Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-30 / 124. szám
1997. május 30., péntek Az Országházból jelentjük Napirend előtt A szokásos napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg az Országgyűlés csütörtöki munkanapja. Az első hozzászóló, Gyimóthy Géza (FKGP) a hétfői, három vállalkozói érdekképviseleti szervezet által meghirdetett gyűléssel foglalkozott. Felrótta, hogy a meghívás ellenére sem a miniszterelnök, sem miniszterei nem mentek el a rendezvényre, a kormány csak közigazgatási szinten képviseltette magát. - Holott - tette hozzá - a kabinet megismerhette volna a vállalkozói szféra elképzeléseit. Gyimóthy Géza szerint — miután a kormány három évig nem tett semmit - választási fogás a kisvállalkozói program elindítása. Lezsák Sándor (MDF) a Magyarország és Vatikán között kötendő megállapodás tervezetét méltatta. Mint elmondta: a szerződés tehermentesíti az Országgyűlést, a jövőben az egyházak finanszírozása nem lesz a költség- vetési vita folyamán politikai vagy kampányérdekek függvénye. A képviselő bírálta az SZDSZ-t, amiért az - egyedüliként a parlamenti pártok közül - elutasítja az egyezménytervezetet. Lezsák Sándor mondanivalójához Szabó Iván is csatlakozott. Szabó Zoltán művelődési államtitkár kifejtette: a kormány nemcsak a történelmi egyházakkal, hanem valamennyi magyarországi fele- kezettel megállapodást kíván kötni. — A finanszírozást hosszú távra biztosító törvények, illetve törvénymódosítások koncepcióját épp a csütörtöki napon kapják meg az egyházak - közölte. Igazságszolgáltatási reform A napirend előtti felszólalásokat követően az Ország- gyűlés folytatta az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolódó törvényjavaslatok együttes általános vitáját. A pártok vezérszónokai közül elsőként felszólaló Hack Péter (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy a reformcsomag egészét látják progresszívnek, és annak egyes elemei önmagukban nem válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket. Szavai szerint az SZDSZ az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő állampolgárok - számük évente két-há- rom millióra tehető - szempontjából közelíti meg a kérdést. Az előterjesztés kivételes lehetőség arra, hogy Magyarországon korszerű, hatékony, gyors, szakszerű igazságszolgáltatás alakuljon ki. Jelezte, hogy a kormány elképzeléseiben a Magyar Bírói Egyesület 1993-ban kidolgozott koncepciójának alapgondolatai köszönnek vissza. Az igazságszolgáltatás átalakításának céljaként jelölte meg, hogy hazánk - a múlt század fordulójához hasonlóan — a XXI. század elejére ismét Európa élvonalába kerüljön ezen a területen. Szólt arról, hogy a bírói függetlenség garanciájaként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) létrehozása már 1989-ben is szerepelt az SZDSZ, illetve a Fidesz programjában, ugyanis a magyar történelmi tradíciók szerint a kormányzati hatalom gyakran érzett készséget a bíróság tevékenységébe való beavatkozásra. Hack Péter rámutatott arra, hogy az ÓIT a végrehajtó hatalomtól független intézmény lenne, amely a bíróságokkal kapcsolatos anyagi és személyi döntési jogosítványokat átvenné az igazságügy-minisztertől. Bánk Attila (FKGP) kifejtette, hogy a kisgazda frakció jelenlegi formájában nem tudja támogatni az előterjesztést. Álláspontja szerint az alkotmánymódosításnak meg kellett volna előznie az igazságszolgáltatási reformcsomag tárgyalását. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a törvényjavaslatok között nem szerepelnek a büntetőeljárásra, az ügyvédekre, a cégbíróságokra és a Polgári törvénykönyv módosítására vonatkozó előterjesztések. Csákabonyi Balázs a szocialista frakció álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy a reform - amelynek előkészületei hosszú évek óta folynak - célja az igazságszolgáltatás jobbítása annak jelentős mértékű átalakításával. Hack Péterrel egyetértve hangsúlyozta, hogy csak a komplex változtatás hozhatja meg a kívánt eredményt. Számlavisszaélések MTI __________________ A Matáv egy rutinellenőrzés során a közelmúltban fényt derített arra, hogy az elmúlt fél évben néhány esetben jogszerűtlenül írtak jóvá telefonszámlákat. A becsült kár mintegy 3 millió forint. A vállalat feljelentést tett a rendőrségen. A hatóság előzetes vizsgálatai alapján bebizonyosodott, hogy egy alkalmazott követte el több alkalommal, ellenszolgáltatás fejében az illegális számlajóváírást. Mindezt a Matáv sajtóosztálya tudatta az MTI-vei csütörtökön. A rendőrhatóság bűncselekmény gyanúja miatt és a további esetleges tettesek kiderítésére nyomozást indított. A Matáv az eset felderítése után megtette a szigorító intézkedéseket az újabb visszaélések megakadályozására, illetve a hatékonyabb folyamatos ellenőrzésre. Hazai krónika A sértettek jogainak erősítése Az utóbbi esztendőkben nemcsak a bűncselekmények, hanem sértettjeik száma is megnőtt Magyarországon. Szembetűnő azonban, hogy az áldozatok kártérítési esélye az eljárások folyamán nemhogy egyre inkább erősödne, hanem időnként csökken. Ezt Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára állapította meg csütörtökön Budapesten, az Európai Áldozatvédő Fórum konferenciáján mondott megnyitó beszédében. MTI A magyarországi Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület által szervezett, a Belügyminisztérium és az Országos Rendőrfőkapitányság közreműködésével létrejött négynapos konferencia első előadója Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyet- tese.voll. Elmondta, hogy 1995- ben és 1996-ban 664 olyan beadvány érkezett hivatalukhoz, amely a sértetti jogokkal függött össze. Ezek között több változatban fordultak elő olyan alkotmányos sérelmek, hogy a sértett által felajánlott bizonyítékokat figyelmen kívül hagyta a hatóság, aminek következtében meg sem indult az ügyben a nyomozás, vagy megszüntették azt. Az állampolgárok panaszjoga csorbult, például abban az esetben is, amikor a nyomozó hatóság másik szervezethez tette át^az adott ügyet, de erről a sértetteket nem értesítette. Polt Péter közölte, hogy a Fehér Gyűrű Egyesület kezdeményezésére ajánlották az Országgyűlésnek egy elkülönített pénzalap létrehozását, a sértettek kárainak enyhítésére. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kijelentette: a magyar jogban alapos bővítésre szorulnak a sértetti jogok, ezért szakmai körökben fokozott érdeklődéssel várják az átfogalmazott büntetőeljárási törvényt. Györgyi Kálmán kifejtette: a sértett sérelmét a törvényhozás államosította, vagyis megmondja, hogy az áldozatot mekkora személyes és anyagi kár érte. A büntetési szankciók az állam érdekeit helyezik előtérbe, miközben háttérbe szorul a sértett kárigénye. A legfőbb ügyész felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad a sértettek pozícióit a bűnelkövetők jogainak rovására erősíteni.- Nagyon örülök, hogy házépítési hajlamát most éli ki a gyerek, mert nem valószínű, hogy később alkalma lesz rá! _____________________' t . i Pa lotai István (Új Kelet) A Szabad Európa Rádió magyar szekciójának hangarchívuma immár méltó helyre került - a budapesti Széchenyi Könyvtárba. A sokak számára évtizedekig a „szabadság levegőjét” jelentő rádióadó a rendszerváltás után szüntette meg magyar nyelvű adását, és ezzel történelemmé vált. Történelemmé, melyen a hajdani szitkok és átkok, a szándékos „csúsztatások bélyegregimentje” ült... Az ötvenhatban „gátlástalanul uszító adó, a kémszervezet, Washington talpnyalója, a Magyar Népköztársaság szövetségi rendjének veszélyeztetője, a burzsoázia szekértolója, a dolgozó nép ellensége, fasiszták gyülekezete” - minden volt ez a rádió, csak éppen nem az, ami: az eszmék szabad áramlásáért küzdő maroknyi kamikaze magyar gyűjtőhelye. Mert bizony nap mint nap veszélyben forgott egy időben az életük. Münchenben az Oettingen strasse környékén (ott voltak a stúdiók) nyüzsögtek a keleti ügynökök, és a követés, molesztálás még a nyolcvanas évek közepén is napi gyakorlat volt. (A kommunista ügynökök 1980-ban fel is robbantották a SZER román nyelvű stúdióját, akkortól vigyázta az FBI a komplexumot és a munkatársakat.) Sokan azt hitték, hogy az adók is Münchenben vannak, holott ez tévedés volt, ott csak a stúdiók voltak, az adótornyok pedig hosszan elnyújtva a portugál tengerparton. A szándékos vádak és a tudatlanság kora immár lejárt. A SZER hangarchívuma itthon van és kutatható. Sok igaztalan és méltatlan vád vár még tisztázásra. Remélhetőleg be is következik... * * * Egy európai országnak nem lehet nagyobb szégyene, mint hogy közterületein szemmel láthatólag éhes, fizikailag lepusztult és beteg gyerekek ezrei koldulnak, lopnak, és fal- kákba verődve csavarognak. És mégis, ha valaki ezt úgy teszi szóvá, hogy a jog szerint felelős intézmények közül akár csak egyet is megnevez, az a poklok poklát szabadítja magára: azonnal dőlni kezdenek a kérdések: miért pont mi, miért kellett ujjal mutogatni? Majd a szemrehányások következnek: mi mindent megteszünk, ami tőlünk telik, többre nem futja. Kevés a pénz. Nos, ha meg is teszik, amit tudnak, az édeskevés, hiszen a „jelenség” továbbra is ugyanolyan intenzitással létezik. Az pedig, hogy sértődés a reakció, az sejtetni engedi, hogy némi vaj azért akad a fejükön. Ha erre nem tudnak pénzt szerezni, akkor rosszul dolgoznak! Az ugyanis teljes képtelenség, hogy ha erre nincs pénz, akkor Európa nem segítene. Csak nem kell szemérmesen hallgatni az ijesztő gyermekhelyzetről. Merni kell kérni. Lehet, hogy a dolog nem elég „politikus”, és az ország vezetői fújnának érte, de ennek nem lenne szabad szempontnak lenni. Az valóban tény, hogy az Európa Unió országaiban sehol sem látni (legfeljebb nagyon elvétve) nyomorult gyermekeket, de attól, hogy mi nem beszélünk róla, a jelenség még élő valóság marad. Bizony, kedves elvtársak!... Kongresszus Fekete Tibor (Új Kelet) Második kongresszusukra készülnek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezetének küldöttei. A kilencvenes évek elején tapasztalt letargiát követően újraélednek a szakszervezetek, és most úgy tűnik, kezdik megtalálni helyüket és szerepüket az érdekképviseleti szervek között. A kongresszus küldöttei előre egyeztették álláspontjukat, és felhívás formájá- ban tették közzé nézeteiket. Ebben megállapítják: előző kongresszusuk óta tovább romlott a munkavállalók helyzete, nőtt a dolgozók kiszolgáltatottsága. A munkáltatók szemléletében a törvénytisztelet és az emberiesség helyébe egyre kézzel foghatóbban a profil mindenhatósága lép. A kollektív jogok semmibevételén, a munka világát szabályozó törvények átlépésén túl gyakran már az emberi méltóságot is sértő intézkedésekben nyilvánul meg. A tanácskozás küldöttei sajnálattal állapítják meg, hogy az állam — egy-egy kisebb részletkérdéstől eltekintve - nem képes, vagy nem akar lépéseket tenni a törvénysértések megakadályozására, a tőke gátlástalan mérséklésére. A munkavállalók nem tűrhetik tovább azt a nézetet, amikor a munkáltató azt hiszi, hogy a tulajdon megszerzésével együtt megszűnnek a munkavállalói jogok, és szabad kezet kapnának az új gazdák. A kongresszusi küldöttek felhívással fordulnak a kereskedelem és a többi szakma általuk képviselt munkavállalóihoz, tisztség- viselőihez: legyen elég a megalázottságból, a kiszolgáltatottságból. Nem igaz az, hogy saját érdekükben kell a hosszabb nyitva tartás vagy a szombati és vasárnapi munkavégzés. Sőt! Nem ritkán „feketén” dolgoztatnak embereket. Téves az a munkaadói nézet, mely szerint a szakszervezetek követelései (a rendes munkabér, a túlmunka megfizetése, a szabadnapok és a szabadságok megfizetése) veszélyeztetnék a vállalkozások biztonságát és a munkahelyeket. A kereskedelmi dolgozók felhívják az országos szervezetek, elsősorban az MSZOSZ figyelmét, hogy a korábbinál hatékonyabban munkálkodjanak a munkahelyi, ágazati szervezetek napi tevékenységének eredményességén. Fokozottabban figyeljenek oda a nemzetközi szakszervezeti mozgalom támogatására. A szak- szervezeti küldöttek nem zárkóznak el az együttműködés, az érdekegyeztetés normális rendszerének kialakítása elől, és keresik a kölcsönös előnyökön alapuló megállapodások megkötésének lehetőségét. Ugyanakkor felhívják az állami szervek figyelmét a törvényesség betartására, a munkabiztonsági előírások érvényesítésére. Kérik, hogy az állami szervek torolják meg a törvénysértéseket, és áttekinthető, rendezett viszonyokat teremtsenek a munka világában.
