Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-27 / 121. szám
ható. Sajnos, lerongyolódott állapotban. A temlomkert udvarán lévő haranglábat nemrég újították fel. A huszonhét méter magas faépítményt faszeggel és trapéz beékeléssel készítették. A főoszlop egyetlen fából készült toldás, pótlás nélkül. A harangláb igazi remekmű, igaz, a többfordulós lépcsősoron kissé nehézkes visszafelé lépni, de a régi-régi idők harangozói bizonyára bekötött szemmel is tudták az utat. Ma már elektromos készülék hívja istentiszteletre a híveket, nem kell a ha- rangozónak le-fel járnia. Hajdan Kislónya, Nagyló- nya, a szomszédos Mátyus és Harangláb (ma kárpátaljai terület) Bánk bán birtoka volt. A nemes úr kegyvesztett lett a királyné meggyilkolása miatt, s elvesztette a területet. Később a király a Kőke nevezetű úrnak adományozta a földet. Tőle származtatják a Lónyay családot. A nemesi család kriptája a temetőkertben található. Néhány ősi sírbolt a református templom alatt is lehet, ezeket már befalazták. Két hónappal ezelőtt vandál, lelketlen emberek törték fel a kriptát. Feltehetőleg ékszerek után kutattak, ezért háborgatták az évszázadok, évtizedek óta nyugvó holtak békéjét. Felfeszítették Lónyay Menyhértnek, az ország első pénzügyminiszterének koporsóját is. Egyetlen éjszaka alatt óriási pusztítást végeztek. Egyesek szerint az ukrán maffia keze van dologban, mások szerint lelketlen, hit néL kül élő, mindenre elszánt embereké. A temetőben felekezetek szerint nyugszanak a holtak. A református családok közül néhányan még ma is ősi kopjafát állíttatnak szerettüknek. A fára vésett hosszú sírfeliratból kiderül, kit rejt a föld, miképp halt meg és hogyan élt. Megrendítő az a síremlék, amely egy testvérpáré. A kamaszodó gyerekek néhány éve a Tisza örvényében haltak meg, apjuk szeme előtt, aki már képtelen volt segíteni rajtuk. „Sírva jöttünk sírotok elébe, Megnyugodni Isten végzetébe. Mi szívünk már nem fáj, a tiétek vérzik, a fájdalmat a szülők érzik.” Egymás kezét fogva mentek a folyó sírjába. Évente két-három áldozatot követel a Tisza. Azt mondják, a benki kanyar örvénye a legveszedelmesebb. A széles folyó középtájig sekély, majd hirtelen mélyül. Még a motorcsónak is beleremeg, ha ott közlekedik. Lónyán együtt él a jelen és a múlt. Nem felejtik el Dollárnak csúfolni azt az utcát, ahol hajdan a gróf szerelmei laktak. Azt beszélik, a szebb, mutatósabb parasztlányok ugyancsak tetszettek az uraságnak. Szerelmeit a földjére vezető úton telepítette le, s házat építtetett számukra. Jó néhány egyforma házikó áll a Dollár utcán. Új, négy tantermes iskolát építenek. Turizmussal, üdültetéssel is foglalkoznak a tanárok, tanítók. Az igazgatónő, Szabó Andrásné kezdeményezésére az egyik szolgálati lakást felújították, s harminchat-negyven gyerek, illetve felnőtt befogadására alkalmassá tették. Zuhanyzót szereltek fel szabad téren, az udvar sátorozásra is alkalmas. Tavaly már jó néhány csoportot fogadtak, a lónyai iskola pedagógusai boldogan segítettek a vendégek kiszolgálásában. A konyha szakácsai pedig kiválóan főztek, még kívánságebédet is kérhettek a vendégek. Igazi beregi szokás szerint bánnak az erre vándorló idegenekkel. A diákokat váró lakás olcsó. Leginkább beregi túrázók veszik igénybe. Más pénztárcájú vendégeket vár a festői szépségű, külterületen fekvő vadász- kastély. A mesterséges tó, a gyönyörű zöldellő vidék rabul ejti az erre járót. A rendszerváltás előtt épített szállodában többnyire német vadászok szállnak meg, itt jól érezheti magát a luxuskörnyezetre vágyó vendég. A felvételeket Lázár Zsolt készítette A kripta belseje. Nevek és emlékek A csoda ott van, ahol élűnk W 4 Kozma Ibolya[Új Kelet) Tökéletes idegenvezetőre találtunk Szabó Árpád lónyai polgármester személyében. Nincs csodálatosabb számára, mint a beregi táj. Néhány évtizede már tapossa a beregi földel, mégsem tud betelni a zöldellő fák és az erdők szépségével. A távoli Kárpátok hegyei is látszanak, tiszta időben még a havas csúcsok fehérsége is tisztán kivehető. Az itt élők mintha a táj gyönyöréből, gazdagságából táplálkoznának. Érzelmeik mélyek, ragaszkodnak gyökereikhez és vallásukhoz. A legenda szerint az első világháború idején - több más településhez hasonlóan - a nagylónyai református templom harangját is elszállították, hogy ágyút öntsenek belőle. A hívek nem törődtek bele, s hosz- szú utat tettek meg azért, hogy visszahozzák az 1666- ban készült harangot. Talán Lónya az egyetlen település az országban, ahol egymással párhuzamosan két református gyülekezet működik. Korábban két falu élt egymás mellett, Kislónya és Nagy- lónya. A községek Lónya néven egyesültek, de a gyülekezetek továbbra is önálló életet élnek.- Csak én vagyok közös - mondja Becsei Miklós református lelkész. - Vasárnaponként két-két istentiszteletet tartok. A két gyülekezet mindig is rivalizált egymással, igaz, a nagylónyai sokkal nagyobb. Kétszáztíz családot számlál, a kislónyai csak nyolcvanat. Mindkét csoport ragaszkodik a saját templomához. A lónyaiak hite erős. Éppen ezért egyetlen szekta sem tudott betörni erre a vidékre. A házaló hittérítőket udvariasan, de határozottan küldik el. A nagylónyai műemlék templom hátszáznyolc éves. Katolikus templomnak épült, román stílusban. A bejárat fölötti kakas az áruló Júdásra figyelmezteti a híveket. A fehérre meszelt fal óriási, még feltáratlan értéket takar. A kis hajóban, a padok mögött freskók foszlányai fedezhetők fel. Feltehetően az építmény egész belsejében felbecsülhetetlen érték szunnyad. A mennyezet kékre festett, akár az éj, és aranyszínű csillagocskák fénylenek rajta. Elképzelhető, hogy a kéklő fedőréteg is festményeket takar, akár a tákosi templom. Feltárására egyelőre nincs elegendő pénz. Egyedülálló a szószék feletti, csodálatosan faragott fakorona. Kígyó- és madármintája talán a bibliai idézetre utal: legyetek ravaszak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok. A Péter és Pál apostolok tiszteletére épült templomban ónsípos, úgynevezett mezítlábas orgona találTengerentúli tájakra, egzotikus környezetbe vágyunk, piramisokat látni vagy felhőkarcolók liftjein utazni. Jeges folyókhoz, vadvizekhez és barlangok sötét rejte- kébe. Múzeumokba múltat idézni vagy elegáns éttermekben étkezni, mulatni. Ilyenek vagyunk. Emberek, akik örökké másra vágynak. Más munkára, újabb lakásra, autóra és oda utazni, ahol még soha nem jártak. Távoli, furcsa vidékre. Csodát látni, kipróbálni. Pedig a csoda itt van. Itt, ahol élünk. Csak tudni kell meglátni, felfedezni és értékelni azt, ami a miénk. 1997. május 27., kedd Riport j Korona a szószék felett Egy hajóban az Istennel I Ónsípos, „mezítlábas” orgona
