Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-06 / 104. szám
Hazai krónika 1997. május 6., kedd Hamisak a levelek! A tévé-kacsa ismét hápog A minap hangzott el a tévében a „jó hír”: a nyári üdülőszezonban már valószínűleg úgy fognak köszönni a horvát-magyar határra érkezőknek, hogy „Doberdan, a személyiket kérem”. Még ragozták is a „szenzációt”: a megállapodás megtörtént, most már csak a két ország parlamentjeinek kellene ratifikálnia a döntést. MTI Hamisítvány az a levél, amelyet a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Iroda céges papírjára írva küldtek ki ismeretlen elkövetők 1997. április 28-án számos adófizetőnek - jelentette be Bokor Béla, az APEH első elnökhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján. A levélben arról kap értesítést a címzett, hogy az 1995. december 31- ei feldolgozott adatok alapján a kiemelten jó adófizető kategóriába sorolta az adóhivatal ügyfelét, valamint felhívja a címzett figyelmét arra, hogy egy egyszerűsített adóellenőrzési folyamathoz csatlakozhat, amennyiben MTI ____ Mű anyag reklámtáskába tett újszülöttet talált a győri Petz Aladár Kórház pszichiátriai osztályának női vécéjében az egyik beteg a hét végén. A kislány fel volt öltöztetve, s amikor rábukkantak, aludt. A csecsemőt a kórház koraszülött osztályára szállították, ahol szakszerű május 15-éig 76 ezer forint adóellenőrzési illetéket befizet a megadott bankszámlára. Bokor Pál elmondta, hogy a megadott bankszámlaszám valós, azóta azonban letiltották. A levélben említett rendeletek azonban nem léteznek, s a levélben jelzett igazolást az adóhatóság nem ad ki. A Pénzügyminisztérium és az APEH onnan szerzett tudomást a levél létezéséről, hogy néhány küldemény visszaérkezett a feladóhoz, azaz a PM-hez, s ugyanakkor az adóhivatal megyei irodái is jelezték a levél létezését. Bokor Pál bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium az ügyben feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. ellátásban részesítették, állapota kielégítő. Az orvosok megállapították, hogy egészséges, kilenc hónapra, 3 kilogramm sűlylyal, nagy valószínűséggel május 3-án kora reggel születhetett. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya megkezdte a nyomozást az ismeretlen szülőanya felkutatására. Palotai István (Új Kelet) Mivel egy ilyen lépést hosz- szas egyeztetéseknek, szakértői tárgyalásoknak és egyebeknek kell megelőzni, a „hír” gyanússá vált. Annál is inkább, mert egy ilyen egyezménynek a magyar EU-felvétel szempontjából is különféle olvasata lehet, nem is beszélve igazgatás- rendészeti, bűnüldözési és egyéb összefüggéseiről. Az EU nem repesne az örömtől, ha egy pályázója arra az elhatározásra jutna, hogy - legalábbis az utazást tekintve — újra éleszti az Osztrák-Magyar Monarchiát, és útlevél nélkül engedné be az ország területére az ukrán, a román és egyéb országok állampolgárait. A kérdés tisztázása végett körbctelefonáltuk az illetékeseket.... Jeszenszky Géza (Néppárt), volt külügyminiszter, a Magyar Atlanti Tanács tagja:- Horvátországgal?! Ilyesmiről nem hallottam. Az tény, hogy kötöttünk ilyen egyezményt néhány EU-tagállam- mal. Az is csak elvileg kölcsönös, mert egyelőre csak ők jöhetnek hozzánk személyi igazolvánnyal. A magyar személyi igazolvány ugyanis köny- nyen hamisítható, ezért a felek úgy állapodtak meg, hogy a magyar személyit jövőre hami- síthatatlanra cserélik, és attól kezdve a mi állampolgárainknak sem kell útlevelet magukkal vinnük, ha ezekbe az országokba utaznak.- Ha ezt a gyakorlatot kiterjesztenénk Horvátországra és mondjuk Romániára, nem lenne ez visszás, a jövőben remélhetőleg ránk is vonatkozó s'chen- keni egyezmény tükrében?- Schenken még messze van. Mellesleg a horvátok is aspirálnak az EU-tagságra, az már más kérdés, hogy milyen esély- lyel. Ha őszinte akarok lenni, nem látom különös hasznát a személyi igazolvánnyal utazni, hiszen manapság már mindenkinek lehet útlevele. Sok helyre amúgy is kell ez az útiokmány. Legfeljebb, ha valaki a határ közelében van, és hirtelen kedve támad átmenni, akkor jelent könnyebbséget. Ártani viszont nem árt, persze ennek meg kellene teremteni az összes feltételét. Deák András, a Külügyminisztérium szóvivője:- Horvátországgal ilyesmiről még csak szakértői szinten sincs MTI Mindezt annak kapcsán közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel, hogy a közelmúltban egyes mezőgazdasági érdekképviseletek kifogásolták: a kormány nem tartotta be az őstermelők adóztatásának átalakításával kapcsolatos korábbi megállapodást. A PM tájékoztatása szerint az őstermelői igazolvány a szó. Ilyesmiről nem hallottam. Az ilyen megállapodás nem csak annyit tesz, hogy egymás markába csapunk. Javaslat, ajánlat, felvetés, szakértői munka, annak eldöntése, hogy ez kormányközi vagy államközi megállapodás legyen, a szerződés szövegének megfogalmazása, szerződéskötés és ha szükséges, ratifikáció. Ez nem megy egyik napról a másikra.- Lehetséges lenne egy ilyen szerződést vagy megállapodást a nyári turistaszezonig összehozni?- Ha mind a két fél nagyon akarja, akkor talán, de mondom, ilyesmiről Horvátországgal legalábbis eddig nem volt szó. Dr. Takács László, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője:- Fogalmam sincs, hogy min alapszik a televízió híradása. Az tény, hogy Franciaországgal, Spanyolországgal, Németországgal és legutóbb Ausztriával már megkötöttük ezt az egyezményt, azonban ez jelenleg még csak egyoldalú gyakorlatot jelent, ugyanis nálunk nincsenek meg még a jogi feltételek. A személyi igazolvány a magyar jog szerint nem útiokmány. A másik ok a magyar személyi igazolvány hamisíthatósága. Ha ez 227/1996. (XII. 26.) korm. rendelet 12. paragrafusa alapján 1999. év végéig ingyenesen váltható ki. A kiváltáshoz nem feltétel az agrárkamarai tagság megléte. Az őstermelői igazolványnyal rendelkezőnek nem kell automatikusan agrárkamarai taggá válnia. A kötelező kamarai tagságot - az őstermelői igazolvány kiváltásától függetlenül - a gazdasági kamarákról szóló törvény a két feltétel teljesül, akkor valóban kölcsönössé válik a dolog, és mi is mehetünk ezekbe az országokba személyi igazolványunkkal. Hasonló tárgyú előrehaladott tárgyalásokat folytatunk Szlovéniával is, és úgy tűnik, hogy velük a nyár előtt sikerül megkötni a gyakorlatban is kölcsönösen működő megállapodást. A tévéhíradó egyszerűen „kacsát” közölt... Rádi Gyula, a Belügyminisztérium Nemzetközi Főosztályának vezetője:- Kacsa! Szó sem volt ilyesmiről a horvátokkal.-Nem zavarná az Uniót, ha mégis igaz lenne? Főleg, ha kiterjesztenénk ezt a gyakorlatot Ukrajnára és Romániára...- Dehogynem. Pontosan erről szól a nóta! Ahány ilyen egyezményt kötöttünk és kötni szándékozunk, azt mind EU-tagál- lammal, illetve társult országgal kötöttük és kötjük. A horvátokkal - most a Dunamellék Horvátországhoz kerülésével - a kishatárforgalom fejlesztése van soron, most ezen gondolkozunk. Valószínűleg valami ku- tyulás történt a tévénél, és valaki félreértett valamit. Ha a Tisztelt Olvasó tehát Horvátországba utazik a nyáron, vigye csak magával az útlevelét, és ne csodálkozzon, ha a határon imigyen szólnak hozzá: Doberdan. Passkontroll molim. (Jó napot. Útlevélel- lenőrzés, kérem.) írja elő. Ennek megváltoztatására a kormány a mezőgazdasági érdekképviseletekkel kötött megállapodásban nem tett ígéretet. Létrejött viszont a megállapodás arról, hogy a kistermelőknek 1,5 millió forintos bevételig nem kell adóbevallást készíteniük. E megállapodás szó szerinti szövege a következő volt: „...Ennek érdekében a tételes költség- elszámolást választók évi 1,5 millió forint árbevételig adóbevallás helyett egyszerű nyilatkozatot tesznek arról, hogy árbevételük ezt a határt nem haladja meg és árbevételük legalább 20 százalékának erejéig költségeiket számlával igazolni tudják”. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Újabb mérhető darabkája született azon területeknek, amelyek lassan, de biztosan alakuló cselédsorsunk kézzelfogható bizonyítékait igazolják. Ezt vizsgálva könnyen megállapíthatjuk: sorsunk „fejlődési iránya” mások kiszolgálása lesz, ami önmagában véve még nem lenne baj, de ha ezért nulla a jussunk, és az állam mindent bezsebel, akkor már valóban cselédek leszünk. Turizmus. A nagy magyar állami vágyálom. Sokmilliárdos bevétel olyanoktól, akik itt óhajtanak nyaralni, pihenni. Kiszolgálni őket egyáltalán nem lealacsonyító, hiszen vannak kimondottan a turizmusból élő államok is, melyeknek állampolgárai jól élnek. És éppen itt a kérdés nyitja. Mi nem élünk jól. Szolgálunk, főzünk, takarítunk, mosunk rájuk, húzzuk nekik a talpalávalót, töltünk nekik, ha kiürült a poharuk, majd magunknak vágunk egy nagy szelet kenyeret, és megkenjük zsírral... Újabb nagy ötlet merült fel az ország pénzügyi manipulátorai részéről: a kiadó szobák jövedelme után is társadalombiztosítási járulékot terveznek szedni. Nézzük, mit mondanak a szárpok? Magyarország turizmusból származó bevételei fokozatosan nőnek. 1994-ben 1,4, 1995-ben 1,7, 1996-ban 2,2 millió dollár jövedelem származott az idegenforgalomból. Világelsők vagyunk az egy főre jutó turistaszámban! Akkora a forgalom, hogy már nem lehet növelni, ezért is célozták meg a minőségi turizmus fejlesztését. Mindez szép és jó, de nézzük a másik oldalát! A magyarok egyötöde (!) úgy nyilatkozott egy felmérés során, hogy csak akkor veszi ki a szabadságát, ha erre kötelezik. Nyaralás? Na, erről aztán szinte szó sincs. Mindössze 15-17 százalék jelentette ki, hogy nyaralni megy. Itt a baj! Mert pihenés, regenerálódás nélkül nem lehel emberi életet élni! Aki szakadatlanul dolgozik, önmagát zsákmányolja ki, és egészen biztos, hogy évtizedekkel rövidíti meg saját életét. Ha ez így megy tovább, akkor olyanok leszünk, mint a röghöz kötött jobbágyok, azzal a különbséggel, hogy nem a törvények, hanem a nyomorúság gátol meg helyünk változtatásában. Micsoda anakronizmus! Az előirányzat szerint az ország idegenforgalomból származó bevételei az idén 2,4 milliárd dollárt hoznak. Vajon kinek? Az Országházból jelentjük Képviselők üvegzsebbel Napirend előtt Szent-Iványi István (SZDSZ) a képviselői vagyonnyilatkozatok leadásának hétfőn lejáró határidejével kapcsolatban megjegyezte: az összeférhetetlenségi törvény fontos lépés az „üvegzsebű” képviselőség és a közélet tisztaságának megteremtése szempontjából. Emlékeztetett, hogy az SZDSZ már 1991-ben szorgalmazta a törvény megalkotását, az akkori Országgyűlés azonban még csak tárgysorozatba sem vette indítványukat. Kiemelte: az összeférhetetlenségi törvény megalkotása példa arra, hogy az SZDSZ kormányzati pozícióba kerülve is teljesítette, amit ellenzékiként követelt. Kevesebb több lenne Szekeres Imre (MSZP) a demokrácia útján igen fontos törvénynek nevezte az összeférhetetlenségi jogszabályt, amelyet a hosszas egyeztetés után végül az ellenzék nem szavazott meg. Kijelentette, hogy a törvény tiltja a képviselőknek az állami, önkormányzati, közbeszerzési, banki és a privatizált cégeknél vállalható tisztségek betöltését, tehát a magángazdaságra is kiterjed. Kádár Béla (MDF) a május elsejei - reálbér-növekedést, nyugdíjemelést, inflációcsökkentést ígérő - kormánynyilatkozatok kapcsán megjegyezte: „megalapozott gazdaságpolitika nélkül sikerpropagandából kevesebb több lett volna”. Szerinte megvan a veszélye annak, hogy a kormány a kereskedelmi mérleg deficitjének rovására próbálja majd teljesíteni ígéretei). Eredménytelen válságkezelés Torgyán József (FKGP) a társadalombiztosítás átvilágítását követelte napirend előtti felszólalásában, mert enélkül szerinte nem lehet megvalósítani a költségvetés és az állam- háztartás reformját. Emlékeztetett arra, hogy 1995-ben a tb a tervezett nulla helyett 43 milliárdos hiányt produkált, és már az idei év első három hónapjában is duplája a hiány annak, mint amennyi a tervezettek alapján időarányosan indokolt lenne. Rámutatott, hogy a válságkezelést célzó lépések - például a kórházi kezelés és a gyógyszerellátás színvonalának csökkentese - sem hozott eredményt, csak károkat okozott, lsépy Tamás (KDNP) a kulturális alapellátás sanyarú helyzete miatt emelte fel szavát. Emlékeztetett: a kormány ígéretet tett a közművelődési és a könyvtári törvény megalkotására, illetve a levéltári törvény módosítására. Ezzel szemben máig sem születtek meg azok a jogszabályok, amelyek garantálnák a közművelődési intézmények tevékenységének pénzügyi feltételeit. Csecsemő a szatyorban A kormány betartja a megállapodást A Pénzügyminisztérium cáfolja, hogy a kormány megszegte volna mezőgazdasági érdekképviseletekkel kötött megállapodást. Az őstermelői igazolvány kiváltása ingyenes, a kistermelőknek 1,5 millió forint bevételig - meghatározott feltételek esetén - nem kell adóbevallást készíteniük és nem kell adózniuk a tényleges jövedelmük után. ^SzakmaMrígysé^"
