Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-06 / 104. szám

1997. május 6., kedd Kis magyar földrajz Itt élünk mi, kárpátaljai magyarok, ezen a hegyekkel karéjozott kis földdarabon, mely felett ide-oda ráncigál- ta a határokat a XX. század történelme, melyet úgy ne­veztünk: Kárpátalja. Ez a mi szülőföldünk, ölelésnyi ha- zácska, ahogy egyik költőnk nevezte. Mi itt nagyon sze­retjük a világnak ezt a párat­lanul szép, bár erősen tönk­retett csücskét. A megye, földrajzi fekvé­sét tekintve, Ukrajna észak- nyugati peremén fekszik. Te­rülete 12,5 ezer négyzetkilo­méter, ami az ország össz­területének alig két százalé­ka. Nem csupán abban kü­lönbözik Ukrajna más me­gyéitől, hogy egyedülállóan négy európai országgal is határos, hanem növény- és ál­latvilága is páratlanul gaz­dag. Lakosságát tekintve is elüt az országos átlagtól, mi­vel ez az egyetlen olyan me­gyéje Ukrajnának, ahol mint­egy 30 nemzetiség él egymás mellett. Kárpátalja 13 járásában 603 település található. A legutóbbi népszámlálás ada­tai szerint lakosainak száma 1 262 000. Bár a megye területe kicsi, mégis rengeteg fontos távve­zeték szeli át. Itt indulnak külföldre a szovjet érában épült nemzetközi gáz-, eti­lén-, olaj- és elektromos ve­zetékek. Az igazsághoz tar­tozik, hogy ezek megléte már nem egy alkalommal fe­nyegette a vidéket súlyos ökológiai katasztrófákkal. S a veszély továbbra is fenn­áll. Kárpátalja területének négy­ötödét hegyek borítják. S mi­vel kevés a sarkvidéki terü­let, sajnos, a megművelhető földterület is erősen korláto­zott. Országosan itt a legki­sebb az egy főre jutó termő- terület. A síkvidék tengerszint fe­letti magassága 100-200 mé­ter között változik. A hegye­ink magassága ezer méter körül átlagosítható. A Kele­ti-Kárpátok legnagyobb hegy­vonulata is megyénk terüle­tére esik. A havasok térségé­ben található Ukrajna legna­gyobb hegye, a 2061 méte­res Hoverla. A hegyvidéki sajátosságok következtében rajzolódik ki ásványkincs-lelőhelyeink térképe is. A felszín alatti ré­tegekben különösen nagy mennyiségben található konyhasó, de bukkantak itt jelentős készletekre ólom­ból, higanyból, kaolinból, sőt aranyból is. Különösen gaz­dag e vidék gyógyhatású ás­ványvizekben. Éhesek a katonák Sokan megtagadják a szolgálatot Már négy éve annak, hogy Ukrajna elnöke közzétett egy rendeletet, melynek értelmében katonai tanácso­kat hoztak létre az ország fegyveres erőinél. E tanács­kozási joggal felruházott szerv alapszabálya szerint a legfőbb cél az ukrán hadsereg védelmi képessége­inek messzemenő megőrzése és fejlesztése, valamint a sorállomány helyzetének folyamatos javítása. A hadseregen belüli pozitív változások jele, hogy a ka­tonai tanácsok munkájukba fokozatosan bekapcsol­ják a helyhatalmi szerveket, az önkormányzatokat, s élnek a tömegtájékoztatás eszközeivel. Kárpátalján első ízben a napokban Petro Süljeik ve­zérezredesnek, a Kárpátmel- léki Katonai Körzet parancs­nokának vezetésével tartott kiszállásos ülést a katonai tanács. Az ülés fő témája a körzet vezetőinek munkastí­lusa, s az itt állomásozó ala­kulatoknál a szolgálatteljesí­tés körülményeinek javítása volt. Elhangzott, hogy ko­moly problémát jelent a ka­tonai alakulatok élelmiszer- ellátása. Számos helyen elő­fordul olyan szituáció, hogy gyakorlatilag napokig éhez­nek a katonák. Ennek oka a fizetésképtelenség, s hogy a hadsereg óriási adósságokat halmozott fel a beszállítók­kal szemben. Egyre inkább kiélesedő problémát jelent a behívás a sorkatonai szolgálatra. A sor­köteles fiatalok körében ugyanis fokozatosan emel­kedik a katonai szolgálatot megtagadók száma. S a hely­zetet leginkább az jellemzi, hogy a szolgálatot megtaga­dók zöme a jól szituált csa­ládokból kerül ki. Sürgős fel­adat tehát mind a hadveze­tés, mind pedig az önkor­mányzatok számára, hogy rendezzék a felgyülemlett problémákat, s vonzóbbá tegyék a hadsereget az ifjú­ság számára. Határon túl Stukker a reverenda alatt A huszti belügyisek is átfo­gó hadjáratot indítottak a bű­nözés ellen. E hónap elejétől például rendszeresen tartanak razziákat a város azon pont­jain, ahol előszeretettel gyűl­nek egybe az alvilági alakok. Az egyik ilyen közkedvelt ta­lálkahely a városi bolhapiac, ahol a rend őrei is egyre gyak­rabban megfordulnak. A minap is civil ruhás mili- cisták járőröztek a standok között, amikor egy gyanús egyénekből álló csoportra let­tek figyelmesek. A legérdeke­sebb az volt, hogy a csopor­tosulás közepén állt egy papi reverendába öltözött alak is. A belügyisek elsősorban őiránta mutattak érdeklődést. Felis­merték ugyanis az egyik kö­zeli monostorban szolgáló „szent” embert, aki korábban a börtönöket is megjárta. No, nem vallásos meggyőződése miatt került összeütközésbe a törvénnyel, hanem mert vétett a tízparancsolat és az evilági törvények néhány paragrafu­sa ellen. A csuhás papot ugyanis többrendbeli lopás és rablás elkövetése miatt ítélték el. Akkor, igaz, még nem viselt szerzetesi öltözéket. A bel­ügyisek óvatosan közelítet­ték meg a társaságot. Köze­lebb érve, miközben szemre­vételezték őket, feltűnt, hogy a pap-forma illető valamit rej­teget a reverenda alatt. A szín­re lépő rendőröknek azonban nem volt hajlandó önként megmutatni, mi dudorodik ruhája zsebéből. Lehet, hogy nem egy szentéletűnek tetsző módon, de végül rábírták, hogy előadja a gyanús tár­gyat. Ez nem volt más, mint egy gázpisztoly, amit egy ügyes barkácsoló kissé átala­kított, s kisöblű puskagolyók kilövésére tett alkalmassá. A szerzetessé avanzsálódott s láthatóan meglehetősen bű­nös lélek azzal magyarázta a tiltott fegyverviselést, hogy támadóktól tartott, S önvédel­mi célból vette magához a pisztolyt. Mindezt rövidesen a bíróság előtt is elmesélheti. A Kárpátaljai Megyei Bel­ügyi Főosztály sajtóközpont­jától nyert információ szerint a többször meghirdetett ön­kéntes fegyverbeszolgáltatási akciók hoztak ugyan ered­ményt, hisz eddig több százan Lelkiismeretes beosztott. - Eddig jártam a feketegazda­ságban, főnök, de senkire nem tudtam rábizonyítani... éltek az alkalommal, ám az illegális fegyverviselők szá­ma továbbra sem csökken. Erről tanúskodnak az ada­tok mondta a főosztály köz- biztonsági osztályának veze­tője, Mikola Fucsko milícia­ezredes. A múlt évben példá­ul megyénk'lakóitól 180 lő­fegyvert koboztak el. A milí­cia által zsákmányolt arzenál karabélyokból, pisztolyok­ból, különféle márkájú va­dászpuskákból, robbanósze­rekből és lőszerből állt. Azt is elmondta az ezredes, hogy ez a mennyiség alaposan meg­haladja az 1995-ben elkobzot­takét. S az idén is bőséges a „termés”, elvégre már több mint ötven alkalommal foglal­tak le engedély nélkül tartott és használt fegyvereket. Az illegális fegyvertartás több veszélyt rejt magában. A lőfegyvereket ugyanis egyre gyakrabban használják a bűn­elkövetők. Az utóbbi évek ta­pasztalata azt mutatja, hogy leginkább életellenes bűn- cselekmények során kerülnek elő ezek a gyilkos eszközök. Hasonlóan alakul a helyzet a robbanószerekkel. Mi is be­számoltunk például arról a- Huszton történt esetről, ahol az unokaöcs a nagybácsit re­pítette levegőbe autójával együtt. A belügyisek meg vannak győződve arról, hogy az elrej­tett, illegálisan tartott puskák, „pisztolyok könnyebben sül­nek el, a gránátok könnyeb­ben robbannak fel, s nagyobb tragédiákat, bajokat okoz­nak, mint legálisan tartott tár­saik. Milicistáink ezért újfent módot szeretnének nyújtani a kárpátaljaiaknak arra, hogy törvénytelenül tartott lőfegy­vereiket beszolgáltassák. Ezt a hónap végéig teheti meg mindenki, s nem is feltétlenül kell megválni a puskától, pisztolytól, a lakóhely sze­rint illetékes belügyi osztá­lyon ugyanis mód van a fegy­verviselés legalizálására. A milícia az akció idejére bün­tetlenséget garantál min­den önként jelentkezőnek. Ukrajna első szárazföldi kikötője Születésének századik napját ünnepelte a napokban a Csap közelében, az ukrán-magyar határátkelő mentén létesített kamionterminál. A száz napja üzembe helye­zett létesítmény messzemenően beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Hogy mi az, amit rövid létezése alatt fel tud mutatni Ukrajna első, s egyelőre egyetlen, európai mér­cével mérten is korszerű szárazföldi kikötője, arról a lé­tesítmény gazdái számoltak be az ünnep alkalmából megtartott sajtótájékoztatón. A kamionterminált Ivan Ar- tyomov igazgató mutatta be. Elmondta, hogy a pillanat­nyilag 2,2 hektárnyi területet elfoglaló terminál létesítésé­nek gondolata nem újkeletű volt, hiszen a szabad gazda­sági övezet megálmodásakor is gondoltak rá. Az övezetből nem lett semmi, s anyagi okok­ból a kamionkikötő megvaló­sítására csak a közelmúltban kerülhetett sor, mégpedig egyetlen fillér állami beruhá­zás nélkül. Ukrajna első or­szágúti kikötőjét a szükség, illetve az idők parancsa hoz­ta létre. Borzalmas állapotok uralkodtak ugyanis a határ­átkelő környékén, s a hozzá vezető országúton. Azon túl, hogy nehézkes, lassú volt a ka­mionok vámkezelése, az or­szágból való kiléptetése, gya­korta több kilométeresre duz­zadt a várakozó járművek al­kotta sor, a helyzet a bűnözés­nek is melegágyat teremtett. Mindennaposak voltak a lopá­sok, a rablótámadások, virág­zott a prostitúció. A terminál üzembe helyezése óta azon­ban egyetlen törvénysértő cse­lekmény sem történt ezen az útszakaszon. A kiléptetést a terminál révén sikerült felgyorsítani. Naponta 160-180 járművet vámkezel­nek, s a magyar oldallal kötött megállapodás és példás együtt­működés keretében szabályos időközökben 12 kamionból álló konvojokba rendezve, szigorú őrizet mellett, fegyveres kíséret­tel indítják el a járműveket a záhonyi oldalra. Innen elindulva már egy egér sem szállhatna fel észrevétlenül egyik járműre sem. Üzembe helyezése óta a szárazföldi kikötőből több mint 20 000 kamiont indítot­tak útnak. S ha a tervek sze­rint alakulnak a dolgok, úgy még az idei év első felében el­készül a terminál egyik része, mely a magyar oldalról érkező teherforgalmat fogadja majd. Meghalt egy újságíró Az ukrán újságíró-tár­sadalmat megdöbbentet­te a hír, mely szerint Ki- jevben felakasztva talál­ták meg a legnagyobb példányszámú ukrajnai napilap, a Kijevszkije Vedomosztyi Luganszk megyei tudósítóját. A holttestre egy elhagyatott kazánházban bukkantak rá. Az ukrán lapokban megjelent kommentárok az újságírók elleni ter­rorhullámról beszélnek, s felteszik a kérdést: va­jon ki lesz a következő? Első pillantásra úgy tűnt, s a hivatalos verzió is az, hogy a 43 éves Petro Sevcsenko öngyilkossá­got követett el. Halálá­nak körülményei azon­ban annyira titokzato­sak, s oly sok tény szól az öngyilkosság ellen, hogy az ukrán lapok nem is hisznek benne. A legnép­szerűbb ukrán napilap tudósítója ugyanis több cikkében is a luganszki polgármester védelmé­re kelt, mégpedig a biz­tonsági szolgálat ellené­ben. Az ukrán biztonsá­gi szolgálat helyi vezeté­se ugyanis adócsalással vádolja Luganszk város polgármesterét. A szolgá­lat főnöke a cikkek meg­jelenését követően Sev- csenkót is megvádolta, mégpedig vesztegetéssel. Néhány nappal halála előtt az újságíró jelezte kollégáinak, hogy fél, mert úgy érzi, nyomá­ban van a titkosszolgá­lat. Hogy mi az igazság, egyelőre nem tudni, de tény, hogy a Kijevszkije Vedomosztyi szerkesztő­sége önálló nyomozásba kezdett. Nem ez az első eset ugyanis Ukrajnában, hogy újságíró hal meg ti­tokzatos körülmények között. Az ország függet­lenné válásának hat éve alatt számos ilyen eset történt, s a valódi tettesek soha nem kerültek elő. Tucatjával van példa olyan esetekre is, amikor megvertek, kiraboltak és megfenyegettek újság­írókat, akik vették a bá­torságot, s éles hangú tényfeltáró cikkekben taglalták a hatalmi szer­vek egyes tagjainak sötét ügyeit. Az ügy súlyát mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy Kucsma elnök személyesen utasította a belügyminisztert és a biztonsági szolgálat fő­nökét, vegyék kezükbe a nyomozás irányítását, „hogy legalább egyszer kiderüljön az igazság.” Az újságíró halálát követően nyilatkozott a sajtónak a luganszki pol­gármester, aki kijelentet­te, hogy Sevcsenko halá­la közönséges megfélem- lítési akció, mely részét képezi a választás előtti harcnak. Az oldal írta: Balogh Csaba kárpátaljai tudósítónk

Next

/
Thumbnails
Contents