Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-23 / 118. szám
I I Lu-ic-u Tulajdonviszonyok A földtulajdonlás a mezőgazdaság jövőjének egyik sarkalatos pontja. Termelői, termeltetői és érdekképviseleti érvek és ellenvélemények állnak egymással szemben olyan kérdésekben, mint a külföldiek hazai területvásárlása vagy a társaságok termőföldbirtoklási korlátjának feloldása. A honi agrárszektor fejlődését mindkét dilemma elevenen érinti, de mint a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjétől megtudtuk, ezek sajnálatosan nem szakmai, hanem az Országgyűlésben eldöntendő politikai kérdések... Mezőgazdaság 1997. május 23., péntek 5 Hétről hétre a kiskertekben Már nagyon kell az eső! V. P. (Uj Kelet) _______________ — Alapvető és sarkalatos kérdés a megyében, hogy a földtulajdon ne kerülhessen külföldi kézbe - szögezte le nyomatékosan Szénégető László, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője. — Ilyen élesen az ország egyik régiójában sem vetődik fel ez a probléma, ugyanis a térség 574 ezer lakosából szinte 400 ezer közvetlenül értintett ebben a kérdésben, mivel jövedelmük, megélhetésük az agrárszektorhoz kapcsolódik. Pillanatnyilag jóval 200 ezer felett van a magántulajdonnal rendelkező birtokosok száma, s az alacsony termőképcsscgű területek miatt olcsó a föld. Például egy osztrák közalkalmazott a havi fizetéséből több mint 300 hektár területet meg tudna vásárolni... Bebizonyosodott: a külföldi beruházókat kizárólagosan a profit érdekli, s nem az itt élő emberek sorsa. Nincs arra garancia, hogy a földet ne növekvő értékű befektetésnek tekintsék, hanem megműveljék vagy műveltessék. Emiatt szóba sem jöhet, hogy az utolsóként megmaradt, még privatizálMunkatársunktól Őstermelő az a tizenhatodik életévét betöltött magánszemély, aki a saját gazdaságában a törvényben felsorolt termékeket nem mint egyéni vállalkozó állítja elő, és ennek igazolására őstermelői igazolványt váltott ki. Az őstermelői igazolványnak kettős szerepe van. Igazolja, hogy a termelő saját gazdaságában állítja elő a terméket, és ennek megfelelően azt értékesíti, másrészt igazolja azt is, milyen és mennyi terményt tudott eladni az őstermelő. így tartja nyilván bevételeit. Az igazolvánnyal rendezetté lehet tenni a mezőgazdasági termékek értékesítését piacokon, közterületeken, valamint a statisztikai megfigyelést. Az őstermelői igazolvány kiváltása nem kötelező. Bárható érték, a föld külföldi magántulajdonba kerüljön. A szövetkezetek és a társasági formában működő vállalkozások földtulajdonlása kizárólagosan politikai kérdés. Az FM-hivatal megalakulása óta eltelt hat évben jelentős energiát fordított arra, hogy az állattenyésztő telepek melletti földek azok tulajdonában maradjanak, akik majd az adott sertés-, juh- vagy szarvasmarha-tenyészetben fognak dolgozni, s a társaság tagjai megfelelő legelő vagy silótermesztési terület birtokában maradhassanak vagy azt a közelben bérelhessék. Ennek oka, hogy nagyobb távolságokban nem gazdaságos a kérődző fajták takarmányozásához használatos növények termesztése a megemelkedő szállítási költségek miatt. Az elmúlt évtizedek alatt a mezőgazdasági szektoron belül mindig az állattenyésztés volt az, amelynek nyereségessége a megélhetés határán mozgott. Emiatt joggal követelik az állattenyésztők, hogy stabil, kiszámítható legyen a földtulajdonlási vagy a haszonbérleti rendszer, de ezzel kapcsolatban majd a parlamenti törvényhozók mondják ki. a végső szót. mikor kiváltható, de célszerű már az első értékesítés előtt beszerezni, hiszen az igazolvány bemutatása esetén a felvásárló adóelőleget vonhat le. Az igazolványt a termelő lakóhelye szerinti illetékes gazdajegyzőnél lehet kiváltani. Különösen a falvakban élő öregségi és rokkantnyugdíjasok foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztálya vezetője, Miskoczi Béla tájékoztatása szerint az öregségi és rokkantnyugdíjas őstermelőknek nincs biztosítási kötelezettségük. Járadékot sem kell fizetniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Nincs fizetési kötelezettségük, mivel nem egyéni vállalkozók. Adózni csak akkor kell, ha túllépik a megszabott bevételi határt. Fekete Tibor (Új Kelet) ■ Most igazán aranyat érne, ha esne. Néhány futó zápor ugyan átvonult megyénk egyes területei felett, de nem ritkán jégeső is kísérte a csapadékhullást. Valódi áztató eső csak a hétvégén és a jövő hét elején valószínű. Ez egyben az időszerű Orbán-napi hidegfront megjelenése is, de most nem habarja be a paszulyt, nem várható éjszakánként talajmenti fagy. A mezőgazdasági haszonnövények behoztak valamennyit tavaszi lemaradásukból, de még mindig nem érték utol az ilyenkor, május végén szokásos fejlettségi állapotukat. A gyümölcsfák lerméskötése változó eredményű. Úgy tűnik, az almafákon szépen megragadt a beporzón virágok terméskezdeményc, de a csonthéjasok többségénél nem várhatunk olyan mennyiségű termést, mint az elmúlt években. Sebaj, mondhatják sokan, legalább nagyobb és szebb lesz a termés. Igen..ha lesz időnk és pénzünk a növényvédelemre. Az almatermésűekre a legnagyobb veszélyt most a liszthar- matfertőzés jelenti. Már megjelent az ágvégeken a jellegzetes púderszerű lerakódás, és néhány nap alatt a levelek zsugorodni kezdenek, majd elszáradnak. Az erősebben fertőzött kertekben nem elég csak egyszer lepermetezni a fákat, amitől ugyan időlegesen tünetmentessé válik a lombkorona, hanem egy hét vagy ti/: nap olicálcvcl meg kell ismételni a vegyszeres kezelést. A várható esőzések hatására megnő a levegő relatív páratartalma, és ha ilyen meleg marad a hőmérséklet, akkor más gombabetegségek is fertőzik majd a kerteket. Ilyen lehet például a már ötven éve elfeledett, és szinte is- mereüen szilvafabctcgség, az iker- szemesség. Feltűnően sok egybenőtt gyümölcskezdemény jelent meg a fákon, és nem is gondolnánk. hogy ez is egy fertőzés eredménye. Ugyanígy a diófa- gnomónia is újra elterjedőben van. Ennek tünetei: először a leveleken apró göbök jelennek meg a levél színén és fonákán, majd a picinyke kisdiók félbemaradnak a növésben. Alig fejlődnek nagyobbra, mint egy galambtojás. Az eddig felsorolt növényi betegségekre az általánosan használt gombaölő szerek alkalmasak. Arra azonban ügyeljünk, hogy a lisztharmatra rendszerint külön szert kell adagolnunk az oldatba, és nem minden permetszer keverhető össze a másikkal. Inkább nézzünk utána a szakirodalomban, vagy vásárlás előtt kérdezzük meg a szaküzlet eladóját. A permetszereknek is véges a tárolhatósága. Nem véletlenül írják rá a csomagolására, meddig használható fel. Nem arról van szó, hogy egy idő után már kártékony lenne a növényekre, hanem sokat veszít hatóerejéből, és a gyárilag előírt dózisban hatástalan marad a szer. A rovarkártevők egyes kertekben már megjelentek, vagy a közeljövőben várható felbukkanásuk. A megyeszékhely környékén elmaradt a nagy cserebogárrajzás, de más területeken, például Kántorjánosi vagy Hodász térségében a tavalyinak a többszöröse kelt ki. Ezeken a vidékeken komoly rágási kárt okoztak, és akik nem védekeztek időben. azoknak oda az idei termés. A szívókártevők közül a levéltet- vek már feltűntek a rózsahajtásokon és a gyengébb levelek fonákán. A mostani időjárás nem kedvez a permetezésnek, de amint lehetővé válik, haladéktalanul védekeznünk kell. Az atkák és a sodrómolyok csak a hónap legutolján vagy június elején várhatók, de ha most felszívódó „méreggel” kezeljük a gyümölcsfákat vagy a dísznövényeinket, akkor annak hatása még eltarthat megjelenésükig. Egy hét alatt hatalmasat nőttek a szőlőindák, kötözni kell. A gyenge és lágyszárú hajtásokat még a gyenge szél is letöredez- heti, és az időjárási előrejelzések erős széllökéseket jósolnak. A kötözésnél arra vigyázzunk, hogy ne szorítsuk a támrendszerhez a vékony hajtásokat. Ha túl passzos a kötözés, nem marad hely a tágulásra, illetve növekedéskor könnyen felakadhat a levélnyél. Először csak hurokszerűen fogjuk át a vesszőt, majd külön egy görcsöt is kössünk rá. Ezután hur- koljuk át a támrendszeren a kötözőrafiát. A keresztben futó vesszőket szedjük szét, és hagyjunk teret a további növekedésnek. A szőlőlevelek fonákoldalán megjelentek a peronoszpó- rafertőzés jellegzetes tünetei. Réztartalmú szerekkel védekezhetünk ellene. Arra ügyeljünk, hogy a levélzet mindkét oldalára jusson a permetszerből. Már virágzik a korai borsó. Vékony, gyenge száron áll, és az első légáramlat összeborzolja a rendezett sorukat. Akik nem hagyták túl magasra az ágyások oldalait, azok most, mint a krumplit szokás, feltölthetik a töveket. Vékony spárgából támrendszert is készíthetünk a sorok közé, és a kacsokkal könnyen megkapaszkodhatnak a borsószálak. Mostanra kiderült, hogyan keltek zöldségféléink. Még nem veket pótolni. Ha nem is egyszerre érik majd a korai fajtákkal, nem marad kihasználatlanul az amúgy erre szánt tennőterület. A zöldsé- geságyásokat is kell permetezni. A sárgarépát, petrezselymet leghamarabb a peronoszpóra támadja meg. Ugyanígy érzékeny a gombafertőzésekre az uborka, a patiszon, és általában a kabakter- mésűek. Mi magunk is okozhatunk levélbarnulást a gyenge növényeken, például ha túl hideg vízzel öntözünk. Ha nem áll rendelkezésünkre tárolóedényben felmelegedett öntözővíz, akkor inkább árasszuk el a területet, mint felülről locsoljuk a növényeket. Az árasztásos öntözés előnye még, hogy a rágcsáló talajkártevőket kizavarja járataikból. Ha elég gyorsak és ügyesek vagyunk, akár a talaj felszínéről összeszedhetjük a nemkívánatos földlakókat. Virágba borultak az akácfák. Ezt a megyénkben igencsak honos fafajtát általában mezsgyékbe vagy dűlőkbe ültették. Akiknek a kert végében vagy a telekhatáron ilyen fák virítanak, azok gondoljanak a szorgos méhekre, és legyenek nagyon elővigyázatosak a permetezéskor. Nyírni kell a füvet. Különösen azoknak kell gyakran vágni a gyepet, akik eddig öntöztek, és már jól besűrűsödött a zöld szőnyegük. A fűszálak erősségétől és sűrűségétől függően válasszuk meg a vágási magasságot, de tíz centiméternél semmiképpen ne hagyjuk magasabbra a levágott táblákat. A fűvel együtt kihajtottak az élősködő növények is. A pásztortáskát kézzel könnyen kihuzigálhatjuk, de a pongyolapitypang már inkább tövestől beleszakad a talajba, minthogy megadná magát. Egy keskeny, hosszúkás szúrószerszámmal forgassuk ki a földből a gyöktörzseket, és ügyeljünk, hogy még egy kicsi darabja se maradjon a földben. A pályázatokról V. P. (Új Kelet) ______________ Az 1997-es évre meghirdetett agrárberuházási pályázatokra ez idáig 373 igénylés, valamint öt élelmiszer-ipari beruházási megcélzó tervezet érkezett a megyei Földművelésügyi Hivatalba. Új ültetvények telepítésére 187- en készítettek megvalósítási elképzelést. Hosszú idő óta először hűtőházak építésére és felújítására is megindult a beruházásigénylés, több mint tíz pályázatot minősítettek a szakemberek. A megyei felhasználásra kapott mezőgazdaság-fejlesztési keret megközelítően 640 millió forint volt, s ezt egy mintegy 360 millió forintos összeg kiegészítette, így egymilliárd forint támogatást igényelhetnek a térség termelői, feldolgozói. Ez azt is jelenti, hogy minden szakszerűen elkészített pályázat kedvező elbírálásban részesülhet. Mindemellett a minisztériumi alapból rendelkezésre áll egy 90 millió forintos összeg, ami a sertés-, szarvasmarha- és juhállomány növelésére használható, fa/. összeg közel nyolcvan százalékát juhtenyésztés-fejlesztésre igényelték a gazdálkodók. Ez egyértelműen jelezte az ágazat piacképességét. Ezzel ellentmondó adat az, hogy a földtulajdoni viszonyok miatt a legeltetési, takarmánytermesztési területek megfogyatkozása elindított egy sajnálatos, de erőteljes jószágállomány-vissza- fejlesztést a régióban, viszont a szabolcsi térségben, úgy tűnik, újra fellendülőben van az állattartási kedv. A kedvezőtlen területek térségi támogatására rendelkezésre álló mintegy 78 millió forintos támogatási keret terhére ez idáig egyetlen egy pályázat érkezett az FM-hivatalba. A szakemberek várják az újabb igényléseket, amelyek beadási határideje július 31. Az igényelhető támogatás mértéke a beruházási összegnek legfeljebb 30 százaléka lehet, de ehhez hozzájárul még a 40 százalékos kamattámogatás, és a fejlesztési elképzelésekbe bevonhatók további támogatási lehetőségek is, mint például a munkaerő- piaci alap decentralizált része, a területfejlesztési tanács célelőirányzata, vagy kiegészítésként turisztikai források is megpályázhatók. Vidékfejlesztés Új Kelet-információ Országos terület- és vidék- fejlesztési konferenciának ad otthont május 29-én, csütörtökön a kompolti kastély. A szakmai fórumon a Környezetvédelmi ésTerületfej- lesztési Minisztérium elpadó munkatársai mellett jelen lesz minden megye, valamint Budapest szakterületi képviselője. A konferencián szó lesz a jövő évre tervezett, több minisztériumot és pénzügyi alapot érintő vidékfejlesztési koncepcióról, amelytől Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztésében érdekelt szervezetei és intézményei nagyon sokat várnak, ugyanis az eredeti elképzelések szerint ez a forrás egészítené ki a jövő évi agrártámogatási rendszert. késő a hiányzó sorokat, vagy töA lisztharmat a fő ellenség Fotó: Csonka Rokkantnyugdíjas őstermelők
