Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-26 / 120. szám

Nyíregyháza 1997. május 26., hétfő Eladás felülvizsgálata Új Kelet-információ_____ A nyíregyházi közgyűlés április végén döntött az ön- kormányzat Dózsa György utca 6. szám alatti ingatla­nának értékesítésre beérke­zett pályázatokról. A vásár­lásra a MOVITEX Bt. és a Terméskő Egyéni Cég tett ajánlatot. A képviselők a MOVITEX Bt. pályázatát fogadták el. A döntés ellen a másik cég képviselője Nyír­egyháza polgármesterénél kifogást tett. Sérelmezte, hogy a betéti társaság vezetői a pályázatot ugyan határ- időn belül adták be, de egy kiegészítő nyilatkozatot a meghatározott időpontnál később juttattak el az illeté­kes irodához, bizottságok­hoz és a városatyákhoz. Ké­relmüknek megfelelően a megyeszékhely képviselő­testülete május 25-ei ülésén újratárgyalja.az épület eladá­sát. A tervezett egyik válto­zata alapján a korábbi dönté­süket megerősítik a képvi­selők. A másik lehetőség sze­rint azt visszavonják, és zárt­körű versenytárgyaláson 28 millió forintos induló vétel­árral újratárgyalják az ingat­lan eladását. Az lesz a nyer­tes, aki a legmagasabb vétel­árra ó's a legkedvezőbb fize­tési feltételekre tesz ajánlatot. Örökösföldi iskolagondok Négy osztály presztízsből? Tizenhárom esztendőre visszamenőleg minden ősz­szel mindig nagy létszámmal, öt osztállyal indult az első osztályos tanítás az örökösföldi Móra Ferenc Általános Iskolában. Az idén is megtörténtek a be­iratkozások, 127 örökösföldi gyerek választotta ezt az intézményt. Az eredeti elképzeléseknek meg­felelően valamennyi jelentkező gyerek fel lett véve. Közbelépett azonban a hivatal... Javaslatukra 27 gye­reknek máshol kell(ene) ősszel megkezdeni a tan­évet. Az oktatási koncepció ma kerül a nyíregyházi képviselőkelé. Száraz A ttila (Új Kelet)- A humán iroda azt java­solja, hogy a Móra Ferenc Általános Iskolában ősszel öt helyett négy osztállyal induljon meg az iskolai év. Érdekesség, hogy az elmúlt esztendőkben mindig a hu­mán iroda volt az, aki azt kérte tőlük, hogy a nagy jelentkezőlétszám miatt har­minc gyerekkel induljanak... - mondja nem kis bosszú­sággal a hangjában Bartha László örökösföldi képvi­selő. — Most ebben a tanév­ben először lenne arra lehe­tőség, hogy 26-27-es osz­tálylétszám kezdjen.- Az iskola vezetése már tavaly decemberben jelezte a humán iroda részére, hogy hány gyerek fog jelentkezni. Februárban újra küldtek a hi­vatal számára jelentést. Ez utóbbi levélre választ sem kaptak. Márciusban volt egy egyeztetés az iskolavezetés és a humán iroda között, ahol megegyeztek abban, hogy a gyermeklétszámtól függően „A” és „B” alternatívát jelöl­nek meg. A beiratkozott gye­rekek számától függően az­tán majd vagy a négy-, vagy az ötosztályos alternatíva lép életbe. Az oktatási bizottság szintén márciusi ülésén nyolc igen és egy tartózkodás mel­lett úgy foglalt állást, hogy nem kell meghatározni, hány osztály induljon a Móra Fe­renc Általános Iskolában. Az osztályok számát a létszám­tól függően a közgyűlés dön­ti el. Áz igazgató asszony en­nek az állásfoglalásnak a tuda­tában minden jelentkezőt fel­vett... Beiratkozott tehát 127 gyerek szabályosan a Móra Fe­renc Általános Iskolába.-Akkor hol itt a gond?- Az oktatási bizottság nemrégiben megváltoztatta véleményét és most már ő is azt képviseli, hogy csak négy osztály induljon. Nem értem, nem tudok semmi olyan új tényt arra vonatkozólag, ami miatt az oktatási tagoknak az elsöprő igenek után meg kel­lett változtatni a véleményü­ket. Mint örökösföldi képvi­selő, elfogadhatatlannak tar­tom azt, hogy 27 gyerekkel és szüleikkel így lehessen pac­kázni. Az oktatási bizottság márciusban nyugodtan mond­hatta volna, hogy az igazgató asszony száz fő után ne ve­gyen fel senkit, de az oktatási bizottság ilyet nem mondott. A jelentkezeti 127 gyerek kö­zül valamennyien örökösföl­diek, akik ide szeretnének is­kolába járni. Beiratkoztak. Nem értem, hogy azután, hogy már felvételt nyertek ebbe az intézménybe, miért kell más­hová belekényszeríteni őket, ráadásul 31—32 fős osztályok­ba ahelyett, hogy 26-27 fős osztályokban tanulnák a be­tűket. Akkor, amikor végre nyugodt körülmények között, szakmailag is elfogadható lét­számmal indulhatnánk.- Mennyi most az átlagos osztálylétszám Nyíregyhá­zán? A 26-27 gyermek egy osztályban olyan kevés?- A megyeszékhelyen tel­jesen szórt osztálylétszámok vannak. Van, ahol a törvénye­sen előírt minimumot sem tudják teljesíteni, és mind­össze 21-22 fővel indítják majd ősszel az osztályt. Egy­általán nem kevés tehát a 26- 27-es osztály létszám.-Ma tárgyalja ezt a témát is a nyíregyházi képviselő-tes­tület, miben bízik? Nem lesz könnyű dolga, hiszen, mint mondta, sem a humán iroda és újabban már az oktatási bizottság sem javasolja Örö­kösföldön az öt osztályt.- Bízok a képviselőtársaim emberségében, józan ítélőké­pességében, amikor dönteni fognak ebben a kérdésben. Egyébként optimista vagyok, mert azok a képviselők, akik­kel már beszéltem, valameny- nyien egyetértenek azzal, hogy öt osztály induljon. Bí­rom a polgármester asszony egyetértését is. Nagyon remé­lem, hogy a képviselőtársaim hétfőn a gyerekek érdekei és nem a hivatal presztízse mel­lé állnak-jelenti ki befejezé­sül reménnyel a hangjában Bartha László. Együtt a gyógyító munkáért Orvos és munkahely csodát tehet Berki Antal (Új Kelet) Nem elég az orvosi rehabi­litáció - szögezték le egy­értelműen a rehabilitációs osztály jubileuma alkalmá­ból rendezett tudományos ülés résztvevői. A felkért hozzászólók valamennyien kiemelték a társadalmi reha­bilitáció szükségességét is. Ebből a nézőpontból érdeke­sen rímelt egymással a gyó­gyító főorvos és a munka­helyteremtő vezérigazgató előadása. Dr. Golenyák Béla osztály- vezető főorvos:- Valamikor a hetvenes években kezdtük a munkát, de az osztály szervezése jóval ké­sőbb kezdődött. Az első bete­get 1987. július harmincadi- kán vettük fel. Sok, balesetet szenvedett sérült kerül hoz­zánk, legtöbbjük gerincsérü­léssel, ami az esetek nagy ré­szében részleges vagy teljes bénulást okoz. Azonkívül, hogy a beteg állapotát köte­lességünk stabilizálni, gyó­gyítani, olyan helyzetet kell kialakítanunk körülötte, hogy enyhíjsiik az őt;4rt ,sol^Fala­sait, és segítsük abban, hogy lelki egyensúlyát visszanyer­je. Az alsó végtagok bénulá­sát nehezen viseli el az addig egészséges ember, a kiszolgál­tatottság, a tehetetlenség érze­te olyan depresszióhoz vezet­het, ami akár jóvátehetetlen következményekkel is járhat. A gyógyítás mellett elsőd­leges feladatunk a sérült sze­mélyiségének stabilizása. Olyan helyzetet teremteni kö­rülötte, hogy emberi méltósá­gában ne essen sérelem. Érez­ze, szükség van rá, a társada­lom nem mondott le róla. Újra meg kell tanítanunk járni, amiben gyógytornászok segí­tik az orvosi munkát. Fonto­sak a családi körülmények. A családtagokkal megismertet­jük a legszükségesebb teen­dőket, és abban is segítünk, hogy a megváltozott munka- képesség ellenére valamilyen hasznos munkát tudjon vé­gezni. Balogh Zoltán, a START Rehabilitációs Vállalt vezér- igazgatója: . F-t Vállalatunk isi közéi tíz- esztendős; Azóta vagyunk munkakapcsolatban a rehabi­litációs-osztállyal. A1 Start Vállalat több mint ezer főt foglalkoztat, és legfontosabb tevékenysége a munkaképes­ségükben korlátozott embe­rek segítése. A Bokros-cso­mag óta a mi helyzetünk is nehezebbé vált, de nem mondhatunk lé eredeti cél­kitűzéseinkről. Sokféle tevé­kenység a miénk, gyártunk ipari termékeket, dolgozunk a kereskedelemben és a ven­déglátásban. Oktatási centru­munkban készítjük fel a meg­változott munkaképességű dolgozókat. Vagy teljesen új szakmát kell adnunk a kezük­be, mert a régit fizikai álla­potuk miatt nem képesek el­végezni, vagy egyszerűen pótképzésben kell őket része­síteni, mert betegségük alatt sok szakmai fogási elfelejtet­tek, vagy a szakma fejlődött úgy, hogy a munkavállalónak néhány új elemet meg kell ta­nítanunk. Azt gondolom, je­lentős, tevékenység a miénk, vállalatunk munkájára nem­zetközi szinten is felfigyeltek. Tevékenységünk az egész me­gye területét felöleli. Működ­tetünk bentlakásos centrumot, ahol dolgozóinkról a hét min­den napján gondoskodunk. Nálunk a munkatársaink megtalálják az értelmes élet örömét, visszakapják hitüket a jövőben és az emberekben. Nincs annál csodálatosabb érzés, mint amikor azt látjuk, hogy súlyosan mozgáskorlá­tozott munkatársunk készít magának vagy hasonló sorsú társának olyan eszközt, ami­vel helyváltoztatását lénye­gesen megkönnyítheti. Nagyobb figyelmet a szociális problémákra! Hősiesen kitartottak a gyerekek A munkahelyek bőségének idejében nem jelentett kü­lönösebben gondot a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Mára azonban a teljes munkaképes­ségű emberek is alig találnak maguknak elfogadható és megfizetett állást, nemhogy a rehabilitációra kény­szerült embertársaink. A gazdasági szerkezetek átala­kulásával együtt mintha kevesebb pénz, kevesebb törődés és figyelem maradna az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került polgártársainknak. Éppen az érdeklődés felkeltése és a karitatív szervezetek bemu­tatása volt a célja a szombaton Nyíregyházán megren­dezett Szociális Napnak. Fekete Tibor- Erdélyi Tamás (Új Kelet) Csabai Lászlóné polgár- mesternek régi óhaja, hogy a város iskolái mutatkoz­zanak be a nagyközönség előtt, és ez a mostani rendez­vény jó alkalmat adott a Móra Ferenc Általános Is­kolának és a Start Vállalat középiskolásainak a fellé­pésre. Kár, hogy az időjá­rás nem volt tekintettel a di­ákok igyekezetére, és végig csepergős esőben kellett fel­lépniük. A polgármester asszony megnyitóbeszédében utalt az egy nappal korábbi Euró- pa-napra, és beismerte, hogy kevesebb szó esett a rászo­rultak megsegítéséről, de az életnek ezen a területén sem szabad csak felülről várni a segítséget. Áz ön­szerveződésnek az életnek ezen a területén talán még nagyobb a jelentősége, mint másutt. Az anyagi segítségen túlmenően a jó érzésű odafi­gyelés, a törődés szándéka legalább annyira fontos. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt Michele Cur­lier, a Belga Királyság bu­dapesti nagykövete. Kö­szöntő beszédében beismer­te, hogy náluk is küzdenek hasonló gondokkal, és leg­alább olyan erőfeszítésük­be kerül orvoslásuk, mint itt, Magyarországon. Meg­állapította, ha általánossá válik az egymásra figyelés, akkor szebb és boldogabb holnap elé nézhetünk. A hivatalos megnyitót követően a csúszós színpad helyett a tér díszkövezetén mutatták be produkciójukat a kis- és nagydiákok. Ezzel egy időben 36 karitatív és a rászo­rultakon segíteni akaró szer­vezet mutatkozott be az érdek­lődőknek. Sátraikban a tájé­koztató kiadványok mellett némi szóbeli kiegészítést is kaplak a kíváncsiskodók. Serpenyő vagy hal A rendszerváltást követő években rá kellett jönnünk, hogy a „koraszülött jóléti állam’’ polgárai számára egyre elviselhetetlenebb ter­heket jelent a piacgazdaság­ra való átállás. Egy nemzet gondolkodásának átállítá­sához legalább egy-két em­beröltő szükséges. Azt meg­mondania többségnek, vége a feltétel nélküli gondosko­dásnak, nem nehéz feladat. De az ehhez szükséges poli­tikai és főleg gazdasági kör­nyezet biztosítása hosszabb időt igényel, mint azt a mai politikai elit gondolja. Tü­relmes és kitartó munkára van szükség, hogy tudatosul­jon az emberek többségé­ben, mely szerint mindenki felelős az életéért, az általa megszerezhető és hasznosít­ható tudásért, egészsége megőrzéséért, a saját nyug­díjáért. Egy fejlett piacgaz- . dóságban ez nem is lehetet­len, ahol egyre többeknek adottak e felelősség vállalá­sának feltételei. A rendszer- váltást követően a kormá- myokóníWM' m a felelősség, hogy a hosszú paternalista ; korszak után milyen feltéte­lek mellett engedi el polgá­rai kezét. Megmondja-e őszintén, a nemzet lakossá­gának folyamatos csökkené­sét nagyobb mértékben be­folyásolja a szociális jutta­tások megnyirbálása, minta J magyar kolbász, magyar bor és a magyar dohány mérték- ‘ teleti élvezete. Már aki ezen élvezeteket megengedheti magának. Ügy tűnik, a többség szá­ja elől hamarabb elhúzzák a serpenyőt, mint ahogy ■ megtanították volna a rá­szorulókat halat fogni. Sok területen elmarad a társa­dalom által elvárt teljesít­mény. Nézzünk ezek közül egy pár aktuális témát: Közoktatás: a tudás meg­szerzéséhez minden állam­polgárnak egyenlő esélyt kell biztosítani, a szimbolikus halfogás az elsődleges cél. Közbiztonság: családunk és gyerekeink élete, tulajdo­nunk biztonsága alkotmá­nyosjogunk, mely a szabad polgári élet alapfeltétele. Arányos közteherviselés: a demokratikus társadalom hanyatt esési állapotában igen veszélyes, ha erre a po­litikusok nem figyelnek oda. Az eddig alkalmazott közte­herviselésre sok mindent el lehet mondani, de azt bizto­san nem, hogy az arányos­ság kritériumainak megfe­lel. Jelenleg nagy a politi­kacsinálók felelőssége ab­ban, hogy a demokratikus in­tézményrendszer talpra tud- jón állni. Példamutatás: bármely eszmerendszer pozitív erköl­csi értékrendjei között sze­mélyes önkorlátozó példa- mutatás megtalálható. A je­lenleg kormányzó értelmi­ség és a gazdasági eliten ezen értékrend hiánya na­gyon is tetten érhető. Re­ménykedhetünk abban, hogy ennek elmulasztása csak ne­kik fog sokba kerülni, és nem a társadalomnak. Legyen közös célunk el­sődlegesen a halfogás, vagy annak tanítása, mert ha hal van, akkor a serpe­nyő is maradhat. Szendrei József, az MSZDP nyíregyhá­zi városi elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents