Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-22 / 117. szám
Az Országházból jelentjük Alkotmánymódosítás A kormány öt tárgykörben - a képviselői összeférhetetlenség kimondásához szükséges szavazatarány meghatározásával. a népszavazás szabályozásával, a miniszterekre és államtitkárokra vonatkozó rendelkezésekkel, az igazságszolgáltatási reformmal és a menedékjoggal kapcsolatban — kezdeményezte az alkotmány módosítását. Az Országgyűlés szerdai ülésén Vastagh Pál igazságügyminiszter expozéjában hangsúlyozta: már nincs reális esély arra, hogy ebben az országgyűlési ciklusban hazánknak népszavazással megerősített új alkotmánya legyen, ugyanakkor a kormány eleget kíván tenni azoknak a jogalkotási követelményeknek, amelyek nem halaszthatók tovább. Megfogalmazása szerint szó sincs az alapvető közjogi vagy politikai viszonyokat érintő, illetve a koalíció hatalmát bármi módon bebetonozó módosításokról, a javasolt változtatások lényegében technikai jellegűek. Leszögezte: a koalíció pártjainak nincsen olyan kötelezettsége, hogy a kormányzat szempontjából fontos teendőket hátráltatva tartózkodjanak az alkotmány- módosítástól. Az alaptörvény több ponton való módosításának szükségessége részben az Alkotmánybíróság egyes határozataiból következik, részben az igazságügyi reform megvalósításával kapcsolatos, valamint nemzetközi kötelezettség1 vállalásaink, illetve az időközi jogszabály-változások indokolják azt. Az előterjesztés szerint a képviselői összeférhetetlenség kimondásához a jelen lévő ország- gyűlési képviselők kétharmadának szavazatára lenne szükség, szemben az alkotmány hatályos rendelkezésével, amely ezzel kapcsolatban csak egyszerű többséget ír elő. Az alkotmánymódosítás alapján az alaptörvény rendelkezne a népszavazás fajtáira, a népszavazás kezdeményezésére jogosultakra, a tiltott témákra, a népszavazás eredményességére vonatkozó legfontosabb szabályokról és szólna a népi kezdeményezés jogintézményéről is. Házszabály A Házszabály módosításának általános vitáját kezdte meg ezután az Országgyűlés. Mint ismeretes: a határozati javaslatot Toller László szocialista és Szigethy István szabaddemokrata képviselő nyújtotta be. Szigethy István felszólalásában kifejtette: bár a javaslatot valóban kettejük neve fémjelzi, tulajdonképpen valamennyi frakcióra kiterjedő, közös munkáról van szó. — A módosítás megteremti a bizottsági tájékoztató intézményét, figyelembe veszi a költségvetési vita sajátosságait és kitér a hivatali szervezet és a titokvédelem kérdéseire is - közölte a képviselő. - Egyedül a napirend előtti felszólalások szabályozásában nincs konszenzus a pártok között, bár ezen a területen is tapasztalható ellenzéki támogatás - tette hozzá. Kutrucz Katalin (MDNP) szerint a napirend előtt felszólalóknak meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy amennyiben a kormány képviselője méltánytalanul reagál felvetésükre, újra szót kérhessenek. Trombitás Zoltán (Fidesz) kijelentette: a parlamentnek nem szabad csupán „törvénygyárnak” lennie, a Háznak a jogalkotás mellett ugyanis fontos feladata a politikai vita és a végrehajtó hatalom ellenőrzése is. Tímár György (FKGP) ugyancsak a politikai vita és a kritika szükségessége mellett emelt szót. Postabankbizottság Az Országgyűlés nem hoz létre vizsgálóbizottságot annak feltárására, hogy a Postabank gazdasági helyzete szilárd volt-e a február végi pánikot megelőzően, illetőleg hogy mennyiben játszik szerepet a bank helyzetében a pénzintézeti tevékenységtől eltérő működése. Egyháztörténet MTI Kétnapos nemzetközi egyháztörténeti konferencia kezdődött szerdán Esztergomban, Szent Adalbert püspök halálának ezredik évfordulója alkalmából. A hazai, valamint a cseh, a lengyel, a német, az olasz résztvevőket Paskai László bíboros, prímás, az Esztergom-Budapes- ti Főegyházmegye érseke köszöntötte. Megnyitójában kiemelte, hogy ezer évvel ezelőtt a keresztény eszmeiség alapján újult meg földrészünk, e kor történelmének egyik tevékeny szereplője volt Adalbert, Prága püspöke, aki rövid ideig Géza fejedelem esztergomi udvarában is vendégeskedett, s ott István herceg nevelője volt. Feltehetően ő bérmálta meg Istvánt, s valószínűleg ő eskette meg Istvánt Gizella bajor hercegnővel. Paskai László bejelentette: augusztus 20- án nagyszabású megemlékezést tartanak Budapesten. A Szent István-bazilika előtti téren tartandó szentmisén és körmeneten egymás mellé helyezik Szent Adalbert ereklyéjét és a Szent Jobb ereklyét, s ezáltal - mint 50 évvel ezelőtt, Szent Adalbert halálának 950. évfordulója alkalmából Esztergomban - jelképesen ismét találkozik a nevelő növendékével. Hazai krónika Kedvező hitelkonstrukciók Horn Gyula és Romano Prodi sajtókonferenciája Magyarország és Olaszország országalapot hoz létre a kis- és középvállalkozások támogatására. Előzetes megállapodás született a tiszeletbeli konzuli hálózat további bővítéséről, valamint arról, hogy a magyar munkaerő szezonális olaszországi foglalkoztatására külön egyezményt hoznak létre. Lehetőség lesz arra is, hogy a két ország állampolgárai személyi igazolványukkal kölcsönösen utazhassanak egymás országába. Mindez Horn Gyula magyar és Romano Prodi olasz miniszterelnök szerdai budapesti sajtókonferenciáján hangzott el. MTI — Magyarország számára Olaszország stratégiai partner. A kapcsolatok minden szinten aktívak és intenzívek, s egyetértés van közöttünk az curo-at- lanti integrációs csatlakozás folyamatában is — szögezte le Horn Gyula a sajtókonferencián. Beszámolt arról, hogy megbeszélésükön Romano Prodi megerősítette támogatását Magyarország csatlakozási szándékait illetően, s ezzel az itáliai politikai élet és a közvélemény döntő többsége is egyetért. A római kormány irányítója a NATO-hoz való csatlakozással kapcsolatban kijelentette: Itália szükségesnek látja Szlovénia és Románia felvételét is - Magyarország, Csehország és Lengyelország mellett - a bővítés első körében. Romano Prodi szerint Szlovénia felvétele azért is indokolt, mert területi folytonosságot hoz létre a NATO és az oda készülő Magyarország között. Hozzátette: Olaszország és Franciaország azért szorgalmazza Románia felvételét is, mert bár gazdaságuk megreformálására az új bukaresti kormánynak kevesebb ideje van, a politikai konfliktusokat jól tudja kezelni. A magyar-olasz gazdasági tcapcsolalokról szólva Horn Gyula tájékoztatást adott arról, hogy az áruforgalomban folyamatosan nő a magyar deficit, s ezek csökkentésére kormányzati intézkedésekre van szükség. Ezt szolgálja az országalap létrehozása is, amelyet egyrészt költségvetési pénzből, másrészt magántőkéből finanszíroznak majd. A cél a kedvező hitelek és hitelkonstrukciók megteremtése a kis- és közép- vállalkozások számára. A szezonális foglalkoztatásra vonatkozó magyar-olasz egyezmény különösen az észak-olaszországi területek viszonylatában fontos, hiszen ott komoly munkaerőhiány van. Romano Prodi egy kérdésre válaszolva elmondta: Olaszország kész arra, hogy a szállítás meggyor- sítása érdekében a trieszti kikötőben egy meghatározott reszt a magyar vállalkozók rendelkezésére bocsásson. A sajtókonferencián elhangzott, hogy Olaszország érdeklődik a magyarországi idegen- forgalmi befektetések, különösen a gyógyturizmus iránt. Horn Gyula elmondta, hogy a közeljövőben várható a diplomák és az érettségi bizonyítványok kölcsönös elismerése Magyarország és Olaszország között, s Itália ígéretet tett az olaszországi ösztöndíj- lehetőség bővítésére is. Szó van a fejlesztésekben és a kutatásokban való együttműködés erősítéséről is. A magyar kormányfő ugyanakkor szólt arról is, hogy egyes olaszországi vámhatóságok, illetve a közlekedési rendőrség több esetben túlságosan bürokratikusán viselkedik a magyar állampolgárokkal. Megoldásra váró feladat az is, hogy a magyarországi olasz befektetők munkáját ne nehezítsék a bürokratikus eljárások. Romano Prodi hangsúlyozta: Olaszország azt szeretné, ha egyensúly jönne létre Észak- és Dél-Európa között, s ehhez a NATO kiterjesztése igen nagy segítséget nyújthat. Az albán kérdésről szólva reményét fejezte ki, hogy a következő napokban pozitív lépések történnek az érintett politikai felek közötti félreértelmezések és a bizalmatlanság felszámolására. Romano Prodi szerdán délután a rákos- keresztúri köztemetőben megkoszorúzta az olasz katonai síremléket, majd - hivatalos magyarországi látogatását befejezve - különrepülőgéppel elutazott Budapestről. Bányászok és kohászok MTI Jóllehet a bányászat és a kohászat súlya á nemzetgazdaságban az utóbbi öt év folyamán jelentősen csökkent, működési feltételei romlottak, a kormányzatnak az a célja, hogy az ország igényeinek megfelelően és az európai uniós csatlakozási feltételeknek eleget téve stabilizálja az ágazatot — jelentette ki T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkára az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szerdai rendezvényén. Az államtitkár asszony szerint a bányászatnak és a kohászatnak mindenképpen ki kell elégítenie a hazai feldolgozóipar igényeit, hiszen a magyar termékek csak így lehetnek versenyképesek a világpiacon.- Sápadt arcú varázslat ide vagy oda, Ülő Bika megvehet- né már azt a nyavajás rádiótelefon! Kormanyülés*előzetes MTI ___ A kormány csütörtöki ülésén tárgyal az egészségügyi törvény tervezetéről. Az előterjesztés szerint a jogszabály célja, hogy segítse a betegségek megelőzését, illetve korai felismerésüket. Ennek érdekében meg kell teremteni a hatékony diagnózist és gyógykezelést. Szükséges az egészségügyi ellátás területi és strukturális egyenlőtlenségének csökkentése is. Az államnak pedig hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a polgárok egyenlő eséllyel vehessék igénybe az egészség- ügyi ellátásokat. Az ülésen szó lesz a Kormányzati Ellenőrzési Iroda által az ÁPV Rt.-nél és jogelődjeinél lefolytatott vizsgálatról, amelynek során a külső szakértőkkel kötött, 1 millió forint feletti megbízási szerződéseket tekintették át. Az előzetes információk szerint törvénysértést nem állapítottak meg, de kisebb szabálytalanságokat felfedtek. Téma lesz a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jövője is. Tavaly 151 ezren kaptak támogatást az állam által juttatott 800 millió forintos keretből, de ez a keret az igényelt összeghez képest kevésnek bizonyult. A kormány most azt tervezi, hogy 1998. január 1-jétől bevezeti az üdülési csekket, amit a munkahelytől lehetne igényelni, és az ország bármely szállodájában beváltható lenne, nem csak a Hunguest Rt. üdülőiben. A névre szóló csekk adó- és járulékmentességet élvezne, és a munkaadó költségként leírhatná értékét. ^ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Gondolom, kevesen vannak, akik ne tudnának az ország legújabb szégyenéről: az egymillió forintot négy vacsoráért elkérő pesti étterem esetéről. A négy fő által elköltött étel és az a némi ital, aminek ennyi volt az ára, valósággal sokkolta a magyar társadalmat, de valljuk be: a hazánkban turistáskodni tervezők népes táborát is! A honi turizmusban vezető szerepet játszó országok idegenforgalmi ügynökei, így a németek cs az amerikaiak például feketelistákat készítenek a honpolgáraiknak nem ajánlott szórakozóhelyekről, és így tovább. Gondolom, az egyértelmű, hogy ez az eset - főleg, ha még egyszer-két- szer megismétlődik - alapjaiban rendítheti meg a hazánkba irányuló turizmust, irántunk a bizalmat. Ez pedig nehéz százmilliókba kerülhet, nem is beszélve arról, hogy milyen nehéz, és mennyi ideig tart a becsület visszaszerzése. A televízióban valami főokos megint feltalálta a spanyolviaszt, és ránk, újságírókra hárította a felelősséget, mondván: nem kellett volna világgá kürtölni, ami történt a Dreher Halászcsárdában, a budapesti Ferenciek terén, mert ez árt az ország jó hírnevének. Értik, ugye? Az árt, ha kikiabálják, és nem az, amit megtettek. Mindenesetre nagyon remélem, hogy az illetékes elvtárs egyedül áll sztálinista nézeteivel, és nem rendel cl a kormány hírzárlatot. Nosr» az igazi baj ott van, hogy a Dreher Halászcsárda bérlőjéhez hasonló vendéglátós maffiózók úgy értelmezik a szabadáras kereskedelmet és szolgáltatásokat, ahogy. Ezek a gátlástalan csibészek azt hiszik, hogy mindent megengedhetnek maguknak, és elég, hajói körülbástyázzák magukat kopasz Herkulesekkel és sugdosó, a közeledő veszélyre őket figyelmeztető hatósági emberekkel. Valahogy ez így is van. Magáért a lényért, ami történt, a hatóságok legfeljebb 30 ezer forint bírságot szabhatnak ki, mivel az étterem elmulasztotta a közönség tájékoztatását az árakról. Az már más kérdés, hogy az V. kerület jegyzőnőjének volt annyi bátorsága, más indokkal három hónapra bezárassa az ominózus kóccrájt. Az igazság azonban az, hogy nem hatósági szigor kéne ide, hanem az, ami ilyenkor Nyugaton történni szokott: a vendéglősök és a beszállító kereskedők hermetikus bojkottja! Ha egy deci sört, egyetlen sárgarépát sem kapna senkitől, akkor majd elgondolkodna az ilyen bűnöző! Elvégre az egész ország, a többi kereskedő és vendéglátós boltját veszélyeztette!
