Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-22 / 117. szám
Városlátogató 1997. május 22., csütörtök Egy évfordulóhoz kapcsolódó kérdéssel állítottunk meg fehérgyarmati járókelőket, személy szerint hogyan élték meg az 1970-es árvíz eseményeit, miként emlékeznek az akkor történtekre?- Olyan gyorsan jöll, hogy szinte eszmélni sem volt időnk. Mindenki azt mondta, el kell menni, de én nem akartam, ezért kimentem a terményforgalmihoz megnézni, tényleg jön-e a víz. A cigányok már elindultak az új sor felől, összekötve, a fejükön hozták a motyójukat. Láttam, hogy a Kovács Tiborné:- Engem a ládagyárban ért az árvíz, onnan szaladtam haza a családomat megnézni. Utána vissza kellett mennem a telepre, ahol nappali őr voltam, hogy a víz miatt a csirkéket felrakjam a padlásra. Sokat sikerült megmenteni, de nem fejezhettem be a dolgomat, olyan közel volt a vész. Újra hazamentem, aztán helikopterre raktak minket, és elvittek Mátészalkára. Ott maradtunk egy jó hétig. A párom hamarabb hazajött, segédkezett a kétéltű járműveken, mentették az embereket. LaBolyáki Zsigmondi távoli porfelhő mögött vagy két méter magasan ömlik a víz. Kerékpárommal gyorsan hazahajtottam, és mozgósítottuk a családot, s két bőrönddel, a legszükségesebb holmikkal útnak indultunk. Készpénzünk nem volt, a takarékbetétkönyvünket magunkkal vittük, de Nyírparasznyán, ahová mentünk, nem tudták beváltani. Úgy segítettek ki bennünket pénzzel. Szerencsére a házunkat nem bántotta a víz, és nyolc nap múlva hazajöhettünk. A matolcsi hídnál nem akartak átengedni, mert nem kaptunk oltást tífusz ellen, egy ismerős segített átjutni az ellenőrzésen, és itthon a kórházban oltottak be. kasunk meg nem volt, albérletben laktunk, nem volt semmink, amit a víz elvihetell volna. Kaptunk egy kis segélyt az árvíz után, úgy építettünk egy kis szoba-konyhás lakást.- Nem vagyok fehérgyarmati, Romániából-jöttem, ott éltem az árvíz idején is. Feleségemmel és kisgyerekünkkel a Szamos bal oldalán laktunk. Először ott tört ki az árvíz. Az Unió Vagon és Gépgyár munkásai megmentették azt a részt, de a belvárosi elérték a hullámok. Az úttesten csordogált a víz, a láncos templomtól az Muzsnai Árpád: Árva templomig térdnél magasabban állt, abban kellett végiggázolnom a szüleim lakásáig. A párt és állami vezetőség hanyagságának következménye volt, hogy nem tették rendbe a töltést, nem értesítették előre a lakosságot, ezért okozhatott nagy károkat a víz. Később Caucescu az újjáépítési munkálatok megtörténtét messzemenően kiaknázta személyi kultuszának növelésére, saját sikerének feltüntetve azt. Egy volt tanítványom apósához is ellátogatott Caucescu, s hogy a diktátor minél kedvezőbb benyomásokat szerezzen, egy állami üzletből sebtiben bebútorozták az após lakását, persze a látogatás után aztán jött a teherautó a bútorokért.- Az uram dolgozott, én az egyéves lányommal voltam otthon, amikor jött a szomszédasszony, hogy készüljek, mert menekülni kell. Felszaladtunk a kórházba, onnan vittek minket Csarodára. Ott voltunk két hétig, majd hazamentünk a mamámhoz Cé- génydányádra. Újabb két hét telt el, mire hazajöttünk Fehér- gyarmatra. A férjemet máshová vitték, nem is tudom, hogy Bátorba vagy Naményba, de napokig tartott, míg egymásra találtunk. Az újságban láttuk az utcánkat, épülő lakásunk félig vízben állt. Elöntötte az iszap, nagyon nehezen tudtuk kitakarítani. Akkor terveztük a ház pucolását, minden építőanyag megvolt már, de elvitte a víz. Terhes voltam a második gyerekemmel, a megpróbáltatásoktól rosszul is lettem, ezért nagyon rossz emlékeim vannak az árvízről. Fennmaradni és fejlődni Kórházak a végeken hogy a szükséges három és fél Az elmúlt év februárjában egyesült a fehérgyarmati és a vásárosnaményi kórház. Nagy vihart kavart az ügy, a tervezett ágyszámcsök- kentés miatt utcára vonultak a térségben élő emberek, hogy megvédjék érdekeiket. Nem volt kicsi a tét, összesen 85-90 ezer embert érint a két kórház ellátási területén. A kórházak sokat megélt vezetőségének végül sikerült megnyugtató, hosszú távra szóló megoldást találnia. Mennyire váltak valóra terveik, milyen gyakorlati hasznot, eredményt hozott eddig az egyesítés, erről, és az ügy hátteréről kérdeztük dr. Bakai Zoltán orvos-igazgatót.- A vásárosnaményi és fehér- gyarmati kórház múltja egyaránt zivataros volt, mindig az aktuális helyzettől függően változott tulajdonosuk. Egy időben a megyei egészségügyi osztályhoz tartoztak, később a mátészalkai kórházhoz, majd a járási osztályhoz, tehát a múltban az önállóság nem igazán volt rájuk jellemző. Nem nagyon lehettek úgy önállóak, hogy a települési önkormányzathoz tartozzanak, mert egyik város önkormányzata sem tudta vállalni a tulajdonlással együttjáró feladatokat. Az elhasználódó gépek kicserélésével, új technikák bevezetésével és az épületek állagának megóvásával járó költségeket nem tudták vállalni. Az egészségügyi-népjóléti tárcánál 1995-ben merült fel a fekvőbeteg-ellátási funkció megszüntetésének gondolata, a vásárosnaményi kórház szakrendelői funkcióra való átállítása. Ez volt a tárca elképzelése, de mi egy egészen más tervet készítettünk. Eszerint bizonyos funkciók kórházi jelleggel megmaradnak V ásárosnamény- ban is, bizonyos funkciók pedig csak egy helyen, adott esetben Fehérgyarmaton lesznek.- Ez volt az az elképzelés, ami végül zöld utat kapott. Milyen eredményeket hozott az elmúlt év folyamán ?- Ez az év még nem hozott igazi eredményeket, csak felkészülés volt a fúzió gyakorlati megvalósítására. Az egyesülés volt ugyanis a feltétele annak, milliárd íormtos rekonstrukciót az állam finanszírozza. Ez a rekonstrukció elengedhetetlen a fennmaradásunkhoz, és ennek során fog a fúzió gyakorlatilag is megvalósulni. Aki most bemegy a kórházakba, ugyanazt látja, mint tavaly, de egy év múlva már más kép fogja várni a látogatókat. Ä hatágyas kórtermek helyett háromágyasokat lát majd, ahol nem több szobára jut egy vécé és egy zuhanyzó, hanem három betegnek lesz egy vizesblokkja. Akkor már érezni fogja az egyesülés jótékony hatását. A pénz hatvan százalékát a legmodernebb gépi műszerek beszerzésére fordítjuk, a többit építészetre. A beruházás érinti a két belgyógyászati osztályt, a sebészetet, a szü- lészet-nőgyógyászatot, a két gyermekellátással foglalkozó, a fertőző-, az intenzív és mindkét telephelyen a sürgősségi osztályt.- Szó esett a mentőszolgálatot érintő változásokról is!- Annyiban, hogy eddig Fc- hérgyannaton volt rohamkocsi, ami mentőtiszttel vagy orvossal vonult ki, és már a helyszínen magas szintű szakmai ellátást tudott nyújtani, ezentúl pedig Vásárosnaményban is meglesz ugyanez a szolgáltatás.- Az egyesítés létszámcsökkentéssel is együtt jár?- Az orvosoknál semmiképpen, sőt több szakemberre lenne szükség. Szakdolgozóink sincsenek túl sokan, minimális létszámfeleslegről beszélhetünk, de ez a természetes fluktuációval lemorzsolódik. Az egyéb kiszolgáló személyzetnél kell számolnunk néhány elbocsátással, ami a bérmegtakarításon kívül a munkaerő minőségének javítását is szolgálja.-Mikor kezdődnek a munkálatok, és a teivek szerint meddig tartanak?- Ebben az évben indul és 2000-ben fejeződik be. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy az egyesülés eredményét, gyakorlati hasznát a rekonstrukció hozza meg. Fehérgyarmat Nemzetközi kapcsolatok Dr. Nemes István fehér- gyannati polgármestert kérdeztük a városi önkormányzat terveiről és aktuális dolgairól.- A költségvetésünk hiányos, fejlesztésekre nem is gondolhatunk, mert ezzel intézményhálózatunk működését veszélyeztetnénk. Útfelújításra és belvízelvezetésre nyújtunk be pályázatot a megyei területfejlesztési tanácshoz, abban az esetben, ha ezeket kedvezően bírálják el, és a saját erőt elő tudjuk teremteni, idén is sikerülhet előre lépni. Hagyományos rendezvényünk, a Szatmári Irodalmi Napok mellé szereténk egy ukrán-magyar kulturális rendezvénysorozatot szervezni, de ez már inkább a '98- as év tervei közé sorolható. Ehhez szeretnénk megerősíteni a kárpátaljai Nagy- szőllőshöz fűződő kapcsolatainkat. A rendezvénysorozathoz egyeztetésekre van szükség, mivel nálunk az árvíz évfordulóján, május 14-én, Nagyszőlősön pedig ősszel tartják a nagyobb városi rendezvényeket. Felmérjük a két város lakosságának igényeit, és ahhoz igazítjuk a közös programokat. Két éve testvérvárosi kapcsolat fűzi Fehérgyarmatot a görögországi Skydrához. Vasámapra várjuk delegációjukat, most szervezzük itt- tartózkodásukra a programokat. Az elmúlt évben ez elég zsúfoltra sikerült, vendégeink szereltek volna kötetlenül is alaposabban körülnézni. Ezért most szabadabbat tervezünk. Üzem- és intézménylátogatást szervezünk, lesz egy kirándulás Hollóházára, a fennmaradó szabad időben pedig lehetőségük lesz a görögöknek megismerkedni mindazzal, ami őket érdekli. Téglajegyből építették a medencét Az ország egyik legszebb strandjaként tartják számon a fehérgyarmati fürdőt. Az árnyas ligetek, a szépen nyírt pázsit, a kék medencében csillogó víz valóban csalogató látvány a nyári melegben, és közelebbről vizsgálva sem veszítjük el illúzióinkat. Ez a hely rászolgált közel 30 év alatt kialakult hírére. A strand története 1962-ben, a melegvizes kút megfúrásával kezdődött. Az újdonság varázsa ide csábította az embereket, pedig az első időkben csak vaskádakban, illetve a kifolyó víznek ásott árkokban fürödhettek. Az ásványvíznek minősített meleg víz számára 1965-ben járási összefogással és téglajegyek árusításából befolyó pénzből 1000 köbméteres medencét építettek. A fejlődés ezzel nem állt meg, 1976-ban a Szavicsav vette át az üzemeltetés feladatát, 1981-ben elkészült a hideg vizes úszómedence és a gyerekmedence. Szépült a strand, a facsemeték ligetekké nőttek, a sportolni vágyók igényeihez igazodva lábtenisz-, kispályás foci-, teke- és lengőtkepályákat alakítottak ki, valamint pingpongaszatalt állítottak fel. Az önkormányzat 1993-ban egy helyi vállalkozónak, Szabó Lászlónak adta át öt évre az üzemeltetési jogot. Ő tovább szépítette a strandot, és tervbe vette egy ifjúsági kemping és szabadidőközpont létrehozását, ehhez kérte bérleti szerződése újabb 15 évre szóló meghosszabbítását. A terv egyelőre elképzelés maradt, mert az önkormányzat nem járult hozzá a hosszabbításhoz. Az árak szolidnak mondhatók, annak ellenére, hogy az elmúlt évhez képes 20 százalékkal emelkedtek. A hétköznap 9-től 19 óráig, hét végén 8-tól 19 óráig nyitva tartó strandon az egész napos felnőttjegy 180, a gyerekjegy 150 forintba kerül, 17 óra után pedig egységesen 120 forintért léphetnek be a vendégek. Korlátozott számban kempingezőket is fogadnak. A strand kihasználtsága a közeli folyóvízi fürdőhelyek népszerűsége miatt mindössze 30 százalékos. Ez persze amennyire rossz a vállalkozónak, annyira kellemes lehet a vendégeknek, hiszen nem kell zsúfoltságtól tartaniuk. A fürdő már megnyitotta kapuit. Egyelőre csak a meleg vizes medencét töltötték fel, de május 25-étől már az úszómedencét is birtokba vehetik a látogatók. Az oldalt írta Dojcsák Tibor Fotók: Bozsó Katalin Bíró Károlyné:
