Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-22 / 117. szám

Világkrónika 1997. május 22., csütörtök iviayyai Táviídti líOŐd Kolumbia legfelsőbb bírósága kedden le­galizálta az eutanáziát azokban az esetekben, amikor az érin­tett személyt halálos kórtól vagy sérüléstől szenvedő beteg­nek ítélik, s az illető előzetesen beleegyező nyilatkozatot tett. A testület elnöke az AP-nck elmondta: minden esetben bírónak kell majd eldöntenie, hogy az illető valóban halá­los beteg-e. „A bíróság nem bocsátkozik részletekbe” - fűz­te hozzá. A kegyes halál gyakorlását eddig legkevesebb hal hónap börtönnel büntették Kolumbiában. A legfelsőbb bí­róság egyik ellenszavazattal élő tagja kijelentette: a testület többsége abból a „téves premisszából indult ki, hogy min­den ember maga rendelkezik a saját életével”. A Közel-Kelet káoszba zuhan, ha wa shington úgy dönt, hogy egy időre kivonul a békefolyamat­ból, s nem állja útját Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő politikájának - jelentette ki Jasszer Arafat a Jediót Ahronót című izraeli lapnak. Szerdán közzétett interjújában a palesz­tin vezető egyúttal védelmébe vette a Palesztin Hatóság dön­tését, miszerint halálos ítélettel kell sújtani azokat, akik ciszjordániai arab földeket izraelieknek adnak el. Arafat is­mét bírálta az Egyesült Államokat, amiért vétót emelt a ke- let-jeruzsálemi zsidó lakótelep építését elítélő ENSZ-hatá- rozatok ellen. Mindazonáltal úgy vélte, hogy a zsidó tele­pekkel kapcsolatos amerikai politika közelebb áll a palesz­tinok nézeteihez, mint Netanjahuéhoz. Őrizetbe vett a palesztin rendőrség egy neves palesztin-amerikai újságírót, feltehetően azért, mert élőben közvetítette a palesztin törvényhozás ülését. Erről az újság­író testvére számolt be szerdán. A palesztin parlament gyak­ran bírálja Jasszer Arafat palesztin vezető kormányát. Ä hi­vatalos palesztin televízió nem közvetíti élőben az üléseket - jegyzi meg jelentésében az AP. Daoud Kuttah újságírót kedden 23 órára idézték be a rámalláhi rendőrkapitányságra, hogy a rendőrfőnökkel találkozzon - mondotta Kuttah Jonathan nevű fivére, aki jogász és emberi jogi aktivista. A rendőrfőnökkel történt találkozása után Daoud Kuttabot az rámalláhi börtönbe szállították, és szerda reggel is ott tartot­ták fogva, amikor egyik munkatársának megengedték, hogy találkozzon vele. Kuttab amerikai útlevéllel rendelkezik. Az Egyesült Államok jeruzsálemi konzulátusának egyik tisztségviselője Rámalláhba utazott, hogy megtudakolja, mi történt az újságíróval. Tanügyi autonómia Román oktatási törvény Tőkés László szerdán megalkuvónak minősítette az RMDSZ-t, amelynek tiszteletbeli elnöke, és bírálta a román kormánykoalíciót is, mert nem az RMDSZ ál­tal 1995 nyarán csaknem félmillió aláírással benyúj­tott önálló kiegészítő oktatási törvénytervezetet tűz­ték a törvényhozás napirendjére. A nyilatkozat sze­rint ehelyett a kormány részkövetelményeket teljesít csupán a tanügyi törvény módosításáról kidolgozott javaslatban. MTI Az RMDSZ 1995 évi terve­zete azt célozta, hogy megaka­dályozza azoknak az előírá­soknak a törvénybe iktatását, amelyek a végül elfogadott oktatási törvényben korlátoz­ták a kisebbségi anyanyelvű oktatást. Az oktatási törvény­nyel szemben alkotott cllenter- vezetet a félmillió aláírás elle­nére az előző kormány nem tűzte a parlament napirendjé­re, így annak semmiféle gya­korlati eredménye nem volt, s a törvénybe bekerültek azok az előírások, amelyeknek kikü­szöbölését most vállalta az új kormány. Tőkés László nyilatkozata viszont hangsúlyozza: „Anél­kül, hogy a kilátásba helye­zett kedvező változásokat le­becsülnénk, világosan le kell szögeznünk, hogy a tanügyi törvény módosításának igazi tétje nem ez vagy az a jobbí­tás vagy könnyítés, hanem az RMDSZ önálló kiegészítő törvénytervezete”. A szövet­ségnek - hangsúlyozza a tisz­teletbeli elnök - maradékta­lanul ragaszkodnia kell a tan­ügyi autonómiára vonatkozó eredeti célkitűzéseihez, s ugyanez érvényes a Bolyai Tudományegyetem helyreál­lítására. Tőkés szerint az RMDSZ jogok helyett beéri engedmé­nyekkel, ami „kisebbségi alárendeltségből fakadó, rossz emlékezetű politikai magatar­tást idéz”. A tiszteletbeli elnök álláspontja: „Jelenlegi maga­tartásával az RMDSZ azt koc­káztatja, hogy a kicsikarható engedmények árán maga is feladja a román—magyar alap- szerződés által tételesen meg­rövidített autonómiaprog­ramját”. „Ennyiért nem érdemes a kormányba belépni” - véle­kedik az RMDSZ-politikus, aki a választások óta rendsze­resen bírálja a szövetség ope­ratív vezetését. Tőkés eleve kételyeit hangoztatta a kor­mányban való részvétellel, il­letve annak feltételeivel kap­csolatban, de nem tudta érvé­nyesíteni álláspontját a szö­vetségben. Nyilatkozatában megismétli azt a véleményét, hogy „kisebb-nagyobb eny­hítéseket a fennálló ked­vező nemzetközi konstellá­cióban megalkuvás nélkül is elérhettünk volna. Az enged­mények ára túl nagy. Az „alku” nem mutatkozik kifi­zetődőnek. Bármely megal­kuvásban fogant kisebbségi rendezés a romániai magyar­ság további pusztulásának status quó-jál szentesíti.” A legesélyesebbek között A Helsinki-bizottság álláspontja Az amerikai kongresszus Helsinki-bizottságának állás­pontja szerint Magyarország a csatlakozási kritériumok teljesítésével - köztük az EBESZ emberi jogi előírásainak betartásával - a NATO-tagságra legesélyesebb jelöltek közé tartozik. A testület kedden újabb meghallgatást ren­dezett a közép- és kelet-európai országok csatlakozási törekvéseiről, mindenekelőtt azt vizsgálva, hogy a pályá­zók milyen mértékben hajtják végre az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Szervezet ajánlásait, különös te­kintettel a demokratikus és emberi jogokra. MTI Előző alkalommal Cseh­ország, Románia és Szlovénia teljesítményét tették mérlegre, most Magyarország, Bulgária és Szlovákia került sorra. A magyar érdekeket Bánlaki György washingtoni nagykö­vet képviselte, részletesen is­mertetve az EBESZ-előírások megvalósítását és a NATO-fel- készülést szolgáló inlézkedé-- seket. Alfonse D Amato szenátor, a Helsinki-bizottság társelnöke úgy vélekedett: Magyarország teljes joggal számíthat arra, hogy már az első körben meg­kapja a NATO-meghívót, hi­szen eleget tett a tagsággal együtt járó feltételeknek. Ha­sonló véleményen volt a másik társelnök, Christopher Smith képviselő is. Lényegesen szigorúbb ítéletet mondtak viszont Szlovákiáról. A szenátor leszögezte, hogy a szlo­vák tagság komolyan szóba jö­hetett volna, ha nem mutatkoz­nak problémák a demokratizáló­dási folyamatban és az emberi jo­gok terén. - Az utóbbi időkben azonban kétségessé vált, hogy merre halad az ország: a szabad­ság, a demokrácia, az európai be­illeszkedés, vagy pedig az etni­kai bázisú nacionalizmus és az alig leplezett tekintélyuralom felé - hangoztatta Alfonse D'Amato. Christopher Smith szerint az „erős és demokratikus Szlová­kia az Egyesült Államok érde­két is szolgálná Európa szívé­ben, de hiteles bizonyítékok­ra volna szükség, hogy a re­formok valóban gyökeret eresztettek az országban”. A szlovák nagykövet pont­ról pontra visszutasította a saj­tószabadság korlátozását, a politikai erőszakot és a ma­gyar nemzetiséggel szembeni bánásmódot számon kérő ame­rikai bírálatokat, rámutatva, hogy azok téves és hamis be­nyomásokon alapulnak. Egye­bek között azzal érvelt, hogy „talán nincs még egy olyan ország Európában, ahol olyan nagylelkűen bánnánnak a ki­sebbséggel, mint Szlovákiá­ban”. A bizottság Bulgáriáról megállapította, hogy az or­szág történelmének döntő fon­tosságú és reményt keltő idő­szakát éli át. A testület meg­ítélése szerint a reformok he­lyes irányt vettek. Pénzelkobzás MTI Az MTI belgrádi konzuli for­rásokból származó értesülései szerint a jugoszláv vámhatósá­gok meglehetősen önkényesen, egyes vélemények szerint rossz­indulatúan szereznek érvényt annak a határozatnak, amelynek értelmében a külföldi állampol­gároknak az országba való be­lépéskor be kell jelenteniük, mennyi valutával rendelkeznek, s amennyiben ezt elmulasztják, akkor büntetést kell fizetniük a kilépés során. A jelenlegi gya­korlat szerint a jugoszláv vámo­sok azonnal elkobozzák az or­szágból kilépni szándékozó tranzitutasok által be nem jelen­tett valutát, s a „bűnösöknek” két-három évet kell várniuk arra, hogy kiróják rájuk a büntetést, s visszakapják az elvett - több esetben akár 10 ezer dollárnál is több - pénzt. Washington és Zaire MTI Miután elősegítette a zaire-i hatalomátvételt, Washington igyekszik meggyőzni az egy­kori lázadókat, hogy nyújt­sanak kezet az ellenzéknek. Ez ösztönözte Jimmy Carter exelnököt arra, hogy az USA Today című lap keddi számá­ban „precedens nélküli veze­tő szerepet” jósoljon Wa­shingtonnak Közép-Afriká- ban- írja szerdai kommentár­jában az AFP. Amióta a lázadók elfoglal­ták Kinshasát, Daniel Simp­son amerikai nagykövet rend­szeres kapcsolatban áll Kabila két fő tanácsadójával, Deog- ratias Bugerával, az új rezsim második emberével és Paul Kabongo biztonsági minisz­terrel. Nicholas Burns külügyi szóvivő szerint a nagykövei az ellenzéki vezetők kérésére elősegítette, hogy felvegyék a kapcsolatot Étienne Tshi- sekedivel, Mobutu exelnök radikális ellenzékének veze­tőjével. Romániába utazik a magyar miniszterelnök Gilda Lazar, a román külügyminisztérium szóvivője szer­dán kijelentette, hogy Göncz Árpád magyar elnök május 25-27-ei látogatása fontos esemény, amely illeszkedik a román-magyar kapcsolatokban az utóbbi hónapokban végbement rendkívül pozitív fejleményekhez. Hangsú­lyozta egyben, hogy a román-magyar kapcsolatokban példátlan fejlődés ment végbe a kétoldalú alapszerződés életbe lépése után, amit külön ösztönzött az a nyitás, amelyet a mai román kormány valósított meg Magyaror­szág irányába. MTI __________ Gi lda Lazar emlékeztetett arra, hogy a hét végén kezdődő leg­magasabb szintű találkozót meg­előzte a román kormányfő márci­usi, a külügyminiszter decembe­ri, a szenátus elnökének áprilisi magyarországi látogatása, számos kormány- és parlamentközi érint­kezés, továbbá fontos lépések tör­téntek a román-magyar kapcso­latok jogi kereteinek javítása ér­dekében is. Göncz Árpád látoga­tásának programjából a szóvivő kiemelte a meghívójával, Emil Constantinescu államfővel terve­zett megbeszéléseket, a Victor Ciorhea miniszterelnökkel, a par­lament két házának elnökeivel esedékes találkozókat, vala­mint azt a beszédet, amelyet a két ház együttes ülése előtt mond majd el a magyar államfő, az egyes pártvezetőkkel esedé­kes megbeszéléseket, valamint a Kolozsváron és Marosvásár­helyen tervezett látogatást. Sor kerül a vizit alkalmából idegen- forgalmi és környezetvédelmi megállapodások aláírására is. A szóvivő Göncz Árpád sze­mélyiségéről szólva kiemelte, hogy a magyar politikus meg- győződéses demokrata, aki kö­vetkezetesen küzdött a kommu­nista diktatúra rendszere ellen, akit az 1956. évi magyar forra­dalomban való részvételéért annak idején halálra ítéltek. '.yu Amerikai megbízott MTI Az amerikai kormányzat David Scheffer személyé­ben rendkívüli megbízot­tat nevezett ki követi rang­ban a boszniai háborús bű­nösök ügyének kezelésé­re. A különmegbízott Ma­deleine Albright külügy­miniszter bizalmasa, és már akkor is egymás mel­lett dolgoztak, amikor a dip­lomata asszony még csak ENSZ-nagykövet volt. A The Washington Post szerdai számában idézett külügyminisztériumi for­rások szerint a kinevezés része azoknak a lépések­nek, amelyekkel Washing­ton bizonyítani kívánja, hogy kész megtenni min­den tőle telhetőt a daytoni békemcgállapodás végre­hajtására, és a rendezési folyamat továbbvitelére a SFOR-kötelék mandátu­mának lejárta - az ameri­kai csapatok kivonása - utáni időszakban is. Egye­lőre azonban nem világos, vajon David Scheffer meg­bízása csupán jelképes hangsúlyváltást jelez-c az amerikai hozzáállásban, vagy pedig gyakorlati kö­vetkezményei is lesznek. Egyéb módosulások is várhatók az Egyesült Ál­lamok Bosznia-politiká- jában. Az új irányvonal szel­lemében Madeleine Al­bright gazdasági ösztön­zőket kíván felajánlani azoknak a mérsékelt bosz­niai szerb vezetőknek, akik hajlandók együttműködni a daytoni megállapodás valóra váltásában, egye­bek között a menekültek hazatelepítésébcn. Egyi­dejűleg a gazdasági nyo­más fegyverét készül be­vetni az együttműködést visszautasító vagy elsza­botáló boszniai politiku­sokkal szemben.- Nyilvánvalóvá akarjuk tenni a következő hóna­pokban, hogy azoknak, akik részt vesznek a rende­zésben, jó életük lesz, akik viszont szembe szállnak Daytonnal, számolhatnak azzal, hogy rosszabbra for­dul a sorsuk — mondta egy külügyi illetékes. Források szerint a terve­zett politikaváltással Ma­deleine Albright magához szeretné ragadni a kezde­ményezést a boszniai ren­dezés ügyében, hogy el­sődleges szerepet játszhas­son azoknak az eszközök­nek a meghatározásában, amelyek az egységes Bosz­nia megteremtését és az etnikai villongások kiúju- lásának megakadályozá­sát szolgálják az amerikai alakulatok kivonását köve­tő időszakban. Ugyanakkor jelentős személyes kockázatot is vállal, ha javaslatai eset­leg kudarcot vallanak - például ha a háborús bű­nök elkövetésével vádolt boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic to­vábbra is szabadlábon marad, és jelentős politi­kai befolyással bír.

Next

/
Thumbnails
Contents