Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-26 / 120. szám
Fantomszövetkezet A rendszerváltás után a helyi termelőszövetkezet alap- tevékenysége megszűnt. A földosztás során mindenki a saját földjén kezdett gazdálkodni, a szövetkezet pedig megszüntette gépparkját. A még meglévő tagság nem tudja érvényesíteni vagyoni követeléseit, mert a szövetkezet nem alakult át, és nem osztotta fel a vagyonát. Jogilag létezik, de valójában nem működik. A cégbíróság meg akarta indítani a felszámolást, de akkor már semmi esélyük nem lenne az embereknek vagyonrészük megszerzésére. Ennek elkerülésére a tagság haladékot kért, és új tisztségviselőket választott, akik hajlandók levezényelni a szövetkezet vagyonosztását. A fotón a tsz-telep látható. Harmadik a FÚCCS! Gyerekek gondozzák a hátsó iskola facsemetéit Kell egy csapat — a szállóigévé vált mondat a „Régi idők focijában” hangzott el, de előtte és utána is megfogalmazódott sok ember gondolataiban. A fábián- házi úttörőcsapat mint szocialista-kommunista csöke- vény idejét múlttá nyilváníttatott, és utód nélkül feloszlott. Herman Katalin tanárnő 3 éve kezdett az iskolában dolgozni, és az űrt politikai felhang nélküli új űttörőmozgalom meghonosításával próbálta betölteni. A rossz szájízt maga mögött hagyó régi időket nem könnyű feledtetni, mégis egyre növekszik azoknak a tábora, akik nem keresnek hátsó szándékot az Úttörőben, és felismerik, milyen sokat jelentenek gyerekeiknek a szabad idejük tartalmas kitöltését célzó táborok, szakkörök, foglalkozások, amelyeket az Úttörő szervez a faluban. Színjátszó szakkörük jól szerepelt az Országos Színjátszó Találkozón Tiszaúj- városban, és fellépett a fehérgyarmati találkozón is. A „Védetté nyilvánítjuk” akcióba bekapcsolódva az alsó iskola udvarát vették védelmükbe, gondozásukba. Az önkormányzat és a szülők támogatását is felhasználva díszcserjék és sövény ültetésével tették barátságosabbá az iskola udvarát. A Fábiánházi Úttörők Csipetnyi Csapata, a FÚCCS legfrissebb sikerét a nyolc héten át tartó „Talpraesett Úttörő” országos versenyen érte el. A somogyszobi döntőn a fábiánházi hetedikesekből álló csapat nem csak a falut, a megyét is képviselte, és 59 induló között megszerezte a dobogós harmadik helyet. Az Úttörő nyáron sem hagyja „kallódni” a gyerekeket. Idén egyhetes Tisza- tábort szerveznek, Vásá- rosnaménytól Szegedig és vissza járják végig a vállalkozó szellemű úttörők a folyót, majd elmennek az országos nagy úttörőtáborba, Csillebércre. Két pályázatuk vár még elbírálásra, egyik a DADA (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) megelőző-fel- világosító programon való részvételre, a másik pedig a főváros megismertetését szolgálná vidéki gyerekek számára, akik talán még soha nem látták Budapestet. Faluján) 1997. május 26., hétfő Saját maguk irányítják sorsukat Fábiánháza az 1950-es tanácsválasztások után a nulláról indult, nem örökölt kastélyokat, kúriákat, amelyeket intézményei számára otthonként felhasználhatott volna. Új iskolát építettek, de emellett a volt egyházi épületekben is tanítottak, a volt jegyzői lakásban rendeztek be orvosi rendelőt, óvodának pedig egy régi paraszlházat vásároltak 1966-ban. A gyarapodás azt követően sem torpant meg, hogy 1971-ben közös községi tanácsot alakított Nagyecsed és Fábiánháza. Orvosi rendelő épülése, iskola, tornaterem jelezték a fejlődés állomásait. A rendszerváltást követő önkormányzati választásokon Papp Tamás lett a falu polgármestere. Papp Tamás tősgyökerés fábiánházi, itt nőtt fel, majd Miskolcon a gépipari szakközépiskolában tanult. Hazakerülése után Mátészalkán, a Zöldért vállalatnál dolgozott, és a műszaki vonalról áttért az élelmiszer-ipari pályára. Élelmiszer-ipari technikusi vizsgát tett, és üzemvezetőként, később pedig termelésirányítóként dolgozott. Osztrák- magyar vállalkozásban aszalóüzemet építettek Fábián- házán 1986-ban, ott dolgozott az indulástól a választásokig, szinten termelésirányítóként. Miután megválasztották önkormányzati képviselőnek, majd polgármesternek, újabb ugrás következett, az élelmiszeriparból a közigazgatásba. A sikeres váltást jelzi, hogy a második ciklusban is polgármesternek választották.- A megmérettetés azt is bizonyította, hogy a falu saját lábára akar és tud állni. Közel 20 éven keresztül voltunk Ecsed- del társközségi viszonyban, 1995 januárjától önnálló- sodtunk. Berendeztük a régi községházában a falu polgár- mesteri hivatalát, és munkához láttunk. Hátrányban csak annyiban voltunk, hogy addig nem a saját kezünkben tartottuk a sorsunk irányítását. Önálló intézményeink az óvoda, az iskola és az orvosi rendelő voltak. Az önállósodás első érezhető előnye az volt, hogy helyben intézzük ügyeinket, nem kell mindenért Ecsedre mennünk. Hazahoztuk a Fábiánházán dolgozó önkormányzati dolgozókat, megkerestük az alkalmas embereket, és felállítottunk egy 9 fős apparátust.- Hogyan fogadta a döntést Nagyecsed? — Tudomásul kellett venniük döntésünket, hogy önállóan kívánjuk az életünket továbbvinni. Elhatározásunkat az idő igazolta, szinten tudtunk maradni, és olyan fejlesztéseket végeztünk el, ami a felzárkózáshoz elengedhetetlen volt. A közös tanács idején működő Gamesz fenntartását elvetette a testület, úgy döntött, hogy házon belül, karbantartóinkkal oldjuk meg a feladatokat, külön költségvetési szervet nem tartunk fenn. A takarékosságot ehhez hasonlóan mindenhol szem előtt tartottuk, így tudtunk rá- rajlolni a megyének szóló pályázati lehetőségekre. Ilyen volt a gázberuházás, amit Nagyecseddel közösen kellett megoldanunk, mert a műszaki lehetőségek csak ezt a megoldást kínálták. Mintegy ötven százalékos állami támogatással 3 év alatt kiépült a gázhálózat az egész faluban, az előteleki település- részt is beleértve. Ezzel párhuzamosan kezdtük el a telefonfejlesztést, a crossbar központra csatlakozást. Ez is nagyecsedi központtal készült el 1993-ra. Szilárd burkolatot kaptak olyan belterületi utak, amelyek rossz időjáráskor szinte járhatatlanok voltak. Pályázattal sikerült pénzt szerezni a Fábiánházát Előtelekkel összekötő kövesét építésére is, ez jelentősen megterhelte az önkormányzatot, de úgy gondoltuk, mindenképpen el kell készíteni. Az 1993 óta vállalkozó háziorvosunk számára pályázati úton sikerült beszerezni egy komoly EKG-készüléket és minilabor-berendezést, melyek a helyi igényeket teljes mértékben kielégítik. Fogorvosunk nincs, ezt a szolgáltatást Negyecseden vehetik igénybe polgáraink.- Milyen a falu helyzete munkerő-piaci szempontból?- A dolgozó emberek többsége ingázó volt, és 1992-ig az aszalóüzem is adott szezonális munkát mintegy 80 embernek. A nagy gyárak bezárásával, elbocsátásokkal munka nélkül maradtak az ingázók, és az aszaló is kevesebb embert foglalkoztat, mint korábban. Mintegy 200 regisztrált munkanélküli él a faluban, ebből 160-an kapnak jövedelempótló támogatást. Körülbelül 40-50 ember él még itt, aki nem is regisztrált, és nem is kap semmilyen ellátást, legfeljebb eseti szociális segélyt. A munkaügyi központ támogatásával az elmúlt évben 120 embert tudtunk közhasznú munkásként foglalkoztatni. A nőket az intézményeink nyári karbantartási-felújítási munkálatainál, a férfiakat pedig főleg a külterületi dűlőutak rendbetételénél.- A község az elmondottak alapján a térség fejlett települései közé sorolható, de biztosan vannak még megoldásra váró terveik!- Jelenleg az iskolánk az általános művelődési központ funkcióját is betölti könyvtárával és aulájával, ahol a nagyobb községi rendezvényeket tartjuk. Később szeretnénk egy faluházát építeni, ami alkalmas falufórumok és más rendezvények számára is. Terveztük egy szilárd- hulladék-lerakó építését közösen Nagyecseddel, Mérkkel, Tiborszállással és Vállajjal. Sajnos, a saját forrást nem sikerült megszerezni és az építést időben elindítani, így a pályázaton elnyert támogatási sem kaptuk meg. A szemételhelyezésre ezért másik megoldást kell találnunk. A gázvagyon értékesítéséből származó bevételből a belterületi utcák burkolását terveztük, de az erre benyújtott pályázatunkat az első félévben elutasították. Nem adjuk fel, a következő félévre is benyújtjuk támogatási kérelmünket. Fóbiónhoza Elölelek ^ Előtelek felzárkózott A 2250 lelkes falu lakosai közül mintegy 300 ember él a közigazgatásilag a községhez tartozó Előteleken. A közelmúltban elkészült a Fábiánházára vezető aszfaltút, ezzel végleg megszűnt Eló'telek elzártsága. Van boltjuk, hetente egyszer az orvos is rendel, a településrész közművesített. Korábban iskola is működött itt, ezt néhány éve megszüntették, és a gyerekek felnőtt felügyelettel, busszal járnak a fábiánházi óvodába és iskolába. Az oldalt írta és a fényképeket készítette: Dojcsák Tibor Az emlékmű A nyugalom faluja A falu hosszú főútján végighajtva a nyugalom érzése tölt el bennünket. A tiszta utcafrontok, virágágyások és szilvafák mögött magas alapokon álló, fehér falú házak sorakoznak. Embereket csak elvétve látni, szépség, tisztaság és nyugalom — ezekkel az erényekkel a világ bármely táján helyl- állna Fábiánháza. A jelen békéjét viharos évszázadok előzték meg. A község nevét írott források 1341-ben említik először, akkor még Fabyanhazaként. Nevél a XIII-XIV. századból eredeztetik, amikor a Honl- Pázmány nemzetség Fábián nevű tagja birtokolta. A következő évszázadban a falut a család zálogba adta, majd örökáron a Gulkelcd családhoz tartozó Bátori Bereck fiaihoz került. Ettől kezdve az ecsedi uradalom része. Bethlen Gábor örökölte 1621-ben, majd fogadott fia, Bethlen István és Bethlen Péter tulajdona lett. Később Rákóczy György kapta meg, és családja tulajdonában maradi az 1711 - es szatmári békéig. A Rá- kóczy-szabadságharc során a falu szinte teljesen elpusztult, a lakosságból megmaradt négy család Ecscdbc költözött, így puszta maradt Fábiánháza helyén. A területet Vesselényi István telepítette be újra telepesekkel 1720 körül. A falu ezután virágzásnak indult, a XIX. század elején felépült református. majd 1815 körül görög katolikus temploma. 1862-ben újabb csapás következett, a falu kétharmada leégett. Ezután újra normális mederben folyt a falu élete az első világháborúig, melynek során - Tötösi János akkori jegyző adatai szerint - 54 fábiánházai ember halt hősi halált. A második világháború csak érintette a községet, területén komolyabb harcok nem voltak, de az itt élők nagyon sok lőszert találtak a környező erdőkben, miután a szovjet csapatok 1944. október 26-án elérték a falu határát. Ebből a háborúból 42 katona nem tért haza Fábiánházára, emtékükel a polgármesteri hivatal mellett 1993-ban felállított emlékmű őrzi.
