Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-06 / 104. szám

1 Tizenhét iraki menekült a tengerbe fulladt, öt pedig eltűnt vasárnap a török tengerpart közelében - je­lentette az Anatolia hírügynökség. Az irakiak a nyugat-tö­rökországi Kusadasi körzetéből a görögországi Számosz szi­gete felé tartottak, amikor az őket szállító két csónak össze­ütközött és elsüllyedt. A vízbe fulladt menekülők közül ti­zenegyen egy családba tartoztak. Egy belga diplomata bizalmas jelentése sze­rint luxemburgi bankokban százával kezelnek olyan szám­lákat, amelyek Szaddám Húszéin iraki, Moamer el-Kadhafi líbiai, valamint Mobutu Sese Seko zaire-i államfő pénzének tisztára mosására, illetve az adókötelezettségek alól kibúvó belga politikusok jövedelmének kamatoztatására szolgál­nak - állítja egy gazdasági információkkal foglalkozó bel­ga hírlevél. Stefaan de Clerck belga igazságügy-miniszter elismerte, hogy hasonló tartalmú jelentést kapott egy Lu­xemburgban dolgozó belga diplomatától, de tagadta, hogy a levélben neveket vagy cégeket említettek volna. Több mint száz ruandai hutu mene­kült halt meg vasárnap egy végletekig túlzsúfolt vonatban. Egyesek közülük megfulladtak, másokat agyonnyomtak. A szerelvény Kisangába vitte a ruandaiakat, hogy onnan légi úton szállítsák őket vissza hazájukba. A Reuter szerint meg­érkezéskor több tucat hulla esett ki a vonatból. Azok, akik túlélték a biarói menekülttábortól Kisangába való kétórás utazást, kiugráltak a vasúti kocsikból. ENSZ-adatok szerint a 41 kilométeres úton több százan sérültek meg, közülük több mint ötven állapota életveszélyes. Még legalább százötven év kell a délszláv háborúban telepített taposóaknák semlegesítésé­hez Horvátországban, ha az aknaszedés az 1996-os esztendőre jellemző tempóban halad - állítja szakértőkre hivatkozva a Tjednik című horvát hetilap. A Soros Alapít­vány támogatásával megjelenő lap legfrissebb számában köz­zétett elemzés szerint Horvátország területének mintegy ne­gyedén rejtőznek taposóaknák. Becslések szerint az akna­veszéllyel fenyegetett 13 000 négyzetkilométeres területen mintegy 3 millió lehet a délszláv háborúban telepített ak­nák száma. A lap úgy véli, hogy legalább 2000 tűzszerészt kellene csatasorba állítani ahhoz, hogy 10 év alatt megtisz­títhassák az aknáktól e vidékeket, ám pénzhiány miatt je­lenleg csak 240 aknaszedő szakember dolgozik a „Mungos” állami vállalat alkalmazásában az elaknásított területeken. Msztyiszlav Rosztropovics életét is haj­landó feláldozni azért, hogy megakadályozza a Karabah mi­atti újabb azeri-örmény ellenségeskedést. „Ha ismét össze­csapás tör ki a vitatott területen, odamegyek, a harcolók közé állok, és azt mondom nekik: inkább engem öljetek meg!” - jelentette ki szombati bakui sajtóértekezletén. A világhírű orosz gordonkaművész és karmester Bakuban született 1927- ben. A múlt héten ötnapos látogatást tett szülővárosában Gejdar Alijev azeri elnök vendégeként. Az elnök átnyújtotta neki a Dicsőség Érdemrendet, a volt szovjet köztársaság leg­magasabb kitüntetését. Alijev ezenkívül elrendelte, hogy Rosztropovics szülőházát alakítsák át emlékmúzeummá. A perui rendőrség az éberség növelésére szólí­totta fel a lakosságot Limában, miután hírek érkeztek arról, hogy a Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) gerillái a fővárosban terrorcselekményt szándékoznak végrehajtani - vált ismertté vasárnap a katonai hírszerzés köreiből. A névte­lenségéhez ragaszkodó forrás megerősítette a sajtóban vasár­nap napvilágot látott híreket, amelyek szerint az MRTA egy „hadoszlopa”, amely eddig a dzsungelben bujkált, Limába és a vele szomszédos más településekre igyekszik beszivárogni. Céljuk, hogy megbosszulják 14 harcostársuk halálát, akiket a japán rezidencián április 22-én lezajlott túszszabadító akció­ban öltek meg. Diplomás vetkőzök MTI Izlandon sztriptíz táncos­nők a jövőben csak akkor bújhatnak ki ruhájukból, ha rendelkeznek a megfelelő diplomával. Az illetékes mi­nisztérium által áprilisban hozott rendelkezés indoklá­sa szerint a hatóságok első­sorban a tartózkodási enge­déllyel nem rendelkezők és az illegális prostitúció elleni küzdelem érdekében nyúltak ehhez az eszközhöz. Az izlandi törvények sze­rint külföldi művészek kor­látozott számú műsort adózás nélkül előadhatnak anélkül, hogy előzetesen vízumért vagy munkavállalási engedé­lyért kelljen folyamodniuk. A hatóságok értesülései sze­rint azonban elsősorban kül­földi sztriptíz táncosnők él­nek vissza ezzel, és kéthetes „turné” után mint prostitu­áltak kezdenek dolgozni Iz­landon. A diplomát kötelezővé tevő rendelkezés nem talált egyértelmű fogadtatásra. Két fiatal észt táncosnőtől történetesen azon a címen tagadták meg a működési engedélyt, hogy „csak ki nem elégítő tánckiképzést tudtak bizonyítani”. A saj­tó tartózkodással fogadta a megszorító rendelkezést, és egy kommentár többek közt rámutatott: sztriptíz tán­cosnőktől túlságosan hosszú kiképzést megkö­vetelni enyhén szólva kép­mutatás... Világkrónika Csatlakozás előtt Uj Kelet-információ A Manfred Wörner Alapít­vány a Biztonságért és a Demok­ráciáért 1995 végén jött létre. Alapítói között egyaránt szere­pelnek miniszterek, országgyű­lési képviselők, köztisztviselők és katonai vezetők, ellenzéki, il­letve kormánypárti politikusok. Az alapítvány névadója Man­fred Wörner, a néhai NATO- főtitkár, akinek vezetése alatt az atlanti szövetség - megértve a közép-kelet-európai változások jelentőségét - megkezdte foko­zatos nyitási politikáját a térség országai felé. A Magyar Ország- gyűlés valamennyi pártja remé­li, hogy e folyamat végén a NATO kibővítése áll. Ez a kon­szenzus tette lehetővé, hogy az alapítvány céljai érdekében lét­rejöjjön ez a széles összefogás. Az alapítvány céljait taglal­va elsők között szokták említe­ni azt a követelményt, hogy a belépni szándékozó államok fegyeres erői folyamatos és ha­tékony polgári-politikai elle­nőrzés alatt álljanak. Ez a de­mokratikus fejlődés alapja, ga­ranciája és egyik kulcsfontos­ságú eleme. Magyarország a politikai rendszerváltás óta so­kat tett e cél érdekében. A Manfred Wörner Alapít­vány nagy fontosságot tulajdo­nít annak, hogy a maga eszköze­ivel hozzájáruljon a fiatalok mi­nél szélesebb körű tájékoztatá­sához is. Ennek érdekében a honvédelem, illetve az euro- atlanti integráció kérdéseire kon­centráló tanfolyamokat szervez azon középiskolai tanárok szá­mára, akik feladata lesz a Nem­zeti Alaptanterv (NAT) keretei között a fenti területek oktatása. Az alapítvány céljának tekin­ti azt is, hogy olyan fórumokat teremtsen, ahol Magyarország integrációs céljairól, azok meg­valósulásának előnyeiről és hát­rányairól a politikai és gazda­sági élet különböző területeit képviselő szakemberek kötet­len formában eszmét cserélhet­nének. A NATO, illetve az Eu­rópai Unió nem kizárólag kato­nai, illetve politikai szervezet, de hasonló kultúrájú szabad or­szágok és népek közössége is. A Manfred Wör­ner Alapítvány, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Hon­védség Parancsnoksága 1997. május 24-25-én NATO-EX­PRESS, NEMZETKÖZI RE- PÜLONAP-ot rendez a kecske­méti katonai repülőtéren. A Nemzetközi Repülőnap programjai naponta reggel 8- kor kezdődnek és 17 órakor fejeződnek be, a repülőprog­ramok 10.00 és 15.00 között zajlanak. Láthatók lesznek a Magyar Honvédség, az SFOR, a ma­gyar polgári repülés kép­viselői, külföldi légierők repülőgépei és helikopterei, az F-16, az F/A-18, a Gripen, a Mirage-2000, a Tornádó, a Hawk, a MIG-21, a MIG-29 típusok. Kötelék-műrepülést mutat be a török légierő F-5- tel repülő köteléke. A repülőprogram zárásaként amerikai C-130 típusú gépből magyar ejtőernyősök ugranak ki. A repülőprogramok előtt és után ritkán látható bemutatók tekinthetők meg. Ott lesznek a Magyar Honvédség szárazföl­di technikai eszközei. A kecs­keméti védelmi bizottság kom­mandós bemutatóval, a Szeren­csejáték Rt. a hatoslottó-sorso­lással, a Juventus Rádió show- műsorral színesíti a programot. A közönség számára színvo­nalas étkezési és egyéb vásár­lási lehetőségeket biztosítanak elérhető árakon. Belépőjegyek 300 forintos áron kaphatók a Magyar Állam­vasutak kijelölt jegypénztára­iban, a Magyar Posta kijelölt hivatalaiban, az Express Utazá­si Iroda valamennyi egységé­ben és a helyszínen. Hat éven aluli gyermekek részére a belé­pés díjtalan. A Magyar Állam­vasutak különvonatokat indít 50 százalékos jegykedvez­ménnyel. Május 24-én Debrecen-Szol- nok-Kecskemét, 25-én Mis- kolc-Nyékládháza-Mezőkö- vesd—Füzesabony-Kál-Kápol- na-Hatvan-Kecskemét útvo­nalakon. A gépkocsival és autóbusszal érkezők számára elengedő szá­mú parkolóhely biztosított. Parkolási díj egész napra 200 forint a személygépkocsiknak és 600 forint az autóbuszok­nak. A repülőnap szervezői szer­kesztőségünkön keresztül ol­vasóink rendelkezésére bo­csátanak 100 (száz) darab in­gyenes belépőjegyet, melyek valamennyi bemutatóra és kísérőrendezvényre érvénye­sek. Úgy véljük, akkor járunk el igazságosan, ha a jegyeket azok között osztjuk szét, akik az alant felsorolt húsz kérdés­re a legjobb válaszokat adják. Tökéletes felelet 2, megkö­zelítően jó 1 pontot ér. Holt­verseny esetén azokat része­sítjük előnyben, akik hama­rabb juttatták be válaszaikat a szerkesztőség címére (Nyír­egyháza, Árok u. 15.). Ha eset­leg ez is egyezik, sorsolással döntünk. Beküldési határidő: május 14., szerda. 1. Mikor jött létre a NATO? 2. Mivel szentesítették meg­alakulását? 3. Mely országok az alapító tagjai? 4. Ma hány tagja van a szö­vetségnek? 5. Hogyan hozza döntéseit a NATO, kinek van vétójoga? 6. Mi a szövetség legfonto­sabb döntéshozó szerve? 7. Mely országé a NATO leg­nagyobb hadserege? 8. Melyik a NATO legna­gyobb európai hadserege? 9. Van-e olyan tagállama a NATO-nak, amelynek nincs hadserege? 10. Hány NATO-tag rendel­kezik önálló atom-ütőerővel? Melyek azok? 11. A NATO főparancsnokát mindig ugyanaz a nemzet adja. Melyik? 12. Ki ma a NATO főtitkára? 13. Magyarország légteré­ben előfordultak vagy elő­fordulnak-e NATO-repülőgé- pek? 14. Mit jelent az interope- rabilitás kifejezés? 15. Hol volt régebben a NATO központja? 16. Miért kellett új helyre költöznie? 17. Hol van ma a központ? 18. Volt-e a Szovjetuniónak közös határa a NATO-val? 19. Álltak-e hadban egymás­sal NATO-tagállamok? 20. Részt vesznek-e a NATO- tagállamok a NATO-tagállama- inak területén kívüli manő­verekben? Az albán maffia ócskavasüzlete Az albán hadsereg kifosztásakor megkaparintott fém „nyersanyagból” szerzi be az albán maffia a menekültek szállítására használt, ócskavasként leselejtezett kivén- hedt hajókat és „fémhulladékból menekült” üzlete rend­kívül busás hasznot biztosít számára - írta a hétfői olasz sajtó az után, hogy a hét végén egy rozzant tartályhajón összezsúfolódva legalább 1400 albán menekült érkezett Bariba. MTI _____________ Az olasz lapok helyszíni je­lentésekben számoltak be arról, hogy Albánia északi részén, Shkodra város közelében egy tengerparti üdülőhelyen telje­sen szabadon és teljes lendü­lettel folyik a menekültutak szervezése. Bár 700 ezer olasz lírának (több mint 70 ezer fo­rint) megfelelő összegbe kerül az itáliai „hajójegy”, jelent­kezőkből nincs hiány. Már csak azért több mint 60 ezer lírát kell fizetni, hogy valaki a várólis­tára kerüljön. A menekülni szándékozók­ból tehát nincs hiány. A gond a hajó megszerzése, de a maf­fia nagyon találékonyan meg­oldotta ezt. A március elején kitört zavargás napjaiban tel­jesen kifosztották az albán hadsereget (a hivatalos becs­lések szerint 1 milliárd dollár kár érte az albán fegyveres erőket), s a rendkívül jelentős mennyiségű hadfelszerelés, lőszer jelentős része értékes fémhulladékként az Észak- Albániával szomszédos Mon­tenegróba kerül. A maffia a fémhulladék tonnáját 170 ezer líráért adja el. Jó 120 ton­na fémből már beszerezhető egy olyan úszó ócskavas, mint amilyen vasárnap futott be Bari kikötőjébe. A menekülteket csempésző maffia a gyermekekért nem kér pénzt: a gyermekek jelenléte adja a legbiztosabb menleve­let a hajó számára. A Bolyai-ügy cselszövése MTI ___ Cs elek a Bolyai-ügyben címmel elemzi Szász. János bukaresti magyar pub­licista a Romániai Ma­gyar Szó hétfői számában a Bolyai egyetemmel kap­csolatos minisztériumi ál­láspontot. A szaktárca taktikája- stratégiája a Babes-Bo- lyai Tudományegyetem (BBTE) jelenlegi struktú­rájának megőrzése, illet­ve a „tanulmányi vonalak fejlesztése” áthárítva a felelősséget a BBTE auto­nómiáját szavatoló egye­temi szenátus döntéseire, megengedve új magyar oktatási nyelvű egyetem, főiskola alapítását, mű­ködtetését. A minisztérium persze tudja, hogy a Ceausescu- diktatúra idején elvérzett romániai magyar értel­miségből nem telik ki két tudományegyetemre, il­letve a Babes-Bolyain be­lüli „magyar oktatási vo­nal” és egy külön románi­ai magyar egyetem meg­felelő szellemerejű fenn­tartására. A minisztérium tervei tehát az első lépcsőt jelentő BBTE-n belüli önálló magyar tagozatot nem tartalmazzák, a má­sodik lépcsőt pedig átdob­ják egy nem a BBTE-ből kinövő önálló magyar egyetem képzeletbeli vagy sokszorosan ingoványos területére - mutat rá Szász János, aki felteszi a kér­dést: „Egyébként is hol van már a kétlépcsős rende­zés, amelyről a kormány­fő nyilatkozott, hol az ál­lamelnökség sajtóirodájá­nak március 13-ai közle­ménye, amely „természe­tes és megfelelő megol­dásnak” nevezte egy ma­gyar tagozat kifejlesztését a román tagozat mellett?” A publicista felhívja a Figyelmet arra, hogy 1959- ben a Bolyai egyetemet ál­lamterrorral szüntették meg, politikai döntés vég­zett vele, és ezt politikai döntésnek kell kiigazíta­nia. Az egyetemi szenátus illetékessége - amelyet az oktatási minisztérium han­goztat - mindenképpen másodlagos az államér­dekkel szemben, amely egyben az egyenlő embe­ri jogok és kisebbségi jo­gok kifejezője. Utal arra is Szász János, hogy a multikulturalitás elve, amelyet a BBTE-vel kap­csolatban a hatóságok han­goztatnak, szépen hangzik ugyan, de éppen most van végválságban Németor­szágban, mert a beolvadás­ra és nem a teljes egyenjo­gúságra építették elkép­zelt folyamatát. Több magyar főiskolá­ra szükségünk van Romá­niában, de tudományegye­temből egyre, a Bolyaira, előbb műit tagozatra, majd mint önálló, autonóm, akadémikus struktúrára - hangoztatja végül a pub­licista, aki ezt is átmeneti perspektívának tekinti, ugyanis hozzáteszi: Egye­lőre.

Next

/
Thumbnails
Contents