- bejárásunkon Tárbály István, a lovasiskola vezetője örömmel mutatta, hogy készülnek a karámok, már zizeg a friss szalma, érkezhetnek a lovak. Szombaton a két fajtát tenyésztő egyesület bíráló bizottsága figyeli árgus szemmel a kancákat és a csődöröket először álltukban, majd lépésben és ügetésben. Vasárnap aztán megmutathatják a lovak, hogy nem csak szépek, hanem ügyesek is. Önkéntes nevezés alapján szabadon ugrásban, nyereg alatt és fogatban bizonyíthatják, melyikük a jobb. Mind a két fajta igazi látványosság „munka közben”, hiszen erre tenyésztették őket. A kisbéri ménesbirtok angol telivéreiből mára igazi magyar tenyészfajta született. A sárvári anyaménc- sen kívül valaha Nagycserkeszen is volt ebből a fajtából, ma az egyik legelterjedtebb Magyarországon, így a megye számos kisebb állományábban is megtalálható. Igazi magyar a sportló is, bár széles az a genetikai állomány, ami-bői kitenyésztették. Melegvérű fajták keresztezéséből a teljesítményre összpontosítva szelektáltak. Mezőhegyes és Hortobágy mellett Nyíregyháza, a TIMPEX lovasiskola rendelkezik a legnagyobb és a legjobb ménessel. Akik szerencsések, és kapnak még a le- nyészszemle katalógusából, azok a kiállított lovak le- és felmenőivel is megismerkedhetnek. Megtudhatják például, hogy a négyéves pej mén, Hódító apja Hospodar, anyja Merengő Örzse volt, míg apai dédapja Lucky Boy, anyai dédanyja pedig Őzike. A belépés mindkét nap díjtalan, így kellemes hétvégi program lehet az egész család számára. Kicsi MIG-ek, F-l6*osok Új Kelet-információ Makett- és modellkiállí- tás látható Nyíregyházán a Bolyai János Kollégiumban, az Árok utca 48. szám alatt, A tárlókban nem csak a hagyományosnak mondható autó- és repülőgép- modelleket mutatják be, hanem katonai és harci járműveket is. A megnyitót követően értékelték a legsikeresebb munkákat. Az általános iskolások kategóriájában Szabó Péter és Kovács Marcell bizonyult a legügyesebbnek. A középiskolások közül Puskás Attila és Banu Roland szerezte meg az első helyet, különdíjban Fodor István részesült. A kiállítást május 15-ig nézhetik meg az érdeklődők. Újraéledt építészegyesület Újjáalakult az Építéstudományi Egyesület Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei csoportja. Kedden a Műszaki és Természettudományi Egyesületek nyíregyházi székházában Giba Tamás, a megyeszékhely alpolgármestere köszöntötte az ismét feléledő csoport tagjait. Itt tekintették át, mi történt a szakmai szervezettel a rendszer- váltás óta. Fekete Tibor (Új Kelet) Az évtized elején töredékére esett vissza az építőipari beruházások mértéke. A nagy állami cégek megszűntek, vagy kisvállalkozások formájában próbálták túlélni a változásokat. Az építészmérnökök közül is sokan pályát módosítottak, esetleg a magánszektorban próbáltak meg boldogulni. A mérnökök szakmai kollégiuma fővárosközpontúvá vált, és az újonnan megalakult Építéstudományi Egyesületet budapesti szervezetének hiszik sokan még ma is. Az egyesület újraéledt, és mind több sikerrel vonja be munkájába a vidéki Magyarországot is. Meghívták a nyíregyházi értekezletre a fővárosi csoporl néhány tagját és a helyi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola diákjait. Varga János iskolaigazgató az új szemléletű szakközépiskolai képzés természetes részének tekintette a tanulók jelenlétét, és örült annak, hogy diákok is tagjai lehetnek az egyesületnek. Seenger Pál okleveles építészmérnök, az egyesület főtitkára fontosnak nevezte az egyesület fiatalítását, és a regionális csoportok megerősödését. Az építész szakemberek csak saját kutatómunkájukkal juthatnak új ismeretekhez, és ebben tud nagy segítséget nyújtani az országos hálózattal rendelkező egyesület. Megyénkben jelenleg 28 fővel dolgozik a csoport, és Nyíregyházán kívül Kisvárdán is megkezdte munkáját a helyi szervezet. Élelmiszer-ipari tagozat alakult A megyei kereskedelmi és iparkamarán belül működő élelmiszer-ipari tagozat alakuló ülését tartották kedden a térség vezető feldolgozóüzemeinek képviselői Nyíregyházán^ közjogi testület székházában. V. P. (Új Kelet) A térség stratégiai ágazatára, a mezőgazdaságra épülő tej-, hús-, gyümölcsfeldolgozó szektor meghatározó vállalkozásainak megjelent képviselői egyetértettek abban, hogy az összefogással majdan elkészülő piaci szabályozás jelentősen javítja nem csupán az érintett élelmiszerterméket előállító cégek hatékonyságát, hanem a hozzájuk kapcsolódó beszállítók, valamint a termelők munkáját is kiszámíthatóbbá teheti. A megalakult szakmai tagozat héttagú irányító testületé - amelynek elnöki teendői ellátására dr. Kovács Géza, az anarcsi FAT Kft. vezetője kapott bizalmat — a tevékenységi alapfeltételek közé sorolta az együttműködést az érdekvédelmi, a tudományos, valamint a szakmai szervezetekkel, feladatként tűzte ki többek között az ágazatot érintő szabályozó tervezetek véleményezését, bel- és külföldi tájékoztató anyagok elkészítését, naprakész piaci információk gyűjtését, elemzését és terjesztését, s a piaci magatartás folyamatos értékelését. Segítség közös fedél alatt Munkatársunktól Tiszavasváriban a Hősök utcai volt bölcsőde épületében nemrégiben létrehozott szociális szolgáltatóközpontban ezentúl minden egy helyen van, ami ebbe a fogalomkörbe beletartozik. Az intézményben megtalálható az idősek napközi otthona, a házi szociális gondozás és a családsegítő központ, amit kiegészít a gazdasági részleg. Az egy fedél alá összpontosított intézményben rendezhetik el a rászorulók szociális és családvédelmi problémáikat, igénybe vehetik a lel- kisegély-szolgálatot, kérhetnek jogi tanácsot, és itt adhatják be a szociális segély iránti kérelmeiket.- Hozzánk tartozik még az orvosi ügyelet, a nőgyógyászati szakrendelés és a fizikoterápia is. Intézményünk koordinálása alatt működnek az önsegítő, önszerveződő klubok és egyesületek, melyeket az új körülmények között tovább szándékozunk fejleszteni, ami a klasszikus értelemben vett családsegítésnek a kibővítése lenne - halljuk Gáli Gabriella szociológus szakmai vezetőt. - Sokan még nincsenek tiszában azzal, hogy az idős emberek milyen szolgáltatást kapnak az új helyen. Az idősek klubja azt jelenti, hogy a bejárók csak nappali ellátást igényelhetnek. A délelőtt folyamán bejönnek, megebédelnek, és mindennap van valamilyen irányított foglalkozás, amin részt vesznek. Ezenkívül mindenki azzal tölti el a szabad idejét, amihez éppen kedve van. Jelenleg 20-25 személyt látunk el, de a nyitás óta folyamatosan bővül a létszám. Akik nem tudnak bejárni, azokat a háznál látunk el: a gondozónők kiviszik az ebédet, segítenek a házimunkában, s ha szükséges, ápolják a betegeket. Fotó: Bozsó
