Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-06 / 104. szám
1997. május 6., kedd Kis magyar földrajz Itt élünk mi, kárpátaljai magyarok, ezen a hegyekkel karéjozott kis földdarabon, mely felett ide-oda ráncigál- ta a határokat a XX. század történelme, melyet úgy neveztünk: Kárpátalja. Ez a mi szülőföldünk, ölelésnyi ha- zácska, ahogy egyik költőnk nevezte. Mi itt nagyon szeretjük a világnak ezt a páratlanul szép, bár erősen tönkretett csücskét. A megye, földrajzi fekvését tekintve, Ukrajna észak- nyugati peremén fekszik. Területe 12,5 ezer négyzetkilométer, ami az ország összterületének alig két százaléka. Nem csupán abban különbözik Ukrajna más megyéitől, hogy egyedülállóan négy európai országgal is határos, hanem növény- és állatvilága is páratlanul gazdag. Lakosságát tekintve is elüt az országos átlagtól, mivel ez az egyetlen olyan megyéje Ukrajnának, ahol mintegy 30 nemzetiség él egymás mellett. Kárpátalja 13 járásában 603 település található. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 1 262 000. Bár a megye területe kicsi, mégis rengeteg fontos távvezeték szeli át. Itt indulnak külföldre a szovjet érában épült nemzetközi gáz-, etilén-, olaj- és elektromos vezetékek. Az igazsághoz tartozik, hogy ezek megléte már nem egy alkalommal fenyegette a vidéket súlyos ökológiai katasztrófákkal. S a veszély továbbra is fennáll. Kárpátalja területének négyötödét hegyek borítják. S mivel kevés a sarkvidéki terület, sajnos, a megművelhető földterület is erősen korlátozott. Országosan itt a legkisebb az egy főre jutó termő- terület. A síkvidék tengerszint feletti magassága 100-200 méter között változik. A hegyeink magassága ezer méter körül átlagosítható. A Keleti-Kárpátok legnagyobb hegyvonulata is megyénk területére esik. A havasok térségében található Ukrajna legnagyobb hegye, a 2061 méteres Hoverla. A hegyvidéki sajátosságok következtében rajzolódik ki ásványkincs-lelőhelyeink térképe is. A felszín alatti rétegekben különösen nagy mennyiségben található konyhasó, de bukkantak itt jelentős készletekre ólomból, higanyból, kaolinból, sőt aranyból is. Különösen gazdag e vidék gyógyhatású ásványvizekben. Éhesek a katonák Sokan megtagadják a szolgálatot Már négy éve annak, hogy Ukrajna elnöke közzétett egy rendeletet, melynek értelmében katonai tanácsokat hoztak létre az ország fegyveres erőinél. E tanácskozási joggal felruházott szerv alapszabálya szerint a legfőbb cél az ukrán hadsereg védelmi képességeinek messzemenő megőrzése és fejlesztése, valamint a sorállomány helyzetének folyamatos javítása. A hadseregen belüli pozitív változások jele, hogy a katonai tanácsok munkájukba fokozatosan bekapcsolják a helyhatalmi szerveket, az önkormányzatokat, s élnek a tömegtájékoztatás eszközeivel. Kárpátalján első ízben a napokban Petro Süljeik vezérezredesnek, a Kárpátmel- léki Katonai Körzet parancsnokának vezetésével tartott kiszállásos ülést a katonai tanács. Az ülés fő témája a körzet vezetőinek munkastílusa, s az itt állomásozó alakulatoknál a szolgálatteljesítés körülményeinek javítása volt. Elhangzott, hogy komoly problémát jelent a katonai alakulatok élelmiszer- ellátása. Számos helyen előfordul olyan szituáció, hogy gyakorlatilag napokig éheznek a katonák. Ennek oka a fizetésképtelenség, s hogy a hadsereg óriási adósságokat halmozott fel a beszállítókkal szemben. Egyre inkább kiélesedő problémát jelent a behívás a sorkatonai szolgálatra. A sorköteles fiatalok körében ugyanis fokozatosan emelkedik a katonai szolgálatot megtagadók száma. S a helyzetet leginkább az jellemzi, hogy a szolgálatot megtagadók zöme a jól szituált családokból kerül ki. Sürgős feladat tehát mind a hadvezetés, mind pedig az önkormányzatok számára, hogy rendezzék a felgyülemlett problémákat, s vonzóbbá tegyék a hadsereget az ifjúság számára. Határon túl Stukker a reverenda alatt A huszti belügyisek is átfogó hadjáratot indítottak a bűnözés ellen. E hónap elejétől például rendszeresen tartanak razziákat a város azon pontjain, ahol előszeretettel gyűlnek egybe az alvilági alakok. Az egyik ilyen közkedvelt találkahely a városi bolhapiac, ahol a rend őrei is egyre gyakrabban megfordulnak. A minap is civil ruhás mili- cisták járőröztek a standok között, amikor egy gyanús egyénekből álló csoportra lettek figyelmesek. A legérdekesebb az volt, hogy a csoportosulás közepén állt egy papi reverendába öltözött alak is. A belügyisek elsősorban őiránta mutattak érdeklődést. Felismerték ugyanis az egyik közeli monostorban szolgáló „szent” embert, aki korábban a börtönöket is megjárta. No, nem vallásos meggyőződése miatt került összeütközésbe a törvénnyel, hanem mert vétett a tízparancsolat és az evilági törvények néhány paragrafusa ellen. A csuhás papot ugyanis többrendbeli lopás és rablás elkövetése miatt ítélték el. Akkor, igaz, még nem viselt szerzetesi öltözéket. A belügyisek óvatosan közelítették meg a társaságot. Közelebb érve, miközben szemrevételezték őket, feltűnt, hogy a pap-forma illető valamit rejteget a reverenda alatt. A színre lépő rendőröknek azonban nem volt hajlandó önként megmutatni, mi dudorodik ruhája zsebéből. Lehet, hogy nem egy szentéletűnek tetsző módon, de végül rábírták, hogy előadja a gyanús tárgyat. Ez nem volt más, mint egy gázpisztoly, amit egy ügyes barkácsoló kissé átalakított, s kisöblű puskagolyók kilövésére tett alkalmassá. A szerzetessé avanzsálódott s láthatóan meglehetősen bűnös lélek azzal magyarázta a tiltott fegyverviselést, hogy támadóktól tartott, S önvédelmi célból vette magához a pisztolyt. Mindezt rövidesen a bíróság előtt is elmesélheti. A Kárpátaljai Megyei Belügyi Főosztály sajtóközpontjától nyert információ szerint a többször meghirdetett önkéntes fegyverbeszolgáltatási akciók hoztak ugyan eredményt, hisz eddig több százan Lelkiismeretes beosztott. - Eddig jártam a feketegazdaságban, főnök, de senkire nem tudtam rábizonyítani... éltek az alkalommal, ám az illegális fegyverviselők száma továbbra sem csökken. Erről tanúskodnak az adatok mondta a főosztály köz- biztonsági osztályának vezetője, Mikola Fucsko milíciaezredes. A múlt évben például megyénk'lakóitól 180 lőfegyvert koboztak el. A milícia által zsákmányolt arzenál karabélyokból, pisztolyokból, különféle márkájú vadászpuskákból, robbanószerekből és lőszerből állt. Azt is elmondta az ezredes, hogy ez a mennyiség alaposan meghaladja az 1995-ben elkobzottakét. S az idén is bőséges a „termés”, elvégre már több mint ötven alkalommal foglaltak le engedély nélkül tartott és használt fegyvereket. Az illegális fegyvertartás több veszélyt rejt magában. A lőfegyvereket ugyanis egyre gyakrabban használják a bűnelkövetők. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy leginkább életellenes bűn- cselekmények során kerülnek elő ezek a gyilkos eszközök. Hasonlóan alakul a helyzet a robbanószerekkel. Mi is beszámoltunk például arról a- Huszton történt esetről, ahol az unokaöcs a nagybácsit repítette levegőbe autójával együtt. A belügyisek meg vannak győződve arról, hogy az elrejtett, illegálisan tartott puskák, „pisztolyok könnyebben sülnek el, a gránátok könnyebben robbannak fel, s nagyobb tragédiákat, bajokat okoznak, mint legálisan tartott társaik. Milicistáink ezért újfent módot szeretnének nyújtani a kárpátaljaiaknak arra, hogy törvénytelenül tartott lőfegyvereiket beszolgáltassák. Ezt a hónap végéig teheti meg mindenki, s nem is feltétlenül kell megválni a puskától, pisztolytól, a lakóhely szerint illetékes belügyi osztályon ugyanis mód van a fegyverviselés legalizálására. A milícia az akció idejére büntetlenséget garantál minden önként jelentkezőnek. Ukrajna első szárazföldi kikötője Születésének századik napját ünnepelte a napokban a Csap közelében, az ukrán-magyar határátkelő mentén létesített kamionterminál. A száz napja üzembe helyezett létesítmény messzemenően beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Hogy mi az, amit rövid létezése alatt fel tud mutatni Ukrajna első, s egyelőre egyetlen, európai mércével mérten is korszerű szárazföldi kikötője, arról a létesítmény gazdái számoltak be az ünnep alkalmából megtartott sajtótájékoztatón. A kamionterminált Ivan Ar- tyomov igazgató mutatta be. Elmondta, hogy a pillanatnyilag 2,2 hektárnyi területet elfoglaló terminál létesítésének gondolata nem újkeletű volt, hiszen a szabad gazdasági övezet megálmodásakor is gondoltak rá. Az övezetből nem lett semmi, s anyagi okokból a kamionkikötő megvalósítására csak a közelmúltban kerülhetett sor, mégpedig egyetlen fillér állami beruházás nélkül. Ukrajna első országúti kikötőjét a szükség, illetve az idők parancsa hozta létre. Borzalmas állapotok uralkodtak ugyanis a határátkelő környékén, s a hozzá vezető országúton. Azon túl, hogy nehézkes, lassú volt a kamionok vámkezelése, az országból való kiléptetése, gyakorta több kilométeresre duzzadt a várakozó járművek alkotta sor, a helyzet a bűnözésnek is melegágyat teremtett. Mindennaposak voltak a lopások, a rablótámadások, virágzott a prostitúció. A terminál üzembe helyezése óta azonban egyetlen törvénysértő cselekmény sem történt ezen az útszakaszon. A kiléptetést a terminál révén sikerült felgyorsítani. Naponta 160-180 járművet vámkezelnek, s a magyar oldallal kötött megállapodás és példás együttműködés keretében szabályos időközökben 12 kamionból álló konvojokba rendezve, szigorú őrizet mellett, fegyveres kísérettel indítják el a járműveket a záhonyi oldalra. Innen elindulva már egy egér sem szállhatna fel észrevétlenül egyik járműre sem. Üzembe helyezése óta a szárazföldi kikötőből több mint 20 000 kamiont indítottak útnak. S ha a tervek szerint alakulnak a dolgok, úgy még az idei év első felében elkészül a terminál egyik része, mely a magyar oldalról érkező teherforgalmat fogadja majd. Meghalt egy újságíró Az ukrán újságíró-társadalmat megdöbbentette a hír, mely szerint Ki- jevben felakasztva találták meg a legnagyobb példányszámú ukrajnai napilap, a Kijevszkije Vedomosztyi Luganszk megyei tudósítóját. A holttestre egy elhagyatott kazánházban bukkantak rá. Az ukrán lapokban megjelent kommentárok az újságírók elleni terrorhullámról beszélnek, s felteszik a kérdést: vajon ki lesz a következő? Első pillantásra úgy tűnt, s a hivatalos verzió is az, hogy a 43 éves Petro Sevcsenko öngyilkosságot követett el. Halálának körülményei azonban annyira titokzatosak, s oly sok tény szól az öngyilkosság ellen, hogy az ukrán lapok nem is hisznek benne. A legnépszerűbb ukrán napilap tudósítója ugyanis több cikkében is a luganszki polgármester védelmére kelt, mégpedig a biztonsági szolgálat ellenében. Az ukrán biztonsági szolgálat helyi vezetése ugyanis adócsalással vádolja Luganszk város polgármesterét. A szolgálat főnöke a cikkek megjelenését követően Sev- csenkót is megvádolta, mégpedig vesztegetéssel. Néhány nappal halála előtt az újságíró jelezte kollégáinak, hogy fél, mert úgy érzi, nyomában van a titkosszolgálat. Hogy mi az igazság, egyelőre nem tudni, de tény, hogy a Kijevszkije Vedomosztyi szerkesztősége önálló nyomozásba kezdett. Nem ez az első eset ugyanis Ukrajnában, hogy újságíró hal meg titokzatos körülmények között. Az ország függetlenné válásának hat éve alatt számos ilyen eset történt, s a valódi tettesek soha nem kerültek elő. Tucatjával van példa olyan esetekre is, amikor megvertek, kiraboltak és megfenyegettek újságírókat, akik vették a bátorságot, s éles hangú tényfeltáró cikkekben taglalták a hatalmi szervek egyes tagjainak sötét ügyeit. Az ügy súlyát mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy Kucsma elnök személyesen utasította a belügyminisztert és a biztonsági szolgálat főnökét, vegyék kezükbe a nyomozás irányítását, „hogy legalább egyszer kiderüljön az igazság.” Az újságíró halálát követően nyilatkozott a sajtónak a luganszki polgármester, aki kijelentette, hogy Sevcsenko halála közönséges megfélem- lítési akció, mely részét képezi a választás előtti harcnak. Az oldal írta: Balogh Csaba kárpátaljai tudósítónk
